HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 111. - No. 042 / a.

Dátum 1756. augusztus 25.
Jelleg

5 old., latin nyelvű, 2 példányban, egyik eredeti, a másik hitelesítés nélküli másolat.

Szöveg

Conscriptio, készítette „Paulus Joannes Semsey de eadem Causarum regalium Vice-Director”, dátumozás helye: Karacson Mezü (Sáros m.)
Conscriptio portionis possessionariae in possessione Nagy Vitéz:
A Berthoty család tulajdona, amely birtokrész Berthoty János fiának, Zsigmondnak hűtlensége miatt testvére, Bálint szerzett meg, Bálintnak az elhunytával a család férfitagjai kihaltak, először ennek leányára Annára szállt, a néhai Vrancsics György feleségére és ennek is az elhunyta után leánya Vrancsics Julianna, Dobovay Jánosné örökölte a portio egyik felét. A birtokrész másik fele pedig fiának Francsics Józsefnek özvegyére, Kubinyi Máriára (az elhunyt Berthoty Annak fiának özvegyére) szállt. Az egész birtokrész pedig azon a címen került a fiscus regius kezére, hogy Berthoty Bálint, a nevezett Annának az apja nem tartotta be az előírt szabályokat a portio megszerzésekor, „... consensum Regium, sed neque statutionem super quaesito jure suo superinduxerit”. – Ott egy tágas funduson van egy nemesi curia, kezdetben egyben,majd két részre osztva, két nemesi lakást foglalva magában, mindkettő fából építve, zsindellyel fedve, két fából épült szobával, melyek közt egy átrium van, azután egy konyha, mindkét oldalon egy-egy kamara, szintén fából, de egyik lakásnak sincs pincéje; az egyiknek fából zsindellyel fedett kéménye van, a másik kémény nélkül, a füst kiengedésére a tetőn egy nyílás. – A házhoz fából épült két istálló tartozik, az egyik a lovak, a másik az ökrök számára, részben zsindellyel, részben szalmával fedett. – Van ott egy majorsági épület egy szobával, átriummal és kamarával. – Van azonkívül mindkét oldalról egy-egy csűr és különféle ólak az állatok részére. – Az épületek egy része a házzal együtt régi, a másik részét nem régen emeltette Dobovay János, majd mindkettőt az örökösök építették. – E birtok szántói három calcaturából állanak: az egyik befogadóképessége 87 mérő gabona, a másiké ugyanannyi, a harmadiké 90 mérő. – Minden elvetett mérő után a hozadék annak a négyszerese. – A birtokhoz tartozó rétek 40 szekér szénát hoznak. – Kertje a funduson kívül terül el, amelyet a portio szélén Vrancsics György rendezett el, szép gyümölcsfákkal megrakva. – Malma kb. 108 köböl rozst hoz. – Gyümölcsöskertje évenként kb. e forintnyi hasznot hoz. – Van káposztás- és kendertermő kertje is. – A birtokon élő jobbágyok: Az egyik Bucsko István, féltelkes jobbágy. Mindegyik calcaturához kb. 16 mérőre való földje van. Rétje pedig kb. 4 szekérnyi. Elsorolva a fiuk, ökrök, lovak, tehenek, stb. – Állatokkal hetenként három napon át, egyebekben kézi munkát végez. – A másik Lusanszky György, negyedtelkes jobbágy. Mindegyik calcaturához telkes jobbágy. Mindegyik calcaturához van neki 8 mérőre való földje. Rétje három szekérre való. Elsorolva fiuk, ökrök, stb., mint az előtte lévőnél. Hetenként két napon át dolgozik állatokkal, egyebekben kézi munkát végez. – A harmadik Lusanszky András, negyedtelkes jobbágy. Van minden calcaturához nyolc mérőre való földje. Rétje három szekér szénára. Elsorolva a fiuk, ökrök, stb. mint az előtte lévőknél. Munkája is ugyanolyan. – Kocsma – Lakik azon a birtokon egy gyümölcsösben egy Ádám nevezetű ember. – Ennek is van két földje, de azokat itt-ott kapja az uraságtól „ex terris curialibus” és munkája is az uraságtól függ. – E curiához tartozik az egykövű malomnak a fele. – E fél-malom után a hozadék 6 köböl rozs vagy árpa, pénzre átszámítva 5 frt. – Pálinkafőző üst – Halastó – Erdeje kicsiny. – Néhány kisebb patak halfogásra alkalmas. – Elsorolva a szomszéd helységek.
(Az eredeti példányon pótlás az összeírótól): Az itten földek csak rendszeres trágyázással teremnek, hosszú a tél, így a hótakaró alatt a vetés elrohad, nincs elég munkaerő jobbágymunkából, így a földesura béresekkel és saját igásállatokkal kénytelen dolgoztatni, ez és az állatok teleltetése elviszi a jövedelem nagyobb részét. – (Ebből a megjegyzésből kitűnik az is, hogy Berthoty Bálint 1697-ben „jure perennali” készpénzért szerezte meg hűtlenségbe esett testvérének, Zsigmondnak konfiskált portióját, ezt a birtokrészt akkor 1500 Ft-ra értékelte a kamara, de elmulasztotta a királyi jóváhagyás megszerzését és a törvényes beiktatást, ezér újra konfiskálták.)
Berthotyano-fiscalis portio.
(Sáros m.): Nagy Vitész (Nagy Vitiz, Nagy Vitéz)

Tartalomgazda