(Konyáry Tamás tiszttartó jelentése)
Görgő:
Szent Mihály adója a régi urbárium szerint. A földesúr akaratából ebből a szabadosokra (név szerint felsorolva) „leszállott” összeg, forintban. – Ártánypénz, ugyancsak a régi urbárium szerint, a szabadosokra leszállott összeg feltüntetésével. – Szántópénz, l. előzőek.
Almás:
Szántópénz, mint fent, a szabadosok (két deák) név szerint említve.
Körtvélyes:
Szántópénz leszállításáról, Marton Deák nevű szabadosra. – Szent Mihály adójánál u. az.
Szőllős-Ardó:
A régen szokásos szántópénből valamelyik földesurak, „latuan as falunak romlott esz pusta uoltatth”, elegendték nekik. – Ártánypénzt hasonlóképpen. – Szent Mihály adójában és szántópénzben együtt, összesen adtak annyit, amennyi azelőtt az ártánypénz volt. – Az összeíró (tiszttartó) megjegyzi, hogy azokban az években, amikor ő tiszttartó és gondviselő volt, soha a régi, magasabb összeget nem szedte be. (Oldalösszesítés)
Szőgligeth:
A régi urbárium szerint megállapított szántópénzből valamelyik őr leszállította, mivel a török a falut „soksor ell rabolta nepe(t) le uagta, az kik megh marattak tehat tóruvny szerint magokat ki kertek”, a falu elpusztult, részben még most is puszta. – Ártánypénz, régen és a leszállított összeg. – A bíró évente az egész jószág után tartozott „bodnár pénz”-zel. Ebből a szabadosokra leszállott összeg megjelölése.
Szény (Senya):
Szent Mihály adója, a leszállított összeg. A falu puszta volt, senki nem fizetett adót. – Bejegyzés 1603-ról oldalt: „solutus isti census integri”.
Szilás:
Régi és leszállott szántópénz. Nem tudni ki és miért szállította le az összeget, feltehetően „az pusztasagh uolt ennekis oka”. – Régi és leszállott ártánypénz. – Szent Mihály adója. Összes adójuk.
Hidvég-Ardó:
Szántópénz, ártánypénz, leszállítás oka l. Szilás.
Vendéghi:
Szántópénz, ártánypénz, leszállítás l. Körtvélyes.. – (Bejegyzés oldalt 1603-ra és 1612-re vonatkozólag: az eredeti összeget fizették.)
Szalóc és Vig-Telek:
A régi urbárium szerint való kertek adója. „Leszállot” összeg, ugyanannyi. Oldalt bejegyzés Szalóc és Vig Telek különválasztott adójáról.
Végösszesítés.
Folytatás az 1611. esztendőről.
Görgő:
Szántópénz, Szent Mihály adója és ártánypénz eredeti összege, a szabadosokra leszállott összeg feltüntetésével. (Utóbbi részben eltér az 1610-ben megadott összegtől.)
Almás:
l. az 1610-es adatokat.
Körtvélyes:
l. Almás
Szőllős-Ardó:
l. Almás. A tiszttartó leírja, hogy a pusztásodás oka a török rablása, valamint akiket a török életben hagyott, azok „teórveny szerint” elmentek a faluból.
Szőghliget:
Szántópénz, ártánypénz, a leszállás indoklása l. 1610.
Szény:
l. 1610.
Szilás:
Szántópénz, ártánypénz, a régi urbárium szerint, valamint a leszállított összeg, l. 1610.
Hidvégh-Ardó:
l. Szilás. – Két nyúl-adó. – Méhdézsma nincs.
Szalócz és Vig-Telek:
l. 1610. (Bejegyzés is)
Összesítés 1611-ből. A két évről.
Generalis summa facit defalcatio: fl. 171,64 (javított)
A régi urbárium szerint a falvakból adtak méhtizedet, azaz Bebek uram idejében, azután Őfelsége számára foglalták el. – Szádvárhoz méhtized nem jár, hanem Hidvégardóból, Vendégiből, Szentandrásról és Kovácsiból, valamint Borsváról és Szilicéről. – Szádudvarból, míg nemes lakott ott, a várhoz sörfőzéshez való komlót adott. Hasonlóképen Szögligetről, Szilásról, Szentandrásról és Kovácsiból. Később már nem adtak „mert nem uolt regi usus”. – Szalócról kenderdézsmát nem adnak, okát nem tudni, Szőlősardóból, Sényről és Varbócról szintén nem adóznak. – A Bebek úr után a szádvári jószágnak húsz földesura volt, a zavarok ebből származtak. Az inventariumok és regestrumok is hiányosak, ellentmondóak, a szabadosok adójának beszámításával illetve ennek híjával beszedett adóból különösen sok zavar adódott. A tiszttartó felsorolja az ő idejében létezett szabadosokat.
Torna és Gömör megyei helységek: Gergeő – Almass – Kortveliess – Szőlőss Ardó – Szőgliget – Szeno – Szilás – Hydvegh-Ardo – Vendégh – Szalócz és Vitelk