ESZTERGOM VÁRMEGYE jegyzőkönyvei - 817

Adatbázis Jegyzőkönyvek
Ügytípus ESZTERGOM VÁRMEGYE jegyzőkönyvei
Közgyűlés dátuma 1719.11.06.
Ügyszám 817
Hely Érseki város
Ügyleírás Hivatali büntetőper Harangozó András és Csabai János gyújtogató gonosztevők ellen. Tiszó János tiszti ügyész vádja szerint 1719. Sarlós Boldogasszony [július 2.] és Kisasszony napja [szeptember 8.] táján az Esztergom megyei Bajna falu határában lévő – részben le nem aratott, részben keresztben lévő – gabonát több alkalommal, valamint tíz házat minden tartozékával felégettek úgy, hogy tulajdonosai koldusbotra jutottak. Harangozó, másképp Tóth András kb. 45 éves bajnai lakos azt vallja, hogy a falu lakossága őt gyanúsította a gyújtogatással, holott nem ő a tettes. Hirtelen indulatában Csabai János feleségét és Kozák Pált vádolta meg alaptalanul, azt azonban elismeri, hogy meg akart szökni a börtönből. A másik vádlott Csabai János, 30 éves személy, tagadja, hogy ő volt a tettes.Az 1719. szeptember 14-én báró szlavniczai Sándor Menyhárt alispán – úgyis, mint a bajnai uradalom birtokosa – parancsára Bajnán tanúvallatást végeztek az alábbi kérdőpontok alapján: 1. tudja-e a tanú, ki okozta a bajnai határban 1719-ben a többszöri tüzet; 2. hallott-e valakit fenyegetőzni, vagy látott-e valakit az égések körül forgolódni; 3. tud-e valakit, aki pénzért tette volna, vagy ismer-e alkalmas tanút? Az első tanú Tatai Ferenc 20 éves jobbágy vallja, hogy amikor Jósa János búzája gyulladt meg, ő társaival Borsóra [?] ment, s amikor egy zuhanást hallott, előbb azt hitte, hogy a búzapásztor kerepel, majd a tűz láttán egyik társát segítségért küldte. A tűznél meglátta Harangozót, a kezében egy kapával, aki azt mondta, hogy negyednapra ismét tűz lesz. Három nap múlva Ispán János búzája, árpája és szénája égett le. A második tanú Gulyás György, Ispán Márton szolgája, 20 éves, azt vallja, legutóbbi tűzeset alkalmával, s még többet is ígért neki, de mivel nem kapta meg, most ellene vall.A fentieken kívül, a törvényszéken vallomást tettek még: Tatay Mihály bajnai jobbágy, 30 éves, azt vallotta, hogy hallotta Csabait fenyegetőzni, mikor kalodában volt, és amikor Harangozó a láncból megszökött, saját feleségére és Csabaira vallott. A másik tanú Király András 23 éves bajnai lakos vallja, hogy Harangozó figyelmeztette, hogy hordja el a gabonáját, mert Tóth Albert és Vizi Mihály szénája meg fog égni. A harmadik tanú Kovács Mihály 30 éves bajnai lakos szerint Harangozó társainak vallotta Kozák Palkót és Csabait. A negyedik tanú Márton János 30 éves bajnai lakos ugyanazt vallja, mint az előző. A törvényszék ítélete szerint mivel a vádlottak tagadják bűnösségüket, kínvallatásnak kell őket alávetni, s ha a végsőkig kitartanak bűntelenségük mellett, nem végzik ki őket, azonban örökre száműzik, ha pedig bevallják tettüket, élve égessék meg őket.
Forrás KÁNTOR KLÁRA: ESZTERGOM VÁRMEGYE KÖZGYŰLÉSI JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI II. 1710–1723

Tartalomgazda