HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 234. - No. 001.

Dátum 1791. június 27.
Jelleg

Pecséttel, aláírásokkal ellátott, német nyelvű, két eredeti példányban lévő irat, felső része penészfertőzött, felső sorai nem olvashatók, letöredezettek, 4 melléklettel, mindegyik 30 + 4 pagina.

Szöveg

(Összeírás úrbéres adatokkal.) „Beschreibung” amelyet a knési uradalom két helységéről írtak össze, küszöbön álló bérbeadása alkalmából, a kamara rendeletére a kamarai számvevőség officiálisai. – Az uradalom határai, szomszédos falvak.
Knés:
Részben kis dombon, részben völgyben fekszik, kiterjedése. – Régi helység, lakói saját költségükön települtek, oláhok és rácok, valamennyien görög keletiek. – Határainak leírása, határvillongások megelőzésére jól látható határjelek választják el területét. – Kamarai épületek, major nincsenek, juhászatot, tehenészetet, sertéstartást, méhészetet nem folytat az uradalom. – Erdők nincsenek. – A hivatkozott összeírás szerint népessége 159 egésztelkes, 91 féltelkes, 19 negyedtelkes jobbágyból, valamint 21 házas zsellérből áll, összesen 290 család; jövedelmező beneficiumaik nincsenek, valamennyiüket az urbárium szerint kezelik. – A telkek mérnökileg ki vannak mérve, a közös legelőn kívül három nyomású szántóra, rétre felosztva; egy egész telek appertinenciái 1600 számítva 24 hold szántó, 6 hold rét, 3 hold legelő és egy holdnyi belsőség; a féltelek arányosan fele, összesen 19 hold, a negyed telek együttesen 11 holdból áll; nyolcadtelkek nincsenek, zselléreknek csak belsőségük van; a konstitutivum összegzése. – A földek fekvése, helye, az állandó igénybevétel miatt soványabbak, hozamuk a jobbágyok vallomása szerint, egy mérő kétszeres 9 mérőt, árpa szintén, zab 10 mérőt, kukorica 70 mérőt terem közepes évben, ezek súlyát is megadja. – Rétek helye a völgyekben levők igen jók, többségük azonban dombon fekszik, szárazságuk miatt fűtermésük kevesebb; a konstitutív legelő nagysága holdakban, a falu szélén fekszik, elegendő az állatoknak, adót nem az uradalomnak, hanem a vármegyének fizetnek utána. – Allódiális földek, melyekből 585 hold külön legelő, fekvése, minősége jó, átvonuló állatok legelője, bitang jószágok legelője, van még egy hat holdnyi legelő, Huszár-legelőnek hívják; 270 holdnyi nádas, összefüggő, részei névvel, nádat terem, malomtelekhez fenntartott terület; mentes földek (temető, iskola) részletezése, nagysága, a templom ill. iskola tulajdona. – 5/8 holdnyi gyümölcsös, holdanként 30 krajcárt fizetnek utána; 84 holdnyi szőlő a kis dombon, a falunak szabad bormérése van félévig, a szőlőtalaj fekete, száraz, így bora is csak közepes minőségű, eladási ára. – A lakosok főleg földművelésből és állattartásból élnek, termékeik értékesítésére jó lehetőségük van az öt órányira fekvő Arad piacain, vagy a négy órányira lévő Temesvárott. – Szorgalmasak, szolgáltatásaik a következők: a jobbágyok és házas zsellérek által fizetett telekcensus együttes összege; kisebb adományok, a természetben teljesítendő kis tized helyett fizetnek, teleknagyság szerinti és együttes összege; pénzen megváltott és a természetben teljesített robotnapok száma, pénzértéke; a telekárendát, a fent részletezett allódiális földek, legelők utáni tíz évi átlag nyomán a számvevőség tartja nyílván. – A fentírt gyümölcsös után fizetett holdankénti 30 Xr. Összege; szőleik után nem fizetnek, promontoriális helység lévén, bordézsmát adnak, jövedelmét alább veszi fel. – Pálinkát a kamara nem főzet, a lakosok főzhetnek az urbárium szerint üstönként 2 ft.-jával számított jövedelmét tíz évi átlag alapján a számvevőség tartja nyilván. – Tized a kamarát illeti, gabonából, árpából, zabból, kukoricából, kölesből való jövedelmét a számvevőség tartja nyilván; bortizedet nem természetben szedetik, akónként 9 Xr.-t fizetnek fejében, jövedelmét a számvevőség tartja nyilván. – Dohánytizedből nincs jövedelem. – Báránytizedet, méhtizedet pénzen váltják meg, jövedelmét a számvevőség tartja nyilván. – Az itteni vízi- és szárazmalmok utáni jövedelmet a számvevőség tartja nyilván. – Halászat árendájából nincs jövedelem, vadászatból szintén nincs. – Húsmérés árendájának jövedelmét tíz évi átlag alapján a számvevőség tartja nyilván, italmérést szintén. – Mesteremberek adóját, kereskedők censusának jövedelmét a számvevőség tartja nyilván. – Vámjövedelmek nincsenek, erdőjövedelmek nincsenek. – Kiadások fizetésekre, deputátumokra, kezelési költségekre tett kiadások, ezeket a számvevőség tartja nyilván. – Mivel a lakosság görögkeleti vallású, kegyúri terhekre, a pópák mentes telkén kívül más kiadások nincsenek.
Barazhaz:
Mellékletben lévő kimutatás szerint első osztályba sorolt helység; népessége 23 egésztelkes, 32 féltelkes, 25 negyedtelkes és 4 nyolcad telkes jobbágyból áll; konstitutivum részletezése, telekcensusok, robotnapjai, természetben teljesített robotnapok kisebb adományokra fizetett összeg, nem telki állományú földek, összegezett táblázatos kimutatása. – Ugyanez a táblázatos kimutatás Knésről is.
Kamarai birtok.
(Temes m.): Knés – Barazház

 Metaadatok nyomtatása

Találati navigáció

    Teljes lista


Tartalomgazda