HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 087. - No. 031.

Dátum 1492
Jelleg

(Dl 36992)
32 old. latin nyelvű, fólió nagyságú fraktúr füzet, csak évszámmal datálva, valószínűleg befejezetlen, ezért záradék és aláírás nélküli, eredeti, de erősen megrongálódott oklevél. 17. századi másolata is van több hibával a nevek, számok mennyiségek jelölésénél, sőt egyes szavak is hiányoznak a másolatból.

Szöveg

Conscriptio urbarialis a Kanizsayak két uradalmáról Kanizsay Györgynek jutott birtokokról és birtokrészekről, valószínűleg a földesúr úr rendeletére az uradalom valamelyik főtisztviselője jelenlétében készült.
Sárvár civitas:
A város déli, északi részein lakott és puszta jobbágytelkek, valamennyi 1/4 („quartales”). Külön számbavéve a Hathmegh Wcha”-iak (szintén lakott és puszta 1/4 telkek). A számbavétel – még az elpusztásodott telkeknél – is név szerinti. – (NB! A telkek összeítését ennél a városnál azért nem végzem el, mert a szerteágazó Kanisay-család egyetlen tagjának: Kanisay Györgynek birtokrészéről van szó! De annál pontosabban közlöm – ahol szükséges, pontosan fordítom is – az urbarialis adatokat, hiszen azoknál legfeljebb árnyalati eltérések lehettek az egyes társbirtokosok jobbágyai között. A kisebb településeknél azonban a birtokrész telekállományát megadom, mert ezeknél jobb következtetési alap ez az adat. – Viszont már itt felhívom a figyelmet arra, hogy az urbarialis szolgáltatások településenként változnak. Alig akad teljesen azonos szolgáltatási rend 2 faluban.) – Évi censusként saját földesúr uruknak, Kanisay Györgynek együttesen fizetnek név szerint fentebb felsorolt subditusok 1000 bécsi dénárt. – Tartozik a birtokrészhez egy rét is, mégpedig az úgynevezett Cheh-Réthe (Cseh-rét) fele része, mert a másik fele néhai Kanisay László fiait illeti meg. – A birtokrészhez vámszedési jog is tartozik.
Sótony:
Itt csak 2 lakott 1/2 jobbágytelek tartozik a birtokrészhez, a falu déli részén. Viszont itt, a déli részen s a keletin van hozzá még összesen 10 elpusztásodott 1/4 telek is.
Nyőgér:
A déli és nyugati falurészen összesen 3 lakott 1/4 telek; de ugyanezeken a részeken összesen 8 elpusztásosodtt 1/4 telek is tartozik a birtokrészhez. – (NB! Ezután összevontam az előző, urbarialis adatok nélkül számba vett településekre vonatkozóan, megadja az urbarialis szolgáltatások jegyzékét. – Arra már itt felhívom a figyelmet, hogy a terjedelmes urbarialis összeírásban, annak készítője váltogatja a módszert, néhol 2–3 település után adja az urbarialis adatokat, néhol nyomban a jobbágyok személyi és telki állományának összeírása után, egyazon településnél.) – A felsorolt települések szolgáltató rendű lakosaitól eredő földesúri jövedelem az alábbi: Szt Mihálykor minden negyedtelek után – melyet „vulgo Zekhel”-nek, azaz „székhely”-nek neveznek – adnak 20 bécsi dénárt. (Szeptember 29.) – Szt. Imre herceg napja (november 5.) táján minden egésztelek után andak az uradalmi tisztnek („officiali”) 1 csirkét és 2 kenyeret. – A karácsonyi ünnepkörön belül (vagyis december 24. és január 6. közt.) minden 1/4 telkes jobbágy ad 15 bécsi dénárt. Karácsony ünnepére viszont minden egésztelek után adnak 1 kappant és minden 1/4 telek után 2 kenyeret. Karácsony táján közösen adnak 25 dénárt az oldalszalonna-szolgáltatás megváltására, de ezt királyi den-ban adják. – Húshagyó kedden (értsd: a Hamvazószerdát megelőző napon) közösen adnak 1 icce vajat; s minden 1/4 telek külön-külön 1 tojást. – Vadászhatnak – kivéve nyúlra és rókára -, de a zsákmányuk 1/4 része a földesúré. – Ugyancsak Húshagyókor ismét fizetnek oldalszalonna-váltság címén 25 királyi dénárt. – Húsvétkor közösen adnak 1 kappant, 1 sajtot és 2 kenyeret; ugyanekkor minden 1/4 telek ad 1–1 tojást. – Szt. György napján (április 24.) minden 1/4 telek után fizetnek 6 bécsi dénárt. – Pünkösdkor minden 1/4 telek után fizetnek 20 bécsi dénárt. – A vágóállat-szolgálatást közösen váltják meg évente 200 den-on. – Van két rétjük. Az egyiknek neve „Biro Rethe”, a másiké „Mezew Raba”.) Ezeknek fele – mint fentebb, Sárvárnál a „Cheh Rethe” nevő rétnél – Kanisay Györgyé, másik fele Kanisay László hátrahagyott fiaié. – Victualia címén minden 1/4 telek után adnak évente 4 csirkét, 1 préselt sajtot, 1 icce vajat; s minden 2 negyedtelek együttesen ad 1 kacsát. – Akógabona címén minden 1/4 telek után adnak vagy 1 köböl búzát, vagy 1 köböl rozsot. Tavasszal minden, birtokukban levő eke után meg kell szántaniuk 1 hold földet a földesúr javára. Minden egésztelek után tavasszal adnak 1 köböl zabot. De úgy, hogy ezt a zabot el is kell vetniük földesúri földbe. Ősszel viszont az akógabonát, amit szolgáltatnak, kell elvetniük a földesúr javára. – Szőlőhegyük után megadják a hegyvámot. (Ezután felsorolja annak a 4 esküdtnek a nevét, akik az urbarialis adatok helyességét eskü alatt tanúsították.)
Ikervár oppidum:
A jobbágyok itt is mind quartalisták, negyedtelkesek. – A mezőváros különböző részein összesen 10 ilyen jobbágya van Kanisay Györgynek; de ugyancsak a város különböző részein van 12 puszta negyedtelek is. (Mindenütt feltüntetve itt is a rajta utoljára ült jobbágy neve.) – Urbarialis kötelezettségeik: Szt. Mihálykro (szeptember 29.) minden 1/4 telek után fizetnek censusként 74 bécsi dénárt. De ugyanennyit kell adniuk Szt. Györgykor (április 24.) is. – A vágóállat-szolgáltatást közösen váltják meg évente 200 bécsi dénáron. – Van egy rétjük, a neve: Eperyes, fele Kanisay Györgyé, másik fele néhai Kanisay László fiaié. – Ugyanilyen a vámjövedelem megoszlása is, mert a mezőváros határában vámszedési jog illeti meg az földesurat. (NB! Itt is és végig, az egész urbarialis összeírásban minden településnél feljegyzi azoknak a subditusoknak nevét, akik az urbarialis adatokra vonatkozóan eskü alatti vallomást tettek. Erre tehát a továbbiakban nem térek vissza.)
Csénye:
A falu keleti és déli részein összesen 5 negyedtelek Kanisay Györgyé. De ez 4 subditus közt oszlik meg, mert az egyik jobbágynak két negyedtelke van. – De ugyancsak a keleti és déli falurészen van 5 puszta negyedtelek is. – Urbarialis szolgáltatásaik: A karácsonyi ünnepkörön belül közösen adnak 3 csirkét, két fonott kalácsot, s minden negyedtelek után 5 bécsi dénárt. Ugyanekkor az oldalszalonna megváltásra közösen adnak 50 bécsi dénárt is. – Húshagyó kedden minden 1/4 telek után adnak egy bécsi obulus (azaz: féldénárost – cf. Bartal) és 1 tojást. – Húsvétkor közösen adnak egy fél kecskegidát (így! „medium caprinum”), továbbá 3 sajtot és 14 tojást; nemkülönben az oldalszalonna megváltására 50 bécsi dénárt. – Szt. László király ünnepén (június 27.) ismét közösen adnak 3 csirkét és 1 1/2 fonott kalácsot. – Pünkösdkor szintén közösen adnak 100 bécsi dénárt. – Ősszel is, tavasszal is minden ekéjük után kötelesek a jobbágyok 1–1 holdat felszántani a földesúr földjeiből. Ennek a kötelezettségnek a neve „Mezhold” (így! Minden valószínűség szerint „méczhold” – de „kiszabott”, „megszabott” értelemben a „mécz”.) – A felszántott földet a földesúr magjával a szántást elvégzett jobbágynak be is kell vetnie őszivel, illetve tavaszival. – Victualia címén minden 1/4 telkes ad évente 2 csirkét, 1 sajtot, 1 icce vajat. – Egyébként e falu határában közös földesúri szántókat bírnak a Kanisay-rokonságból László, Miklós, György, János és István.
Sár:
Kanisay Györgyé a falu északi részén 6 lakott negyedtelek (öt jobbágy közt oszlik meg, mert az egyik 2 negyedtelken ül); nemkülönben a falu északi és déli részén 22 puszta negyedtelek. (Ezek azonban 13 jobbágy közt oszlottak meg, mert a többségük 2 negyedtelken ült.) E puszta féltelkekhez házak is lehettek, mert az összeíró a jobbágyok s a pusztatelkek számbavétele után 1 negyedtelket még feljegyez azzal a megkülönböztetéssel, hogy „vacua”, tehát a negyedsessio beltelki részén még ház sincs. – Urbarialis szolgáltatásaik: Censusként minden negyedtelek után Szt. Mihálykor (szeptember 29.) fizetnek 25 bécsi dénárt. A vágóállat-szolgáltatás készpénzben, közösen váltják meg, évi 200 bécsi den-on. – Szt. Miklós püspök napja (december 6.) táján minden 2 negyedsessio együttesen ad 1 csirkét és 2 kerek kalácsot. – Karácsony táján minden 1/4 telek ad 1 csirkét és 2 kerek kalácsot. – Húsvétkor közösen adnak 1 1/2 kecskegidát és 1 1/2 sajtot és tojást is. (A tojások számának helye azonban üresen maradt.) – Szt. György napkor minden negyedtelek után fizetnek 25 bécsi dénárt. – Victualia címén évente ad minden 2 negyedtelek eyütt 5 csirkét, 1 sajtot, 1 icce vajat; 1 kacsát pedig adnak minden egésztelek után. – A jelenlevő subditusok eskü alatt vallották, hogy a fenti victualiat régebben sosem szolgáltatták, kivéve egy nagyon rövid időszakot.
Semjén:
A faluban Kanisay György birtokrészéhez, a keleti és a nyugati falurészen 13 lakott negyedtelek tartozik; ez az állomány azonban 7 jobbágy közt oszlik meg, mert 6 közülük 2–2 negyedtelken ül. Közülük az egyik az összeíráskor az ölbői (ugyancsak Kanisay-tulajdonban levő) birtokrészen tartozókodott, s helyette egy ottani, de Kanisay István birtokrészéről való jobbágyot találtak. A két földesúr megegyezett a cserében. – Tartozik továbbá a birtokrészhez 8 puszta negyedtelek is; ez az állomány viszont úgy oszlott meg, hogy 3 jobbágy ült egykor 2–2, kettő pedig 1–1 negyedtelken. Ezek a pusztatelkek is a falu keleti és nyugati részén vannak. – Urbarialis szolgáltatásaik: Szt. Mihály napkor minden telkesjobbágy ad 35 bécsi den. censust. – Karácsony táján minden 2 negyedtelek ad együttesen 10 királyi dénárt, 1 csirkét és 1 kerek kalácsot. Ugyanekkor a félsertés megváltásáért közösen fizetnek 25 királyi dénárt. (NB! Ez a legutóbbi szolgáltatás latinul így hangzik: „pro porco medio solvunt communiter XXV Regales.” Az előző települések közül azoknál, amelyeknél volt ez a szolgáltatás, így volt bejegyezve: „pro lardone” v. „pro lardo”, aminél is az alapszó a szinomin „lardo-onis”, vagy „lardumi, néha: „laridum-i”. Ennek jelentése pedig „szalonna” v. „oldalszalonna”. Így is fordítottam fentebb. Viszont az itteni bejegyzés alapján joggal feltételezhető, hogy a „lardum” szélesebb, szabadabb értelemben ott is, a hasított sertés felét, a félsertsét jelenti!) – Húshagyókor a vágómarha megváltása címén az egész jobbágyközösség együtt ad 200 bécsi dénárt – Húsvétkor minden féltelek után adnak 2 tojást és 1 kerek kalácsot; s a félsertés megváltására (itt is: „pro porco medio”) 25 dénárt. – Szent György napján minden féltelek után adnak 10 bécsi dénárt. – Pünkösdkor viszont, ugyancsak minden féltelek (tehát 2–2 negyedtelek) után fizetnek 50 bécsi dénárt. – Szt. Péter és Pál ünnepén (június 29.) szintén minden féltelek után adnak 1 csirkét és 1 kerek kalácsot. – Victualia címén adnak évente: minden féltelek után 4 csirkét, 1 sajtot. Minden egésztelek után 1 kacsát és 1 icce vajat. – Akógabona címén minden féltelek után adnak évente 1 köböl búzát és 1 köböl rozsot. Minden eke után annyit kell szántaniuk földesúri földből, hogy ez az akógabona belevethető legyen. A vetést is az eketulajdonosoknak kell elvégezniük, mégpedig ősszel. Tavasszal is kell szántaniuk földesúri földön az eketulajdonosoknak, s tavasszal szolgáltatnak is minden féltelek után 1/2 köblös zabot. A tavaszi szántásukba, a földesúri földbe ezt a zabot kell belevetniük. Ez a szántási szolgáltatás a „Meshold”. (NB! Fentebb, Csénye falunál ezt az elnevezést így írta = „Mezhold”)
Ölbő:
Ebben a faluban Kanisay György birtokrészéhez 2 lakott és 11 puszta jobbágytelek tartozik a falu déli, keleti, illetve északi részén. (Megjegyzésként itt is utal a Kanissay István és Kanisay György közti jobbágycserére, melyről az előző falunál már szó volt.) – Urbarialis szolgáltatásaik: Szt Mihálykor minden 1/4 telek után adnak 5 bécsi den. censust. – Szt. Mártonkor (november 11.) minden 1/4 telek után 12 1/2 bécsi den. a censusuk. – Karácsony táján minden 1/4 telkes ad 1 csirkét és egy kerek kalácsot. – Húshagyókor közösen adnak egy negyed oldalszalonnát (NB! Itt ismét „lardi quartele”; a Semjénnél leírt okok miatt bizonytalan; lehet 1/4 hasított sertés is!); minden 1/4 telek után 1 tojást és egy bocsi obulust. – Szt. Györgykor minden negyedtelkes ad egy bécsi dénárt. – Pünkösd ünnepén a vágóállat megváltása címén közösen adnak 100 bécsi dénárt. – Ugyanezen az ünnepen közösen adnak még 200 bécsi den. censust is. – Victualia címén minden negyedtelkes évente ad 3 csirkét; minden 2 negyedtelek után pedig 1 sajtot és 1 kacsát, valamint 1 icce vajat adnak. – Akógabona- és szántási szolgáltatásuk az alábbi: minden 1/4 telek után adnak 1/2 köböl búzát és 1/2 köböl rozsot. – Továbbá: ősszel és tavasszal (= „in autumno et vere, vulgo ewssel thawassal ...”) minden birtokukban levő ekével 1–1 hodl földet kötelesek megszántani a földesúri szántóterületen. Tavasszal adnak akógabona címén minden 1/4 telek után 1/4 köböl zabot. – Az ekék után felszántott földesúri területeket részint ezekből az akógabona-szolgáltatásokból, részint a földesúr által adott magból be kell vetniük. – A falu határában levő, Esthergach nevű rét fele Kanisay Györgyé, másik fele néhai Kanisay László fiaié. – A faluhoz szőlőhegy is tartozik; a szőlőbirtokos subditusok a hegyvámot és egyéb szolgáltatásokat is megadják a földesúrnak. (NB! az eredetiben itt is, az eddigiekben és továbbiakban is a szőlőhegyre vonatkozó szövegrész igen tömör, értelme azonban az, amit fentebb feljegyeztem. Itt pl. ennyi a bejegyzés: „Promontórium haben et iura soluent”.)
Hegyfalu:
A birtokrészhez itt is 1/4 telkek tartoznak a falu különböző részein (ugyanígy a határ különböző részein is), összesen 11 negyedtelek, melyek lakottak. Ez a telekállomány azonban 6 jobbágy közt oszlik meg. Ugyanis kettőnek 2–2, egynek 3 negyedtelke van. De 4 puszta negyedtelek is idetartozik. – Urbarialis szolgáltatásaik: Szent Mihály napi censusként minden 1/4 telek ad 18 bécsi dénárt. – A közös vágóállat-szolgáltatást közösen fizetetett évi 200 bécsi den-on váltják meg. – Karácsony táján minden 1/4 telek után adnak 15 bécsi dénárt, s közösen adják egy hasított sertés felét (tehát: a negyedsertést). Minden egésztelek után adnak 1 kappant. Minden 1/4 telek után pedig 1 kerek kalácsot. – Húshagyó kedden közösen adnak 1 pint vajat. S minden 1/4 telek ad 2 tojást. – A nagyböjt alatt közösen adnak 1/2 köblös lencsét. – Húsvétkor közösen kell adniuk 1 sajtot, s minden 1/4 telek után 2 tojást, 1 kerek kalácsot, 1/4 hasított sertést (vagyis egy félsertés 1/4 részét, egy egész sertés 1/8 részét! Természetesen felfüstölt állapotban!) Ugyanakkor közösen adnak 1/2 kecskegidát. – Szent György napján minden 1/4 telek után adnak 5 bécsi den. censust. – Pünkösdkor, ugyancsak minden 1/4 telek után adnak 20 dénárt ugyanezen a címen. – Victualia címén minden 1/4 telek után adnak évente 5 csirkét, 1 sajtot, 1 kacsát. – Akógabonaként ad minden 1/4 telek 1/2 köböl búzát, 1/2 köböl rozsot. Minden eke után ősszel is, tavasszal is meg kell szántaniuk 1–1 hold allodialis földet. Ebbe az akógabonát vetik ősszel, tavasszal pedig az akógabonából az őszi vetésből megmaradt, valamint az az 1/4 köböl zabot, amit tavasszal szolgáltatnak minden 1/4 telek után akógabonaként. – Van egy rétjük, neve Kewrezalya. Fele Kanisay Györgyé, másik fele néhai Kanisay László fiaié.
Család:
A birtokrészhez 18 1/4 telek tartozik, de ez a telekállomány 9 jobbágy közt oszlik meg, mert mindegyiküknek 2–2 negyedtelke van. – Tartozik hozzá 10 puszta negyedtelek is, de ez az állomány egykor 5 jobbágy közt oszlott meg, mert ők is 2–2 negyedtelken ültek. – Urbarialis szolgáltatásaik: Szent Mihály napi census: minden féltelek után 45 bécsi den; karácsonytájt minden két negyedtelek ad együtt 10 királyi dénárt, 1 csirkét, 1 kerek kalácsot, 1 hasított sertés felét. – Húsvétkor minden egésztelek után adnak 8 tojást, 1 sajtot, 1 kenyeret. – Szt. Györgykor minden 2 negyedtelek után 20 bécsi dénárt fizetnek. – Pünkösdkor minden két negyedtelek fizet 40 bécsi dénárt. – A közösen szolgáltatandó vágómarhát évi 200 dénáron váltják meg. – Victualia címén minden két negyedtelek után adnak 5 csirkét, 1 sajtot; minden egésztelek után 1 kacsát, 1 icce vajat. – Minden eke után ősszel is, tavasszal is itt is meg kell szántaniuk a szokásos területet, azzal a különbséggel, hogy őszi szántásból annyit, amennyihez a földesúr magot ad, mert itt az őszihez a magot ő adja, míg tavasszal az akózabként minden két negyedtelek után szolgáltatott 1/2 köböl zabot kell elvetniük az ekéik után tavasszal megszántott földbe. – A falu határában a földesúri vámszedőhely van. (NB! Eddig tartottak az urbarialis összeírásban Sárvár tartozékai, illetve e tartozékbeli K. György-féle birtokrészek számbavétele. Következnek ugyancsak Kanisay György birtokrészei a)
Kapuvári uradalom tartozékai, települései.
Beled:
Kanisay György birtokrészéhez itt az északi részen 2, a déli részen is 2, összesen 4 lakott egész sessio tartozik (4 jobbágy, 1–1 sessio), valamint két puszta egésztelek. – Urbarialis szolgáltatásaik: Szent Mihály napi censusként a falu északi részén fekvő egésztelkek mindegyike után 20–20, a déli részeken fekvők után azonban csak 10–10 bécsi den. censust fizetnek. – Az évi vágómarha-szolgáltatást Keczel faluval együttesen váltják meg, évi 200 bécsi den-on. – Erdőbér (az eredetiben itt is, és Kapuvár többi tartozékánál is = „edewber”, „erdewber” formában egyaránt! – K. Gy.) címén Karácsony táján az egész jobbágyközösség fizet 40 bécsi dénárt. – A viczai extraneusok is megfizetik ezt a 40 bécsi dénárt. De a beledi társbirtokosok (Hosthffy-Ostffy-László és Ferenc deák) jobbágyai és népei is befelefizetnek 50 bécsi dénárt közösen ebbe a szolgáltatásba. De nemcsak készpénzt adnak ezen a címen, hanem természetbenieket is. És pedig: Kanisay György északi falursézbeli jobbágyai Húsvétkor adnak 8 tojást, a déliek 4-et, és 1 kalácsot, az északiak is adnak 2 kalácsot; Szt. Györgykor pedig csak az északiak adnak 10 bécsi dénárt. De ugyanezen a Szt. György napon közösen ismét adnak 40 bécsi dénárt; a fent felsorolt extraneusok ekkor ugyanazt fizetik e címen, amit karácsonykor kell fizetniük. És még mindig erdőbér címén kötelesek Kanisay György jobbágyai karácsonykor minden egésztelek után adni 1 kappant és két kalácsot. Ez az északiak szolgáltatása; a déliek ugyanakkor minden két egésztelek után adnak 1 kappant és 2 kalácsot. Szűz Mária születésnapján (szeptember 8., Kisasszony napja) pedig 1 csirkét adnak és 2 kalácsot. (NB! Erre az igen érdekes szolgáltatásra külön is felhívom ennél a kapuvári uradalomnál a figyelmet! Az „erdewber” igen változatosan, előkerül az uradalom több falujánál is még. Az külön érdekesség, hogy túl sok köze nincs az „erdő”-höz; s a fogalom urbariumbeli tartalmából inkább arra lehet következtetni, hogy talán egy régebbi szolgáltatás bővűltett tartalmú változata. Ugyanígy a másik, a sárváritól elütő szolgáltatás: a „fywpinz”, illetve „kazapénz” is!) – Victualia címén minden egésztelek után adnak évente 5 csirkét; két egésztelek után adnak 1 sajtot, 1 icce vajat és 1 kacsát. – A falu határában a földesurat (illetve a társbirtokos földesurakat) vámszedési jog illeti meg.
Keczöl:
A falu északi oldalán 2 lakott egésztelek, déli oldalán szintén 2 lakott egésztelek Kanisay György birtokrésze. De tartozik hozzá a déli oldalon 4, az északi oldalon 2 puszta egésztelek is. – Urbarialis szolgáltatásaik: Szt. Mihálykor minden egésztelek után adnak 10 királyi dénárt. Szt. Márton püspök napján (november 11.) közösen adnak 100 bécsi dénárt, mely szolgáltatás neve „borpenns” (így, „in festo vero beati martini episcopi communiter solvent – sic! – denarios Wiennenses I°, quod vocatur borpenns”). – Erdőbér (erdewber) címén az alábbi szolgáltatásokat teljesítik: ugyancsak Szt. Márton nap táján közösen adnak 120 bécsi dénárt; minden egyes ekevonásra képes barmuk után 3 bécsi dénárt. Ugyanekkor minden egésztelek után adnak 1/2 köböl zabot és fél köböl lisztet. Továbbá: amikor annak sora elérkezik, szárazfőzelék-féléket is szolgáltatnak. – Tovább: Húsvét táján minden egésztelek után adnak 4 tojást; közösen adnak 2 sajtot, fél kecskegidát, 1/2 bárányt. – Szt. György napján minden egésztelek fizet 10 kr. dénárt; Karácsonykor ugyancsak minden egésztelek ad 1 csirkét és 2 kalácsot. – Szt. István király napján (augusztus 20.) minden egésztelek után adnak 1 csirkét és 2 kalácsot. – A vágóállat-szolgáltatást a belediekkel együtt teljesítik. (Lásd fentebb a tartalmi kivonatban is!) – Victualia címén minden egésztelek után adnak 5 csirkét, 1 sajtot, 1 icce vajat és 1 kacsát évente.
Pápócz:
A Kanisay György birtokrészhez ebben a faluban a déli részen 2 (egy jobbágy kezében), az északi részen 1 lakott negyedtelek tartozik. De tartozik hozzá a déli falurészen 2 (egykor 1 jobbágy ült rajtuk), északi részén 8 (valamikor 4 jobbágy birta őket kettesével) puszta negyedtelek is. – Szolgáltatásaik: Szt. Mihálykor minden két negyedtelek után fizetnek 11 bécsi dénárt. – Karácsony táján ugyancsak minden két negyedtelek után adnak 1 csirkét és 4 bécsi dénárt. – Húsvétkor adnak 2 tojást és 2 bécsi dénárt. – Szt. Györgykor szintén minden két negyedtelek után adnak 11 bécsi dénárt. (NB! Külön is felhívom a figyelmet arra, hogy e falubeliek szolgáltatásai jóval kisebbek, mint az eddigi településeknél voltak!)
Szil oppidum:
A mezőváros nyugati, keleti, északi részein egész- és féltelkek tartoznak a Kanisay György birtokrészhez. Valamennyi lakott (NB! Jóllehet viszonylag nagy számú ez a telekállomány, de mezővárosról lévén szó, több társbirtokos kezén, a tételes kigyűjtést ezért mellőztem, amiért Sárvárnál is: nem ad képet, még hozzávetőlegeset sem a teljes telekállományról!) – Szolgáltatásaik: Szt. Mihálykor minden egésztelek után adnak 10 királyi dénárt. – Szt. Györgykor napi censusuk ugyanennyi. A victualia-t a várhoz (nyilván: Kapuvárhoz) szolgáltatják. (A fejezet címe: „Victualia circa castrum”) Éspedig: Szt. Mártonkor közösen adnak 15 köböl lisztet és 8 köböl zabot. Ugyanakkor cseber bort. (Így! „Circa idem vero festum soluent sex tinas vini, wlgo cheber”.) Két pint vajat, 6 1/4 sajtot. A sertés megváltása címén közösen fizetnek 10 forintot; s ugyancsak közösen adnak 1 köböl borsót. – „fywpinz”, azaz fűpénz címén az lábbi rendben szolgálnak: ha kaszálják a Warfewlde nevű rétet, akkor minden egésztelek után fizetnek 4 bécsi dénárt. – Továbbá: vannak szántóterületek is, amelyek nem tartoznak a telki állományhoz, s földesúri művelés alatt sem állnak. Ezek gyűjtőneve is Warfewlde. Ha a subditusok ezekből alá fognak darabokat, akkor minden hol után a termésből adnak 1 köblöt és 2 bécsi dénárt. – De használnak az oppidumbeli Kanisay György-subditusok a többiekkel együtt egy „Morthonhel” nevű praediumot is. Ez a terület a földesúr sáfárainak felügyelete alatt áll, és ők osztják szét használatra közöttük. (NB! Jóllehet a forrás nem jelöli meg, mit fizetnek érte, de joggal feltételezhető, hogy azonos v. csaknem azonos lehet a szolgáltatás az előző bekezdésben leírt Warfewlde nevű rét utánival!)
Bodonyhely:
A fali keleti részén 2 lakott és 3 puszta egésztelek tartozik Kanisay György birtokrészéhez. – Szolgáltatásaik: Egyéb censust nem fizetnek, mint a vágóállat-szolgáltatás megváltásáért évente 200 bécsi dénárt. De ezt is Szent Mihály faluval közösen fizetik. Továbbbá a Zalából való borfelszállítás megváltására „Sekerber” (= szekérbér) címén fizetnek 1/2 forintot. A földesúr tisztjének mindazok, akik a folyón halásznak (értsd a Rábán), együttesen fizetnek évente 50 bécsi dénárt. – A falu határában a földesurat vámszedési jog illeti meg.
Szentmihály:
Kanisay György birtokrészéhez a falu északi és nyugati részén 3 lakott egésztelek. Ugyanezeken a részeken 4 puszta egésztelek tartozik. – Szolgáltatásaik: Szt. Mihály napi censusuk minden egésztelek után 12 bécsi den. – Karácsonykor minden egésztelek után adnak 1 csirkét és 2 kalácsot. – Húsvétkor 3 tojást és 1 kalácsot. – Szt. Györgykor 12 bécsi dénárt.. Az évente szolgáltatandó vágóállat-megváltást és a „Sekerber”t (szekérbért) együtt fizetik a bodonyhelyiekkel (Lásd ott!)
Ikrény:
A falu keleti, északi részein 4 egész és 2 fél lakott telek; ugyanitt 5 egész és egy 1/2 pusztatelek tartozik a Kanisay György-féle birtokrészhez. – Szolgáltatásaik: Szt. Mihálykor minden egésztelek után adnak 40 den. censust. Karácsony táján ugyanennyit. – A vágóállat-szolgáltatást évente közösen váltják meg, 200 bécsi dénáron. – Ők is megadják az évi 1/2 forintos „szekérbér”-t. – Akógabona címén minden egésztelek után adnak 1 köböl kenyérgabonát. – Victualia címén évente minden egésztelek ad 1 csirkét, 1 sajtot, 1 icce vajat. Minden 2 egésztelek után évente adnak 1 kacsát is. – A falu határában a földesurat vámszedési jog illeti meg.
Barbacs:
Kanisay György birtokrésze itt: 3 jobbágy 3 egésztelken, a falu keleti és nyugati oldalán. De tartozik ide 4 puszta egésztelek is. Közülük kettő (jól lehet ezek is jobbágytelek) már „in campo” van, tehát a faluszéli gyepsoron. (Szolgáltatásaikat itt nem jegyzi fel. Nyilván azonosak az alább következő sárkánybeliekével, melynél már a szokott módon részletes. Lásd ott, annál is inkább, mert együttesen szolgáltatott tétel is van köztük. – Egyébként a közös szolgáltatásra utal a Sárkány falu összeírása végén olvasható szöveg is. – Ezt is lásd lentebb.)
Sárkány:
Ebben a faluban 1 lakott egésztelek és 2 puszta egésztelek a falu keleti, illetve nyugati oldalán, Kanisay György birtokrésze. – Szolgáltatásaik (a barbacsiaké is!): Szent Mihálykor minden egésztelek után adnak 50 bécsi den. censust. – Szt. Mártonkor ugyancsak minden egésztelek után adnak 10 dénárt. Ennek a szolgáltatásnak „Kewdmenpinz” a neve. (így! „quod vocatur Kewdmenpinz”) De ugyanakkor ezen a „ködmönpénz”-en felül adnak még 20 bécsi den. „czolnakpinz”-t vagyis „csónakpénz”-t is. – Szt. Györgykor ismét adnak egésztelek után 50 den. censust. – A barbacsiakkal együttesen kell szolgáltatniuk évente 1 vágómarhát. Ennek megváltására a két falu jobbágyközössége évente fizet 200 bécsi dénárt. – Victualia címén minden egésztelek után évente adnak 5 csirkét. Minden 2 egésztelek együtt ad egy kerek sajtot, 1 icce vajat és 1 kacsát, szintén évente. (Végül a két falu közös, illetve azonos szolgáltatásaira, s a különbségre utaló bejegyzés pontos fordítása): „Ez a két falu azonos módon adózik és azonosak a belőlük jövő jövedelemfajták is. Kivéve a „chonakpinz”-t, melyet Sárkány nem fizet.”
Bogyoszló:
Kanisay György birtokrészéhez ebben a faluban, a falu keleti és nyugati oldalán 8 egész jobbágytelek tartozik ugyanennyi jobbággyal; továbbá ugyanott 4 puszta egésztelek és 3 puszta féltelek is. – Szolgáltatásaik: Szt. Mihálykor minden egésztelek után adank 25 bécsi den. censust és adnak 1 csirkét és 1 kerek kalácsot. – Ugyancsak Szt. Mihály napja táján minden tulajdonukban levő eke után fizetnek 20 bécsi dénárt. – Karácsonytájt minden egésztelek után adnak 1 kappant és 1 kerek kalácsot. – „Erdőbér” címén Vízkereszt (január 6.) táján fizetnek 20 bécsi dénárt. – Továbbá: tavasszal minden jobbágy, aki 7 holdnyi tavaszi szántást végez szántóterületén, fizet a földesúrnak 20 bécsi dénárt. Ha tavaszi szántása ezt a területmennyiséget nem éri el, akkor semmit sem fizet. – Húsvétkor adnak minden egésztelek után 2 tojást és 1 bécsi dénárt. – Szt. Györgykor ismét adnak censusként minden egésztelek után 25 bécsi dénárt. – Pünkösdkor, abban az esetben, ha abban az évben „ugart csinálnak” (az ereetiben: „quando faciunt vgarth”), mindaz, aki csinál fizet ekéje után 20 bécsi dénárt. – Az évente közösen szolgáltatandó vágómarhát közösen 200 bécsi den-on váltják meg. – Továbbá: minden egésztelek után adnak évente 1 köböl búzalisztet és fél köböl zabot. – Babót és Tamási falvakkal együttesen szolgáltatnak összesen 6 tina bort, „vulgo cheberth”. – A sertés-, illetve hasított sertésszolgáltatásukat Keczöl, Babót, Hidas, Tamási falvakkal együtt teljesítik, és együttesen adnak be 1 hasított félsertést + ennek 1/4 részét. – Adnak továbbá közösen fél köblös köleskását és 1/8 köböl kölest, másnéven „lykech”-et. (Ezt az érdekes két szolgáltatást idézem is: „...Medium cubulum de pyfa et octavam partem unius cubuli de milio vulgo lykech”.) (NB! Az eredeti oklevélben az „Erdőbér” címszótól kezdve egészen eddig, az összes szolgáltatások az „Erdewber” fejezetcím alatt vannak felsorolva! Az azonban csak tördelési hiba lehetett az eredetit készítő részéről – minden valószínűség szerint.) – Victualia címén évente adnak minden egésztelek után 5 csirkét; 2 egésztelkenként adnak 1 sajtot, 1 kacsát és 1 icce vajat. – A falu határában itt is van egy szántóterület, amely a földesúré, de nem allodialis művelésben művelteti, hanem a falubeli subditusok kapják meg művelésre. Aki vállal belőle, minden bevetett hold után ad 1 köblöt a termésből a földesúrnak.
Tamási:
Kanisay György birtokrészéhez itt a falu keleti és nyugati oldalán összesen 5 egész lakott jobbágytelek tartozik, ugyanannyi jobbággyal. De a keleti oldalon van ezenfelül 3 egész pusztatelek is. – Szolgáltatásaik: Szt. Mihálykor minden egésztelek után fizetnek 20 bécsi den. censust. – Karácsonykor adnak 1–1 kappant és 2–2 kerek kalácsot. – Szt. Györgykor minden egésztelek után ismét adnak 20 bécsi den. censust. – A jobbágyközösség az évente szolgáltatandó vágóállat összesen 200 bécsi den-on megváltja. – Victualia címén minden egésztelek után adnak évente 5 csirkét; minden 2 egésztelek után 1 sajtot, 1 icce vajat és kacsát. Egyéb victualiaikat mint arról fentebb már szó volt – együtt szolgáltatják Babót, Hidas és Keczöl falvakkal.
Babót:
A falu nyugati és keleti részén 5 egész lakott jobbágytelek tartozik itt a birtokrészhez, 5 jobbágy kezén. – A birtokrészhez tartozó pusztatelkek közül két egész pusztatelek a szomszédos Ordód határába esik már, de ide tartozik; és itt, a babóti határban, a határ nyugati részén szintén van 2 pusztatelek. – Szolgáltatásaik: (NB! Ehhez a fejezethez megjegyzendő, hogy jóllehet a két, Ordód határába eső, de ehhez a birtokrészhez tartozó 2 telek az összeíráskor puszta volt, az összeíró mégis jelezte a szolgáltatásoknál, ha az urbarialis kötelezettségek eltérőek a két faluban. – Ezt a szempontot – mely adatnak is igen érdekes – érvényesíteni fogom az alábbi tartalmi kivonat-részben.) – A Szt. Mihály-napi census Babóton minden egésztelek után 25 bécsi den., ugyanakkor adnak 1 csirkét és 1 kerek kalácsot is. – Szt. András apostol ünnepe (november 30.) táján, erdőbér címén adnak közösen 20 királyi dénárt. – Ugyanennek az ünnepnek táján, de Ordódon közösen adnak 25 bécsi dénárt. – Karácsony táján, Ordódon is, Babóton is minden egésztelek után adnak 1 csirkét és 1 kerek kalácsot. – Húsvétkor ugyanott s ugyanúgy 2–2 tojást és 1 bécsi dénárt, valamint 1 kerek kalácsot. – Szt. Györgykor a babóti egésztelkek mindegyike után adnak 25 bécsi den. censust, ugyanakkor az ordódi egésztelkek után 40 dénárt. – Pünkösdkor csak az ordódi egésztelkek után adnak 20–20 bécsi dénárt. – Ugyancsak Pünkösd táján fizeti a jobbágyközösség együttesen az évente szolgáltatandó vágóállat váltságát, a 200 bécsi dénárt. – Akógabonaként minden egésztelek után évente adnak 1 köböl búzalisztet és 1/2 köböl zabot. – Victualia címén évente adnak minden egésztelek után 5 csirkét; minden két egésztelek után 1 kerek sajtot, 1 icce vajat és 1 kascsát. Egyéb vicutaliat – mint a fentebbi falvaknál. – Ennek a falunak a határában is van olyan földterület, melyet a fentebbi falvaknál is „Warfewlde”-nek nevezett az összeíró. Aki műveli a jobbágyok közül, az minden hold után 1 köbölt ad a termésből. – A falu határában van egy társbirtokosok közös tulajdonában levő malom is. (Semmiféle bővebb adatot nem közöl róla az összeíró.)
Hidas:
A falu nyugati oldalán 5 egész, lakott jobbágytelek, a babóti határban, de szintén az itteni Kanisay György-birtokrészhez tartozóan 1 egész és egy fél lakott jobbágytelek az itteni Kanisay György-porció. Összesen 7 jobbággyal. – Szolgáltatásaik: Szt. Mihálykor minden egésztelek után adnak 40 bécsi dénárt, censusként. – Szt. András apostol ünnepe (november 30.) táján ugyanezen a címen 10 királyi dénárt fizetnek. – Karácsonykor minden egésztelek után adnak 1 kappant és 2 kalácsot. – „Erdőbér” címén Vízkeresztkor (január 6.) közösen fizetnek 20 királyi dénárt; Húsvétkor minden egésztelek után adnak 3 tojást, 1 sajtot. – Szt. Györgykor minden egésztelek után adnak 40 bécsi dénárt; Pünkösdkor 10 bécsi dénárt „wykakpinze” elnevezéssel. (Így! „In festo penthecostes soluet quelibet sessio denarios Wiennenses X, propter wykakpinze”.) – Péter-Pál ünnepén (június 29.) adnak 1–1 csirkét és 2–2 kerek kalácsot. (NB! Érdekes módon itt is, az „erdewber” címszótól kezdődően az egész bekezdés a fejezethez van utalva, pedig nyilván nem tartozott minden felsorolt szolgáltatás az erdőbér katebóriába. L. ezzel kapcsolatban a megjegyzésemet fentebb.) – A következő fejezet címe a szolgáltatások rendjében: a „kasapenz”, vagysi a kaszapénz; ezen a címen közösen fizetnek 1/2 forintot évente. – Ámde: akkor, ha a földesúr szénáját kaszálják, a kaszapénzt elengedi nekik. – Továbbá: az év minden péntekén kötelesek egymást hétről-hétre váltva a földesúr konyhájára a „pentekhal”-at (= péntekhal) szolgáltatni; ha valamelyikük ezt elmulasztaná, akkor 40 bécsi dénárt fizet (Így! Sőt: a denár mennyisége a latin szövegben magyarul: „siquis neglexerit, soluet denarios negwen”.) – Következő szolgáltatásuk a „Rakpenz aut waypenz”. Vagyis a rák- és vajpénz. Ezt így fizetik: „mindegyikük egy kis szatyor, vagyis 10 gyékényrák után fizet egy fél bécsi dénárt. (Így! „Qudolibet ex una fizella, x gekinrak, soluet wiennensem medium”.) – A hasított sertés- és sajtszolgáltatásukat, ami közösen adandó be, Keczöl, Babót és Tamási falvakkal együtt teljesítik. – A falu határában vámszedési jog illeti meg a földesurat.
Vitnyéd:
Ebben a faluban a Kanisay György birtokrészhez a falu déli és északi részén 9 lakott egész jobbágytelek tartozik 9 jobbággyal; de tartozik hozzá 2 puszta egész jobbágytelek is, ugyanezeken a falurészeken. (NB! Bár nem írja ki a sessioknál, mint fentebb már megtette más falunál, a birtokrészhez tartozó sessiók egy része, a Győr megyei Kapi falu határába eshetet, mert a szolgálatásoknál ide bevonva tárgyalja a kapibelieket is.) – Szolgáltatásaik: Szt. Mihálykor minden egésztelek után fizetnek 12 bécsi dénárt Vitnyéden, ugyanakkor 3 bécsi dénárt ugyanezen a címen Kapiban. – Karácsony táján minden két egésztelek után adnak 1 csirkét és 2 kerek kalácsot. – Szt. András apostol ünnepe táján közösen adnak 1 forintot és 20 királyi dénárt. – Húsvétkor a falu egyik fele ad 1 sajtot, a másik fele 6 tojást és 1 bécsi dénárt. – Szt. György napján Vitnyéden minden egésztelek után ismét adnak 12 den. censust, Kapiban ismét 3 bécsi dénárt. – Pünkösdkor Kapiban egésztelkenként 10 bécsi den „rákpénzt” fizetnek, s kötelesek az ún. „ebedhol”-at (=„ebédhalat” – értsd: „péntekhalat”) is szolgáltatni, felváltva, minden héten. Egyik héten a vitnyédiek, másikon a kapiak. Aki elfelejti v. elhanyagolja közülük, 40 bécsi dénárt fizet. – A földesurat, illetve a társbirtokos urakat a falu határában vámszedési jog illeti meg. – Ugyancsak a falu határában van egy „Pwstha Reth” nevű földesúri rét, melynek fele Kanisay Györgyöt, másik fele néhai Kanisay László fiait illeti meg.
Szergény:
A Kanisay György-féle birtokrészhez ebben a faluban a nyugati és északi falurészen összesen 3 egész, lakott jobbágytelek tartozik, ugyanannyi jobbággyal. – Szoltáltatásaik: Szt. Mihálykor, minden egésztelek után adnak 25 bécsi dénárt. – Szt. Márton napja táján adnak 1–1 csirkét és 2–2 kalácsot. – A vágósertés-szolgáltatást közösen váltják meg 1 forinton. – Húsvétkor minden egésztelek után adnak 6 tojást és 1 kerek sajtot. – Szt. Györgykor minden egésztelek után ismét adnak 25 bécsi den. censust. – Victualia címén Pünkösdkor minden egésztelek után adnak 4 csirkét, 1 kerek sajtot és 1 icce vajat. Minden 2 egésztelek ugyanakkor ad 1 kacsát. – Ha halásznak, a hal értékének 1/10 részét pénzben adják meg a földesúrnak. – A falu jobbágyközössége a földesúr engedélyéval használ egy Endréd nevű praediumot, melyben szántók s rétek is vannak. Aki a jobbágyok közül a szántóterületet használja, az minden holdja után ad a termésből 1 köböllel a földesúrnak. Aki közülük a réteket használja, az megadja a szokásos kaszapénzt. – Akógabonaként minden egésztelek után adnak 1 köböl búzát és 1 köböl rozsot, valamint 2 köböl zabot.
Szentmiklós:
Itt a falu keleti részén 5, nyugati részén szintén 5 lakott negyed jobbágytelek Kanizsay Györgyé, de csak 9 jobbágy kezén, mert az egyik jobbágynak két negyedtelke van. – A pusztatelkek száma a keleti részen 6, a nyugati részen 4 negyedtelek, az utóbbiak közül egy azonban „in curia Thome Thaymy” fekszik. – Szolgálatásaik, évente: Szent Mihálykor minden 1/4 telek ad 20 bécsi den. censust. – Karácsonykor minden két negyedtelek ad egy csirkét és 2 kerek kalácsot. – Húsvétkor minden negyedtelek ad 4 tojást, 1 kerek sajtot. – Szent Györgykor minden negyedtelek ad 20 bécsi dénárt. – A vágómarha szolgáltatás megváltására az egész jobbágyközösség együtt ad 1 forintot; a sertés-szolgáltatást szintén közösen, 1 forinton váltják meg. – Victualia címén minden negyedtelek ad 3 csirkét, 1/2 kacsát, 1 kerek sajtot, 1 icce vajat. – Akógabona címén pedig minden 1/4 telek után adnak 1 köböl lisztet és 1 köböl zabot. – A falu határában van 9 hold olyan szántóterület, mely nem a telki állományhoz tartozik, hanem a földesúr a jobbágyközösségnek engedi át használatra. Aki felvállal belőle, az minden megmunkált hold föld után évente ad 1 köböllel az általa munkát föld terméséből. – Van egy közös rétjük a társbirtokosoknak; ennek hasznát úgy veszik, hogy a sáfárok eladják a széntá becsű szerint. (Így! „Pratum unum habent communiter; dispensatores vero grmina ipsius prati annuatim vendunt in fewdum (!), hoc est bechwbe”.)
Süttör:
Itt a falu déli részén 3, északi részén 4 egész lakott jobbágytelek tartozik a Kanizsay György-birtokrészhez; de a déli részen 1 egész puszta jobbágytelek is. – Évi szolgáltatásaik: Szent Mihálykor minden egésztelek után fizetnek 40 den. censust. – Karácsonykor adnak ugyancsak minden egésztelek után 1 csirkét és 2 kerek kalácsot. Húsvétkor 8 tojást. – Szent Györgykor ismét censust fizetnek, egésztelkenként 44 bécsi dénárt. – A sertészolgálatást közösen megváltják 1 forinton. Míg a vágómarha-szolgáltatást 200 bécsi den-on. – Akógabona címén minden egésztelek ad 3 köböl lisztet, ennek fele búza – fele rozsliszt, nemkülönben 2 köböl zabot. – „Erdőbér” címén minden egésztelek ad 2 köböl zabot. – Mindaz, aki halászik, a hal árának 1/10 részét szolgáltatja. (Így! „Quicunque super aquas piscaverint, soluent decimam partem denariorum”) – Van egy rétjük is Endred pradeiumban; neve: Nagh Reth; de ennek csak fele Kanizsay György tulajdona, másik fele néhai Kanizsay László fiaié. – Egy másik rét is van itt, neve Kerekreth, melynek hozamát a sáfárok értékesítik becsüben. (Így! „Alterum pratum habent, quod vocatur Kerekreth, quod venditur per dispensatores in fewdum”.)
Hegykő:
A falu északi részén 3, déli részén 2 lakott egész jobbágytelek; míg az északi részen 2, a déli részen 1 puszta egész jobbágytelek Kanizsay György birtokrésze. – Szolgáltatásaik: Szent Mihálykor minden egész jobbágytelek után adnak 43 bécsi den. censust, Szent György napján ugyanennyit. (Majd egy igen érdekes, eddig elő nem fordult censusfajta.) „Ugyanazon ünnep utáni harmadik héten 29 bécsi dénárt ad” (ti. minden egésztelek). Az eredetiben: „Post eundem festum, in tercia ebdomada, quelibet sessio soluet denarios Viennenses XXIX.” (NB! Ugyancsak igen érdekes a halászati jog gyakorlásáért a subditusok által adandó szolgáltatás. Sajnos, a szöveg jobb margójában 2 tízforintos érme nagyságú szöveghiány – kopás és tépés – van. – A szöveg értelme azonban rekonstruálható. Először magyarul, majd töredékében latinul közlöm.) „Mindaz, aki a „porhalo”-nak (pórháló) nevezett hálóval halászik a tavon, fizet érte 4 forintot, ad két font borsot és 50 db. halat. A halak felét Szent Györgykor, másik felét Karácsonykor.” (Az eredetiben, kiegészítve a hiányokat:) „quicunque cum retibus piscaverint, quo(d) vocatur porhalo super lecum, ex eo col(uet) florenos quatuor, duas libras piper(is), Pisces) XXXXX. Dimidiam partem pisci(um) intra festum Georgy, alter(am in festo) nativitatis Domini.” – Megadják a terménykilencedet. (NB! A tétel részletesebb, de sajnos, az imént említett szakadás itt olyan érdemi szövegrészeket távolított el, hogy ezen az adaton kívüli töredékekből pontosan nem rekonstruálhatók a kilencedszolgáltatás részletei.) – A társbirtokosokat ebben a faluban vámszedési jog illeti meg.
Homok:
A falu déli részén 4, északi részén 1 egész jobbágytelek tartozik Kanizsay György-birtokrészéhez. Valamennyi azonban puszta. – Évi szolgáltatásaik urbárium szerint, (mert ez idő szerint puszták a sessiók; az utolsó rajtuk ült jobbágy nevét azonban feltünteti az összeírás): Szent Mihálykor minden egésztelek után adtak 39 bécsi dénárt, Szent Györgykor viszont 29 bécsi dénárt censusként. (NB! Az ezután következő szövegrész azonban hiányos, jóllehet az eredetiben is jól olvasható. Megkísérlem a szöveg értelmi kiegészítését.) – „Cetra vero soluent eomodo sicuti” (ide kívánkozik a „praecedentes” – vagyis „Egyebekben úgy szolgálnak mint az előzők”), „Salua nona” (vagyis: „a kilenced kivételével”, „Quicunque piscauerint super lacum, et rethe seruauerint super eundem” („mindazok, akik halásznak a tavon és háló is van a birtokukban ugyanott”). – A fenti szövegrészek, összeillesztéséből az az értelem jön ki, hogy az itten subditusok úgy szolgálnak a censuson kívül, mint azok az előzők, amelyek a halászatot is gyakorolhatják – a kilenced kivételével.) A falu határában vámszedési jog illeti meg a társbirtokos földesurakat. – A jobbágyok kezén szőlőhegy is van; amikor művelik, megfizetik a földesúrnak a hegyvámot szőleik után.
Széplak:
Kanizsai Györgyé itt 1 lakott negyedtelek a falu déli részén és 2 puszta negyedtelek az északi részén. A census és egyé földesúri jövedelem ebben a faluban: mint Homoknál. (Így! „Censum et prouentum annualem soluent eomodo sicuti Homok”.)
Csepreg oppidum:
NB! Ez a mezőváros igen eleven életet élhetett a 15. század végén. Csak Kanizsay Györgynek 100-nál több negyedtelke van itt, igaz, hogy jobbágya kb 70 van csak, mert igen soknak kezén van 2, sőt több negyedtelek is. És mindössze 2 puszta negyedtelke van. Ez a vagyon a mezőváros alábbi részeiben osztlik meg, fekvés szerint: A mezőváros északi, keleti, déli, nyugati részein, a perifériákon, de ezenfelül utcák szerint is. Mégpedig: a Hadonwczaban, a Hathmegwczaban, a Huzwwczaban, a Feyerwczaban, a Zyodwczaban jobbágytelkek. – De van a Kanisayaknak egy közös „úri háza” (= domus dominorum) is a város főterén („in Platea”); ebből a házból Kanisay Györgyöt a ház fele illeti meg. És itt, a belvárosban is van még két negyedtelek, 1 jobbágy kezén, szintén Kanisay György birtokában. – Évi szolgáltatásaik: Szent Mihálykor minden negyedtelek után adnak 10 királyi den. censust; ugyanekkor fél köböl kenyérgabonát, fél köböl zabot. – Szent Györgykor is megadják a 10 királyi den. censust. – Ezenkívül: több földesúri mészárszék is van a mezővárosban. Ezeket a subditusok bérlik, és mindegyik után adnak évente 1 fertály faggyút. (Így! „Ex quolibet autem macello sepum – így! = sevum – soluen vnum quartale wlgo ferthayl”.) – Szőlőhegyi szőleik után megadják a hegyvámot. – A mezőváros határában a társbirtokosokat vámszedési jog illeti meg. – A falu keleti részén 10 negyed jobbágytelek (4 jobbágy kezén, mert egynek 4, 3-nak pedig 2–2 negyedtelke van!), nyugati részén 5 negyed jobbágytelek (3 jobbágy kezén, mert kettőnek 2–2, egynek 1 negyedtelke van!); nemkülönben keleti részén 3 puszta negyedtelek (2 jobbágy ült rajtuk, az egyiknek 2 negyedtelke volt) Kanizsai György birtokrésze. – Évi szolgáltatásaik: Szent Mihálykor minden féltelek (értsd: minden 2 negyedtelek.) ad 14 bécsi den. censust. – Karácsonykor adnak minden féltelek után 32 bécsi dénárt, 1 csirkét, 1 kerek kalácsot, két köböl lisztet, 1 köböl zabot. – Húsvétkor 4 tojást. – Szt. Györgykor ugyancsak minden féltelek után adnak 14 bécsi den cesnsust. – A vágómarha-szolgálatást évente közösen 200 bécsi den-on váltják meg; a sertésszolgáltatást pedig ugyancsak közösen 1 forinton. – Victualia címén minden féltelek után adnak évente 5 csirkét, 1 sajtot, fél pint vajat, 1 kacsát. – A falu határában van olyan földesúri tulajdonban lévő szántóterület, amelyet a földesúr nem vont allódiális művelés alá. Ennek a területnek ebben a faluban is „Warfewlde” a neve. A szántóterületet a falubeli jobbágyoknak adja ki művelésre a földesúr. Minden általuk megszántott és bevetett hold föld után adnak 1 köböllel abból a gabonából, amellyel az árendált darabot bevetették. – A falu határában vámszedési jog illeti meg a társbirtokos földesurakat.
Horpács:
Ebben a faluban 2 lakott negyedtelek (1 jobbágy kezén!) és 4 puszta negyedtelek (négy jobbágy kezén voltak), mind a hat falu északi részén, teszi ki Kanizsay György birtokrészét. (NB! A szolgáltatások jegyzékénél az eredetiben itt kb. 2 1/2 10 Ft-os érmének megfelelő, szabálytalan alakú, tépésből származó hiány van. – A hiány egy részét a 17. századi másoló a másolatban pótolta ugyan, de teljesen értelmetlenül, s még az olvasható adatokat is rosszul írva át. Minthogy a szakadás, sajnos olyan szövegrészeket távolított el, amelyek hiánya a biztonságos behelyettesítését csak részben teszi lehetővé, éppen ezért latinul idézem a megmaradt szövegrészeket, a szokásos módon jelezve a hiányokat, kiegészítéseket.) „prouentus annuales Item intra festum beati michaelis archangeli sessio quart (alis soluet) cubulos auene XI 1/2. – Victualia: Infra annum sessio (...) pullos duos; sessio (...) Vnum, butirum (!) pinth (am) vnam; pro porco communiter (...) erde (wber) – Extranei soluent (...) prepositi de chorna (...) commorantes; et nobilium (...) sesseionium media cubul(os) duos, pullos similiter (duos ...) circulos duos.” – A szomszédos Pwstahorpacz nevű praediumban levő szántóterületet a társbirtokos földesurak a subditusoknak adják ki művelésre. Minden megmunkált hold föld után 1 köblössel adnak a földesúrnak a termésből, bármit vetnek.
Iván:
A falu keleti részén 16 lakott negyedtelek (9 jobbágy kezén, mert csak kettő ül közülük 1–1 negyedtelken, a többiek 2–2 negyedtelken ülnek); nyugati részén 16 lakott negyedtelek (8 jobbágy kezén, mert mindegyikük 2–2 negyedtelken ül), nemkülönben a keleti részen 2, a nyugati részen is 2 puszta negyedtelek (1–1 jobbágy ült 2–2 negyedtelken!) tartozik Kanizsay György birtokrészéhez. – Évi szolgáltatásaik: Szent Mihálykor minden 1/4 sessio fizet 15 bécsi den. censust. – Karácsonykor 16 bécsi dénárt, 1 csirkét, 1 kerek kalácsot, valamint félköblös zabot. (NB! Ezután jelentkezik a Horpácsnál már leírt szakadás túloldala, versoja. Az épen maradt szövegmaradványt az ott alkalmazott módszerrel alább közlöm.) – „erdewber (...) partem auene, denarois Wiennenses III. (Pro pecude) mactabili communiter soluent (denarios Wien) nenses Iic (= 200), Se olym soluebatur (...) (... pro) porco communiter soluent (... in fe)sto pasce domini oua II, (... Wien)enses, (Item in festo beati Ge)orgy martyris sessio quartalis (soluet denarios) Wiennanses XV. – Victualia: (...) sessio quartalis – (...) II 1/2 fomagium – (... vn)um quartale, sessio integra – (...am)”. – Ennek a falunak határában is van Warfewlde-nek nevezett földesúri földö. Itt is a subditusok használják; minden bevetett hold föld után adnak 1 köböllel a termésből a földesúrnak. – Van szőlőhegyük; megadják a hegyvámot a földesúrnak.
Csapod:
(NB! Az összeíró ennél a falunál nem jegyezte fel a teleknagyságot, csak a jobbágyokat sorolta fel név szerint.) – A falu északi részén 1 lakott jobbágytelek (illetve 1 telkesjobbágy, mert a teleknagyság nincs meg!), ugyanitt 3 puszta jobbágytelek, nyugati részén 1 puszta jobbágytelek Kanizsay György része. – Az északi oldalon van egy földesúri udvarház és hozzá 1 nemesi telek. Fele része Kanizsay Györgyé. Az is külön feljegyzésre méltó, hogy szolgáltatásaik közül csak a „Victualia”-t jegyzi fel. Ezek: Minden két sessio ad évente 3 csirkét, 1 kerek sajtot, 1 icce vajat. Egésztelkenként adnak 1 kacsát. – A hasított félsertést közösen váltják meg 25 királyi den-on. (NB! A victualia adataiból következtethetően az összeírt jobbágytelkek negyedtelkek lehettek!)
Ujkér:
A falu nyugati részén 6 lakott negyedtelek (3 jobbágy kezén, kik 2–2 negyedtelken ülnek), lakott negyedtelek keleten is 6 (ugyanúgy 3 jobbágy kezén); nyugaton Szopor falu felől 2, nyugaton, de a másik részen 3 puszta negyedtelek, keleten pedig szintén 3 puszta negyedtelek, Kanizsay György birtokrésze. (A pusztatelkek nagyon régen elpusztásodhattak már, mert az utolsó rajtuk ült jobbágy neve – 3 kivételével – sincs feljegyezve az összeírásban.) (NB! Sajnos, az előző két falunál jelzett szabálytalan alkú leszakítás ezen az oldalon is megtörtént, s a hiány éppen itt, a szolgáltatások rendjénél következett be. Ezért itt is alkalmazom az előző két falunál alkalmazot módszert.) – „Census sew prou (entus annuales): Item in festo beati michaelis a(rchangeli quelibet sessio) media soluet dena(rios...) – Item in festo beati Georgy (martyris quelibet) sessio dimidia sol(uet denarios Wiennenses) XXIX, Cubulum v(num) auene, pro pecude m(actabili) soluent denarios si(enses 200; pro porco vero) soluunt florenum 1/2. – Victu(alia): infra annum sessio media (soluet) pullos quatuor, Caseum vnum, (butyri vnum) quartale, aucam vnam). – pratum habent communiter (...) falcastra, jura (soluent)”.
Keresztur oppidum:
A mezőváros területén számos (50-en felüli) negyedtelkes és hostatja van Kanizsay Györgynek. (A „hostat” itt: városi zsellér és zsellértelek!) Ugyanakkor subditusainak többsége nem 1, hanem 2 negyedtelken, illetve hostáton ül. – A telkek és hostátok elhelyezkedése: a város keleti, nyugati, déli és északi részén egyaránt; de név szerint megnevezett utcákban is! Ezek: „in Platea Khorongozson” (így!); „in Wywcza”; „in platea Hathmegwcza”. – A jobbágyok éves szolgáltatásai: Szent Mihálykor minden 1/4 telek után fizetnek 64 bécsi den. censust; ugyanezt fizetik Szent Györgykor is. – E két ünnepnap, mint terminus között minden 1/4 telek ad 8 köböl kenyérgabonát, felét búzából, másik felét rozsból. – A mezőváros területén van 3 malom; ezek közül kettő jár, egy elpusztásodott. – A malmok egyike a „Hungormyl”; ennek árendája fejében a subditusok fizetnek a földesúrnak 28 köböl rozsot évente. – A másik neve „Radamyl”; árendája 20 köböl rozs. – A harmadiké „Rawlmyl”; ez ugyan most puszta, de ha jár akkor árendája évi 12 köböl rozs szokott lenni. – Van szőlőhegyük, és megadják a hegyvámot utána. – (Eddig a jobbágyok szolgáltat

ásainak rendje. Következik): a „hostat”-ok, azaz a városi zsellértelken ülő zsellérek szolgáltatásának rendje: Szent Mihálykor minden hostat ad 20 den. censust. – Szent Györgykor ugyancsak mindegyikük ad 11 dénárt. – A mezőváros határában van olyan szántóterület, melynek „Wrfewlde” a neve. (NB! Külön felhívom a figyelmet arra, hogy ezeknek az allódiális gazdálkodás alá nem vont földesúri földeknek nevét az eredeti szövet eddig „Warfeolde”-nek írta, tehát „Várfölde”, itt világosan, címnek is kiírva: „Wrfewlde”, vagyis Úrfölde!) A földesúr megművelésre a mezővárosi subditusainak adja ki. Minden hold után 1 köböllel adnak a földesúrnak abból a termésből, amit betakarítanak. (Ezzel zárul az összeírás, záradék nélkül lévén minden valószínűség szerint töredék.)
Kanizsay György osztályrésze. A sárvári és kapuvári uradalmak.
(Vas, Sopron, Győr m.): Sarwar (Vas m.) – Solton (=Sótony) (Vas m.) – Neger (=Nyögér) (Vas m.) – Ikerwar (Vas m.) – Chene (Csénye) (Vas m.) – Saar (Vas m.) – Semyen (Sömjén) (Vas m.) – Elbew (Ölbő) (Vas m.) – heghffalw (Hegyfalu) (Vas m.) – Chalad (Vas m.) – Kapw Castrum (Kapuvár) (Sopron m.) – Beled (Sopron m.) – Vicha (Vicza) (Sopron m.) – Kechel (Keczöl) (Sopron m.) – Papoch (Vas m.) – Syl (Szil) (Sopron m.) – Bodonhel (Sopron m.) – Zenthmihali (Sopron m.) – Ikren (Ikrény) (Győr m.) – Barbacz (Sopron m.) – Sarkan (Sopron m.) – Bogyozlo (Bogyoszló) (Sopron m.) – Thamasy (Sopron m.) – Babodh (Babót) (Sopron m.) – Hydas (Sopron m.) – Wythnied (Vitnyéd) (Sopron m.) – Sergen (Szergény) (Sopron m.) – Sentmiclos (Sopron m.) – Seyter (Süttör) (Sopron m.) – Hegkew (Hegykő) (Sopron m.) – Homok (Sopron m.) – Seplak (Széplak) (Sopron m.) – Chepregh (Sopron m.) – Horpach (Sopron m.) – Lewes (Lövő) (Sopron m.) – Iwan Wohlgemuth – Chapod (Sopron m.) – Wyker (Újkér) (Sopron m.) – Kerestwr (Tóth Keresztur) (Sopron m.) – Endréd (Sopron m. Szergény tartozéka) – Pusztahorpacz (Sopron m. Horpács tartozéka)

Tartalomgazda