HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 097. - No. 025 / a.

Dátum 1581
1586
1573
Jelleg

65 oldal, latin nyelvű 1586-ban másolt példány, egy kéz írása, hozzákötve 1573-as conscriptio másolata, másik kéz írása (ezt vettem 'B' példánynak).

Szöveg

Urbarium, amelyet a tokaji vár tartozékairól készítettek.
Tokaj:
Egész telkes jobbágyok névvel, megjegyzi, hogy tulajdonképpen nem egésztelkesek, mert az összes egész fundusokat nemesek és katonák lakják, egyetlen egésztelkes van csak, a többiek vagy kertjeikben, vagy a hegy lábánál emelt házaikban laknak; szántóföldjük nincs, csak szőlőjük, melynek műveléséből és terméséből élnek. Némelyeknek közülük van két ökre vagy lova, mellyel megélhetésükön kívül földesúrnak is szolgálnak. – Libertinusok névvel, két nemes személy, nemességük módja, egyik magát nemesnek állítja, semmivel sem szolgálnak. – Különböző szolgák és exemptek névvel, egyikük révbíró (judex in vado), ezek a várhoz semmi szolgálattal nem tartoznak, sem a városnak. – Egy malom- és serfőző-kezelő, arányosan fizet utánuk. – Egy Tóth György nevű lakos, semmit sem fizet és szolgál a városnak, az erdőből és rétből nem részesedik. – Hat mészáros, keresztnévvel jelölve, a városnak nem szolgálnak, a kapitány parancsára Ruszkára, Kassára tartoznak levélhordással. – Öt halász névvel, egyikük a halászbíró, neve egyiknek Halász, másiknak Varsás, minden hét péntekjén és szombatján a kapitánynak, vicekapitánynak és provizornak hallal tartoznak, földjük nincsen. – Földesúr tulajdona: a várhoz tartozó 11 szőlő, névszerinti felsorolásuk, az őket művelő helységek, a Nyilas nevű szőlőt pénzért műveltetik, már négy éve műveletlen, Dioniczy István ez évben kezdte műveltetni néhány szolgával, mondják a lakosok, hogy Serédy Benedek ideje óta ültetés nem volt; az idegenek, bárhová akarnak bort szállítani, a dézsmaszedőtől pecsétet kapnak, minden hordó bor után 6 dénárt fizetnek, kisebb hordó után hármat, az így befolyt pénz őfelsége használatára szolgál, a szüret időtartama alatt érvényes. – Büntetések: vérontásért a provizornak fizetnek 1 ft.-ot, fellebbezéskor a városbírótól a provizorhoz, utóbbi 40 denárt kap. – Bort a provizor embere mér, Szent Tamás apostoltól Szent Mihályig. – Census: a jövedelemről valló lakosok névvel, koruk, vallják, hogy Serédy Gáspár, Benedek és Némethy Ferenc idejében Szent Márton censust 20 ft.-ot fizettek, elődeik 12 ft.-ot fizettek, 1572-től kezdve a mostani provisor két éve alatt mentesek voltak a városnak a tatárok általi felégetése miatt és a német ostrom miatt, az utóbbi 8 évben ismét 20 ft.-ot fizettek évente. – Mivel szántóföldjük, vetésük nincsen, sem tizedet, sem kilencedet nem adnak, juhokat nem tartanak, disznaikból tizedet adnak, mikor makkoltatni hajtják, a ragadozók miatt kevés disznót tartanak, a jelenlegi provizor alatt egyáltalán nem makkoltatnak, állításuk szerint. – Igen jó szőlőik vannak, ötödöt adnak belőlük, azaz kilencedet és tizedet a várhoz, az egri püspöknek nem dézsmálnak; a bíró nem tudja, mennyi volt az 1570-es jövedelem, annak az évnek dézsmaszedői meghaltak. – Dobó Ferenc, a város legöregebb polgára emlékszik, hogy hol 110, hol 120 hordó jött be, néha 20, néha 40 hordó, a plébánosnak évente adni szokott bor mennyisége; tizedszedőket a Szepesi Kamara ad. – Az a rossz szokás él még, hogy amikor a szőlőt már kádakban leviszik a hegyről, a dézsmaszedők megfúrják a hordót, és a mustot kiveszik, több mint egy köbölnyit kapnak így, amit elvesznek földesúrtól; a császári pincéken kívül tárolják. Idegenek, akiknek itt van szőlejük a tokaji hegyen, szüretkor egy kappant és két tyúkot adnak, továbbá 12 denárt és ugyanannyi tojást, egy köbölnyi árpát vagy zabot, mindezt a provizor kezébe adják. – A provizorátushoz tartozó pincék: a várban levő, melyben ecetet és zöldségeket tároltak eddig, a városban négy pince névvel. – A jövedelmekről felvilágosítással szolgálók neve, életkora. – A komp díjszabása üres és terhes szekerekkel, állatokkal, csetneki, erdélyi és máramarosi sószállító kocsikkal, közönséges szekerekkel, régebbi években a jövedelem fölment sóból és vasból heti 70 forintra is, mostanában, hogy a magyarországi kereskedők akadályozva vannak, sőt zaklatásoknak kitéve, 8–12–17, ritkán 20 forintra megy föl.
Keresztur:
Egész, majd féltelkes jobbágyok névvel, házas és házatlan zsellérek névvel, halászok névvel, 7 nemes névvel. – Vallják, hogy censusba Serédy Benedek idejében sohasem fizettek többet 45 ft.-nál, jelenleg is annyit fizetnek. – Búzából, árpából, zabból kilencedet adnak Tokajba, hasonlóképpen borból. – Gabonatizedet Egerbe adnak, borból a tized felét, másik felét Tokajba az árenda szerint, ha gazdag bortermés van, gyakran az egész bortized árendáltatik. Ha a bort elszállítják, minden hordó után 6 denárt fizetnek. A bíró vallomása szerint 1574–75–76-ban a befolyt borkilenced mennyisége kassai köblökben; aratáskor, mikor learatják, 12 denárt fizetnek holdanként. Két hordó présbor, egyik a dézsmaszedő, másik a provizoré, ászokpénz jövedelem. – Makkos erdejük régen jobb volt, a tölgyfákat kivágták és Tokajba szállították, sertéseik után tizedet adnak, idegenek a tized két részét Tokajba adják, harmadik része a városé, tízen alul öt denáron megváltják, jövedelemre nem emlékeznek, mert a tisztek kapták, akik elprédálták. – Nagy szőlőhegy, a lakók kilencedet adnak a borból Tokajba, 15 vagy 16 hordót, az év termékenysége szerint, tizedet Egerbe adnak, a plébános tizenhatodot kap. Idegenek, akiknek itt van szőleje, kilencedet és tizedet adnak, mindegyik egy köböl zabot, két tyúkot vagy egy kappant, két kenyeret és 12 denárt ad, dézsmáláskor, ugyanaz a szokás mint feljebb, a tizedszedő 10–12 köböl mustot nyer így földesúr számára. Ha azt látja, hogy nincs eléggé kisajtolva, újra préselteti, saját hasznára, ezt hívják présbornak (vinum terculare), néha 5–6, sőt 8 hordó présbor is van; aki bort vásárol, hordónként 6 denárt fizet a városbírón keresztül a provizor kezébe. – Nyolc darab császári szőlő névvel, melyek közül négyet ingyen, négyet pénzért műveltek a város lakói, most már három év óta ingyen művelik valamennyit, mely munkákat sérelmezik. A zombori promontóriumon egy császári szőlő, névvel, egy nap száz ember alig bírja megkapálni, ennek megmunkálása szintén őket terheli, kezdetben pénzt kaptak érte, most ingyen kénytelenek megművelni, mely igen terhes számukra. – Mindezek a szőlők igen műveletlenek, szőlővesszők hiányoznak, régóta nem volt telepítés, továbbá a régóta elhanyagolt megmunkálás miatt, nincsenek is elegendően a lakosok a megműveléshez, nincsenek megkapálva, kivéve a Keczer nevű szőlőt. – A három nagy ünnepre mindenki tehetsége szerint ad ajándékot. – Halászóvizek, melyeket a Bodrog és a Tisza vize táplálnak, nevük, valamennyi tilalmas, az itt fogott halak két része földesúré, harmadik része a halászoké, jelenleg, mióta a vár őfelsége tulajdona, egy részt a halakból a várkapitány, másikat a provizor kapja, harmadik a halászoké. A halászbíró szerint a jelenlegi provizornak 60 ft.-ot is fizettek, egy másik halász szerint, aki két évig volt halászbíró, egyik évben 19 ft.-ot, a másikban semmit se fizettek a provizornak, mert nem volt hal. A folyó évben a várkapitány kapott 105 halat a Ticze és Kilicze nevű vár alatti Bodrogparti halászhelyektől, melyeket sajátjának tart, senki sem kap belőle részt, még a halászok sem. A halászok minden pénteken és szombaton hallal tartoznak a kapitány és provizor asztalára, ahogy parancsolják. – Kaszálójuk elégséges, a provizor annyit kaszáltathat, amennyit akar, a várhoz tartozó rét nincsen, 32–34 kazlat kaszálnak a várhoz, honnan ered a provizornak ez a joga, nem tudják. – A szadai allódiumhoz tartoznak szántással, vetéssel, aratással és hordással, heti 2, sőt 3 napot is akadályoz munkájukban. – Verekedésért és vérontásért való büntetéssel úgy tartoznak, mint a többi lakosok. – Borméréssel újévtől szeptember végéig őfelsége hasznára tartoznak, a többi három hónapban saját borukat árulhatják.
Tarcal:
Jobbágyok, házas zsellérek, három házatlan zsellér névvel, puszta telkek névvel, extraneusok háza, akiknek itt van szőlőjük, névvel, négy nemes, házaik mentesek. – Szent Márton censust évente 99 ft.-ot fizetnek, 1572 óta. – Kilencedet Tokajba adnak búzából, árpából és zabból, minthogy a nagyobb haszon kedvéért kaszával aratnak, holdanként 6 denárt fizetnek. – Ősziből és tavasziból tizedet a helybeli plébánosnak adnak, hasonlóképen bárányokból, a főbíró és a két esküdt nem tartoznak ezzel, sem tizeddel, sőt a kilenced és tizedből két részt kap, melynek fele sajátja, másik felén a két esküdt osztozik, tizedszedéskor való költségeik fejében. – Méhtizedet a várba adnak, tízen alul kasonként 2 denáron megváltják. – Sertéstizedet, minthogy makkos erdejük nincs, minden évben adnak, tízen alul 5 denáron megváltják. – Szőleikből ötödöt adnak Tokajba, száz, néha kétszáz hordóra megy föl, az ötödből a plébánosra eső mennyiség. Idegenek, akiknek itt van szőleje, egy köböl árpát vagy zabot, egy kappant vagy két tyúkot, két kenyeret és 12 denárt adnak. – Dézsmálásnál az a szokás, hogy a bíró házához viszik a tele hordókat, ott vannak a tizedszedők, a hatodik dongán túl megfúrják a hordókat, ami must kifolyik, az a földesúré, ha a tizedszedő úgy találja, hogy nincs jól kipréselve, újra préselteti, a kifolyó must büntetés fejében az övé, ötöde földesurat illeti. A hordókba töltött bor ötöde földesúré, aki bort vagy csigert vásárol és elszállítja, hordónként hat, kisebbek után 3 denárt fizet. – Épületfára alkalmas erdejük volt, de kivágták a tokaji vár számára. – Császári szőlő 9 van, nevük, további ötöt pénzért műveltetnek. Szolgáltatások: a zombori promontóriumon egy szőlőt tartoznak megművelni, minden szolgáltatás nélkül, úgy van megművelve, ahogy tudták, de telepítés Serédy Ferenc ideje óta nem volt. A szőlőből 40–50 hordó bor jön be, 1576-ban 12 hordó, az előző évben 52 hordó. – Öt halászóhely névvel, a két elsőt nem halásszák a növények sokasága és sűrűsége miatt, ami akadályozza a hálók bevetését. A halászbíró szerint a halakat különböző helyekre szállítják, Kassára, Tokajba és ahová parancsolják, ha mind eladják, évi száz ft. nyereségük van. – Ajándékot a három nagy ünnepre adnak, 2 kappant vagy ludakat, bárányokat, tojásokat és hasonlókat. – A város kaszálóin a lakosok a vár szükségére tartoznak kaszálni, az Esztárhegyen, 35–40, sőt 50 kazlat, néha a Hangodon is kaszálnak, és másutt, ahol a provizor parancsolja. – A szadai allódiumba szántással, vetéssel és hordással, nyomtatással tartoznak, sok panaszuk van ellene, az allódiális munkák miatt szőlőművelésük fogyatkozást szenved. Tizedszedéskor igazítják el a pereskedők panaszait, főleg adóssági ügyekben, a bíró és esküdtek jelenlétében, fellebbezni lehet. – Szürettől karácsonyig saját borukat mérik a lakosok, egyébkor csak olyankor, ha a provizor engedi.
Zombor:
6 egésztelkes, 9 féltelkes jobbágy, 10 házas és 10 házatlan zsellér névvel. – Censust régen 24 ft.-t fizettek Szt. Márton napján, később a kamara mérsékelte 12 forintra, mert a lakosok száma megfogyatkozott, 1573-ban és a megelőző évben 24 ft.-t fizettek a provizornak, 1572–76-ig 12 ft.-t fizettek, három elöljáró szerint az utána való években is annyit fizettek. – Gabona- és borkilencedet Tokajba adnak, tizedet Egerbe, bárány- és méhtizeddel együtt; a bíró szerint 1576-ban a búzakilenced 35, az árpakilenced öt mérő volt. A bárány és méhek nyolcadát a tizedszedők a helybeli plébánosnak adják. Sertéseikből tizedet adnak. Bortizednél ugyanaz a szokás, mint Ondon, hogy 40 köböl borból törköly címén egy köblöt, az újra kisajtolt törkölyből kifolyó bort teljes egészében kapja a tizedszedő. 1576-ban Kerékgyártó Gergely szerint 14 hordó bort adtak Tokajba, abban az évben nem foglaltak le borokat, más kapitányok és német katonák, akik pénzt adtak, fizettek 10 hordó értékben. Pap Antal bíró szerint 1574-ben ötven hordó bor jött be, az 1573-ban volt bíró meghalt, nem lehetett a kilencedjövedelmet megtudni. – Idegenek egy köböl árpát vagy zabot adnak, 2 tyúkot vagy egy kappant és két kenyeret, az eperjesi és kassai lakosok egy köböl árpát és nyolcad font borsot adnak, hozzávetőlegesen 46 idegennek van itt szőlője. – Őfelségének 8 szőlője van, nevük, régen hármat műveltek belőlük ingyen a lakosok, most, számuk megfogyatkozása miatt csak egyet. – Két halastó névvel, egy harmad része Tokajra esik, kétharmada a halászoké, a tokaji vár nyolcada a fekesházi nemeseké. – Saját legelőjük, Őfelsége használatára, bőséges, Ladányba vagy Hangodon kaszálnak, múlt évben a jobbágyok kevés száma alatt nem kaszáltak. – Bírságot úgy fizetnek, mint Tarcalon. – Szántással, vetéssel és hasonló munkákkal Szadára tartoznak. – Ajándékkal a három ünnepre tartoznak, és valahányszor belépnek (valószínűleg a provizorhoz: „et quandocumque intrant”). – Borméréssel egész éven át tartoznak, az itt lakó nemesek sok bort mérnek ki.
Bizögh:
A portiohoz 4 jobbágy és hat házas zsellér tartozik, vannak puszta házak, telkek is. – Census: vallják, hogy Serédy Gáspár idejében amikor az egész falu Tokajhoz tartozott, 3 ft.-ot fizettek, mióta a nagyobb rész a nemesekhez került felét fizetik. Múlt évben a provizor újra kényszerítette őket a 3 ft. census megfizetésére. – A bíró és harmadéve volt bíró vallomása egy nemesi kúria elbirtoklásáról. – Karácsonyra egy tyúkot és egy kalácsot adnak, és valahányszor belépnek. Minden gabonából kilencedet adnak Tokajba, az 1576, 1571 és 1574-ben adott kilenced, búza, árpa és zab köblökben, sertéstizedet minden évben adnak. – Császári rét, neve, egy szekér széna alig terem meg, annyira be van nőve tövissel. – Saját szükségletükre elegendő kaszálójuk van, de az ondi várban lévő katonák csaknem minden évben legeltetnek rajta. – Háromkerekű császári malom, a tokaji katonai élelmiszer raktárnak őröl, ezen kívül más jövedelmét nem tudják. – Bírságot úgy fizetnek, ahogy a tiszttel megegyezhetnek, egykori összegek főbenjáró vétségért, perért. – A szadai allódiumhoz tartoznak szolgálni, a zombori szőlőhegyen műveltek hajdan egy szőlőt ingyen, megfogyatkozásuk miatt már nem tudják teljesíteni. – Bort tartoznak mérni a provizor parancsára.
Hernádnémeti:
Egész és féltelkes jobbágyok, zsellérek névvel, puszta telkek névvel. – Nemesi kúria, jelenlegi lakói, birtoktörténeti adatok. – Censust Szt. Mártonkor fizetnek, egy összegben 12 ft.-ot, Serédi Benedek ideje óta. – Régi szokásuk szerint búzából, árpából, zabból a tokaji várba adnak tizenkettedet; tizedet Egerbe adnak, búzából, árpából, zabból, bárányokból, méhekből. – Makkos erdejük nincs, Serédy Gáspár óta tizedet adnak disznaikból. – János vajda idejében volt itt allódium, három tagban lévő földdel, Dobbal, és két másik faluval együtt művelték, a vár elfoglalása és őfelsége kezébe jutása óta Szadára tevődött át a földművelés, ahol Hernádnémeti és más falvak is tartoznak szolgálni. Potzetzh provizor megengedte a lakosoknak, hogy az egykori allódiális földeket tizenketted ellenében műveljék, melyek után nem dézsmálnak Egerbe, 1576 óta Egerbe is tartoznak tizedet adni. – Háromkerekű malom a Hernádon, a tokaji várhoz tartozik, az őrlők tizedet fizetnek, harmada a molnáré, mióta a német katonák számára őröl, egykori nagy jövedelme csökkent. – Évente háromszor tartoznak ajándékkal, húsvétkor, pünkösdkor és karácsonykor, tehetségük szerint. – Büntetések, vérontás, sértés 1 ft. panasz esetén a tisztnek adnak 40 denárt, a bírónak négyet, büntetéspénzt 1 ft.-ot fizetnek. Mindenféle szolgálattal tartoznak, szántással, vetéssel, hordással. – Borméréssel a provizor akarata szerint tartoznak.
Szada:
A portiohoz 9 jobbágy tartozik. – Szent Márton censust évi 1 ft.-ot fizetnek. Búzából, árpából, zabból tizenkettedet adnak Tokajba, az egri püspöknek gabonaneműekből, méhekből, bárányokból dézsmát. Sertéseikből Tokajba adnak évente tizedet, az elmúlt 1576. évben három disznó volt a jövedelem. – Kaszálóik bőségesen vannak, nemcsak saját használatukra, hanem a földesúréra is, amennyiben és ahogyan parancsolják. – Császári allódium bőséges rétekkel, szántókkal, legelőkkel, nagy állattartásra, a Tiszán inneni falvak tartoznak szántani, vetni és minden munkát elvégezni. Vallják, hogy Serédy Gáspár idejében 250–300 kéve búza és árpa termett, most is a legbővebb vetés mellett 2–3 és 400 köböl jön be; igás ökrök bőven vannak, juh két-háromezer darab lehet és néhányszáz sertés, mivel a Tisza körüli rétek igen alkalmasak legeltetésre, tartani az allódiumban tartják. Az allodiatura jelenleg elég csekély, 196 juh, 86 szarvasmarha borjakkal, idei borjú hat. – Halászóhely, a halak harmadát Tokajba szállítják, harmada a monoki nemeseké, harmada a halászoké. Mivel bőségesen vannak halak, egy harmadrész pénzértéke 20–30 sőt 40–60 ft. – Ajándékot a provizornak adnak, tehetségük szerint. – Büntetések: vérontásért, ha a tisztnek felmutatják 64 denár, melynek kétharmada az övé, ha ellenben a bírónak mutatják be előbb, övé két harmada, egyharmad a tiszté.
Ladány:
Egész és féltelkes jobbágyok névvel, puszta házak, puszta telkek. – Censust Szt. Márton adót fizetnek, 12 ft.-ot, a 2 bíró nem fizet adót, a tatárok által történt elpusztítás következtében exemptek, az eltelt két év alatt a bírák és esküdtek meghaltak, nem tudnak róla, censust fizettek-e. – Búzából, árpából, zabból a tokaji várhoz kilencedet adnak, tizedet Egerbe, pénzen megveszik a várhoz, sertéseikből évente dézsmálnak a várba. – Ajándékot évente kétszer adnak régi szokás szerint, ahogy tőlük telik. – Legelőik elégségesek, ha a katonák nem legeltetik le lovaikkal, és a német-magyar katonák nem viszik el a lekaszált szénát, a várhoz nem kötelesek adni. – Vérontásért, ha követeli az áldozat, a tisztnek 1 ft. büntetést fizetnek. – Mindenféle munkával tartoznak a szadai allódiumhoz, ha ide az árvíz miatt nem tudnak szántani menni, Tardosba tartoznak szántani. – Régen egy szőlőt tartoztak megművelni, most hármat, nevük, mivel kevesen vannak, nem tudják megmunkálni ahogy kellene, semmit sem fizetnek nekik, így a szőlők egyre inkább elhanyagoltak. – A helység a geörczi Szt. Katalin pálos kolostorhoz tartozott hajdan, Némethy Ferenc a tokaji vár részére okkupálta, attól 2 mérföldnyire fekszik, a Tiszán innen. – Jobbágyok névvel, a töröknek fizettek adót, a tokaji kapitány azonban kényszerítette őket oda fizetni, panaszolják, hogy nem maradhatnak ott, a töröktől való félelem miatt. – Némethy Ferenc idejében Szt. Márton adót 16 ft.-t fizettek, 1570-ben semmit, ahogy esküvel is megerősítették, sohasem fizettek censust, csak 60 denárt a szerzeteseknek. Némethy erőszakkal követelt tőlük censust, a szerzetesek alatt sem fizettek többet 60 denárnál, mert földjeik nagyon terméketlenek, a Tisza gyakran kiönt. Kilencedet adnak gabonafélékből a tokaji várba, tizedet az egri püspöknek, sertéseikből nem tartoznak dézsmálni. – Egy holdnyi hosszúságú ér a Tiszából. Ha a Tisza kiönt, bejáratát elreteszelik, úgy halásszák. A fogott halak két része a halászoké, egy a tokaji váré; ugyanígy halásznak egy másik morotvát, egyet csíkra, a várat illető rész 20–30–32 forintra megy föl, mivel már évek óta nem volt bőséges halászat, valamelyes pénzt tartoznak fizetni a várba. Ajándékkal nem tartoznak, ha valaki belép, tehetsége szerint ad ajándékot, különösen húsvéti, pünkösdi és karácsonyi ünnepekre. – Kaszálójuk bőséges, a várban kaszálják és gyűjtik, minden évben 20–24 kazal körül, hol többet, hol kevesebbet. A szadai allódiumban is tartoznak tíz kassai körül kaszálni. – Szántóföldük kevés és terméketlen. – A Tiszán túl lévő, a tokaji várhoz tartozó falvak:
Rakomaz:
Egész és féltelkes jobbágyok névvel, van még 22 puszta telek is. – 14 halász névvel, akik csak a tokaji főkapitánynak vannak alárendelve, semmi szolgálattal nem tartoznak a várhoz, halásznak, amikor parancsolják nekik, censust nem fizetnek a lakosokkal, sem császári szőlőt nem művelnek. – A jobbágyok és zsellérek censust 7 ft.-t fizetnek. A provizor elengedte ezt a szolgáltatásukat azzal a feltétellel, hogy ennek fejében három szőlőt (nevük) tartoznak a tokaji promontóriumon megmunkálni, ültetést nem végeznek, mivel a munkához is elégtelenek, mondják a jobbágyok, hogyha szabadságukban állna, nem művelnék a census fejében. A provizoroknak eddig semmi censust nem fizettek, a provizor parancsolja nekik, hogy állítsanak őrzőket szőlőbe, 1 ft., 50 den. és 25 denár ellenében, a lakosok heti 6 denárt és ugyanannyi kenyeret adnak a szőlőcsőszöknek, egész a szüret végéig. – Kilencedet nem adnak, az egri püspöki dézsmát a várba adják. – Földműveléssel sem a várhoz, sem egyik allódiumhoz sem tartoznak, a szőlőműveléssel eléggé meg vannak terhelve. – Sertéstizeddel tartoznak, de keveset tartanak, a magyarok és németek (katonák) sokat elrabolnak belőlük, mind otthon, mind az erdőben. Hajdan a sertéstizedből 25, sőt több disznó jött be, de makkos erdejüket kivágták és épületfának Tokajba szállították. – 1570-ben mikor sertéstizedet nem tudtak adni, vettek pénzért egy hízódisznót váltság fejében, s a provizornak adták, attól kezdve váltsággal nem tartoztak. – Igen kis promontórium, ahonnét 2–3 csöbör bor folyik be dézsma fejében, ez a tisztet illette. A császár borát tartoznak kimérni, amikor parancsolják. – Legelőjük elégséges, de a magyar és német katonák a füvet és szénát, amit a nyomorult lakosok saját használatukra gyűjtöttek, elviszik, nemcsak a rétről, hanem a házaktól is erőszakkal. A bíró vallja, hogy 1570-ben volt tíz kazal széna, melyet később kiosztottak a német katonaságnak, attól kezdve semmi széna nem rejthető el a katonák erőszakoskodása elől. – Sokan közülük halászokká lettek, hogy a közösség szolgáltatásai alól mentesüljenek, számuk megfogyatkozása miatt a terhek még elviselhetetlenebbek. – Ajándékot adnak, amit tudnak, malacot, bárányt, kappant, halat, borjút, ha belépnek a provizorhoz, önként csinálják, nem kényszerítve. – A lakosok eskü alatt vallják, hogy van a helységben a Tiszának két régi medre, közönségesen morotva, nevük, ennek fele a Báthory uraké, de attól az időtől ahogy a vár őfelsége kezére jutott, a várkapitány saját részére lefoglalta. Régen a halak két harmadát adták a várba, egy rész volt az övék, mondják, hogy jó, gazdag halfogások voltak, néha felment 200 forintra is az értéke.
Dorog:
Rácok lakják, egész és féltelkes jobbágyok, zsellérek névvel; puszta telkek névvel. – A törököknek vannak alávetve, 450 ft.-ot fizetnek nekik, 9 tehenet adnak, 17 forintot fizetnek karasia fejében, 40 icce mézet, bárányokat, kappanokat adnak száma nélkül. – Ha valaki megöl egy másikat, 200 ft.-ot fizet. – A tokaji várhoz 1570 óta 40 ft. censust fizetnek Szt. Mártonkor. Tizedet és kilencedet nem adnak sem búzából, sem zabból, sem disznókból, de karácsonyra 4 hízót adnak, máskor csak hármat, esetleg kettőt, ahogy megalkudhatnak a provizorral. – Ajándékot, ha bemennek a várba, tehetségük szerint adnak, főleg húsvét, pünkösd és karácsonykor. A bírák egyike vallja, hogy egy évben ötször adott. – Szikszay provizor idejében Dorogon nem kaszálták a réteket a töröktől való félelem miatt és a katonák rablása miatt, Tokajon kaszáltak a provizor és a kapitány kívánsága szerint 8 vagy 10 napot. – Földműveléssel a szadai allódiumhoz tartoznak, elmúlt ősszel száz dorogi köblöt vetettek, ami megfelel 80 kassai köbölnek, búzát. Ugyanannyi árpát vetettek, zabot nem tudják mennyit, továbbá 4 köböl kölest. – Bírságba vérontásért 1 ft.-ot fizetnek a tisztnek.
Nánás:
Töröknek alávetett, egész és féltelkes jobbágyok, zsellérek névvel. – Valamennyien panaszolják, hogy a sok allódiális munka miatt kénytelenek elköltözni, mivel kevesen vannak, egy jobbágy kénytelen hetente hétszer aratni gabonát és tavaszit, két napig tart az út, minden saját munkájuk elmarad. Szent Márton censust hajdan minden egésztelkes jobbágy 1 ft.-t fizetett, féltelkes felét, negyedtelkes a negyedét, zsellér 12 1/2 denárt (nyolcadát), mivel számuk évről-évre fogyatkozott, kérték a provizort, hogy mérsékelje az összeget, figyelembe véve kevesbedésüket, megegyeztek évi 32 forintban, mely összeget 1570–76-ig fizettek, 1576-tól 24 ft.-ot adnak. Kilencedet nem fizetnek, tizeddel Egerbe tartoznak. Sertéseikből nem adnak tizedet, 1570-től kezdve évi darabot adnak, a tavalyi évben csak hármat. – A nánási allódiumhoz tartoznak munkával, a többi, felsorolt helység lakóival együtt. – Kaszálóik elég bőven vannak, de a töröktől való félelem miatt nem mernek császári jószágot itt tartani, a kaszások Tokajba szolgálnak, ott és annyit kaszálnak, ahol a provizor parancsolja. – A három nagy ünnepre ajándékkal tartoznak, tehetségük szerint, bárányokat, tyúkokat, kappanokat, kalácsokat. Egész éven át császári bort tartoznak mérni.
Tarján:
Puszta helység, a töröknek alávetett. 19 jobbágy (!) névvel. – Szent Márton censust 16 ft.-ot szoktak fizetni. – Kilencedet Tokajba, tizedet Egerbe adnak. – Csekély földművelést folytatnak, inkább halászatból élnek. – Disznókból a várba adnak tizedet, pázsitdisznókból, makkoltatni nem makkoltatnak, 2–3 darab dézsmadisznó jön be. – Császári rétet itt nem kaszálnak, hanem a baasi és hangodi kaszálókon. – Négy mocsár vagyis halastó, nevük, hajdan bővelkedett halakban, most kevésbé, a ritkábbá vált kiöntések miatt. Itt rekesztették a Tisza felé, mely a tavalyi évben tönkrement, nem tudni a halászat milyen hasznot hozott, mert a gátmester (magister clausurae) őrzi a halakról való számadásokat. – Jogszerűen ajándékkal nem tartoznak semmivel, de mikor a provizorhoz belépnek, mindig adnak valamit, ami telik tőlük. – Bort őfelsége hasznára tartoznak kimérni.
Hadház:
Hajdan egész volt, jelenleg több részre oszlik, Tokajtól 7 mérföldnyire van. Egész és féltelkes jobbágyok, házas és házatlan zsellérek névvel, puszta telek 56 van. – Panaszolják, hogy sokféle módon zaklatják őket a kállói katonák, elviselhetetlen szolgálatokat kényszerítnek rájuk Bajomból és Szentjobbról, emiatt nem tudnak tovább megmaradni. – Török adóba a szolnoki bégnek évi 200 Ft.- fizetnek, a török szultánnak 30 ft.-ot, ajándékok nélkül. Azonkívül tartoznak a törököknek állandóan mézet, vajat és bárányokat adnak. – Tokajba Szt. Márton adót 1570 óta 16 ft.-ot fizetnek, 1576-ban a provizor 1 ft.-ot elengedett. – Kilencedet búzából és tavasziból adnak a tokaji várba, tizedet Egerbe, nem tudni a kilencedjövedelmének nagyságát. – Makkéréskor tizedet adnak disznaiból, ha nincs makk, vesznek egy hízott disznót, a tavalyi évben hat disznót adtak dézsmába, az elmúlt években a provizor látva a nyomort, évenként egy disznóban állapodott meg velük. – Kaszálni tartoznak a vár szükségére, ahol parancsolják. – Ajándékkal tehetségük szerint tartoznak, a 3 nagy ünnepre, de amikor belépnek. – Bírságokat a tiszt kapja, akárcsak másutt. – Őfelsége részére mérnek bort, hozzávetőlegesen évi tíz hordót, hol többet, hol kevesebbet.
Warjas:
Töröknek alávetett rácok lakják, (nevük túlnyomórészt magyar!); egész és féltelkes jobbágyok névvel, 29 puszta telek. – 1570 óta censusba évenként 16 ft.-ot fizettek, a két következő évben, mivel kevesen vannak, csak 8 és felet. Kilencedet és tizedet nem adnak, sertéseikből régebben évi négyet, két éven keresztül kettőt, 1576-ban egy disznót adtak Tokajba. – Szántással és vetéssel tartoznak a nánási allódiumhoz; a debreceniek egy hétig legelőiken tartják állataikat, minden állat után másfél denárt fizetnek, ha tilalmas réteken vannak, két denárt, ezt a Szepesi Kamara tanácsurai engedélyezték. – Bort évente három vagy négy ízben tartoznak kimérni, nem emlékeznek, hány hordó volt, 1576-ban 11 hordót mértek ki. – Ajándékot a három nagy ünnepen kívül a provizorhoz való belépéskor adnak.
Szoboszló:
Töröknek alávetett helység, Tokajtól tíz mérföldnyire fekszik. Egész és féltelkes jobbágyok névvel, 2 puszta ház és 3 puszta telek is van. – A töröknek Nagyváradra ugyanannyi pénzzel és szolgáltatással tartoznak, mint a tokaji várba. – Pákay Ferencnek is, aki Nagyváradon katonaságnál szolgál, van itt allódiuma. – Panaszolják, hogy végső pusztulásra jutottak, a töröknek 2065 ft.-tal tartoznak, most újra 86 ft.-ot követelnek tőlük, mivel nem tudnak fizetni, ahogy mondják, kénytelenek elköltözésükről gondolkodni. – Nánásy Ferenc ideje óta évi 4 ft. censust fizettek, a jelenlegi provizornak sem adnak többet. Minden terményükből kilencedet adnak Tokajba, Egerbe tizedet, kilencedet hasonlóképpen Váradra is tartoznak adni, és sokkal szigorúbban ide, mint Tokajba. – Sem sertéstizeddel, sem más disznóval nem tartoznak Tokajba. – Ajándékokkal húsvétra és karácsonyra tartoznak, tehetségük szerint, tyúkokkal, libákkal, és valahányszor a provizorhoz belépnek. – Büntetésekben a szomszédos falvak szokásait követik. – Mivel a vártól 10 mérföldnyi távolságra laknak, a kötelező munka fejében megegyezett velük Szilasy provizor 3 fejős tehénben, melyet 1570–76-ig szolgáltattak. – A nánási allódiumhoz tartoznak minden munkát teljesíteni, szántani, vetni, aratni, kévékbe rakni és kinyomtatni.
Wid:
A portiokhoz 7 egésztelkes, 4 féltelkes jobbágy és 1 zsellér tartozik nevük. – Szent Márton censust minden évben 4 ft.-ot fizetnek, karácsonyra egy hízó disznót adnak a tokaji várba. Ide adnak kilencedet gabonából és tavasziból. – Ajándékot az ünnepekre, és ha belépnek a provizorhoz, akkor adnak. – Szántással, vetéssel és más munkával és szolgálattal a nánási allódiumhoz tartoznak, kaszálni ahol parancsolják, ott kötelesek. – Sertéseikből nem adnak tizedet, 1577-ben Dombrin provizor alatt egy disznót adtak.
Vámospércs:
Jobbágyok névvel, 22 puszta ház van. – Censust nem fizetnek, hanem a vár szükségletére szállítanak szenet, melyet ők égetnek. – Kilencedet Tokajba adnak gabonából, keveset vetnek, tizedet a váradi püspöknek adnak. – A vártól 10 mérföldnyire fekszik a helység, Debrecen alatt. – A sertéstizedet két részre osztják, egyik részét Tokajba, másikat Székelyhídra adják. – Ajándékot tehetségük szerint adnak, semmiféle majorsági munkára nem kényszerítik őket, csak szenet égetnek a vár számára, ahogy a szükség követeli.
A tokaji vár tartozékai.
(Zemplén, Szabolcs, Borsod m.): Thokaj (oppidum), Tokaymum – Keresztur (oppidum), Bodrog – Tharczal (oppidum) – Zombor (oppidum) – Bizogh (portio), Bizögh – Szada, Zada – Ladany – Kinis – Rakomaz (portio) – Dorogh – Nanasz – Tarkan, Tisza – Hathaz – Warias – Zobozlo – Wyd – Wamos Perch – Hernadnemety

Tartalomgazda