HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 104. - No. 067 / f.

Dátum 1774. május 20.
Jelleg

Eredeti.

Szöveg

Conscriptio
A conscriptio létrejöttének oka azonos az UC 104:67 (c)-nél részletezett okokkal, azzal a különbséggel, hogy itt a préposti ingóvagyont írják össze a megbízottak. Egyelőre számadáskötelezettség mellett a káptalan dékánjára bízzák az ingóságok további megőrzését. Kelt a prépostság épületében, a fenti napon.
Szepesváralja:
A fenti jelzet alatt, a No-on belüli 35–36. foliókon található egy szintén eredeti irat, mely 1774. július 23-án kelt, s azoknak az ingóságoknak jegyzékét adja, melyek az elhalt prépost szabad végrendelkezése alá tartozó javak, illetve darabok voltak, tehát magántulajdonai. Bár egészen pontosak nem állapítható meg, mégis: néhány tétel leírásának szó szerinti azonossága arra enged következtetni, hogy az UC 104 : 67 (f)-ben, tehát az alább kivonatolandó összeírásban – mely két hónappal előbb készült – benne vannak a július 23-án felvett, kisebb terjedelmű összeírás adatai is, ezért az utóbbi, tehát a rövidebb, későbbi conscriptio kivonatolását mellőztem. – Az összeírók a prépostság ún. palotatermében, ebédlőjében és a prépost öltözőszobájában kezdik munkájukat. Az itt összeírt tárgyak luxus kivitelű ezüst-, üveg-, dísz- és használati tárgyak, drága ruhadarabok, terítők, gyertyatartók, serlegek, csészék, finom bútordarabok, bőr- és kárpit-bevonattal, finom kidolgozású szekérnyek, fekvőhelyek, holicsi edények, finoman megmunkált állati bőrök, rézedények, kávéfőzéshez szükséges, rézből készült eszközök. A fenti helyiségek után a prépost házi pincéjében folytatódik az összeírás, ahol 2–3 éves óborokat (liszkai fehérborok, budai vörösborok hordókban), aszúkat (butéliákban és „antalco”-kban, azaz átalagokban) írnak össze. A pince előtt két hintó és 1 kocsi állt az összeíráskor. Majd külön tételben – a hely megnevezése nélkül – az igen nagy mennyiségű ezüst evőeszköz kerül sorra. Igen változatos a finom ezüst edények, ezüst kávéfőzők stb. összeírása, igen gazdag leltár. – A legfinomabb ezüstholmiról minden átmenet nélkül átmegy a leltár az alábbi tételekre: hintók, homokfutók, szekerek, boronák, ekék, ökrök, lovak, lószerszámok. (A conscriptorok éppen a gazdasági eszközöket írják le a legszűkszavúbban; a megnevezések félreérthetetlenek, de azután rendszerint semmiféle – illetve a szokottnál lényegesen kevesebb – körülírás, részletezés olvasható róluk; a körülírás, részletezés inkább a finom holmiknál volt és van.) – Ezután a prépostsági nagyobb pince következik, benne: óborok (1768–1773-as évjáratúak, átalagokban, hordókban), liszkai és budai ó-és újborok (az évjárat megjelölése nélkül, hordókban), végül: hordók, pincetokok. – Az összeírók ezután a prépostsághoz tartozó almási, pavljáni és letánfalvai allódiumokbeli állatállományt kerítik sorra: bikák, tulkok, borjúk, fejőstehenek, meddő tehenek, fejőbirkák, fejőkecskék, meddő birkák, meddő kecskék, bárányok, kosbárányok, kosok, kecskegidák, bakkecskék. – Az összeírók az allódiumokból – ahol tehát csak az állatállományt írták össze – visszatérnek a prépostságba, s a préposti kertben az alábbi, rendkívül érdekes növényeket, fákat jegyzik fel: „In Horto Praepositurali et Glass Hauss est orengeria sequens: Arbores pomorum Citri et Pomarants, Minores et Majores 120, Lorber Baum (=babérfa) 10, Draganti (=sárkányfű) 2, Muscati (=szerecsendió) 1, Ficus (=fügefa) minor 1, Arbores Cariophili (=szegfűszeg) 2, Aloe Majores 8, Aloe Minores 27, Ficus Indiacae 2, Flores exigui, qui per modernum Hortulanum propagantur.” – Ugyanitt az alábbi kertiszerszámok: vasgereblyék, ásók, nyíróollók, fakannák, kisfűrész, kertészkés. – A conscriptorok végül a prépostsági konyha felszerelését (rézserpenyők, fedők, rézfazekak, nyársak, háromlábú vas sütőállványok), majd a sütőház berendezését (üstök, pecsenyesütő forgatónyársak, réztálak, bádog sütőlapok, rézmozsár) veszik számba, s ezzel zárják a conscriptiót.
A szepesi prépostság ingó javai.
(Szepes m.): Szepesváralja – Almás – Pavlan – Letánfalva

Tartalomgazda