Pecsétekkel, aláírásokkal ellátott eredeti, német nyelvű példány, mellékleteivel egybekötve, papírkötésben, 171 + 252 pagina.

[Összeírás úrbéres adatokkal] „Beschreibung”, amelyet a nagykövéresi uradalom helységeiről az Alapnak (Politisches Stiftungs Fonds) való átadás alkalmából vett fel Johann Popovich kamarai számtiszt.
Nagykövéresi uradalom:
Részben Temes, részben Krassó megyében feküsznek falvai, azok felsorolása, beosztása. – Az uradalom falvai Bechovár és Niczkyfalva kivételével, melyek 1786. és 1787-ben települtek be német telepesekkel, a Bánáttal szabadultak fel a török iga alól a császári fegyverek segítségével, a kamara birtokába került. – Társbirtokosok nincsenek, Szidovan és Bogscheni kivételével összefüggően terülnek el a helységek. – Az uradalom határai, fekvése, szomszédos helységek, azok hovatartozása. – Határvillongások nincsenek. – Az uradalom nem folytat allódiális gazdálkodást nem folytat, a földesúri maradvány- és tartalékföldeket legelőnek használják a lakosok, bér ellenében. – Erdők együttes nagysága holdakban, beleértve a szétszórtan fekvő tisztásokat is. – Majorsági szőlők nincsenek, a kevés bor, melyet a lakosok a nem telki állományú földeken való telepítésekből nyernek, gyenge minőségű, maguk fogyasztják, nem kerül eladásra. – A rétek, legelők különböző minőségűek, a mellékelt urbárium szerinti felosztása teleknagyság szerint, egész telekhez 3 hold legelőt számítva. – Uradalmi mészárszékek nincsenek, a caput bonorumban, Bachováron és Niczkyfalván vannak az uradalomnak kocsmái, szilárd anyagból épültek. – A hozzájuk tartozó telkekkel együtt árendába vannak adva, a telkekért külön nem fizet a bérlő. – Vásárok nincsenek az uradalom területén, a két telepes faluban, megszállásuk óta, szombatonként hetivásárok vannak. – Három folyó van az uradalom területén, a helységek felsorolása, melyeket érintenek. A folyók: Temes, Boganiss, Bogsan. – Halastavak nincsenek, a folyók halászata bérbe van adva. – Uradalmi malmok nincsenek. – A lakosoknak vannak vízi és lóvontatású száraz malmaik, melyek után censust fizetnek. – Kőbánya 1802-ben nyílt Szillason és Vermesen. – Buziáson és Bacshovárott savanyúvizes források vannak. – Az uradalom területén kevés tiszta búzát, rozsot, kölest vetnek, ellenben több kétszerest, zabot, kukoricát. – A lakosok a temesvári, lugosi, bogsani piacokon értékesítik, ezek időpontja. – A kialakult árak táblázatban. – A helységeknek az egyes piacoktól való távolsága stációkban. – Az urbárium szerint minden terményből, valamint bárányokból és méhekből jár tized az uradalomnak. – Hosszú fuvarral, favágással és faszállítással, továbbá fonással nem tartoznak a lakosok. – Két országút megy keresztül az uradalom területén: a Lugosról Temesvárra vezető és az Erdélybe vivő utak. – Hozzávetőleges összlélekszám mintegy húszezer, kik közül 18 ezer görög-keleti vallású oláh, ezerhétszáz katolikus vallású német, mintegy 230 cigány, más néven úgynevezett „újbánáti” található. – Niczkyfalván és Bachovárott mesteremberek is élnek: szabók, cipészek, bognárok, kovácsok, szegkovácsok, kőművesek, ácsok és asztalosok, akik azonban főleg földművelésből élnek.
Nagykövéres:
Az uradalom névadó, caput bonoruma, síkságon terül el, határai, fekvése, határvillongásai nincsenek a szomszédos falvakkal, határjelei, határhányásai jó állapotban vannak, ezek száma, nagysága. – Jövedelmet hajtó épületek: uradalmi fogadó a temesvári országút mentén, szilárd anyagból épült, zsindellyel fedett, kis, téglával kirakott pitvarból, ebből balra nyíló ivóból, jobbra nyíló vendéglős szobájából áll. Hátul jobbra nyílik a vendégszoba, alápincézett, kapacitása. – Az udvaron kocsiszín, 3 kocsira, 8 oszlopon áll, hátul istálló vert földből, 8 tehénre való férőhellyel, körül kerített kút, konyhakertjének nagysága négyszögölben. – Az egész értéke kőműves, ács, asztalos, lakatos, üveges cserepes mesteremberek becslése alapján. – Másodosztályba sorolt, azaz a gazdálkodás folytatásához szükséges épület a földből épített, zsindellyel fedett számtartóház, leírása, tehénistálló tíz állatra való férőhellyel. – Kocsiszín 4 kocsira, kerített szénatároló, baromfiudvar két óllal, mosókonyha, mögötte a konyhakert, nagysága négyszögölben. – Az udvaron náddal fedett fáskamra, a lakóház előtt kis kert az utcára nézően, az egész értéke, mesteremberek becslése nyomán. – Ellenőrház (Gegenhandlers Wohnung), szilárd anyagból épült, nádtetős, téglával kirakott pitvarból, ahová a padlásfeljáró nyílik, jobbra egy szoba az utcára, egy szoba hátra az udvarra, éléskamra. – Az udvaron egészen hátul két istálló, kb. 12 tehénre való férőhellyel, kocsiszín két kocsira, nádtetővel, padlása széna tárolásra alkalmas, e mellett van a bejárat a konyhakertbe, ennek nagysága négyszögölben. – Az udvaron lévő melléképületek földből épültek, roskadozó állapotban vannak, bekerített szénatároló az udvaron. A ház az utca felé oszlopos, a többi része kerítéssel körülvett, területe, kútja az udvaron kívül van, tölgyfával kirakott, roskadozó állapotban. Az egész értéke. – A kasznárház szilárd anyagból épült, zsindellyel fedett, pitvarból, két szoba az utcára, egy az udvarra nyílik, konyhájából kis éléskamra, innét van a padlásfeljáró is. – Oldalt az udvaron jó anyagból épített, zsindellyel fedett kocsiszín és istálló. – Az udvar közepén kút. – Az istálló és szín mellett a konyhakert bejárata. – Ennek nagysága négyszögölben, az udvarral együtt kerített, az épület értéke. – Az udvarból nyíló kapun bejárat az uradalmi széna- és faraktárba, ahol két kukoricagóré áll, 42 oszlopon, tölgyfából épült, vesszőfonással, zsindelytetővel, két rekeszre oszlik, mindegyik kapacitása mérőkben, értéke. – Távolabb a számtartó és kasznárház között épült az uradalmi hombár fából, zsindellyel fedett, kétszintű épület, kapacitása mérőkben, értéke. – Ispánház, jó anyagból épült, nádtetővel, 3 szobája, konyhája van, hátul az udvarban, teljesen különállóan éléskamra, vert földből, nádtetővel. – Mellette 4 férőhelyes istálló, kocsiszín, az udvar közepén kút, konyhakert nagysága négyszögölben, bejárata az éléskamra mellett. Az egész értéke. – Írnokház, fából épület, náddal fedett. Két szobája, kis konyhája van, mellett éléskamra. – Az udvaron kocsiszín, 1 kocsira, két konyhakert, nagyságuk négyszögölben. Az épület roskadozó, értéke. – Erdészház, vesszőfonásos, agyagtapasztással, roskadozó zsindelytetővel, a konyhából jobbra-balra nyílik egy-egy szoba, kis éléskamra. Az épület mellett jó anyagból épített nádtetős istálló, 4 lóra való férőhellyel, 6 tehénre. Kocsiszín két kocsira. A melléképületek egyike-másika annyira roskadozó, hogy nem is értékelhető. Az udvar közepén kút, mögötte bejárat a konyhakertbe, részben gyümölcsös, nagysága négyszögölben. Az egész értéke. – Harmadik csoportba tartozó, azaz kegyúri épületek nincsenek, van ugyan a helységben a lakosok költségén épített szép nagy görög-keleti templom, vele szemben roskadozó iskola. – Majorja nincs az uradalomnak, tehenészetet, juhászatot, sertéstartást, méhészetet nem folytat, saját földje, legelője nincs. – A lakosság egy egésztelkes, 28 féltelkes, 226 negyedtelkes, 46 nyolcad telkes jobbágyból és 26 házas zsellérből áll. Összesen 327 család. – A házak száma 290, van azonban 37 belső telek nélküli ház is, kik között 2 házatlan zsellér is van. – Új települések nincsenek, puszta telkek felsorolása. – A lakosokat az urbárium szerint kezelik, telkeik mérnökileg ki vannak mérve, a közös legelőn kívül három nyomású szántóra, rétre felosztva, a konstitutivum nagysága, 1600 négyszögöllel számítva holdját, egész teleknél 24 hold szántók, 6 hold rét, 3 hold legelő, egy holdnyi belsőség, összesen 34 hold. – A többi teleknagyság arányosan fele, negyede, nyolcada, 19, 11, illetve 7 hold együttes nagyságban. – Zselléreknek csak belsőségük van, a közös legelőn sincs részük. – A konstitutivum összegzése, beleértve 35 hold bonificatios és 527 hold nem telki állományú földet is, síkságon terül el, részletezése. – Terméshozama egy mérő búza, rozs és kétszeres 4–5, zab 6–7 mérőt terem, egy hold kukorica 16–17 mérőt ad, ezek súlya fontokban. 1753-ban másodosztályba sorolták a helységet. – A lakosok kevés búzát és rozsot és kölest vetnek, inkább kétszerest, zabot és kukoricát, fő megélhetési forrásuk a földművelés, utána következik az állattartás. – A nem telki állományú földek részben szilvafákkal vannak beültetve, ezek hozama a lakosoké. – A méhészet jelentéktelen, a kender, len, dohány, káposzta, répatermesztés csak saját szükségletre történik. – Kereskedés a földművelés és állattartás produktumainak értékesítésén kívül jelentéktelen, ezeket Temesvárott adják el, másfél stációnyira fekszik a falutól. – A konstitutív legelő részben a falu szélén, részben körülötte fekszik, nem az uradalomnak, hanem a vármegyének adóznak utána, nagysága holdakban, közepes minőségű, legeltethető lovak, ökrök, tehenek száma. – Negyedévi szabad bormérésen kívül más jövedelmező beneficiumuk nincs. – Saját, az uradalmitól elkülönített legelőjük nincs a lakosoknak. Hulladék fára való fajzásuk van. – Az 1797., 1800., 1802-i rossz évek sok kárt okoztak a lakosoknak, most azonban már tűrhető körülmények között élnek. Hátralékuk nincsen. – Az uradalomnak a következő úrbéri szolgáltatásokkal tartoznak: A jobbágyok és házas zsellérek által fizetendő úrbéri census együttes összege. – Kisebb adományokra, azaz a szárnyasból, tojásból, borjúváltságból álló kistized helyett egész telkenként 38 krajcárt fizetnek, együttes összege. – Mivel a helységben nincs majorsági gazdálkodás, robottal nem tartoznak az uradalomnak, pénzen váltják meg, összege. – Nem telki állományú földek után holdanként 10 krajcárt fizetnek a vármegyének, harmincat az uradalomnak, utóbbi együttes összege. – A földek nagysága holdakban. – Pálinkafőző üstök taxájának alakulása 1791–1799. között, taxájuk átlagjövedelme. – Gabonatized hozama búzából, kétszeresből, rozsból, zabból, fenti évekből mérőkben. Átlagának kiszámítása, pénzértéke. – Kendert és lent nem a konstitutív állományú földekbe vetnek, ezért a tized alól mentesek. – Promontórium hiányában szőlőt nem művelnek. – Kukoricatized-hozama mérőkben évenként, pénzértéke. – A pénzértékek kiszámításánál az árakat a temesvári piaci árak figyelembevételével számították, a szállítás költségei. – Bárány- és gidatizedet pénzen váltják meg, alakulása fenti években, átlag jövedelme. – A méhtizedet szintén megváltják, átlag jövedelme. – Az erdők még nincsenek vágásokra felosztva, összefüggően terülnek el, nagysága holdakban. A fák életkora szerint több csoportban, 4–55 éves korig. – A fák főleg vörös és fehér bükkfák, kevés vad gyümölcsfákból, az erdő határai. – Kitermelhető fa mennyisége ölekben, pénzértéke. – Makkoltatás jövedelme 9 évi átlag alapján, legeltetési díj. – Földesúri szántók, rétek nincsenek a helységben, jövedelmük sem lehet. – Maradványföldek nagysága holdakban, helyük. Külön legelő helye, nagysága, holdakban. – Jelenleg mentes telkek a kocsma, mészárszék telke. Pópa, templom, iskola, temető telke, árkokra, utakra, határokra leszámítandó terület. Ezekből a helység által árendált földek nagysága holdakban, utánuk fizetett összeg, a földek minősége szerint. – Az uradalmi házakhoz tartozó konyha- és gyümölcsöskertek számbavétele. – Uradalmi kender és lenföldek, káposztáskertek nincsenek. – Halászat bérbe van adva, jelenlegi összege, árendájának alakulása az 1791–1799. évek között. – Malomcensus jövedelmének alakulása ugyanebben az időben, átlagának megadásával. – Húsmérés árendája összegének alakulása, átlagának megadásával. – Vámok, vásárok, hetivásárok nincsenek a faluban. – Kereskedők censusának alakulása a fenti években, évi átlagjövedelme. – Mesteremberek censusának alakulása. Kocsma árendájának, a hozzá tartozó 19 hold földdel együtt, alakulása. – Sör- és pálinkafőzésre az előírások szerint az italmérés jövedelmének 10 %-át számítja. Uradalmi serfőzde és pálinkafőzde nincsen. – Jövedelmek végösszege: 8261 Ft 29 Xr. – Jövedelmeket csökkentő tényezőknél említi a szántókat, réteket, mélyebben fekvő erdei tisztásokat, majd minden évben elöntő árvizet. – Legnagyobb malaficiuma, hogy vásárhelyétől, Temesvártól 3 órányira fekszik, útja az úgynevezett Brádi hídtól végig a Temes kiöntéseinek ki van téve, az út javításra szorul. – Mivel a lakosok görög-keleti vallásúak, a pópa és tanító mentes telkén kívül más kegyúri teher nincs.
Bachovár:
Német telepes falu, 1786–87-ben települt. – Kétharmad része magaslaton, egyharmada síkságon fekszik, házai vert földből épültek. – A falu közepén megy át az Erdélybe vezető kereskedelmi út, határai, határjelei. – Első osztályba sorolt, azaz jövedelmet hajtó épülete a kincstári vendéglő, a fenti út mentén épült, jó anyagból, zsindellyel fedett, nagy ivószobából, két vendégszobából és a vendéglős szobájából áll, pincéből, konyhából, előbbi kapacitása urnákban. – Hátul az udvarban ugyancsak jó anyagból épített két istálló, zsindellyel fedve, kocsiszín, összesen 24 lóra és 4 kocsira való férőhellyel. – Felettük szénapadlás, az udvaron balra bejárat a konyhakertbe, rossz kerítése van, nagysága négyszögölben. – Az udvar csak részben kerített, nagyobb része nyitott, két kapuja van, roskadozó állapotban van, javításra szorul, értéke. – Megjegyzi, hogy a kocsmához épített mészárszéket az előző bérlő építette saját költségén, ez nem kincstári épület. – Másodosztályba tartozó, azaz a gazdálkodás folytatásához szükséges épület az ispánház, szilárd anyagból újonnan épült, téglatetővel, udvarra néző két, hátul egy szoba, konyha, éléskamrával, pincéjének hozzávetőleges kapacitása. – Az udvaron hátul árnyékszék, deszkából ácsolva. – Istálló vert földből, 14 tehénre való férőhellyel, kocsiszín nádtetővel. – Konyhakertjének nagysága négyszögölben, udvarával együtt kerített, az egész értéke. – Kegyúri épületek nincsenek, sem templom sem plébánia. – Az istentiszteletet egy pajtából átalakított iskolaépületben tartják, részben jó anyagból, részben vert földből épült, zsindelytetővel. – Hátul egy szoba a tanító lakásául, az udvaron istálló kb. 4 tehénre való férőhellyel. – Konyhakertjének nagysága négyszögölben, az egész körülárkolt, értéke. – A piactéren jó anyagból épült Nepomuki János kápolna, a lakosok állították. – Van még 9 uradalmi költségen emelt kút, kettő közülük kerített. – A lakosság 100 egésztelkes, 44 féltelkes jobbágyból áll, továbbá 13 házas zsellérből, összesen 157 ház. Van még 65 puszta házhely és 13 házatlan zsellér. – A helység megszállása óta újabb telepítések nem voltak, puszta telkek száma. – Az appertinenciákban nincs eltérés a fentiektől, a konstitutivum összegzése. – A szántók és a szőlőnek kimért 96 hold dombon fekszik, feketetalaj, megmunkálásához több igára van szükség, a rétek ellenben síkságon feküsznek. – A földek termékhozama azonos a fentivel. – 1806-ban harmadosztályúvá módosították a helységet másodosztályúból. – A lakosok földművelésből nehezen élnek meg, szénájuk és legelőjük azonban nagyon jó, ebből pénzelnek. – Juhászat nincsen, marhatartásuk sokuknak fő megélhetési forrása, a méhészet jelentéktelen. – Kender, len, dohány, káposzta és burgonyatermesztésük csak saját szükségletre. – Termékeiket a két stációnyira fekvő piacon értékesítik. – Saját, az uradalmitól elkülönített erdejük nincs a lakosoknak, ott van fajzásuk gallyfára. – A lakosok nehéz körülmények közt élnek, amit a rossz évek csak növeltek, tartozásaik is vannak. – Az uradalomnak teljesítendő szolgáltatásaik megegyeznek a caput bonorumával. – Uradalmi erdő, nagysága holdakban, fák életkora szerinti felosztás, 15–40 éves fák. – Kitermelhető fa mennyisége ölekben, makkoltatásból nem volt jövedelem, legeltetés jövedelmének alakulása 1790–1799. között. – Maradványföldek nagysága holdakban, külön legelőnek használják, távolabb van a már említett 96 holdnyi szőlőnek kimért terület, helye. – Malomtelek, mentes telkek felsorolása. – A helység területén folyó nincsen, halászat nem árendálható. – Paraszti malmok censusának alakulása az 1790–99. évek között, átlagának megadásával. – Húsmérés árendájának alakulása, a hozzá tartozó 4 holdnyi réttel együtt, ugyanebben az időben. – Kereskedők censusának alakulása, mesteremberek censusának alakulása. – Az uradalmi kocsma a hozzá tartozó 19 holdnyi réttel együtt árendába van adva, az összeg alakulása. – Jövedelmet csökkentő tényezők a földek nehezen művelhetősége, fő maleficiumuk hogy a vásárhely 4 órányira fekszik, útja nagyon rossz, vízöntéseknek ki van téve. – Kegyúri terhek a plébános fizetése és deputátuma: gabona, kukorica, zab, tűzifa, széna mennyisége.
Buziás:
Magaslaton és domboldalon fekszik, ezért még nincs szabályozva. Kiterjedése, határai, határjelei, határvillongások nincsenek. – Uradalmi épületek egyáltalán nincsenek a helységben. – A lakosság 9 egésztelkes, 70 féltelkes, 83 negyedtelkes, 23 nyolcad telkes jobbágyból, továbbá 11 házas zsellérből áll, összesen 196 család, házatlan zsellérek nincsenek, új telepítések nem voltak, puszta telkek 4 egész, 23 fél és 7 nyolcadtelek. – Telekappertinenciák azonosak fentivel, konstitutivum összegzése. – Másodosztályba sorolt helység. – Búzát, rozsot, kétszerest, zabot, kukoricát, kendert, lent nagyon keveset vetnek, annyira, hogy tizedet sem adnak belőle. – Sok gyümölcs- és szilváskertjük van, az elmúlt években jelentékeny jövedelmük volt belőle. – Fő megélhetési forrásuk a juhokkal, szarvasmarhákkal való kereskedés. – Az uradalomnak teljesítendő szolgáltatásokban csak összegszerű eltérések vannak a caput bonorumtól. – Három holdnyi nem telki állományú föld, holdanként 30 krajcárjával számítva jövedelme. – Mészárszék árendája összegének alakulása az 1791–99. évek között. – Kereskedők censusának, mesteremberek árendájának alakulása ugyanezekben az években, átlaguk megadásával. – Italmérés árendájának alakulása. – A pópa mentes telkén kívül kegyúri terhek nincsenek.
Kepet:
Domboldalon fekszik, csak egyharmada terül el síkságon, folyó mellett. Az Erdélybe vezető útba torkollik, mely Lugosról Szinérszegen át Temesvárra visz. – Egyébként csupa kis dombokon, lejtőkön fekszik egész területe. – Kiterjedése, határai, határjelei, határvillongások nincsenek. – Jövedelmet hajtó, gazdasági, kegyúri épületek nincsenek. – Népessége 5 egésztelkes, 18 féltelkes, 83 negyedtelkes, 47 nyolcad telkes jobbágyból, továbbá 8 házas zsellérből áll, összesen 161 család, házak száma: új telepesek nincsenek, 5 egész, 9 fél, 5 negyed és 19 nyolcadtelek puszta. – Telkek appertinenciái azonosak az eddigiekkel. Bonificatios szántók, rétek nagysága holdakban, hozamuk azonos az eddigiekkel. – A lakosok igen szorgalmasak, csak földművelésből élnek, az állattartás nem nagyon jelentékeny, sok gyümölcsfájuk is van, sok hasznuk is van belőle. – A méhészet jelentéktelen, kendert, lent csak kertekben termelnek, tizedet nem adnak belőle, dohányt és káposztát ugyanígy ültetnek. – Termékeiket a lugosi piacon tudják értékesíteni, 3 órányira fekszik a falutól. – Konstitutív legelő nagysága holdakban, hozzáadva a bonificatios területet is, közepes minőségű, nem az uradalomnak, hanem a vármegyének adóznak utána. – Saját, az uradalmitól elkülönített erdejük nincsen, ott van fajzásuk. – A lakosok tűrhető körülmények között élnek, hátralékuk nincs. – A teljesítendő szolgáltatásokban csak összegszerű eltérések vannak a fentiektől. – Erdő nagysága holdakban, beleértve a tisztásokat is, vágásokra fel van osztva, határai. – Kitermelhető fa mennyisége ölekben, mivel az erdő még fiatalos, makkoltatás nincs. – Legeltetés jövedelme 9 évi átlagban. – Tartaléklegelő nagysága holdakban, mentes telkek számbavétele. – Halászat árendájából nincsen jövedelem. – Sem földesúri, sem paraszti malmok nincsenek. – Húsmérés árendáját árverésen adják bérbe, összegének alakulása 9 év alatt, átlagának megadásával. – Kereskedők censusának, mesteremberek censusának alakulása kilenc év alatt. – Italmérési jog árendájának alakulása. – Különös maleficium, mint jövedelemcsökkentő tényező nincs a falunak. – A két pópa mentes telkén kívül kegyúri terhek nincsenek.
Szillás:
Teljes területe hegyeken, magaslatokon fekszik, házai ezért még nincsenek szabályozva, kiterjedése, szomszédos falvak, 1802-ben uradalmi kőbányát nyitottak. – Gazdálkodás folytatásához szükséges épület a vadászház, a helységhez tartozott, de a kamara megváltotta, faépület, nádtetővel, szobából, konyhából, éléskamrából áll. – Udvarán vert földből épített istálló nádtetővel, 6 tehénre való férőhellyel. – Konyhakertjének nagysága négyszögölben, az udvarral együtt kerített, az épület roskadozó állapotban van, mindössze 9 és fél forintra értékelik. – A lakosok görög-keleti vallásúak, maguk építették fából templomot és kis iskolát. – A népesség 3 egésztelkes, 35 féltelkes, 206 negyedtelkes és 105 nyolcad telkes jobbágyból, továbbá 13 házas zsellérből áll, összesen 362 család, házak, puszta telkek száma, a konstitutivum összegzése, hozzáadva a nem telki állományú földeken lévő gyümölcsösöket, szőlőt is, terméshozamuk azonos az eddigiekkel. – Harmadosztályba sorolt helység. – A lakosok fő megélhetési forrása az állattartás és a gyümölcsösök, szilváskertek termékeiből főtt raki, szőleikből is van bevételük. – Termékeiket a két stációnyira lévő Lugoson értékesítik. – Saját, az uradalmitól elkülönített erdeje nincsen a helységnek, ott van fajzásuk. – A lakosok a 3 rossz év ellenére tűrhető körülmények között élnek. – Az uradalomnak teljesítendő szolgáltatásaik megegyeznek az eddigiekkel. – Nem telki állományú földek nagysága holdakban, holdanként 30 krajcárjával számítva jövedelmük. – Erdő nagysága holdakban, kitermelhető fa mennyisége ölekben, mivel fiatalos, nem makkoltatható, legeltetés jövedelme. – Külön legelőnek használt allódiális földek nagysága holdakban. – Mentes telkek számbavétele. – Az uradalomhoz tartozó konyhakert jövedelme. – Paraszti malmok censusának alakulása 9 év alatt. – Húsmérés árendájának alakulása a 9 év alatt, átlagának jövedelmével. – Kereskedők censusának, mesteremberek adójának alakulása; italmérés árendájának alakulása. – Különösebb maleficiumok, a Buziásnál említett kivételével, nincsen. – A 3 pópa telkén kívül kegyúri terhek nincsenek.
Végén összegzés: az öt helységből befolyó jövedelmek végösszege: 19.355,- Ft. – Mellékletekben nyomtatott német nyelvű urbárium. – Kimutatások a tizedjövedelmek alakulásáról. – Az uradalom valamennyi helységének a vásárhelyüktől való távolsága stációkban. – Határjárások. – Esküformula a mesteremberek számára, azok becslései az egyes épületekről egyenként. – Árendák alakulása táblázatban helységenként. – Jövedelmi kimutatások, erdőjövedelmek kimutatása, erdei tisztások kimutatása, maradványföldekről kimutatás.
Kamarai birtok. Nagykövéresi uradalom.
(Temes, Krassó m.): Nagyköveres – Bacshovár – Buziás – Kepet – Szillas – Dragojest – Dubasz – Hittias – Tersziget – Iszgar – Nizkydorf – Ohaba – Rakovitza – Szubora – Török Szakos – Vermes – Vucova – Zsidovien – Dragoschina.