HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 039. - No. 001 / g.

Dátum 1648
Szöveg

Conscriptio
Gyöngyös:
lakosok név szerinti felsorolásban – társbirtokos földesurak – szabadköltözködésű jobbágyok – esztendei summás adó – „dinnye bor” – bor kilenced Ónodra való szállítással + „egy bokor arany fonallal varrott karmazsin csizmát és egy bokor sólyát kapcástól esztendőként tartoznak adni”
Emőd:
visszatelepülők, nemes emberek, jobbágy sessión, évi taxájuk két köböl bor + kilenced a vetésekből – vetés és bor kilenceden kívül más adójuk nincs – bő határ, ki mennyit akar, annyit szánt
Szederkény:
halászat a Tiszán és a morotvákon, kecsege-halászat – tölgyerdőben legeltetés készpénz fizetés ellenében – földesúri majorsági rétek kaszálása és betakarítása
Lucz:
a tiszai hidas jövedelme megoszlik a társtulajdonosok között – göböly-úsztatáskor mindegyik után 1 pénz vám – morotvák – kocsmáltatás az erdélyi fejedelem rendelete szerint – 1 hónapig a hajdúké 2. és 3. hónap a földesúré és így tovább – robot kívánság szerint – hajdúk névsora – a tiszai halászat rendje: „az Tiszán Szeöget (rekesztést) tartanak viza- és tokhalászatra, ebből 2/3 a földesúré, 1/3 a halászoké – saját halászásból az öreg halakat fel kell ajánlaniok megvételre a földesúrnak, vizáért 3 frt-ot, tokhalért csak 60 pénzt adnak az urak
Abony praedium a hajdúké az erdélyi fejedelem rendelése szerint
Beőlcz:
malom a Hernádon 3 kővel – szombati vám (péntek reggeltől szombat reggelig) a vám a prédikátoré, ő maga is köteles vámot fizetni, ha máskor őröltet – bő a határ, ki mennyit akar, annyit szánt
Debreő:
hódoltságon laknak marhával nem szolgálnak – évi árendát fizetnek + vajat adnak – zsellérek a felét fizetik és adják mint a jobbágyok – a bíró mentes – őszi és tavaszi vetésekből kilencedet adnak, Ónodra kell szállítaniok – pázsit tized – káposzta tized – karácsonyra négy falu egy őzet ad ajándékba
Nagyut:
nincs káposzta tized
Parád:
marhával nem szolgálnak – készpénz taxa + vaj – ősziekből és tavasziakból kilenced
Dereczke:
makkerdők – pázsit tized – négy falu közösen egy „fakó szekeret” ad + egy ekét taligástól Ónodra szállítással
Kecskemét:
árendát fizetnek évenkinti megegyezéssel – készpénz árendán kívül adnak még „egy végh Patyolatot” , két szál darutollat
Arnót:
puszta falu lakosai Miskolcon laknak – idegenek művelik a határt dézsmáért
Alsó és Felső Vata:
fában gazdag vidék, az ónodi vár számára szállítanak
Roff:
egy hordó sós halat adnak esztendőnként – búzából és tavasziakból a török is szed rajtuk dézsmát, a királynak is adnak dézsmát, így az erdélyi fejedelem átmenetileg elengedte a maga dézsmáját „de ez csak az Úr Ő Nagysága jóakaratán áll”.
Extractus: bírák, ispánok – szabadosok – hajdúk – jobbágyok – zsellérek – nemesek – fiúk – ló, ökör, tehén – juh, sertés, méh – sessiók – deserták – malmok – majorsági szőlők – árenda-pénz – taxa-bor – adó-őz – adó-csizma – adó-patyolat – adó-vaj – akó-bor – adó-darutoll – halászatért – adó-sóshal
Rákóczi László birtokai. Ónodi jószágok. (Borsod m.)
Portiók: Gyöngyös – Emőd – Szederkény – Lucz – Abony praedium – Keznyeten – Beőlcz
Tarnamellék: Debrő – Tótfalu – Kál – Nagyut
Mátramellék: Parad – Bodon – Balla – Dereczke – Arnót – Kecskemét – Roff
Puszta prédiumok: Alsó Vatta – Felső Vatta – Berzegh – Abony

Tartalomgazda