HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 087. - No. 067.

Dátum 1702
Jelleg

47 old., latin nyelvű, pecséttel és aláírással ellátott eredeti.

Szöveg

„Conscriptio Dominii Dyos-Győriensis et Appertinentiarum” (urbarialis összeírás a diósgyőri kamara-uradalomról). Készítette: „Christophorus Steőszell Incl. Tabulae Jud. Reg. Juratus Notarius”
Arx Dyos-Győriensis (Borsod m.):
Három részében annyira megrongálva, hogy azt nem lehet lakni. A negyedik, vagyis a keleti részt a földesúr: Haller báró helyreállította. – A vár alatt a Szinyva folyón egy kétkerekű malom, melynek malomkövei hiányoznak. – A malom jövedelméből Haller bárót nyolc rész illeti, Dőry Andrást pedig és a néhai Szepesy Pál özvegyét két rész. – Hozadéka a molnár bevallása szerint 20 kassai köböl. Ugyanazon malomnak az úgynevezett „sabbathalis proventus”-a régtől fogva a helyi prédikátort illette. A molnár minden jövedelemből a megfelelő részt kapja. – A várnak a többi tartozékairól, amilyenek az erdők, a rétek, a szőlők és szántóföldek, később lesz szó.
Oppidum Dyos Győr (Borsod m.):
A Haller bárót illető rész lakóiról ez a feljegyzés: A lakók név szerint felsorolva, megjelölve egyik-másiknál az állatállomány és mindegyiknél az évi adó, a taxa annualis. – Számuk 27, a jelzett állatok száma 12. A bíró kivételével mindegyikük fizet évi adót, mégpedig 1,80 frt, így az egész adóösszeg 48,60 frt. – Hozza azon alattvalók nevét, akiknek nincsenek állatjaik és akik mindennapi szolgálatokat teljesítenek. – A városban lévő domus exemptae: 6 telket hoz fel, melyekből négynél megnevezi az exemptus személyt is, kettőnél csak a fundust említi. – Appertinentiarum specificatio ugyanabban a városban: Egy borkimérő: Egész éven át nyitva tartják, ahol az italkimérés a földesúr javára történik. – A gabona után a földesúrnak tizedet fizetnek. – Sylvarum consignatio: A részben lombos, részben makkos erdők a négy égtáj felé így oszlanak meg: Az első tájék Zercs (= Zsértz, Borsod m.) birtok irányában, három mérföldnyire terjed ki; a határvonal, mely a többitől elválasztja a nép nyelven Pasa völgy. – A másik tájék Visnyo (Borsod m.) birtok irányában, két mérföldnyi területű; a többiektől elválasztó határjel bizonyos Szent Lélek nevezetű hely. – A harmadik tájék Varbo (Borsod m.) birtok felé. Terjedelme egy mérföldnyi, a többiekből elválasztó határjel vallis Hencse dicta, ahol egy patak is folyik. – A negyedik tájék Bábony (Borsod m.) birtok irányában, negyed mérföldnyi nagyságú. Határjele, mely a többiektől elválasztja a népi nyelven Lynko Bércz nevezetű hely. – Minden „extraneus” idegen, aki az említett erdőkből bármilyen igazolópapír ellenében tüzelőfát visz, két forintot tartozik fizetni. Minden következő alkalommal minden szekér után fizetni tartoznak ... (az összeg nem olvasható). – A vargák ellenben és mindazok, akik a számukra (a cserzéshez) szükséges meszet égették azokban az erdőkben, bizonyos összeget tartoznak fizetni, amint az elmúlt évben is e címen 30 frt gyűlt össze. – Az említett makktermő erdőkben, amikor nagyobb termés jelentkezik, tízezer disznót lehet azokon hízlalni, amelyek után tized jár; ahol a tizes szám nem telik ki, egynek-egynek a megváltási ára 34 dénár. De ha kisebb a termés, a megváltási ár a megegyezéstől függött. – Conscriptio pratorum allodialium, ad arcem spectantium: Az első rét a Lynko völgy nevezetű rét. 40 szekrényi széna terem rajta. – Ugyanott a plébániai rét, mely nyolc szekérnyi szénát terem. – Ugyanott a Szepessy úrnőt illető rét hozadéka szintén nyolc szekér széna. – A nép nyelven „Biróságh réth”-nek nevezett rét termése 5 szekér széna. Mindezek a rétek egymástól el vannak választva. – A Lynko völgy nevezetű rét mellett Dőry Andrásnak népi nyelven Máthé kutt nevezetű rétje, melynek hozadéka 8 szekér széna. – A második rét Miskolc felé a „Petheö Réttye” nevezetű rét, mely 16 szekér szénát terem. – Harmadszor vannak a Renyő völgyben lévő rétek; azokat a réteket a miskolci polgárok bírták, akiknek Dyos Győrött bizonyos telkeikt és fundusaik is voltak és ezek a rétek azokhoz a telkekhez és fundusokhoz tartoztak. Hozadékuk együttesen 30 szekér széna volt. – Dyos Győr városon keresztül folyik egy folyó melynek halsázata a vár és város feletti részen tilalmas, az alsó szabadon Miskolc városa felé a városbeliek számára megengedett. – Conscriptio terrarum allodialium: Az első ilyen föld a báró (Haller) részére lett, az első forgóban „In prima Plaga” népi nyelven: Keőkertyen felyül való tábla földek. Elegendők 4 köböl elvetésére. – A másik ilyen föld a főtisztelendő pálos atyák klastroma feletti föld, mely elegendő 2 köböl elvetésére. – Ezeken kívül vannak még más földek, melyek 40 köböl elvetésére elegendők. – A második tagozatban Miskolc felé ugyanazon báró birtokában, az országút mentén, 40 köböl elvetésére elegendőek. – Vannak azonkívül földek, melyeket részben a dyosgyőri, részben a miskolczi lakosok művelik meg: 25 köböl elvetésére elegendők. – Ugyanott a parochiális egyház földje; 4 köböl vethető el benne. – Ezeken kívül vannak még bozótos, műveletlenül hagyott és teljesen értéktelen földek. – Végül Szinyva folyó irányában vannak még a báró részéről majorsági földek melyek befogadóképessége 20 köböl. – A harmadik tagozaton: „In tertio Plaga” a déli oldalról Miskolc felé, a Szinyva folyó másik oldalán Rhenyőtől kezdve, melyeket részben miskolci, részben diósgyőri városlakók birtokolják, melyek együttvéve 100 köböl elvetésére elegendők. – A báró részére e tagozatban is bizonyos majorsági földek, 25 köböl elvetésére elegendők. – Promontórium in eodem territorio négy irányban kiterjedve: Az első irányban találjuk az „Előhegy” nevezetű szőlőhegyet, melynek egyik részét csak nemrég vették művelés alá és kiegészítették néhány elhagyatott szőlőből. – A másik irányban van a Szarka hegy nevezetű szőlőhegy, amelyet két évvel ezelőtt kezdtek művelni és ezt tavaly és az idén is folytatták. E tagozaton is a báró kezdett bizonyos majorsági szőlőt ültetni és felújítani. A harmadik és negyedik tagozatban sok új szőlő létesült a déli oldal felől ad metas et sequentes limites Promontórium Miskolcziensium, népi nyelven Lynko oldal és Győri oldal extendentium, ezelőtt három, négy, öt, nyolc évvel ezelőtt. – Ezen az alsó részen, népi nyelven „Derekent mellyéke” Borsod megyei nemesembereknek: Bik Lászlónak és Borsy Miklósnak bizonyos szőlői, melyek bizonyos részben szabadok.
Oppidum Miskolc:
Az első rész szól a nevezett Haller báró telkeiről és az azokon lakó emberekről.
1) Az alattvalók név szerint felsorolva, jelezve mindegyiknél vagy a „labor per dies vagy a taxa. Számuk 24. Az elsőnél ez a megjegyzés „pro tempore Ispan, alias subditus Dios-Győriensis”. A taxa 1,80, a munka: per dies 6. 3 személy taxát fizet, a többi 21 6 napi robotot végez. – 2) Azután említi azokat a telkeket és házakat, amelyekhez semmiféle tartozék: szántó vagy egyéb nincsen. – Az embereket név szerint (37 név) sorolja el; a munkájuk heti három nap, a taxát 1,80 frt-ot csak egy fizet, de az nem végez robotot. – Az előbbi telkek, melyekhez tartozékok is vannak, sorjában következnek egymás után, munkájuk 6 nap; a többiek, amelyek tartozékok nélkül vannak, „extra situm fundorum hinc inde per plateas erectae, ezek után 3 nap robot kötelező. – Borkimérőt Haller báró 6–7 helyen is állíttatott fel, amelyek mindegyikében mérnek bort is, sert is. – Promontórium oppidi Miskolcz in sex plagas divisum: Ezeknek nevei: 1) Bakony Bércz – 2) Ágozat – 3) ugyancsak Ágozat – 4) Beteg völgy – 5) Győri oldal – 6) Szent György – Az itteni szőlők negyedrészben szabadok, azért az uraság kilenced címén alig kapott belőlük 20 hordó bort. – Azonkívül a Bakony Bércz nevű szőlőt nagyrészt a pálos atyák tartják, ahol 60 hordó bor is megterem. – Mészárszéke 1 van; annak évi bére készpénzben 18 frt, amellett anyagiakban 100 gyertya. – Az adót fizetők által megművelt földek gabonájából csak kevés jövedelem jut, mert a földek nagy részét mások tartják elfoglalva. – Az évi vásárokból befolyó jövedelem 200 magyar forintra rúg, amint a tiszt eskü alatt vallotta. – A Miskolc városában lévő domus residentianak a fundusa, amely a bárót illeti, négyszer akkora mint egy rendes telek, de magában foglalja a kertet, a kaszálót, a gyümölcsöst. Az épület maga fából való és azért üresen áll, pincéje ellenben kőből épült; így az egészet nem lehet 300 forintnál többre értékelni. – Mondják, hogy a városbeliek az idegenektől behozott minden hordó bor után, ha mindjárt az ő szőlőhegyükön vannak is szőleik, csak idegenek legyenek azok, egy forintot levonnak. Hogy ez az összeg a földesurat illeti-e, vagy a városbelieket, annek eldöntését magasabb ítéletre bízzák. – A jövedelem a miskolciak révén is emelkedik: az erdőkből, amint feljebb mondottuk, a legelőből pedig 25 forinttal. – Miskolc városnak nevesebb curiáiról és kiváltságos telkeiről nem készült külön kimutatás, mivel már előzőleg megegyeztek a kamarával és a kincstár joga rájuk szállt, de bármikor hajlandók a összeírásába belemenni.
Portio Cserneliana in eodem oppido Miskolc, amelyet most a Szepessy úrnő birtokol. Ennek részei: 1) Az a telek, amelyen jelenleg az ifj. Szepessy Pál lakik. Van 5 szántóföldje, 3 calcaturában. Mindegyik szántóföld 2 köblöt képes befogadni. És van egy rétje, mely 4 szekér szénát hoz. – 2) A második telek, amelyen egy idegen lakik, aki évenként egy rajnai forint censust fizet. – Ehhez a telekhez 4 szántóföld tartozik és 1 rét, mely 5 szekér szénát hoz. – 3) A harmadik telek puszta. Sem szántó, sem rét nem tartozik hozzá. – 4) A negyedik telek szintén puszta; ehhez sem tartoznak sem szántók, sem rét. – 5) Az ötödik telek szintén puszta, de ehhez már 4 szántóföld tartozik és egy rét, mely öt szekér szénát hoz. – 6) A Szirmay uttzában lévő telek, amelyen egy taxarius lakik, aki évenként 1,80 frt taxát fizet. – 7) A Szinyva folyónál egy telek, amelyen özvegy Szepessynének egy familiarisa lakik, akihez 3 szántóföld tartozik 3 calcaturában. – E részhez tartozik egy szőlő, amelyet Szepessy úrnő a saját pénzén vásárolt 240 forintért. Hozadéka 8 hordó bor. – A Miskolcon lévő ezen portio után annak hozadékából tizedet kap: így a Haller-féle részből, a miskolci szőlőhegyből, mégpedig ez utóbbiból 20 hordó bort. – Az erdők jövedelméből – mint feljebb említettük – szintén a tizedrész. – Miskolcon volt állandó borkimérője. – Az előbb felsorolt telkekhez tartozó szántók két köböl befogadására képesek.
Praedium Csaba (Borsod m.):
Minthogy több gazdája van, az egyes részeket a családok szerint fogjuk csoportosítani.
Portio familiarum Bárczy et Lakatos:
Az egyik oldalon van neki szántója, amely kb. 300 keresztet termel. A másik oldalon kb. 200 keresztet. – Rétje, mivel az egészet tóvá alakították át, nincsen. – Szőlő 42 van rajta, de mert ezek közül több mentesített, a 10 hordó borból a családnak 6 szokott jutni, amelynek a fele Bárczy János és György örököseinek, a másik fél a Lakatos családnak. – A Bárczy családnak van az ottani Heyő nevű vizen egy malma, mely három kövével lisztet őröl, két kövével pedig köleskását és van egy kereke a kendertörésre, vulgo kendertörő dicta. E malomnak a fele Bárczy János családjához tartozik, a másik félnek a nyolcadrésze pedig Bárczy György családjához, a többi pedig megoszlik a testvérek között. – A malomnak a jövedelme igen kicis, mert a környéken igen sok malom keletkezett és így a jövedelem megoszlik azok között. Még legtöbbet hoz a köleskásából. Ahogy a molnár jelentette az év elejétől május 24-ig nem volt több a jövedelem mint 6 köböl gabona. – Szirmay István curiájához tartozó szántók 16 köböl elvetésére elegendők. – Rétje a fent jelzett ok miatt nincsen. – A főtisztelendő pálos atyáknak van ugyanazon a folyón egy malmuk, melynek két köve lisztet őröl, a harmadik pedig köleskását. – Van ugyanott egy bizonyos szántójuk is és a szőlőhegyen Bartáhegy néven négy vagy öt szőlőjük is, amely után a tizedek a szerzeteseket illetik.
Portio Halleriana:
Az a rész, amely jeleneg Nagy Pál családjának a kezén van, öt vagy hat telekből áll. – Szántói két calcaturában 40 köböl elvetésére elegendők. – Ugyanezen fél részére a csabai szőlőhegy tizedjövedelmeiből be szokott jönni 6 hordó bor. – A tapolcai apátnak is van azon a vidéken és folyón malma, azonkívül semmi más joga. – E praediumnak semmiféle erdeje sincs.
Praedium Mohy (Borsod m.):
Ennek a szántói három calcaturára vannak felosztva. Ezekből kettőt az ónodi lakók művelik és használják, a harmadik rész cserjékkel benőve műveletlen marad. Mindegyik részbe kb. 150 köblöt lehet elvetni. – Vita tárgyát képezi, vajon a Csülleő nevezetű föld, ezen praedium tartozéka-e, minthogy a báró az innen származó jövedelmeket mindig mint a Mohyból származó jövedelmeket szokta elszámoltatni. Ennek szántóiba körülbelül száz köböl vethető el. – A Hejő folyó mentén lévő rétjeit bérbe szokták adni, mégpedig 21 frt körüli összegért. Hozadékuk 120 szekér széna. Ezt még növelni lehetne akkor, ha nem volnának vízáradások. – A legelőjét illetőleg megegyezés szokott létrejönni. – A gabona után tizedet adnak. – Az elmúlt évben az egyik részen 30 köböl őszi termett, a másik részen 20 köböl tavaszi. – Mohy praediumnak a birtokosai úgy így oszlanak meg: Pars Cerneliana, az egész prédium jövedelmének tizedrésze jár utána "decimam levates ex proventu universo". Curia Belenyiana et ... Palfalusiana [in terra Csüllő]. – Ugyanott van a főtisztelendő pálos atyáknak is kúriája, amely mint „repulsione usi sunt” (jogvitában, elutasításban vannak). És ott van a Rákóczi család jobbágytelke, amelynek a révén Csüllőn van egy rétje, mely 8 szekér szénát hoz. – Szomszédos Ónod városával Csécs és Baba possessiókkal, továbbá Szalonta, Keresztúr és Tullus praediumokkal.
Praedium Petri (Sajó Petri, Borsod m.):
Ónod városa felett fekszik. – Szántója nagyon kevés van. Teljes egészében 30 köböl vethető el benne. – Ezen szántók szomszédságában van a Dőry családnak egy rétje, mely 17 szekér szénát terem. – Efölött a Haller-féle rét, mely szintén 17 szekér szénát ad. – Efölött a Rákóczi család rétje, mely 20 szekér szénát hoz. Többet is hozhatna, de a Sajó folyó kiöntései miatt többre nem lehet számítani. – Ennek a szomszédságában a Dőry család rétje, melynek hozadéka 15 szekér széna. – Mellette van a Haller uraság rétje: 5 szekér szénát hoz. – Ennek a szomszédságában Vay Ábrahám kaszálója; 10 szekér szénát ad. – Mellette egy irtványrét, 12 szekér szénát ad. – Mellette ismét Haller-féle rét 6 szekérnyi szénával. – A falu fundusán 1 bérbe adott rét; a bérösszeg 1 rajnai forint, a hozadék 5 szekér. – A funduson kívül egy másik rét: hozadéka 5 szekér széna. – Miskolc irányában a Vay-féle rét; hozadéka 15 szekér. – Végül következik Dőry Ferencnek irtványrétje, hozadéka 10 szekér széna. – A praedium nagyobb része csak tűzifára alkalmas erdővel rendelkezik. – A pálos atyák az ott őket illető 1 sessio alapján „repulsione usi sunt” (jogvitában vannak). – A Rákóczi családnak ott három jobbágysessioja van, a fent említett réttel együtt.
Possessio Varbo (Borsod m.):
A telepesek név szerint elsorolva, jelezve mindegyiknél (a rubrikás összeírás rovatai): Sessio populosa, sessio deserta. – Sessio inquilinaria populosa, sessio inquilinaria deserta. – Filii, fratres. – Equi, boves, vacáe, oves et caprae, porci, apes. – Mola, proventus molae. – Sylva vetita, sylvarum proventus. – Vineae, vinearum procreatio. – Tritici inseminatio; – Hordei inseminatio; – Avenae inseminatio. – Educillum. – Taxa annualis – Prata; – Terrae arrabiles, terrae extirpatitiae – A telepesek száma 27. 21 egész és 6 fél sessión, egyik félsessiós még egy deserta félsessiót is használ. – Taxát fizetők száma 4, ezeknek nincs sessiójuk.
Possessio Radisztyán (Borsod m.):
A fentiekhez hasonló rubrikás kimutatás.
Possessio Parasznya (Borsod m.):
Az előzőkhöz hasonló rubrikás kimutatás.
Possessio Kápolna (Borsod m.):
A telepesek név szerint elsorolva, jelezve mindegyiknél, mint Varbonál. – Ex parte Samuelis Kovács számuk 4. – Ex parte Anreae Sallay számuk 5. (A felsoroltak közül a tulajdonos saját öccse: Petrus Sallai „fratri suo taxam solvit”).
Possessio Babony (Borsod m.):
A telepesek név szerint elsorolva, mindegyiknél jelezve, mint Varbonál. Számuk 16. – Nobiles personae taxantes: Ezek is név szerint elsorolva, számuk 4. – Kiváltságos házak: 2 Az egyikben Csorba Mihály lakik a testvéreivel, a másikban Csorba István. – Domus item libera deserta, amelynek a fele a Dőry uraságot illette, a másik fele pedig Szentpétery Imrét és Kovács Sámuelt.
Possessio Kis Gyeőr:
A telepesek név szerint felsorolva, mindegyiknél ugyanazokkal a kimutatásokkal, mint Varbónál. – Számuk 7. – Nobiles personae taxantes. Számuk 10. – Domus exemptae. Számuk 12.
Oppidum Mezőkeresztes:
Ebben a városban nincs egyetlen adófizető vagy jobbágy; valamennyien curiákban vagy kiváltságos sessiokban laknak. – Név szerint hozza az „exemptas sessiones bírókat, az együttlakó testvérre és gyermekekre is utalva jelezve mindenütt a sessiók és ekealja földek száma.” – Curia familiae Ujhelyi: 5 lakója név szerint elsorolva. 1 exempt sessió, szántóföld tartozék nélkül. – Curia Hoszmany: lakóiból név szerint elsorolva 2 – et alii quam plurimi. 2 exemt sessio, 2 aratra. – Curia Andreae Taivanovisiana: Három lakója név szerint elsorolva. 1 sessio, nincs szántóföld tartozéka. – Curia Gellerffy: Három lakója név szerint elsorolva. 1 sessio és 1 aratrum. – Curia Pauli Szido: Nem tudni, hogy kik lakják. Ennél sem a sessio, sem az aratrum száma nincs feltüntetve. – Curia Petri Bertok: Maguk a bertokiak lakják. Ennél sem a sessio, sem az aratrum száma nincs feltüntetve.
Oppidum Keresztes:
Nomina personarum exemptas sessiones possidentium: Jelezve mindegyiknél a „sessio” és az „aratra”.
Oppidum Mezőkövesd:
„Nomina personarum exemptas sessiones possidentium”: Név szerint elsorolva az együttlakó testvérekre és gyermekekre is hivatkozással. – Jelezve mindegyiknél a sessio és az aratra. 8 exempt sessio és 2 exempt félsessió, 13 ekealja szántóföld tartozik kozzájuk. – Nomina personarum extranearum: Név szerint elsorolva 17 személy. Mindegyiknél jelezve a sessio és az aratra. 11 egész és 2 fél sessió, 14 ekealja szántó földdel. – Nomina personarum integram taxam solventium: Jelezve mindegyiknél: Boves, Taxa, Tritici sapones, Hordei sapones, Butiri iusta. Számuk 9. – Mindegyiknek egyformán van 8 ökre, – Mindegyiknek a taxája 7 frt. – Mind a búzából, mind az árpából 3–3 szapu, a vajból 1–1 icce. – Nomina personarum tres quadrantes integrae taxae solventium: Számuk 8. – Ökre 6–6 van mindegyiknek. – Taxájuk mindegyiknek 5,25 frt. – A búzából és az árpából négyen-négyen fizetnek 9 szaput. – A vajból négyen-négyen 3 itczét.
Nomina personarum mediam taxam solventium: Számuk 24. – Ökre 4–4 van mindegyiknek. – Taxájuk egyenként 3,50 frt. – A búzából és az árpából ketten-ketten adnak 3 szaput. – A vajból ketten-ketten 1–1 itccét. – Nomina personarum unam quadrantem itengrae taxae solventium: Számuk 26. – Ökre 2–2 van mindegyiknek. – Taxájuk egyenként 1,75 frt. – A búzából és az árpából négyen-négyen adnak 3 szaput; a vajból négyen-négyen 1–1 iccét. – Nomina personarum nulla pecora et bona habentium: Számuk 23. – Taxájuk 1–1 forint.
Oppidum Újváros:
Nomina personarum a parte Halleriana: Számuk 23. – Jelezve a sessio, lovak, ökrök és a taxa. Évi taxájuk összege 50 frt. – Nomina personarum ex parte Kevicski: Számuk 30 – Jelezve mindegyiknél mint előbb. – Évi taxájuk 100 frt. – Van 1 deserta. – Nomina personarum ex parte Szemeriana: Számuk 11. – Jelezve mindegyiknél állatállomány kiegészítve a szapu-zab szolgáltatás készpénz-megváltásával. együttesen 1 tallér. Taxájuk személyenként 3–3 forint, összesen 27 forint. – Nomina personarum ex parte Stephani Ramocsa: Számuk 10. – Jelezve minden, mint az előbbinél, az állatállomány, de zab helyett szapu-árpát adnak, taxájuk 1–1 Ft. – Nomina personarum ex parte Tarczalina: Számuk 8. Még egy deserta, taxájuk 1–1 forint, egynél 50 dénár. – Jelezve, mint az előbbinél az állatállomány, árpából természetben adnak 1–1 szapu-zabot. 12 dénárral megváltják. – Nomina personarum ex parte Bosanyiana: Számuk 13, egy deserta. – Jelezve, mint az előbbieknél az állatállomány, az állatállomány nagysága szerint változó taxa, csak árpát adnak terményként. – Nomina personarum ex parte Sigismundi et Davidis Lenti: Számuk 11 és egy deserta. – Jelezve, mint az alőbbieknél az állatállomány és az ettől függő taxa, terményként árpát adnak szintén változó mértékkel. – Nomina personarum ex parte Francisci Ferenczy: Számuk 5. – Jelezve, mint az előbbieknél az állatálloány és az ettől függő taxa, terményként árpát adnak, négynél 1/2 szapu, egynél 1 egyész szapu van jelezve.
Possessio Varbo:
Az előbb rubrikás szakaszban jelzett alattvalók kötelesek az uraságnak robotolni "laborare tenentur domino suo". – A rendelkezés szerint kötelesek tizedet adni gabonából, borból, méhekből és bárányokból és a malacokból is úgy, hogy ha a tizes számot nem érik el, mindegyiket tizenkét dénárral kötelesek megváltani. – Földje három részre van felosztva. – Minthogy a hegyek közt fekszik, terméketlen, úgyhogy az ősziekből alig lehet valamit belé vetni. – Az erdőkben elég sok a kaszálója, amely erdőkben kapcsolata van a diósgyőri vár erdeivel. Ez erdők használata és a legeltetés meg van nekik engedve. – Kelet felől szomszédos vele Parasznya, délről Diósgyőr vára, északról Ludan és nyugatról Tardona; három oldalról határokkal elválasztva, a negyedik oldalról terjeszkedhetik négy magyar mérföldnyire – Makkos erdei vannak.
Possessio Parasznya (ism.) (Borsod m.):
Három alattvalója a parte Cserneliana a varboiak módjára tartoznak az uraságnak szolgálni: a gabonából és a többiekből tizedet adni. Az idegenek és a jobbágyok disznóiból is. – Határolja a varbói szőlőhegy, de mert a tulajdonosok kiváltságos telkeket bírnak, az uraság részére alig egy fél hordó bor jut. – Szántói három calcaturára vannak felosztva, de kicsinyek és nagyon terméketlenek; egy-egy sessio után alig lehet 1–1 köblöt elvetni, és az adózást illetőleg a földek műveletlenek maradnak. – Makkos erdei szomszédosak a diósgyőri erdőkkel. Az erdőkben elegendő kaszálója van. – Szomszédjai keletről Radistyan, délről a diósgyőri vár, északról Varbó és nyugatról Ludnak praedium.
Possessio Radistyan (Borsod m.):
Területe két részre van felosztva; (az északi rész) terméketlenségemiatt műveletlen maradt. – Akiknek vannak állatjaik, a déli részeken folytatnak földmívelést. – Kaszálói az erdőkben vannak. – A szőlőhegyből fája eső rész nagyon kicsiny. Az egész szőlőhegyről kb. 20 hordó bort lehet várni. – Határolják az erdők felől Diósgyőr, keletről Lászlófalva és Babony, délről a diósgyőri vár, északról Parasznya és nyugatról Kondo. – Tizedjövedelme mint a fent tárgyalt falukban.
Possessio Kápolna (ism.) (Borsod m.):
Mindkét földesúr részére tartoznak robotmunkát végezni. – Területe kicsiny, azért kénytelenek a déli részeken földmívelést folytatni. – Szőlőhegye 50 hordó bort képes hozni, mely után a földesúrnak nyolcadot tartoznak fizetni. – Az új birtokos, Sallay úr részéről van a Nyírő folyón 1 egykövű malom: száraz időben alig hoz valamit. – E területnek a határai észak felől Alacska, keletről Babony, nyugatról Kondo. – Kiterjedése fél mérföldnyi.
Possessio Bábony (ism.) (Borsod m.):
Robotmunkával tartoznak. – A taxások fizetik az évi taxát. – Területe három részre van felosztva. – Jelenleg műveletlenül maradt. – Ugyanazon a területen vannak majorsági szántók, amelyekbe 4 köblöt lehetne elvetni, de már kb. 40 éven át műveletlenül maradtak. – Vannak makkos erdei. – Van szőlőhegye, melynek hozadéka 4 hordó bor körül van. – A falu felett lévő réteket a földesúr a maga számára foglalta le. – Akinek állatjai vannak, a déli részeken folytat földmívelést. – Szomszédai e területnek keletről Keresztúr, délről Miskolc, északról Szent Péter.
Possessio Kis Gyeőr (ism.) (Borsod m.):
Ezt a birtokot keletről az Aranyas határolja, délről Harsany, északról Diós-Győr vára, nyugatról Sércz. – Diós-Győr urai megengedik nekik az erdők szabad használatát. Rétje minden sessio után két szekérnyi szénát hoz. – Erdeje elegendőképpen van. – Szántója kevés és terméketlen. – Szőlőhegye annyi bort terem, hogy utána kilencedként két-három hordó bor jár.
Oppidum Mezőkeresztes:
Területe elég széles úgy az állatok legeltetésére, mint a földmívelés folytatására. – Keletről a csákiak területével és Gelevel határos, délről Nagy Mihállyal, nyugatról egyrészt Püspökivel, másrészt Kövesddel, északról Abrahammal. – A Keresztes vize nevezetű folyó mellett elegendő kaszálója van. – Szántói három részre vannak felosztva, melyekből kettőt művelnek, a harmadik fenn van tartva legelőnek. – Amint feljebb mondottuk, a Haller-féle részről nincs egyetlen adófizető sem, de ha az idegenek közül valaki ott földmívelést folytat, a gabona után tizedet köteles adni. A báró úr (Haller) ott nemcsak maga folytat földmívelést, hanem alattvalói is. – A bárói részen három calcaturában három majorsági föld van, mindegik 50 köböl elvetésére elegendő. – Borkimérő csak a Haller-féle részen van, amelynek hozadékát „erga industriam” növelni lehetne. – Dőry András úr az ő részét illetőleg ott tíz vagy több ekével szokta a földjeit művelni. – E területen a rajta keresztül folyó Keresztes vizén három malom is létezik, amelyeknek elseje Nagy Mihályé, a másik kettő Dőry Andrásé, alapjában négy kőre tervezve, de jelenleg csak két kő működik, de egyik a másikhoz oly közel van, hogy összesen csak 200 köbölnyi gabona szokott jövedelemként összejönni. – Az újonnan tervbe vett épületek emelésére a Dőry uraság már hordatja a fát, szándékozván egy „kendertörő” malmot építeni; ezt kevés költséggel végre lehet hajtani. – A malmok után a molnár a jövedelmek harmadrészét kapja, a heti kenyér címén pedig 1–1 szaput. – Ugyanazon a folyón a város lakói ugyanannyi kőre egy másik malmot is emeltek, de mert ez is közel esik a Dőry-féle malmokhoz, ennek a jövedelme nem éri fel azokét. – A Haller-birtokrészen is van egy malom, hasonlóéppen kétkövű. – Minthogy a városnak erdeje nincsen, kénytelen volt szerződni a diógyőriekkel és tőlük szerezni be a tüzelőt és az épületfát. – Az elmúlt évben mindegyik disznó után 9 dénárt dizettek, de ha valaki egyben akarta a fizetséget, három forintot volt köteles fizetni.
Oppidum Mezőkövesd (ism.) (Borsod m.):
A földnek a termelékenysége és a nagysága nem áll a keresztesi mögött. – Szomszédjai: Bogáts, Tard, Keresztes, Püspöki, Szent István, Lövő, Farmos, Szemere, Szíhalom, Novaj, Szomolya és Paragh. – Van elegendő szántóföldje, a sertések részére elegendő legelője, kaszálója is elegendőképpen. – Erdeje nincsen; e részben úgy kell eljárnia, mint a keresztesieknek. – Haller úr hozzájárulásával 1701-ben ott Huberth Gáspár, Márton és András egy serfőzőt emeltek a következő feltételek mellett: Évi bérként tartoznak fizetni 220 florenos Germanos, azaz 220 rajnai forintot. – Évenként egy teljes serfőzést és ha a vendéglők vagy a saját szükségletükre több sörre volna szükség, azt 30 dénárjával számítják. Ez így tart hat éven át. A hat év elteltével a serfőzőt felbecslés után meg lehet tőlük váltani. – A lakók egy malmot is emeltek azon a területen; a malom egykerekű. – A borkimérőből a Haller-uraságnak semmiféle haszna nem volt. – A terület nagyságát és a kaszálók nagyságát véve alapul nagyobb gazdálkodást lehetne ott folytatni.
Oppidum Újváros (ism.) (Szabolcs m., később Hajdú m.):
Szabolcs megyében fekszik. – Területe elég nagy. – Keletről határos vele Hajdú Böszörmény, amely 1 mérföldnyire van tőle, délről Debrecen városa, két mérföldnyire, északról Polgár városa.
Horth praedium (Szabolcs m.):
A Polgár felé vezető útnak kb. a felénél Horth praedium, mely a Rákóczi és Szilvássy családokat illeti. – Ezt a városbeliek szokták bérbe venni. Kaszálója elegendő van, de néha a vizek elöntik. – Erdeje egyáltalában nincs.
A diósgyőri kamarauradalom tartozékai.
(Borsod m.): Dyos-Győr – Miskolcz – Csaba – Mohy – Petri – Varbo – Radisztyán – Babony – Parasznya – Kápolna – Kis Gyeőr – Mezőkeresztes – Mezőkövesd
(Szabolcs m.): Újváros (Balmaz-) – Horth

Tartalomgazda