| Szöveg |
Urbarium
Vágbeszterce:
(„oppidum Bisztrichiense penes fluuium Wagh”) – Bisztriche oppidum magisztrátusa által kibocsátott úrbéri szerződés. – 52 kötélnyi szántóföld felosztása 52 házhoz, e házak rendje utcák szerint. – Minden házhoz 1 kötél szántóföld kiosztása; a házakból ez a föld külön el nem idegeníthető, csak együtt. – A ház és a hozzá tartozó föld elidegenítésének formája, lehetősége, feltételei. – Bírót és esküdteket csak az 52 ház gazdája választhatja évente. – A földesúrnak (és egyháznak) csak az 52 ház és 52 kötél szántó után fizetnek; házépítés – közös erővel (ha akár az 52 gazda közül valamelyik, akár „ex illis, qui in ortibus sedent” – másutt: „ortulani” – házat építenek: az 52 szállítja az épületfát, a kertaljaiak és a zsellérek munkával segítenek; a szakiparosokat az építtető fogadja. – Mentesség az újonnan építőnek („et quod nos ciues cuilibet nouo fundatori libertatem prebeamus”) [Más értelmezése: „minden új, újonnan jött építőmesternek!] – A bor- és sörkocsmáltatás rendjének részletes szabályozása (lényeg: ez is az 52 gazda kezén; egy bormérés legyen – kivéve a vásárokat -, s abban az 52 sorban mér.) – A bírák döntenek kóstolás alapján a bor minősége és kimérési ára felől; aki borát méri, az a városi pénztárba befizet 1 ortót. – Ha valakinek az 52 közül nincs kimérni való bora, kimérési jogát szintén egy ortóért eladhatja az 52 közül másnak. – Sört is csak az 52 főzhet: öt sörmérésben az 52 felváltva méri sörét. Vásár előtt, alatt és után 2 héttel kiki maga sörét, borát mérheti szabadon. A sör árát is a bírák szabályozzák. Ha valaki nem főz sört az 52 közül, egymás közt fél ortóért eladhatják e kimérési jogot. A sörmérő – mindegyik – két nagy, vízhordó kanna sört adjon az iskola diákjainak. Hitelbe senki nem adhat sem bort, sem sört. – Állatvágást, állatbontást a bíró, 2 esküdt és 2 polgár ellenőrzésével a mészárosok végzik, a húskimérést a hentesek. (Itt is részletes szabályozás!) A hús árszabályozását a fentiek látják el. (Belső részek fele: az eljáró magisztrátusbelieké. A nyelv alamizsnaként az iskola diákjaié.) – Utasítások a városi pénzgazdálkodásra, pénztartalék képzésére. A város jövedelmének 1/6 részét ajándékokra kell félretenni (a földesúr és más megajándékozandó személyek javára). A város pénzét gondatlanul kezelő magisztrátusbelieket tisztségüktől meg kell fosztani, utána úgy kell őket felelősségre vonni, mint a tolvajokat és rablókat. A város pénzei csakis megfelelő biztosíték ellenében adhatók ki kamatra. – Kocka- és kártyajáték tilalma. (Csak a városban vendégeskedő nemesurak szolgái játszhatják.) – Egészségügyi előírások. Az érvágáshoz, köpölyözéshez értő fürdős e funkciók után csak 1 obulust kérhet; a hospesek minden családja köteles évente egy szekér fát hozni a fürdősnek ennek ellenében a család ingyen használhatja a fürdőt egész éven át. A fürdő javítási, karbantartási költségei az 52 polgárt, illetve a magisztrátust terhelik. – Árvízvédelem közerővel. A Vág folyó kiöntéseinek meggátlásához mind az 52 polgár, mind azok „qui in ortis sedent” (kertaljaiak), mind pedig a zsellérek kötelesek kivétel nélkül fejenként, a fogatosok fogatonként 4 nap árvízvédelmi munkát végezni évente. – Jogszolgáltatás: A korponai bírósághoz nem fordulhat senki a városlakók közül, kizárólag főbenjáró és becsületsértési ügyekben. A földesúrhoz csak akkor lehet jogszolgáltatásért fordulni, ha a városi magisztrátus már ítélt az ügyben. A hortulanusok (kertaljai lakosok) mentesek a dika alól. („Item, quod in dicto oppido nullus ex illis, qui in ortibus sedent, aliquam dicam soluere teneantur.”) – Kenyérsütés szabályozása, Mind az 52, mind a kertaljaiak eladásra is szabadon süthetnek kenyeret. A feltétel: pontosan azonos mennyiségű legyen a kovász. – Kallómalmok szabad létesítése. Solnai és rajeczi példára itt is megengedik a polgároknak kallómalom szabad építését, s idegen posztókészítők számára bérbeadását. – Zsellérek robotja. Kötelesek a földesúrnak évi 3 nap robotot teljesíteni. – Vadászati tilalom. A vár felőli oldalon tilos a nyulak, vadmadarak vadászata, fogása. – Halászat: A város polgárai a Wagh folyóban szabadon halászhatnak „zak”- és „Veter”- (sic! recte: „Vetev”-vető) hálóval. – Vám: A városiak a földesúrnak nem fizetnek vámot, kivéve azokat, akik Biccsére és Zsolnára bort szállítanak. Vásár alkalmával sem a lakosok, sem az idegen vásárosok nem fizetnek vámot. – „Pranidum regale” Az eddig szokásban volt „királyi vendéglátást” („prandium Regale”) a továbbiakban a város nem köteles a földesúrnak szolgáltatni. – Praedium: A városiak szabadon bírják Hrbotyn praediumot. – Vármunka (vármív). Munka az allódiumban: A múltbeli gyakorlattal ellentétben, a városiak a jövőben sem vármunkát, sem a földesúri allódiumban mezei munkát nem kötelesek végezni. De kötelesek a vár számára a borszállítást, valamint a kwasowi allodialis rét lekaszálását, valamint a híd fenntartásának rájuk eső részét elvégezni. – A kertaljaiak külön censusa. Azok, akiknek kertjük van, de kötél szántójuk nincsen, évi 10 dénárt fizetnek az oppidum pénztárába.
A fentiek szerinti urbarialis rendezést a földesúr jóváhagyja, majd ő is a város képviselői az alábbi szolgáltatásokban egyeznek meg: – Az 52 gazda évente átad a vár provizorátusának együttesen: 100 forintot, 100 köböl („wlo lwkna”) zabot, 50 kappant. – A kertaljaiak: családfőnként 2 kappant.
Az oklevelet a városi magisztrátus állítja ki, látja el a város függőpecsétjével, s adja át egyik példányt a földesúrnak is!
Podmanyn-i János birtoka.
(Trencsén m.): Bisztriche, oppidum – Korpona – Solna – Rayecz – Bycze – Hrbotyn, praedium – Kwasow
|
Közgyűjteményi portál