Conscriptio
Csaklo:
Soltész, jobbágyok névvel, fiak neve, kora – Telkük nagysága – Állataik: lovak, ökrök, tehenek – Pusztatelkek névvel – Censust Szt. Györgykor, Mihálykor és karácsonykor fizetnek telkenként. – Szt. Györgykor vajat adnak, karácsonyra mézet, mindhárom alkalommal 4 tyúkot és 2 ludat, 3 tojástborsót, lencsét, kendermagot, komlót, káposztafejeket adnak. – Mindenféle vetésből, ősziből és tavasziból dézsmát adnak. – Minden második évben pázsitdisznó dézsmát adnak, tízen alul megváltják. – Malom két kerékre, de most csak egyik forog, 3 kölyű, harmada a molnáré. – Szántók, befogadóképességük – Elhagyott telkek földjében a kisasszony részére vetett köblök. – Veremben köblök, „a ki megh maradott Hadaktul”.
Quakocz:
Jobbágyok állatai közt disznók is vannak, lovak nincsenek. – Elhagyott telkeket vagy a földesúr számára vetik, vagy a szegénységnek szokták adni kétszeres dézsmáért. – Rétjeiket a földesúr számára kaszálják. – Szántókba elvetett köblök. – Karácsonyra borjút is adnak, vajat mindhárom alkalommal.
Pichnye:
Soltészek censusa: Szt. György adót fizetnek, kárulypénzt adnak, sajtért fizetnek, négy öreg bárányt, 1 báránykát adnak, runáért fizetnek, 12 tyúkot 6 ludat adnak, Szt. Mihálykor vajat és mézet, vajdáláskor pokrócot, hevedert, két rókát adnak, lóteleltetésért fizetnek, vajdapénzt fizetnek, nyúlért, tyúkért fizetnek, kenderpénzt adnak, egy rostát és vajdazabot adnak, Szt. Mihálykor is adnak zabot. – Jobbágyok censusa: Szt. György és Mihály adó, mézet, vajat adnak, mogyorót, mákot, juhteleltetésért fizetnek. – Pázsitdisznó dézsmát évenként fizetnek, méhek, juhok után fizetnek. – Tyúkokat, ludakat ugyanannyit adnak mint a soltészek, azonkívül 6 tojást. – Úr dolgát mindent végeznek, amit parancsolnak, ekével, szekérrel, kapával s gyalogszerrel.– Zabvetés köblökben.
Felsőcsebinye:
Jobbágyok száraz borért is fizetnek – Soltészek tartoznak a földről hazahordani a földesúr gabonáját, jobbágyok úgy robotolnak mint előbb. – Miatyánkpénz fizetnek – Tisztnek zabvetése van, nagysága köblökben.
Krasznibrod:
Jobbágyok vajdáláskor bírságpénzt fizetnek. – Zabvetés, nagysága köblökben.
Bosnicza:
Adót semmit sem adnak. – Heti 3 napi robottal taroznak. – Minden vetésből tizedet adnak. – Malom 4 kerékre, a vám negyede a földesúré.
Szuhon:
A soltészek az előbbi munka mellett szekérrel tartoznak menni, ahová kell. – Jobbágyok ekével, szekérrel dolgoznak, aratni, kaszálni mindenki tartozik.
Csukolovecz:
Igával tartoznak dolgozni, akinek nincs, gyalog. – Vajdáláskor élelmiszer helyett fizetnek, összege. – Pálinkafőző üstök után fizetnek. – Rétek puszta telkek után, szénahozamuk.
Novoszedlicza:
Soltészek és jobbágyok robot helyett árendát fizetnek, összege. – Vajdaborért és bírságért fizetnek, ahogy a tiszttel megegyezhetnek. – Elhagyott telkek után rétek, szénahozamuk.
Klenove:
Puszta papi telek. – Soltészek úgy dolgoznak igával, ahogy parancsolják nekik, jobbágyokkal együtt. – Sztrongáláskor is adnak hat bárányt, vagy fizetnek helyette. – Batyko jaloviczával tartozik évente, vagy fizet helyette, hevederért fizet, zsákot ad, viaszt, azonkívül vetésekből tartozik tizedet adni. – Jobbágyok gyapjúért is fizetnek. – Aki juhokból dézsmál, két sajttal is tartozik. – Előbbiek mellett sztrongapénzt is fizetnek. – Közösen adnak 3 jaloviczát, vagy fizetnek. – Puszta malom – Elhagyott telkek földjei után őszi vetés, elvetett zab köblök. – Rétek, szénahozamuk, jó évben.
Klobusiczky javak:
Polyanka:
Szt. Mihály adót fizetnek, tyúkot, vajat adnak, zsákot és rostát. – Tölgyes erdő, neve – Jobbágyok háncsköteleket is adnak, egy-egy napot szoktak rá adni (robotból?). – Pázsitdisznót adnak, tízen alul megváltják, ha makkoltatnak, akkor sem fizetnek többet. – Két puszta malomhely, egyikben egy kő, jövedelme harmada a földesúré, kettő a molnáré. – Vám, jövedelem békés időkben. – Puszta vendégfogadó, lakatlan, békés időben jó haszna szokott lenni. – Minden egészhelyes, akinek 4 lova van, tartozik saját szekerével, ekéjével dolgozni, félhelyesek ketten fognak össze. – Fonással tartoznak.– Csépléssel tartoznak kilencedik köblöt kapnak érte, azonkívül ebédlő köblöt másfelet, amikor csépelnek, más dologgal nem tartoznak. – Ősziből és tavasziból kilencedet adnak. – Pusztatelkek földjei után dupla dézsmát adnak. – Semmiféle éléssel nem tartoznak földesúr konyhájára, minden jobbágy kap 12 tojást ültetésre, azután 12 tyúkot tartozik beadni. – Allódiális rét, szénahozama. – Más rétek is, de most fű nincs rajtuk. – Puszta udvarház, cselédházzal, istállókkal, ólakkal, csűrrel, csűröskerttel, veteményeskerttel, ezek is puszták. – Allódiális szántók 2 nyomásra, elvetett köblök.
Csabocz:
Szt. Mihály adón kívül tyúkokat is adnak, más semmit. – Ekével ketten összefogva, és gyalog is tartoznak szolgálni. – Bükkerdő makkoltatásra. – Egy nemesnek malma van, mivel a fundusát paraszt embertől vette, évi 1 ft-tal és 1 nyúllal tartozik.
Kuczin:
Udvarház, megoszlása – Hozzátartozó földek, megoszlásuk
Varanno:
Megégett puszta kőház, egy kis bolttal benne. – Veteményeskert, csűrkerttel, sok gyümölcsfával, de most nincs rajtuk gyümölcs. – Szőlők, egyik parlag, hozama. – Kúriához tartozó szántók 3 nyomásra, befogadóképességük. – Zálogos földek is – Vetés, aratás után keresztek.
Csaklo:
Jobbágyok semmi adót nem fizetnek, azelőtt robotért árendát adtak, összege, vagy két hetet szolgáltak a földesúrnak, négyet maguknak, most az itteni majorsághoz szolgálnak úgy mint más gyalogszeres.
Barkoczi István árvái
(Zemplén m.): Cseklo – Quakocz – Pichnye – Csebinye – Krasznibrot – Besnicza – Szuhon – Csukalovecz – Novoszedlicza – Klenova – Polyanka – Csabocz – Kuczin – Varannó