87 eredeti számozású pag. latin és magyar 1844. november 15-i hitelesített másolat.

„Relati et facta oppidorum Miskolc el Keresztes redepmtionum concernentia” Grassalkovich Antal jelentése a királynőhöz, mellékletként bemásolva urbáriumok, úrbéres iratok, nemesek összeírása, stb.
Grassalkovits Antal gróf, kamarai elnök, jelentése az uralkodónőnek Miskolc és Keresztes városoknak a korábbi jelzálogbirtokosoktól való visszaváltásáról, majd a kamara földesúri jogainak helyreállítása után, a nevezett városokkal kötött új úrbéri megállapodásokról.
No 1: Kimutatás a keresztesi nemesek jelzálog követeléséről (23.265 ft).
No 2: Kimutatás a keresztesi jobbágyok jelzálog követeléséről (19.083 ft).
No 3–5: A határ felének fenntartása a keresztesi nemesek számára, valamint a kamarára visszaszállt házak, telkek, stb. további használatának ideiglenes engedélyezése. Ígéret a szabad vallásgyakorlat engedélyezésére, ill. fenntartására.
No 6–7: Urbarialis egyezség Keresztes oppidummal: 1) Egy kocsmát egész éven át fenntarthat a város. 2) Tekintve, hogy a földesúri mészárszék, hídvám és malom jövedelmének egyharmada a városé, azok karbantartásához a polgárság is köteles segítséget nyújtani. 3) Általános nona, hegyvám és robotmentesség. Csak az uradalmi építkezésekhez adnak munkásokat és szekereket. 4) Minden egészhelyes jobbágy (4–6 ökör) 12 forintot, félhelyes 6 forintot, házas zsellér pedig 3 forintot fizet. 5) Ha város valami további kedvezmény birtokába jutna a nemesség abból zárassék ki.
No 8: Urbarialis egyezség Miskolc városával: A zálogjogon nemesi kézre került fundusok, a türelmi idő leteltével, a város contribuens lakosaira szálljanak. 1–6) a bíróválasztás módja, a városi magisztrátus jogköre, a jegyzőkönyv vezetésének rendszere, stb. 7) Ne a telkek után, hanem kinek-kinek vagyoni helyzete szerint vessék ki a földesúri és a megyei adót. 8–9) A hites perceptor működését a jobbágyoknak kiadott adókönyvecskékből ellenőrizzék. 10) Szigorúan tilos a városnak kölcsönt felvenni és eladósodni. 11) A korábban használt két szőlőt és borospincét a város közbirtokul továbbra is megtarthatja. 12–13) A nemesektől visszaváltott telkek tartozékait a parasztok között kell felosztani. A katonaság számára kaszárnyát tartsanak fenn. 14) A város ládházi és csobaji földjei után, tekintve, hogy azok curialis portiók, a földesúrnak nyolcados dézsma jár. 15–16) A város hivatalbeliek fizetésére évente 300 ft. segítséget kap az uradalmi kasszából, továbbá egy malom és egy kocsma hozamát. 17) Kimutatás a magisztrátusbeliekről és azok fizetéséről. 18) Mentesek mindenféle robottól. Évi taxájuk 1500 ft, melyet a paraszti funduson ülő nemesek is tartoznak fizetni. 19) Jelen egyezséget 10 évre kötik. 20) A miskolci és csabai földek után gabona- és borkilenced jár.
No 9–10: Megegyezés a miskolci nemességgel. A jelenlegi helyzetet még 10 évig biztosítja az uradalom. A földesúri jogú földek után gabona- és bor terragium jár.
No 11–13: Grassalkowich megveszi az uradalom számára a Miskolcon egyes nemesek telkein fenntartott kereskedőházakat. Ezek árendája ezentúl uradalmi jövedelemmé válik.
No 14: Kimutatás az uradalmat terhelő jelzálogkölcsönökről és adósságokról.
No 15: Uradalmi jövedelmek Miskolc oppidumban: Census oppidium – A sörfőző, a pálinkaégető és a kávéház árendája, a vásár és piacpénz – Görög kereskedők árendája – A görög kereskedők borvásárlási (forgalmi) adója – A mészárszék adója – Sóeladás – A dohány, szappan és gyertyaboltok árendája – A kallómalom árendája – A favágás és szállítás értéke
Keresztes oppidumban: Census oppidi – A mészárszék adója – Telonium – A pálinkafőző árendája – A görög kereskedő árendája – Az educillatio haszna – 3 malom jövedelme
No 16: A diósgyőri koronauradalom jövedelmeinek kimutatása: