HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 111. - No. 028.

Dátum 1701. március 1.
Jelleg

84 old. magyar nyelvű latin szövegrészekkel, eredeti, de az eleje hiányzik.

Szöveg

Conscriptio, amelynek készítésénél a helyszínre kiszállott összeírók felhasználták az uradalom korábbi 1613 és 1699 közötti időből való urbáriumait is és azokra többször dátum szerint hivatkoznak, írásba foglalójának neve a címlapon lehetett „Extradatum ex Inclyta Rationaria Rakocziana ... per Rationum Exactorem superius denominatum”, aláírásukkal és pecsétjükkel hitelesítették: Caspar Klobusiczky (hivatali cím nincs megadva), Stephanus Beöthy Conventus Sacrae Crucis de Lelesz Convetualis, Stephanus Zathureczky Bonorum Munkacsiensium Provisor
(Az eleje hiányzik) A megmaradt részen folyt. név szerint elsorolva a colonusok, jelezve a fiuk, házi állatok méhek, adó, némely név után odaírva: marhás, jobbágy, gyalogszeres, meghalt. – Temploma (cercum) elpusztult, parochiája sincs. – Jelezve az adó, a konyhaélés. Konyha pénz, hogyha vágót nem adtak. – Proventus: pisztrángos, bár az Ubova pataka tilalmas. – Szolgálataik, ajándékaik és bírságaik, mint Felső Vizniczén. – Elsorolva a szomszéd helységek.
Alsó Hrabonicza:
A jobbágyok név szerint, mint az előzőnél, azok is, akik elhaltak, jelezve, hogy telkeik kikre szálltak. – Van templomuk (cercum), de papjuk „battyko” az összeíráskor nem volt. – Elsorolva adójuk és jelezve a konyhaélés. – Említve a konyha-pénz, hogyha vágót nem adtak. – Van proventus: pisztrángos. – A Hrabonicza nevű patakjuk tilalmas. – Malmuk elpusztult, ha felépítik „taxát adnak tőle”. – Szolgálataik, ajándékaik, bírságaik mint Felső Vizniczén. – Elsorolja a szomszéd helységeket.
Csabinafalva:
A colonusok név szerint elsorolva. – Igen szegények. – Van egy kenézség. – Az elhunytak földjeit senki sem „colalja”. – Jelenleg semmi adót nem fizetnek; konyha-élés sincsen, más jövedelem sem, míg a falut újra fel nem építik. – Szolgálataik, ajándékaik és bírságaik, mint Felső Vizniczen. – Elsorolva a szomszéd helységek.
Iglincz:
A colonusok név szerint elsorolva, az elhunytak is. Ezeknek telkeit senki sem műveli, úgy hogy a pusztatelkeken oly erdő nőtt, hogy már gyümölcs is terem rajta. – Konyha élés. – Census, mint az előbbiekben. – Konyhapénz akkor, ha természetben nem adták meg az előírtakat. – A kenézeknek van egy malmuk és egy kásatörőjük is. – Pázsit-tized, raj dézsma mint Felső Vizniczén. Ugyanúgy a sztronga és egyéb kötelezettségek. – Servitia, munera, mulcta szintén, mint Felső Vizniczén. – Elsorolva a szomszéd helységek.
Zimbrillafalva:
A colonusok név szerint elsorolva. – Régebben kenézségük is volt, most is szándékoznak egyet létesíteni, már házat is építettek hozzá. – Egyetlen lakott telek sincs rajta; az adó is csak a deserták után van. – Sem konyhaélést, sem más ajándékot nem kötelesek adni, míg meg nem szállják a falut. – Malmának csak a puszta helye van meg. – Servitia, numera, mulcta, mint Felső Vizniczén. – Elsorolja a szomszéd helységeket.
Koczka Szállás:
A colonusok név szerint elsorolva. – Jelezve egyeseknél, hogy gyalogszeres , kerülő, stb. – A pusztatelkeket a kenézek felosztották egymás között, de adót fizetnek utánuk. –Van templomuk (cercum) és egy parochiájuk is. – Jelezve a battykótól (a görögkeleti pópa) fizetendő nyest adó. – Dívik a konyhaélés és a konyhapénz. – Proventus: pisztrangosfolyóvíz pataka tilalmas. – Malmuk a kenézeknek 1 van. A molnár ács mesterséggel tartozik. – Pázsit-tized, rajdézsma és sztronga mint Felső Vizniczén. – Elsorolva a szomszéd helységek.
Runofalva:
Colonusok név szerint elsorolva. – Kenézség 1 – Censust nem fizettek, mivel lakott „paraszt” sessioja nincsen, és a deserták földjébe „az úr zabját vetették”, mert a puszta sessiókat nem művelte senki. – Konyhaélést addig nem adnak, míg a pusztákat fel nem fogják. – Malmok a kenézeknek a Viznicza nevű patakon 1 volt, de elpusztult. – Szolgálatuk, ajándékaik és bírságaik, mint Felső Vizniczán. – Hozza a szomszéd helységek neveit.
Klucskofalva:
A colonusok név szerint elsorolva. – Kenézség 2. Itt-ott jelezve: gyalogszeres, marhával szolgáló jobbágy. – Van templomuk (cercum), parochia is vagyon. – Battyko nyest adója is jelezve. – Konyhaélés. – Konyhapénz, ha természetben nem adtak vágót. – Tilalmas tölgyerdeje a Szernye. – Szolgálatuk, ajándékaik és bírságaik mint Felső Vizniczen. – Adva a szomszéd helységek.
Kis Belehele:
Jobbágyok név szerint felsorolva. – Kenézség 1. – Census az 1 lakott sessió után sincsen, mert elégett a ház. – Konyhaélés sincsen, nem lévén egyetlen lakott sessiója. – Malmuk a kenézeknek van. Karlojuk is volt, de elpusztult. – A molnár ácsmesterséggel tartozik. – Disznó pázsit tizede, raj dézsma mint Felső Vizniczén. – Szolgálatuk, ajándékaik és bírságaik, mint másutt.
Gévénfalva:
Colonusok név szerint felsorolva. – Volt egy kenézség, de elpusztult. – Census részletezve. – Konyhaélés 1 sessiótól. – A malomnak csak puszta helye vagyon. – Szolgálatok, ajándékok és egyebek, mint másutt. – Adja a szomszéd helységeket.
Középső Viznicze:
Colonusok név szerint elsorolva. – Kenézség 1. – Templom (cercum) 1a parochiának legálta Puskás Mihály a maga telkét. – Census jelezve. Adva a battyko nyest adójának összege. – Konyhaélés a két lakott sessió után. – Halas része tilalmas. – Malma nincs, de malomhelye igen. – Pázsit-disznó tizeddel, raj dézsmával, sztrongával tartoznak. – Szolgálatuk, ajándékaik és bírságok, mint Felső Vizniczen. – Adja a szomszéd helységeket.
Oblazfalva:
Colonusok név szerint elsorolva. – Gyalogszeresek. – Kenézség 1 – Census az 1 lakott sessió után. – Konyhaélés is csak ettől az egy lakott sessiótól. – Malmuk 1 van. – Szolgálatuk, ajándékok, bírságok mint Felső Vizniczen. – Adja a szomszéd helységeket.
Alsó Viznicze máskép Selesztó:
Colonusok név szerint elsorolva. – Kenézség 3 – Az egyik kenéz egyszersmind battyko is a faluban. – Templom (cercum) egy vagyon. – Census részletezve. – Konyhaélés nyolc lakott sessió után. – Malmuk a kenézeknek a Viznicz nevű patakon három vagyon. – Őszi és tavaszi vetésekből dézsmát nem adnak, de ha valaki a deserták után maradt földek után az adót nem adná meg, az dézsmával tartozik. – Disznójukból, raj-méhekből dézsma és váltó vagyon, mint Felső Vizniczen. – A szőlőhegyről, ha terem, kilenczed jár.. – „Faragni való kőbánya” ezen határban egy vagyon.. – „Pálinkás fazekok találtatta in Anno 1699 Nr. 3.” – „Rakó kőbánya” is vagyon. – Vashámor vagyon kettő: Nagy hámor és kis hámor. – Szolgálatuk, ajándékaik és bírságaik, mint másutt. – Adja a szomszéd helységeket.
Praedium Balmusfalva:
Régente az 1679-i urbarium szerint 4 1/2 sessió volt a faluban, de hogy azok lakói kihaltak, 1681 óta pusztán áll. – A tiszt urak mind a szántóit, mind a kaszálóit a földesúr részére műveltetik.
Praedium Szlopkofalva:
Possessio integra. 1662-től Balcsú János kenéz bírta, adót is fizetett tőle, de mikor ő is meghalt, pusztává lett. Ezt is úgy kezelik, mint Balmusföldét.
Praedium Szvateleczfalu:
Ez is possessio integra. – Az 1649-ik urbarium szerint 2 1/2 sessióból állott. – Az 1682-ik urbarium részleteket is hoz róla. – A földesúr számára coláltatik.
Praedium Felső Hrabonicza:
Régebben, az 1682-ik urbarium szerint egy kenézség volt rajta és 3 és sessioból állott. Most pusztán áll. A földesúr számára cultiválják a tiszt urak.
Vas Hámor (Alsóviznice tartozéka):
A Sélestoi avagy Alsó Vizniczai határon. – Az 1698-ik évtől kezdték helyreállítani. – Elpusztulása előtt a hámoros gazda a földesúr számára tartozott rúd- és singh-vassal. – A kis hámorról vagy öregh hámorhoz tartozó kohókról. – Az öregh hámorhoz való külön helyen vagyon két kohó ezt nevezik kis hámornak. – Elsorolva, hogy 13 évvel azelőtt a kovácsmester mivel tartozott „... mindenik koh(ó) tul a kovácsmester árendában vagy taxában esztendőként tartozott két agu kapával Nr 130, lapos kapával 43, sendely szeg(g)el három-három ezerrel”
Huta:
Régente kettő volt, de elpusztultak. – Az egyik az Obláncz-i határban volt, kis hutának nevezték. – Elsorolva ennek a taxája: készpénz fl. 40, továbbá „ablakba való krystaly üveg karika Nr 3000, paraszt üveg karika Nr 2500” – A másik huta a Vorotniczai határon. Hozadéka két annyi mint az előbbinek.
Oppidum Munkács:
A colonusok név szerint elsorolva. – Jelezve mindenütt: sessio, Filii, Házi állatok, méhek, adó. – Az elsorolás negyedik helyén említve: a parochia. Ez régtől fogva exempta a telket a plébános uram bírja. – Majd később elsorolva a második parochia szintén régtól fogva exempta. A telket itt is a plébános uram bírja. – Nem messze tőle a Schola. Ezt is a plébános uram bírja. – A lakosoknál mindenütt jelezve az állapotuk, hivatalos állásuk, pl. esküdt bíró, mesterségük, pl. varga, szolgálatuk, pl. marhával szolgáló jobbágy, gyalogszeres jövevény; elhalálozás esetén ki bírja a telket, úgyszintén ha valaki másutt lakik, nemeseknél sessió exempta stb.
A további elsorolásnál: Város temetője szabad hely. – Ucarvégh utcza, Malomvégh utcza, Vizköz utca: A telket rég elmosta a víz, most cigány lakik ott, Czigány utca, Nagy Sor utca, Ispotály-ház, Uj utcza, Utcza közi, Vendégfogadó ház, stb. – A sessiók száma 195. – Hozza név szerint a másnál lakó zselléreket is jelezve lakhelyüket is. – Munkácsi jószághoz tartozó cigányok: 36 cigányt sorol fel név szerint, első három: Vajda Ádám, Vice Vajda András, Bíró Vajda István, a többinél is gyakori a Vajda vezetéknév a keresztnév előtt, többen csúf, ill. ragadvány nevükön szerepelnek. – A censust a sessiók nagysága szerint hozza. A nem fizetés okait is adja. – Hozza az exempta sessiókat is Nr 55 3/4 1/3. – A dohányos taxája évi 12 frt. – A „Kalmárok patikája proventusa” (a kereskedők boltjaik után fizetett évi taxája) 12 frt-tól 1 frt-ig, 21 tételben „in toto fl. 93”. Ezeket név és összeg szerint sorolja fel. – Proventus: Akó búza, Akó zab. „Ezen Város minthogy őszi és tavaszi vetésektül dezmat nem ad, iuxta litteras Privilegiales (melyrül láthatni Anno 1649 Urbariumban) azért annuatim tartozik ako Buzával Cub. Cass. Nr 50” és akó-zabot is ugyanennyit adtak.
Malmok: 1) A város felső végénél lévő malom: Három bokor kőre forgó; nem régen állították fel, mivel az előbbi az elmúlt esztendőkben elpusztult. Ebben a molnár harmados. Ő a gondviselője a malomnak, a portörőnek és a fűrészmalomnak is. – Vámját az oroszvégiek tartoznak a várhoz vagy a Fejér-házhoz hordani. – Adva a malom jövedelme évi Cub. Cass. Nr. 200. – 2) A város alsó végénél való kőmalom. – Ez is idejében hat bokor kőre forgó volt, alól penigh a végében kása és kendertörő kölyűk voltak. Ez is funditus elpusztult. Molnár volt benne negyedes, melyből azelőtt a munkácsi papoknak a várban való szolgálatjokért tized adatott. 1670 óta annak a malomnak csak a helye vagyon. – Ennek a malomnak a vámját a város tartozott felhordani. – Az 1672-es urbarium szerint e malomnak a gátját és az általjáró hidat a Felső malom gátjával együtt az oroszvégiekkel a város tartozik építeni. Ezen a címen a molnár a város őrléséből vámot nem szedhet. – A vár alatt lévő malom négy bokor kőre forgó volt idejében, most csak három bokor kőre. – Ezeken alól volt posztó-karló, ezen alól víz hányó kerék, melynek canalisán folyt a víz a vár árkába. Mostani penigh ezek elpusztultak, csak három bokor kőre folyó áll fenn. – A molnár benne harmados, két része a Fejérházhoz administraltatott. Ezen malom az őrlő tizedet ad. Mindenik bokor kő után penigh liszt porból vagy kővágás után igazításra öntött lisztből két-két disznót tartoznak a molnárok meghízlalni évenként. – Molnárok mindenütt az egész munkácsi jószában az eő nagysága malmaiban követ, vasat, aczélt a közvámból szoktak venni és a mesteremberek abból fizetni.
Raj dézsma: Ebben a városban lakó jobbágy a raj dézsmát ab antiquo nem fizette, most sem tartozik véle.
Juh és bárány dézsma: A mostani öregh emberek nem emlékeznek, nem is hallották, hogy itt való lakos parasztember juhot tartott volna, nem is fizettek ilyen dézsmát.
Disznótized: Pázsittizeddel tartoznak és minden 15 disznóból egyet szoktak adni, ha penigh annyira nem telik, az öregét per d. 4, az süldőket per d. 2 váltják meg.
Ezen városnak halas, rákos vize a Latorcza, mely a felső gáttól fogvást, ki a halastó alatt vagyon, a városon alól való töltésig tilalmasban tartatik. – Halastó az Palyhegy alatt 2: Felső és Alsó Tótőkével, gazzal, náddal tölt meg. Most semmire valók. – Harmadik a vár körül való tó: a palánk árka, melyet is a gaz sok helyen kezdett elnyomni.
Tilalmas erdő ezen munkácsi határban: 1) Egy öreg tölgyes erdő, a Luczkai határ mellett, mely a Munkács városa erdejével és az izneti erdővel is határos, melyen mikor makk terem és a majorsági sertéseket nem jártatják ott, idegen emberek sertéseinek adják tizedre. – 2) Esztrüs nevű erdő: egyfelől a város erdejével, más felől a kerpeczi erdővel vicináltatik. Ezen is, mikor makk terem, disznókat fogadnak reá, vagy pénzen adják el a makkját. – Munkács városának is vagyon tilalmas tölgyes erdeje a luczkai határban és Kerepeczi határban lévő eő kegyelmek erdeje között, mely Alsó Erdőnek hivattatik, kin ha makk terem és a sertéseket rajta jártatják, tizedet nem adnak róluk. – Másik tilalmas erdejek a Nagy Liget nevű; ebből nem adnak tizedet. – Mikor ezen felyül a nevezett két erdőre a városiak disznói járnak, tizedet nem adnak belőle, de ha idegenek disznói járnak rajta, tizedelik őket.
Vám: Ezen városban vám és híd egy van, melyhez való híd volt annak előtte a Felső malomnál. Ezen híd elpusztult. – Adja a vám jövedelmét. – Az által menő sós szekerek után fizetendő egy-egy kősó. – Csoportos öregh marhát ha hajtanak, 1–1 dénárral váltják meg, másféle terhes szekerek után d. 8, üres szekerek után d. 2, gyalog embertől, aki idegen úr jobbágya, egyből d. 1. – Disznót, juhot idegen úr jobbágya ha hajt, kettőtől egy pénz. – Aki nem a hídon, hanem a vízen át hajtaná állatját, ugyanannyit fizet. – Hogyha Máramarosból ide eladni való sót hoznak és itt eladják a városban, annak a taxája szekerenként parasztembertől 1 kősó, nemesembertől két szekerenként 1 kősó. – Kocsma a városban kettő van. Az árusítás módozatai. – Serfőzés – Pálinkaégetés
Szőlőhegyek: ezen város territoriumában ezek vannak: 1) Nagy hegy – 2) Pap hegy. – Erről a kettőről minden rendbéli emberek, nemes, szabados, paraszt, valakiknek immunitált szőleik nincsenek, a dominus terrestris számára kilenceddel tartoznaka királyé a tized. – 3) Paly hegy – 4) Ó Veres hegy – 5) Uj Veres hegy – Ezen három hegyről a földesúr számára kilenced adatik, tized penigh a király számára nem adatik. Ennek indoklása: „...a felséges Kyrályok ez iránt valo jussukat conferaltak volt Munkácsi Evangelicus Praedicatorok számára” a prédikátorok pedig, hogy a helyi szőlőmüvelést elősegitsék a járandóságot a tizedről tizenötödre csökkentették” – 6) Cserneszeg hegy, 7) Lováczka hegy – A munkácsi papnak jár a tized, a földesúrnak pedig innen nem jár désma. – 8) Szarka hegy. Erről kilenczed nem adatik senkinek is; a tized plenarie „akár nemes, akár paraszt legyen”, a munkácsi papnak jár, most is a katolikus mester usuálja. – Szokás volt eleitől fogvást, hogy amely hordát integre désmálták a földes urak, azoknak hordójok helyett más hordót szoktak adni. – Télálló szőlőt hazavihettek a gazdák, viszont a megérett szőlőből a hegybírók a földesuraknak annyi kóstolót adtak „mely a szegényeknek nagy kárára nem lészen” – Dézsmások iránt való observantiák: dézsmáló a munkácsi provisor, kísérői és ellátói a dézsma idején a hegybírók, „pennaticum (pennapénz) a mint a desmalo fél akarja, nem impositive, ki többet, ki kevesebbet.” – Majorsági szőlő: 1) A Paly hegyen vagyon egy nagy darab puszta szőlő, lehetne ötven ember kapáló és ha megépülne, 40 hordó bor termő, de elhanyagolták. – 2) Magvaszakadás folytán Kalmár Andrásról deveniált két darab szőlő eő nagyságára, melyeknek egyike a gondviseletlenség miatt parlaggá lett, a másik szőlőt pedig Szokolovicz Demeternek és Pap Mihálynak juttatták a Csernekzegh-i hegyen lévő szőlővel együtt, mely is illegitime foglaltatott volt el Pap Mihálytól. – E szőlő nagysága és hozadéka. – 3) Az Vásárhelyi Jakab a Pap hegyen lévő egy szőlőjét ajándékozta volt a pátereknek, de eő kegyelmök magukhoz váltották és most is eő nagyságok kezében van. Termése circ. vasa nr. 10. – 4) Ugyan a Pap hegyen a Mészáros Páltól szerzett szőlőhöz kb. 10 ember kapáló szükséges, terem kb. 10 hordóval. – Extraneus, azaz másvidéki szőlőbirtokosok „hegyváltsággal vagy egyéb fertonos proventussal” tartoznak a földesúrnak.
Majorsági szántóföldek felső nyomásra: 1) Dubrova. Ez a város felső véginél vagyon, a város mezeje között. Nem gazos, mehet belé magh buza ad summum 500 kassai köböl. – 2) Az Paly hegy alatt. Ezt a Dubrovatól a Kerepecz vize hasítja két részre, de igen sovány. Szomszédja egyfelől a hegy, másfelől a Dubrován lévő majorsági szántófölddel. Megyen belé magh buza cub. N-o 40. – 3) A halastó körül való földekigen szegények és soványak, mehet beléjök magh buza cub. Cass. N-o 46. – 4) A Kendereskey út mellett lévő öregh tábla; Majorság földek egyik végétől a halastó felé; megyen belé mag búza cub. Cass. N-o 65. – 5) A víz közt a Felső gátnál a 8 hold földből álló tábla, pro cub. N-o 20. – 6) A Kölesény Járónál egy tábla föld szomszédja egy felől a város földje, más felől a podherinig határ, pro cub. Cass. N-o 23. – 7) A Pallonál 8) Égetőnél volt 28 holdból álló tábla. Ezekből Báthory Zsófia fejedelem asszony adott volt 25 hold földet Hunyadi Péter nevű nemes embernek, a maradék termése cub. Cass. Nr. 3. – 9) A Nagy hegy alatt, az ország út mellett, a szőlők gyepüjén 60 vagy 70 holdból álló földek pro cub. N-o 30. – 10) Rustro megett, melyek régen Löwei földek voltak, pro cub. 30. – 11) Mordachtul deveniált öt holdból álló pro cub. Cass. N-o 2 1/2 – Alsó nyomásra való földek: 1) Posaházi határ egészlen lehet pro cub. N-o 516. – 2) Boros láz az Osztrucz és Város erdeje között pro cub. N-o 50 – 3) Polyátim nev föld a Latorcza mellett ... pro cub. Cass. N-o 90. – 4) Csonkás allya a Dávidházi határban . 25 holdból álló pro cub. N-o 21. – 5) A Posaházi határban a folyás mellett 3 görbe föld, pro cub. N-o 6. – 6) „Báthori István zalgi földe”megyen belé búza cub. 1. – 7) Morda Miklós földei a Nagy út mellett, Posaházi útnak másik végén 6 hold föld, pro cub. Cass. N-o 3. – 8) Luczkai út mellett a hídon alul, egy szél majorsági föld, ezt még a gaz el nem fogta volt, pro cub. 50. – 9) Pénzen vett majorsági föld Posaházának Munkács felől való oldalán a majorsági rétre dülő földek, melyeket Panyolay Páltól vettek volt, egy szélben 11 hold föld pro cub. Cass. N-o 8. – Szomszédja napkelet felől a Posaházi patak, a vár felől a réghi majorsági földek nyílna reá, pro cub. Cass. N-o 8. – Városi szegény embertől Pater Kis által elfoglalt földek Felső nyomásra, pro cu. Cass. N-o 60, mellyek iránt requiráltatván, akkor Zrínyi Ilona fejedelem asszony mint elfoglalt földeket és szőlőket szegény embereknek remittálni méltóztatott.
Sokadalom: Ezen városon esztenőt által 4 szokott lenni: 1) Virágh vasárnapon. 2) Pünkösdkor 3) Szent Márton napon 4) Karácsony napján. – Ezen sokadalomban, ha kik idegen helyekbül jönnek, egy szekérre két vagy három kalmár rakodhat ki, és ha csak egy lészen is, minden szekértől tartozik 12 pénzzel. – Ha valaki ezen sokadalmak idején és akármely időben is (bár szomszéd lakosok legyenek is), búzát, lencsét, borsót, kását ide hozna az piacra, valamennyi forintot árulnak belőle, minden forintból 1–1 pénz. Ha szalonnát hoznak, ha csak egy lészen is, vagy penigh egész szekérrel is, két pénzzel tartozik a hozó fél. Ha valaki a sót úgy hozza be, hogy mind tovább nem akarja vinni, a paraszt ember minden szekértől egy-egy sót ad, a neme ember penig két szekértől egy sót. – A munkácsi ember is, ha oda kiviszi a sót (idegen helyre) és ide behozza, semmit ki nem viszen eladni, minden terhetől 1–1 sóval tartozik ha ki penigh ezen városból a sót kiviszi nyerekedni, megbűnhődik érte. – A vásári proventus a város bírójáé. – Ugyanez áll a heti piacra is.
Majorsághi rét: 1) A vár alatt lévő nagy rét minden időben tilalmasnak tartatik. Szénája lehet kb. 600 szekér. – 2) Posaházán, ugyan Posaházi határban volt egy irtvány rét, mely oltványokkal is bé volt ültetve, de igen vizes helyen lévén, gaz nőtte be és a vízállás haszontalanná tette, csak egy oldalját használhatják, az is többnyire sás és káka. – Több rét nincs. – 3) Földesi Istvántól pénzen vett kaszáló;az is a régi majorsághoz nem messze vagyon, pro currubus N-o 3. – 4) Tolczvay Nagy Istvántól pénzen vett kaszáló. Ez is majorhoz közel vagyon, pro currubus N-o 5. – 5) A Latorcza mellett egy darab irtvány, pro currubus N-o 5. – 6) A Vad kert ellenében való kis rét, mellyel gyakrabban a lovakat szokták megétetni, teremhet széna currus N-o 12. – 7) Posaházi határon való rét, mely a Kigyósi famíliától az határral együtt vétetett megteremhet szénát pro currubus N-o 16. – 8) Az Iványi révnél is egy láz vagyon, teremhet szénát pro curr. 9. – Az egész termés több-kevesebb 650 szekér.
A mészárosoknak rendtartása: hivatkozások korábbi, 1649 és 1695 közötti Urbáriumok szerződéseire, amelyek szerint a helybéli mészárosok készpénz és faggyú szolgáltatásra voltak kötelezve megegyezés szerint, általában 100 ft. készpénz és kb. 3 mázsa (valószínűleg bécsi mázsa) faggyú volt szolgáltatásuk, később ezt 8 mázsára emelték, de azzal a kiváltsággal, hogy Oroszvégen is csak ők vághatnak és, hogy a 100 ft. készpénz és 8 mázsa faggyú szolgáltatás ellenében „a mészárszéken kívül semminémű parasztmunkára ne üzetessenek”.
Servitia: Itt Munkács városában lakó jobbágyok őszi- tavaszi vetéssel, aratással, kaszálással, kapálással, széna takarással, béhordással nem tartoznak, hanem búzának és tavasziaknak, mely az ő határaiban terem, asztaghba való rakásával. – Ezen kívül tartoznak jégh hordással, vetni való búza és tavasziak kihordásával, vetésével az ő határukon, gyalogszeresek által. – A cséplő helyről való búza béhordással, mely az ő határukon termett volt, de a külső határokon termett iránt nem tartoznak. – Az urak raktáraiból őrletésre való búza hordással, annak megőrletésével, lisztnek való béhordásával tartoznak. – Kemenczéhez való sár hordással is tartoznak. A fövény hordással is. – Az 1613-ik évi urbarium ki van fejtve, hogy minden négy egész helytől vagyis négy paraszt sessiotól egy-egy szekér szénával tartozik a város Ő nagyságáék számára. Ugyancsak minden két helytől vagy két egész sessiotól az ökrös jobbágyok karácsonyra egy-egy szekér fát tartoznak behordani, akiknek pedigh ökre nincsen, minden egész sessiotól 12 pénzzel tartoznak eö nagyságáék számára. – A czéhes mesteremberek szolgálatja: Mindenféle czélból az udvarhoz való munkára 5–5 mester ember jelöltetett ki minden esztendőben, kik azon esztendőben mesterségük szerint tartoznak szolgálni a tisztek parancsolattja szerint. Rajtok kívül, valahány mester ember vagyon, ha marhás, azzal szolgál, ha marhátlan, gyalogszerrel. (Az öt kiválasztott lehetőleg gyalogszeres legyen.) – Az is régi előírás, hogy Munkács városába az extraneus jobbágynak szabad bejönni itt lakásra, de úgy a bejövetelekor, mint a kimenetelénél egy-egy forintot fizet a főbírónak. – Ácsok és molnárok szolgálatja: a malomgazdák irányítása szerint történik: (külső) „faragó embereknek penig per diem egy személyre adatott czipo 4, turo libr. szalonna kettőnek egy font. Ez illyen maga eszközevel furójával, fejszejevel, maprgyaval (= bárdjával), fűrészével etc. tartozik dolgozi, a jószágbéli bizonyos faragó ember penig magával tartozik élést hozni. – Ajándékok: Semminemű ajándékkal nem tartoznak, mégis az 1667. évi urbarium szerint, bár mérsékelten, adnak bizonyos konyhaélést. 100 tyúkot és 50 ludata főbíró tizenharmad magával mentes. – Leges et mulcta .: Bírság és fellebbezési pénzek, a perek útja: elsőben füstin (= helyben) indítanak, utána az uradalmai úriszékhez kerül
Praedium Posaháza:
Ezt ő nagyságáék pénzen szerezték volt az itt való nobiles domini terrestrisektől örök áron. Boldog emlékezetű Lorántffy Zsuzsanna fejedelem asszony 3 ezer forintért vette volt összes tartozékaival egyetemben. – Szántó mezeje az egész határon kb. pro cub. Cass. N-o 516. – Kaszálója is az egész határon lehet pro currubus N-o 16, de a víz haszontalanná tette, csak fedni való sás terem rajta. – Rendes legelője nincsen. – Szántóföldeit egészben a munkácsi majorsági földekbe applicálták. – Erdeje egyáltalában nem volt, hanem még a tűzifát is az ottani uradalmi erdőből kapták.
Orosz végh:
A lakosok név szerint elsorolva, jelezve mindenütt a sessio, fiuk, házi állatok, méhek és adó. Azt is jelzi: több helyütt a víz elmosta a teleket és nem lakhatnak rajta. – Jelzi a colonusok minőségét: gyalogh szeres, marhával szolgáló jobbágy. – Jelzi a mesterséget: téglavető, lakatos, szűcs, stb. – Hozza a nemes embereket is, kiknek telük exempta, de jobbágy is van, kinek telke exempta. – Jelzi az elhaltakat is, és hogy telkeik kire szálltak. – Név szerint hozza a zselléreket is, jelezve, hogy hogyan és kinél laknak. – A falunak van temploma: cercum, parochiája is ab antiquo vagyon. – Jelzi a battyko (pap) adóját is. – Census a sessiok nagysága szerint. – Az egyik sessiot zsidó bérli: vendégfogadónak és serfőzőnek foglalta le. – Konyha élés: Kezdetben súlyos volt, de azután mérsékelték. – Konyhapénzzel nem terhelik őket. – Proventus az italokból: bor, ser, pálinka. – Ezek árusítása. – Dézsma: Őszi vetésekből a dézsmát (tizedet) a plébánosnak adják a tavaszi vetésekből senkinek semmit nem adnak. – Disznó pázsit tizeddel a földesúr számára tartoznak. Ezek váltója: 8, 4, 2 d. – Méh rajbul a földesúr számára tizeddel tartoznak, váltója 2 d. – A juhokból is strongával tartoznak, mint mások. – Tilalmas erdő: tölgyes és makkos, ezen határon egy vagyon, a Sernyowa nevű. Mikor makkot terem, az ő nagysága sertéseit legeltetik rajta. – A falunak külön erdeje is van. – Rákos, halas vize a Latorcza. Részleteket lásd Munkácsnál. – Majorság szántóföldek. – Szőlőhegy ezen határban egy vagyon, a Veres hegy nevű. (Lásd Munkácsnál.) – Servitia, munera, mulcta mindenben, mint Munkácsnál. – Adja a szomszéd helységeket.
Munkács Ujfalu:
Lakosok név szerint, mint másutt. A telepesek: marhával szolgáló jobbágy, gyalogszeres, köztük nyomorult jobbágy, nőtelen szegény legény. Hozza a deficiáltakat is és hogy a telkük kire szállt, vagy pusztán maradt-e. – Temploma van, ellenben parochiája nincsen: máshonnan jár oda a pap. – Census a sessiok nagysága szerint. – Deserta sessio tíz van, melyek telke után fizetnek. – Konyhaélést eddig nem fizetteka jövőben a földesúr jószántától függ. – Akó zabból egész helyes egy-egy köböllel, vagy helyette 75 den.-ral tartozik. – Proventus a kocsma után „Eszterhazi Ur idején minden esztendőben két-két hordó bort tartoztak kiárulni de Boldogemlékezetű Lorantffy Susanna fejedelemasszony relaxalta volt egyre”. – Őszi, tavaszi vetésekből a földesúr számára kilencedet adnak, a tized a királyé. – Disznójokból pázsit-tizeddel tartoznak a földesúr számára. Váltópénz: 8, 4, 2 dénár. – Méh rajból a tized a királyé, a földesúr számára nem adnak ezekből proventust. – Akiknek szőlőjük vagyon a munkácsi határon, oda dézsmálnak. – Téglaégető, vagy paloták cserepezésére cserépégető itt egy van. – Téglaszárító szín 2 volt. – Tilalmas erdeje 1 vagyon, a Esztrűs nevű. Jó terméskor 60 sertésre elegendő. – Semmiféle majorság itt nincsen, sem halászóvíz. – Servitia, munera, mulcta mint Munkácson és Oroszvéghen.
Oppidum Beregszász:
A lakók név szerint elsorolva; a sessio akkor is jelezve, ha az illető meghalt, vagy ha elbujdosott, vagy máshol lakik és két helyen is van telke, vagy ha az illető externus nobilis, aki fizet a telke után, de a telek mellett jelzi a szegénységet is, ilyeneket írván: maga kínlódik a házában, maga házánál lakik, de semmije nincsen, nyomorult özvegy, kodul, a telket más bírja. – Az elsorolt telkek közt a plébánia telke, mint szabad telek, több nemes telke – ab antiquo immunis telek, melyet az extraneus praedicator tart, csizmazia czéh háza, zálogos telkek, stb. – Sorjában adja az utcákat és bennük néhány középületet: 1) Árok ucza. Árok uczának második sorja. Őnagyságának kúriája. Első parochia. Más sor – 2) Sikátor víz felé. Ecclesia rajta. Második parochia. Schola. Ispotály. – 3) Hadházi ucza. Félszer. – 4) Akasztó ucza. Más sor. Akasztó uczának darabja. – 5) Kis ucza. Más sor. – 6) Szénégető ucza. Más sor. – 7) Város köz. – 8) Ardó ucza. Második sor. – 9) Első Hostáncs. –10) Hegy felől való sor. – 11) Második Hosáncs, a barátok földe. – 12) Harmadik Hostáncs. Malom ucza. – 13) Negyedik Hostáncs, mely Tóth uczának neveztetik. –14) Ötödik Hostáncs Akasztó u. – 15) Hatodik Hostáncs. Szénégető u. – 16) Hetedik Hostáncs. Ardo ucza végénél. Második sor. – Uj város: Noha ezen ucza situáltatott a beregszászi territoriumon, de az előbbi földesurak dispositioja szerint a fejedelmi földesurak azt a darab földet az ott lakó emberekkel együtt engedték, hogy annak egyik fele az itt való ecclesiához, a másik fele pedig ugyan az itt való ispotályhoz tartozzék. Ez továbbra is így observáltassék. – Beregszászon is úgy, mint Munkácson szabad bármely idegennek a városba bejönni és onnan kimenni, de mindig 1–1 forint ellenében. – Census a telkeks zerint, mint másutt (Részletezve). – A szabad sessiok mindenféle censustól immunisak, mint parochia N-o 3, ecclesia N-o 1. schola N-o 2. ispotály N-o 1., a földesúr három sessioja, a városháza 1 sessioja. Összesen 11 sessio. – Proventus: Vámos híd egy vagyon, melynek a haszna nem sokat tészen. Ennek a proventusnak a fele ő nagyságáék számára van lekötve, másik fele az itt való schola deákok támogatására lett rendelve. – Malom: Az 1613-ik és 1649-ik évi urbariumok szerint a beregszászi vizen ő nagyságáéknak egy három bokor kőre forgó malma volt, melynek a jövedelme négy részre volt felosztva: egyik rész a dominus terrestris számára, két rész a praedicatorok, schola mester és deákok számára, negyedik rész a molnár számára. – Ezen malom elpusztulása után ugyanazon a vizen más és más malmokat építettek 1678-ban. György mester építette „Ezt a malmot most Csiga-Malomnak híjják, három bokor kőre forgó, ezen új Csiga malmot pediglen György mester nevű molnár építtette ...” és a jövedelem is őt illette. Halála után a malom jövedelme így oszlott meg: egy a molnáré, másik negyed az itt való parochusé, harmadiké s negyedik negyed a földesúr ő nagyságáé. – A malomporból és egyéb mixtumokból a molnár tartozik két disznót hízlalni az úr részére. – Malom szükségére való eszközöket: vasat, acélt, deszkát és azoknak megcsináltatását a közönséges vám proventusából veszik és fizetik. Követ pedig, minthogy a dominus terrestris bányájában a kőbányászok ingyen szoktak pénz nélkül adni, azért minden bokor kőért a bányászoknak tartozik a molnár adni két köböl lisztet és két forintot. – Ezen malom gátját a város tartozik communiter restaurálni. – Majorsági szőlő: ezen város határában 5 vagyon: 1) Hacso szőlő. Ezt a beregszásziak művelik egészben. Jó termés idején lehe benne circiter vasa N-o 68. – 2) Kerek hegy. Ezt a város műveli. Teremhet pro hic et nunc a borból kb. 80 hordót. – 3) Kalmár. Ezt a beregiek és beregujfalusiak művelik. Teremhet benne bor k. 60 hordó. – 4) Tellye szőlő. A beregszásziak ezt is egészen művelik. Teremhet vasa N-o 40. – 5) Boczkor szőlő. Ezt az Orosz-ság műveli. teremhet benne circiter vasa N-o 100. – Malomkő bánya: Ezen határban, mely malomkő bánya volt, melyet jánosiak szoktak volt művelni, 1676-ban elpusztult és ma is pusztán áll, noha hasznos bánya volna. – Bor dézsma: Az egész territoriumban lévő szőlőhegyről lakos és extraneus tartozott dézsmát adni a földesurak számára, úgy mint nonát, decimát és a szín borból, a törkölyt pedig, akármennyi volt, minden ember a dézsmaházhoz tartozott vinni és ott állapították meg, ki miképpen szűrte ki. – Ebből a dézsma alatti bor jövedelemből a régi földesurak collatiojok szerint az itt való parochusokra és mesterekre excindáltatni szoktak volt kb. 16 hordónyi bort. Most is a catholicus plébános és mester percipiálják. – Ferton jövedelem: Minden vidéki ember, valakinek az városban házok nincsen, tartoznak 1–1 forinttal, 1–1 kaláccsal és 1–1 kappannal, pénzben 1 ft. 48 d. Akiknek pedig házok vagy csak pusztatelkük vagyon és censust fizetnek tőle, fertonnal nem tartoznak. Ezen a városon kívül akó és a várhoz tartozó jobbágyok, kiknek itt szőlőjük vagyon, fél fertonnal tartoznak. – Köböl-váltságot itt nem fizetnek. A hivatalnokok: bíró, esküdt, notárius, kerülő dézsmája. – Őszi vetésekből ab antiquo tizedet fizettek a földesúrnak, de tavaszi vetésekből soha dézsmát nem adtak. – A tized proventusból a parochus és a schola mester szoktak részesedést kapni, amint most is kap a cath. plébános. – Disznótized. Ab antiquo pásit tizedet nem fizettek, hanem amikor az uraság tilalmas erdejére hajtották disznaikat, disznójokat ott tizedelték. – Méhrajból ab antiquo dézsmát nem adtak. – Amely víz keresztül folyik a városon, sohasem volt tilalmas, a lakosoknak szabad halászatuk volt benne. – Ezen város határában amely erdők és cserjék vannak, azok közül akármelyik is tilalmasban nem tartatott a földesúr részére, hanem mindenkor a város szabad dispositiojára és usuálására voltak mind fáját, mind pedig gyümölcsöseit tekintve. – Vagyon ennek a városnak egy praediuma, mely egy családról szállott a városra végrendeleti úton, ha valaki a város lakói közül itt tészen vetést, ezen vetésből a földesúr számára dézsmával nem tartozik. – Mészárszék – Kocsma – Sokadalom: Noha ezen városban évenként hatszor szokott esni sokadalom, és heti vásárok is vannak, mindazonáltal sem a sokadalmi, sem a heti vásári jövedelemhez a földesúrnak régtől fogva semmi köze nem volt, hanem azok a főbírót és a vásárbírót illették. – A vásároknak idei ezek: 1) Karácsony, 2) Virágvasárnap. 3) Szent Antal. 4) Szent Szaniszló. 5) Mindszentek. 6) Áldozó csütörtök. – Servitia: Ab antiquo majorsági szántást, vetést, aratást, takarást nem végeztek. Most sem végeznek ilyent. „Heti szeres szolgálatuk pedig ilyen”: Szent György napjától fova Szent Mihály napig hetelő (heti) szekeret 4–4 ökrével, hetenként két-két szekeret „gyalog embert is hetenként huszat...” – Régtől fogva megvolt és most is megvagyon, hogy a várra és egyéb szükséges épületekre tartozott a város vitetni épületre való gerendát, évenként százat. – Aminemű két darab szőlőt művelnek, azoknak a termését az ő idejében megszedni, béhozni és bészűrni és az borokat Munkácsra beszállítani a Fejér-házhoz az ő kötelességük. – Szüretkor amely óhordókat Munkácsról szállítanak hozzájuk, azokat tartoznak megcsinálni és a majorsághoz tartozó kádakat is. – Kötelességük az ezen territoriumból proveniált dézsmabeli búzát bévetni, elcsépeltetni és odaszállítani, ahova a tiszt urak parancsolják. – Az mely curiájok vagyon itt őnagyságáéknak, annak a kerítését egyharmadban a város szokta véghez vinni, másik harmadát a beregiek, harmadik részét a váriak.
Bucsu portio:
E Bucsu nevű portioról olvashatni az 1682. és 1690-i urbariumokban, melyek szerint itt csak 1 curiájok volt; integra sessio 2, de az itteni colonusoknak egyáltalában nem volt marhájok. – Censust ab antiqo nem fizettek; most sem fizetnek. – Proventus: Majorsági föld három nyomásra vagyon: 15, 10 és 7 hold. – Majorsági rét 1, szénája kb. 6 szekér. – Őszi, tavaszi vetésekből kilenceddel tartoznak. – Erdő kettő tartozik hozzá, közösek a Lónyai örökösökkel, a beregszászi curiához tartoznak: épületre és tűzre való fát is onnan kapnak. Amikor makkot teremnek, az urasági disznókat jártatják rajtok; néha el is adják a makkot. – Szolgálni csak 24 napon át tartoznak, ahova a tisztek rendelik őket.
Oppidum Wary:
A colonusok név szerint elsorolva: jelezve a foglalkozásuk és az állapotuk: nyomorult koldus, semmije sincs, nyomorult özvegy asszony, Fazekas mesterember, Ezeknek semmijök nincs: zsellérkednek, elbújdostak. Jövevény nemes ember; egyházfi; esküdt főbíró; Másutt lakik. Világtalan koldus. Malombíró és sok-sok más. – Az iskola és a parochia ab antiquo excepták. – Lakott jobbágytelek van összesen 127. – Pusztatelek 57 és fél. Ezeket a telkeket is mind usuálják és tartoznak utánuk censust fizetni. – Szabadhelyek a parochia, schola és a városháza. – Az adót a sessiók nagysága szerint elosztva egyösszegben fizetik, 1700-ban 680 ft, adó mellett tíz fejős tehénnel is tartoznak. – Ezen város területén adódó dézsmát tartoznak bétakarítani és elcsépelni. – Kötelességük a szénát a majorsági furmentariára felszállítani. – A városbeli sót is tartoznak Munkácsra szállítani – A földesúr szükségére halászt tartani és az halat Munkácsra felhordani. – Hidakat, utakat, itten való gátakat megcsinálni. – Proventus: Vámos híd vagyon itt a Borsova vizén. Adva a vámszedés módja és feltételei. Nemes ember, prédikátor, deák de iure vámmal nem tartoznak. – A Borsován által járó hidat a város tartozik csináltatni. – Őszi, tavaszi vetésekből a földesúr számára kilencedet adnak, a király számára tizedet. – Tilalmas erdő a várhoz: 1) Zénye. Ez a Borsova vizen innen vagyon. 2) Nagy Erdő. Ez a Borsova vizen túl. Disznójokból pázsit tizedet adnak. A megváltási ár tízen felül 2 d. – Malom itt eő nagyságok számára nincsen. – A városnak ellenben két malma vagyon, három bokor kőre forgó mindegyik. Ezek jövedelme egészben a városé. – Mészárszék – Kocsma – Szolgálatuk: A vár épületéhez évenként 50 szál gerendát tartoznak szállítani. – Szolgálni tartoznak a tisztek rendelkezése szerint a beregszászi curiához. – Ajándékot adnak. – Mulcta et leges, mint Beregszászon.
Munkács várához tartozó javak.
(Bereg m.): Munkács – Váry – Alsó Hrabonicza – Csabinafalva – Iglincz – Zimbrillafalva – Koczka Szállás – Runofalva – Klucskofalva – Orosz Végh – Munkács Ujfalu – Balmus falva – Szlopkofalva – Szvateleczfalva – Felső Hrabonicza – Pósaháza – Bucsu – Kis Belebele – Gerenfalva – Középső Viznicza – Oblazfalva – Alsó Viznicza

Tartalomgazda