| Szöveg |
(Összeírás úrbéres adatokkal) „Conscriptio”, amelyet Milossin Miklós püspök halála után írtak össze a püspökség sedisvacantia idejére kamarai kezelésbe került javairól Laczkocz János kamarai officialis és Fridetzky Ferenc kanonok, főesperes, az összeírást a vármegye officialisai hitelesítették.
Általános megjegyzések a gazdálkodásról, jövedelmekről: a püspökség rezidenciája a városban van, jövedelmei főleg tizedekből állnak, melyeket nagyobbrészt árendába szoktak adni, továbbá a Veszprémben fekvő, négy órányi távolságra lévő Thés osztatlan birtokából és Sárkeresztúr helység feléből, mely a várostól két és fél órányira fekszik, melyek a püspök halála után a kamarára visszaszálltak, a helységek határait alább írja le. – Jövedelmet növelő tényezők: mindkét helység majorsági gazdálkodását haszonnal folytatják – erdők Thésen, 4466 holdnyi nagyságban, 1200 számítva holdját, 70 vágásra oszlanak, melyeket a maga helyén bővebben leír. – A fehérvári szőlőhegyen az egykori jezsuita szőlő, másik a thési promontóriumon, mindkettő jó minőségű, főleg az utóbbi, melyet ha tárolnak, a somlyeival vetekszik, kevés bort terem mindkét szőlő. – Kaszálók, legelők, Sárkeresztúron síkságon vannak, elegendőek – Thésen azonban erdősek és szűkösen vannak. – Mindkét helységben mészárszék, Sárkeresztúron közös a társbirtokosokkal, továbbá kocsma, Sárkeresztúron kettő, Thésen egy, magában a városban is egy kuriális bormérés. – Privilégiumok, vásárok nincsenek. – A tized mindkét helyen a püspökség sajátja. – Folyó nincsen a két helység területén, sem halászat vagy malom. – Bányák nincsenek. – A termékek árait, melyek a megboldogult püspök alatt eladattak, pontosan tudni, a számadásokból nem lehet, a vásárolt áruk, a város magistratusának és a környező helységek bérlőinek árai alapján a következőképpen állapítják meg: búza, kétszeres, rozs, árpa, zab, széna, sarjú, lednek széna, lendekmag, köles, kendermag, kenderkévék, fa, őszi és tavaszi szalma, nádkévék, kukorica, földesúri bor, tizedbor, gyapjú, juhvaj, juhsajt, bárányok, báránybőrök ára. – Jövedelmeket csökkentő tényezőket a helységeknél írja le, nem olyan jelentősek azonban, hogy jelentős csökkenéssel kellene számolni, a földek nem terméketlenek– azt a maleficiumot lehet említeni, hogy Thés, mint magasabb helyen fekvő helység, záporok pusztításának jobban ki van téve, melyek a szántóföldeken áradásokat okozhatnak, sőt magát a promontóriumo is nem egyszer lemeztelenítik.
Székesfehérvár:
A városban lévő birtok kuriális, a rezidenciális kúria telkét az első püspök, Nagy Ignác szerezte, a kamara engedélyével, vételára, szomszédos házak, melyeket a most megboldogult püspök elcserélt a várossal, ellentétek sohasem voltak. – A püspöki épületek a következők: az említett püspöki kuriális telken a rezidencia a város főterén, emeletes épület, cseréptetővel, helyiségeinek elhelyezése, beosztása, leírása, pincéjének kapacitása, kettős lépcsője van, húsfüstölő, a tokajinak nevezett pince, emellett a gyümölcstároló pince, mellette vajtároló, zöldséges verem, vele egy oldalon az educillárosnak nevezett pince, a kocsmára szánt borok tárolására, kapacitása, innét vezetnek lépcsők a kuriális pincébe – a rezidencia valamennyi ablaka zöldre festett zsalukkal ellátva, kétszárnyúak, a levéltár és könyvtár alatt 16 lóra való férőhellyel lóistálló, kis kamrával, mellette szín az uradalmi kocsik számára – az épület balszárnyán bejárattal az utcáról a kuriális kocsma, kis udvarból, két szobából, kis konyhából áll, a pincerész fölött épült – az egész rezidencia körül 27 kőoszlop, az utca felé, vasláncokkal körülkerítve – az udvaron kút, közel a konyhához, négyszögletes kövekkel kirakva – az említett istállótól 14 lépésnyire régi, szilárd anyagból épített épület, a konyhai vágások számára és húsfüstölő – mellette a gazdasági kocsik részére szekérszín, végül három pince, jelenleg régi hordók tárolására szolgálnak – a kerítés felé épületrészek, csak baromfiólaknak alkalmas – valamennyi udvari épület, pince már régi, a legutolsó földrengés megrongálta, némelyiknek már csak anyaga jó, új építésekhez, van még egy náddal fedett jégverem is – a régi rezidenciától a városkapuig veteményeskertecske. – A Belső-Hegy nevű promontóriumon lévő emeletes földesúri épülete, a jezsuiták alatt épült, szilárd anyagból, zsindellyel fedve, felső részén öt lakószoba, lent is öt, valamint konyha, kamra, és kápolna, az épület alatt két kis pince, egyik a konyhánál zöldségeknek, másik borospince, kapacitása. – A szőlő felső részében szilárd anyagból épített présház, kis konyhával, szobával, a présházból lejárat a pincébe, kapacitása, főbejárata az udvarról, melyen a hordókat leengedik – a présház mögött szekérszín, istálló 4 lóra való férőhellyel, mellette pálinkafőző, egy szobával – kis szárnyék, a szükségesek tárolására, ezek az épületek mind náddal fedettek – kis kert, gyümölcsfákkal, benne kút, végén méhes, szilárd anyagból építve, lent fallal, feljebb deszkával kerítve, zsindelytetővel – valamennyi szőlőbeli épület jó állapotban van, a kert részben fallal, részben deszkával kerítve, a szőlő élősövénnyel kerített. – Az Égett-Város nevű külvárosban allódium, melynek épületei lent szilárd, feljebb vályogtéglákból épültek, zsindellyel fedve, Nagy Ignác építtette, utcára nyíló főkapuval, mely az udvarra vezet, balra földesúri ház, négy szobával, alatt két kis pince, egyik zöldség, másik bor tárolására, kapacitása – a kerten túl négy szobából, két konyhából álló épület, baromfiólla, mögötte kőkávás kút – a kaputól jobbra, az előbbi földesúri épülettel egyvonalban istálló 12 lóra és 3 tehénre való férőhellyel, deszkamennyezetes, gabona tárolására – az udvar felé fordulva csűr formájú tornác, szekérszín, szénatárolóval, kapacitása – a kertben üvegház, két nagyobb helységből áll, a kert közepén kút, négyszögletű kövekkel kirakva, vize nem alkalmas sem öntözésre, sem ivásra, ezért elhanyagolt – a kút körül 4 kisebb szobor, a négy évszakot ábrázolják – épület, azelőtt filagória (piramidarium), jelenleg kerti szerszámok tárolására használják – az épületeket, falakat most reparálták, jó állapotban vannak. – A püspökség nem folytat itt allodiálsi gazdálkodást. – Számadások híján nem tudni, hogy a fent írt szőlő mekkora és mennyi termést hozott, hogy a jövendőbeli birtokosok tisztában legyenek vele, szükségesnek látszott felmérése, kiterjedése a csatolt mérnöki felmérés szerint, feltételezett termés az elöljáróság véleménye szerint, pénzértéke, felét megmunkálásra számítva, – a törkölyből égethető pálinka mennyisége, pénzértéke, a szőlőskertben található öreg és fiatal almafák, körtefák, diófák, kerítésen kívül hársfák, a szőlőben szilvafák, mandulafák. – A Nagy Ignác által megkezdett építkezés előtt csak egy kis nádfödeles kunyhó volt az allódium helyén, kis kert, egyébként (mint mondják) az egész szomszédos környék mocsaras volt, miután csatornát ástak a város körül, a mocsarak kiszáradtak, a kunyhó és kert körüli területeket a város ingyen átengedte a püspöknek, ő létesítette a jelenlegi kertet és allódiumot, mint ennek nyomai vannak a püspöki vagy a városi levéltár aktáiban, – jelenlegi nagysága a kert 18 táblára oszlik, leginkább veteményeket termelnek benne, – az üvegházban olasz fák is vannak, úgynevezett narancsfa (pomi aurantes) és 53 citromfa, 10 csemetefa, melyekből 66 vasabroncsos fahordókban, a többi cserépedényben van, – van még két kis almafa, szintén fahordókban, és 300 edény, különböző virágokkal – magában a kertben van 118 körtefa, 18 almafa és 33 szilvafa, ezek termése az aula számára szolgál, jövedelméről nincs számadás, utóbbi években művelését elhanyagolták, feltételezhető jövedelem. – Az említett kuriális kocsmában tizedbort mérnek, mennyiségéről, a nyereségről nincsenek kimutatások, a csaplár és a nyugalmazott pincemester vallomása szerint a feltételezett jövedelem, levonva a kocsmáros bérét, tűzifát, hordónkénti feltöltést. – A városból befolyó jövedelmek végösszege. – Tizedfizetésre kötelezett helységek felsorolása, melyek árendába vannak adva, az összeg feltüntetése, társbirtokosok aránya – Buda város 5000 ft-on kívül tíz urna vörös bort is ad, pénzértéke, óbort. – A felsorolt helységeken kívül természetben szedeti a tizedet a püspökség Polgárdi, Szabadbattyán, Falubattyán és Abán, 6 évi átlag alapján búza, kétszeres, árpa, zab, kukorica, lednek, őszi és tavaszi szalma, bor, bárányok és megváltási összegük, – mindegyik pénzértékét feltüntetve, összegzésükből levonva a szállítás költségeit. – A kiárendált és természetben szedett jövedelmek összege együttesen.– Az összeíró megjegyzi, hogy a fehérvári Belső-hegy nevű promontóriumon még egy szőlő van, mely a fehérvári prépostságé volt, alapítvány révén szállt a püspökségre, jelenleg a kisszeminárium birtokolja, megérdeklődve a szeminárium rektorától, azt válaszolta, hogy Milossin püspök adományozta a jobb ellátás céljából a szemináriumnak, 1805 óa békébe birtokolták, – az összeíró nem vette fel a szőlőt, melyben prés és pince is van, utóbbi kapacitása.
Thés:
Veszprém megye csetneki járásában fekszik, mind a falu, mind földterülete dombokon állhatárai, szomszédos helységek, azok földesurai – az utolsó határjárás, 1805 óta határjeleket nem renoválták, karbantartják, határvillongások nincsenek. – Jövedelmethajtó uradalmi épületek: szilárd anyagból épített kocsma két szobából, köztük konyhából áll, istállóból, pincéből, kapacitása – a kocsma mellett, vele közös tető alatt mészárszék, színnel, a levágandó állatoknak, faoszlopokon áll az épület háta mögött, fallal körülvéve – a falun kívül téglaégető, cseréppel fedve, 15 ezer tégla égetésére alkalmas teljesítménnyel, mellette szín a vályogtéglák számára, faoszlopokon, szalmával fedve – két szobából, kamrából, konyhából álló juhászház, kis pincéje van, tejtárolásra, szilárd anyagból épült, szalmával fedett, jó állapotban van, méretei csűr, talapzatától 4 lábnyira fal, feljebb faoszlopok tartják, náddal fedett, 3 éves építtette a boldogult püspök, egyik oldalán mennyezete padlásolt, gabonatárolásra, kapacitása – mellette szérű, nyomtatásra, karókkal körülkerítve – szénatároló, részben fallal, részben oszlopokkal körülvéve, tíz éve építtette a püspök, méretei – az uradalmi szőlőben présház, a présen kívül egy szobából áll, szilárd anyagból épült, náddal fedett. – Második csoportba sorolt épületek a számtartóház, részben szilárd anyagból, részben sárból építve, négy szobája van, konyhája, kamrája, kis szárnyék, két ól, egyik baromfiak, másik disznók részére, a ház ablaka előtt kis pince, kapacitása, a ház mellett kert, részben veteményes, részben gyümölcsös, az udvar és a kert karókkal körülkerítve – vadászház, két szobából, kamrából, konyhából áll, szilárd anyagból építve, istállója fából, szalmával fedett, közepes állapotban van, mellette konyhakert – a sebész háza, két szobából, konyhából, kamrából, istállóból áll, szilárd anyagból épült, szalmával fedett, a legutóbbi földrengés falait megrongálta, javításra szorul, gyümölcsöskertje van – kovácsház, egy szobából, műhelyből, konyhából, istállóból áll, szilárd anyagból épült, szalmával fedett, jó állapotban van, mellette kert – kanászház, két szobából, konyhából, istállóból áll, szilárd anyagból épült, szalmával fedett, jó állapotban van – mellette disznóól fából, szalmával fedve, ez rossz állapotban van – három szobából, két konyhából álló béresház, szilárd anyagból, szalmatetővel, jó állapotban van – béresház, szilárd anyagból építve, szalmatetővel, jó állapotban van – Harmadik csoportba sorolt épületek: földesúri ház, másképp püspöki rezidencia, szilárd anyagból, cseréppel fedett, öt szobából, egy kertre néző és egy udvarra néző szobából áll, négy kamrából, konyhából, alatta pince, kapacitása, bejárata zöldéségek tárolására, a ház padlása gabonatároló, hozzávetőleges kapacitása, – az épület mögött nádfedeles jégverem, e mögött másik pince, kapacitása, – folytatásaként ugyanazon szalmatető alatt épület, 3 szobából, konyhából áll, – ennek szomszédságában az udvaron másik épület, baromfiólnak szolgál, szalmatetős, alatta krumpliverem, végül disznóól, hármas rekesszel, hízlalásra, faépület, szalmatetővel, – téglaoszlopokon álló, szalmával fedett szekérállás, padlása gabona tárolására, – szomszédságában istálló négy lóra, másik ajtaja sertéshízlaló, szilárd anyagból épült, szalmatetővel, padlása gabonatárolásra – nagyobb istálló, boltozatos, egyik része 22 tehénre, másik 8 lóra való férőhellyel, szerszámoskamra, ahonnan a padláslépcső vezet, mellette ajtóval ellátott szín, – emellett szoba, konyha, kamra, a majoros lakásának, – végül istálló 18 ökörre, az egész padlásolt, gabonatárolásra – valamennyi épület jó állapotban van, – léckerítéses kert, részben veteményes, részben gyümölcsfákkal. – Egyházi épületek: a templomot 1738-ban Nesselrodt nagyprépost építtette Szt. István király tiszteletére, leírása, a templom jövedelme mintegy 54 ft-t tesz ki, a plébános megerősítése szerint – a plébániát Milassin püspök építtette, szilárd anyagból, részben náddal, részben szalmával fedett, 3 szobája, konyhája, kamrája, istállója, színje és pincéje van, – mellette veteményeskert, melyben fák is vannak, – a ház jó állapotban van, a plébános jövedelme: 443 ft. – iskolamester (aki egyúttal jegyző is) háza, 1782-ben építtette Nagy Ignác püspök, szalmatetős, két szoba, konyha, kamrából áll, istállója és az egyik szoba alatt pincéje van, – a ház tetejét tavaly földesúr által adott fával és szalmával a község renováltatta, a ház mellett kert, az iskolamester jövedelme 166 ft. 35 Xr. – Majorsági juhászat, kosok, juhok, berbécsek, bárányok kora, évi száma 9 évi átlag alapján, juhászat jövedelme az 1802–1810 évek között vajból, gyapjúból, állatok eladásából, ház szükségletre való felhasználásból, elveszett állatok, minden fejős juh után számít egy font vajat, sajtot, melyeket levon az elveszett állatok után, – kiadások: a felhasznált széna, szalma, zab, szecska, só, nyírásra fizetett készpénz, – leszámítandó még a juhászok konvenciója (búza, kétszeres, rozs, hüvelyesek), és juhtartása, minden száz földesúri állat után 25 saját juhot tarthat, van még továbbá 3 disznóra való makkoltatása, egy lánc rétje, három lánc földje, és egy lánc krumpliföldje. – A lakosok száma és konstitutívuma a mellékletekben – részben katolikus, részben evangélikus vallásúak, ezek magyarok, előbbiek németek. – Beneficiumaiknál számbaveendő, hogy mindenhonnan erdők veszik körül, az idegeneknek eladott fát fuvarozzák, a saját maguk által vásárolt fát feldolgozva Fehérvárra szállítják, – panaszolják, hogy az állandó szárazság miatt kevé szénájuk van, állataik teleltetésére nem elegendő, pénzért kénytelenek vásárolni – továbbá nincs elegendő vizük a helységben, távolról hozatják, végül, hogy nincsen malom a község területén. – A jobbágyoknak 36 és fél úrbéri egésztelkük van, továbbá 21 és fél censuális egésztelkük. – 82 úrbéri és 110 censuális háza, előbbieket az urbárium szerint, utóbbiakat a kötött kontraktus szerint kezelik. – Egy egésztelek konstitutívuma 24 hold, 1200 négyszögöllel számítva holdját, minden hold két pozsonyi mérő befogadképességű – a földterület dombos, minősége jó, a 9 évi átlagot figyelembe véve egy mérő búza 4, rozs 4 3/4 , árpa 2 1/3, zab 2 és fél mérőt terem, ezek súlyát is megadja. – a helységet a vármegye másodosztályba sorolta. – A lakosok kereskedést, a fent említett fakereskedés kivételével, nem folytatnak. – Az uradalmitól elkülönített erdeje nincs a lakosoknak, az urbárium szerint itt van fajzásuk épület és tűzifára. – Legelő az erdőkben van, mivel azonban az állatok a csemetékben kárt tettek, a legeltetést korlátozták, legeltethető lovak, ökrök, tehenek, borjak száma. – A promontóriumon 46 lakosnak van, összesen 158 kapásnyi szőlője, mivel a hegy a falutól másfél órányira van, lejtős sziklákon fekszik, a szőlősgazdák igyekezetét a zápor gyakran semmivé teszi, csekély, a fáradtságot alig megtérítő termést ad. – A lakosok egyébként közepes körülmények között élnek, kevesen vannak, akik egésztelkesek, többen féltelkesek, negyedtelkesek, gazdálkodásukból alig van elegendő kenyerük, földesúr felé tartozásaikat mégis pontosan fizetik, hátralékuk nincsen – ezek a szolgáltatások a következők: úrbéri census együttes összege az úrbéri házak után, van még 3 házas zsellér is – a censuális telkek mindegyike után 26 ft. 18 krajcárt fizetnek, amely telken két ház van, a második után további egy forintot fizetnek, ezek együttes összege – van még 52 censuális zsellér is, akik házaik után 5 ft-t fizetnek, ezen összegből leszámítandó a földesúri szolgák, úm. négy erdőkerülő, egy mezőőr, vincellér, két béres és kádár háza, – van még négy censuális házatlan zsellér is, akik fejenként 2 ft. 30 krajcárt fizetnek – kulináriákra az úrbéri telkek 51 krajcár értékben szolgálatnak, együttes jövedelme – robotnapok száma, telkenkénti pénzértéke egyenként és összesen – minden telek után egy öl fát tartoznak levágni, összerakni és behordani, a vágásra két gyalogrobotot, a hordásra egy igásrobotot számítva, pénzértéke, – régóta kialakult szokás szerint a fát Székesfehérvárra a rezidenciába hordják be, magasabb taxáért, erről azonban írásos feljegyzések nincsenek, a jobbágyok panaszolják, a dolog pontosan nem állapítható meg – hosszúfuvar számítása, pénzértéke – az úrbéri zsellérek 18 napi robottal tartoznak, pénzértéke. – Van még az uradalomnak 244 és fél láncnyi remanenciális földje, melyet természetben adandó harmadrészért, és minden lánc után három napi gyalogrobotért adnak árendába a mellékelt kontraktu szerint, jövedelme. – Fonást természetben teljesítenek, telkenként 6 fontot, mivel a számadásokban nincsen nyoma, fontonként 6 krajcárra értékeli – pálinkafőző-üstök után nem fizetnek. – Az uradalom a lakosoktól kilencedet, tizedet és harmadot szed, a harmadába kiadott földek után, ezek jövedelmét mindig külön vezeti le, mindegyik hozamát kévébe rakva kinyomtatják, a kinyomtatott magból adják ki a nyomtatórészt, a plébánost illető tizenhatodot, – a 9 év alatt befolyt búza, kétszeres, rozs, árpa, zab, borsó hozama, egy évre eső átlagának pénzértéke, – a kilenced- és tizedjövedelmek összegzése – bortized hozamának egy évre eső hányada, értékük. – Bükk- és tölgyerdők, nagyságuk holdakban, 70 vágásra van felosztva, kitermelhető bükk és tölgyfa mennyisége, pénzértéke, – megboldogult püspök a saját szükségletére való vágáson kívül is elrendelte a korhadt és öreg fák kivágását az egész erdő területén, – a 9 év alatt kitermelt fa, kifűrészelt, kivágott és gallyfára csoportosítva, egy évre eső hányada pénzértéke – levonva belőle a kitermelés költségeit, törzsek kivágásából nyert jövedelme az 1793–1798 évek között. – Makkoltatás a helységé volt leginkább, annak fejében, hogy a kivágott fa egy részét Székesfehérvárra szállították be, – makkoltatás jövedelme pénzben vagy fent írt fuvar pénzértékét figyelembe véve 9 év alatt, – a szükséges famennyiség az uradalmi épületek javítására, vagy a gazdasághoz szükséges szerszámokra, pénzértéke a tiszti hivatal szerint évente száz forintot tesz ki – vadászat jövedelméről a számadások nem tesznek említést, a tiszti hivatal becslése szerint évi ötven forintra tehető. – Két egész 7/8 holdnyi uradalmi szőlő, hozama az 1802–1810 évek között borból, törkölyből, pálinkából, egy évre eső hányadának pénzértéke – szőlőművelésre nincsenek kiadások, mert a vincellér konvenciója fejében műveli a szőlőt, melyek a maga helyén vesz számba. – Uradalmi szántók 3 nyomásra felosztva, úrbéri robottal, és a 18 uradalmi ökör igénybevételével művelik meg, a Veszprém vármegyei funduális könyv szerint együttes nagyságuk 425 hold, 1200 négyszögöllel számítva holdanként, egyik nyomást ugarolják, a másik kettőbe elvetett búza, őszi rozs, tavaszi rozs, árpa, zab mérők, – a fennmaradó részbe hüvelyeseket, ledneket (ervo item cum viciis) vetnek, részben a konvenciósok használatára fordítják – hozama minden terményből, egy évre eső hányadána pénzértékével, – részben ennek, részben a tizedszalmának jövedelme. – Erdei rétek névvel, együttesen 800 holdnyi nagyságban, egyik az uradalom saját legelőjeként használatos, ennek nagysága, a többi együttes szénahozama 9 év alatt, egy évre eső hányadának pénzértéke, negyed részét megmunkálásra számítva – a rétek csak egyszer kaszálhatók, után legeltetik, így sarjú nem terem, – az egy földesúri legelőnek meghagyott réten az uradalmi ökrök, a plébános, számtartó, sebész és az uradalmi szolgák tehenei legelnek, valamint a megboldogult püspök által beállított allódiális tehenek, bikák, borjak. – A már említett remanenciális földeken kívül vannak még földek, melyeket a lakosok kukoricaföldeknek árendálnak, jövedelme, – négy kis szántó és egy rét az evangélikus lelkipásztor részére van árendába véve. – A rezidenciális ház melletti kertben 41 alma, 53 körte, 77 szilva, 1 cseresznye, 5 meggy és egy diófa van, hozama, a konyhakert hozamával együtt ház szükségletre, feltételezhető évi jövedelme – másik kert a helységen kívül, a téglaégető mögött, 30 alma, 21 körte, 53 szilva, 9 gesztenye és egy diófával, van még hat fiatal cseresznye és meggyfa is, ez a kert is saját szükségletre szolgált, feltételezhető jövedelem. – A juhhodály mellett van egy lucernával bevetett kert, évi szekér szénát ad, egy irtásföldön földesúr számára vetett lednek, itt található még 3 alma és 12 körtefa – a szérűskertben egy diófa és 3 körtefák, feltételezett hozamuk – uradalmi kenderföld, hozama 9 év alatt kendermagból és kenderkévékből, az elvetett mérők is feltüntetve, egy évre eső hányadának pénzértéke. – A téglaégetőben évente égetett tégla és cserép mennyisége, pénzértéke, levonva belőle az égető bérét. – Folyó nincsen a helységben, sem halászat, malom, rév vagy vásárjövedelem. – A mészárszék a helységnek a kocsmával együtt 3 évre árendába van adva, évi összege. – Házak eladásából vagy cseréjéből az uradalomnak egy-egy forintjával fizetett jövedelme. – Büntetéspénzekből befoly jövedelmek.
Sárkeresztúr:
Fejér megyében fekszik a sármelléki kerületben, másik fele a Liptay és vásárhelyi Nagy családoké, melyet gróf Zichy Ferenc birtokol jelenleg – a helység egész területe (a dombos szőlőket kivéve) síkságon terül el, határai, szomszédos falvak, azok hovatartozása, – határjeleit az összeíró bejárta az összeírás alkalmával, a mellékletekben található az Abától elválasztó határ, határvillongások nincsenek. – A püspökség részéhez tartozó uradalmi épületek: a rezidenciával szomszédos fogadó, lent szilárd, feljebb nyerstéglából építve, nádtetővel, nagy ivószobája van, két vendégszobája, a vendéglős lakószobája konyhával, kamrával, – az épület alatt pince, égetett téglából, kapacitása, – az épületnél nádtetejű istálló 24 lóra való férőhellyel, az udvar közepén faoszlopokon álló szín, nádtetővel, mindezek jó állapotban vannak, nemrég reparálták – másik fogadó a helységen kívül, attól mintegy ezer lépésnyire, az országútnál, „Betekéncs”-nek hívják, nyers téglából épült, nádtetővel, – az ivón kívül vendégszobája van, kocsmáros lakószobája, konyhája, két kamra, – az épület mellett istálló, 34 lóra való férőhellyel, másik istálló a kocsmáros használatára 4 tehénnek, szintén nyerstéglából épült, nádtetővel, az udvar közepén szekérszín, ugyancsak az udvaron pince, belül égetett, kívül nyerstéglából építve, nádtetővel, kapacitása, – régi deszkákból készített szárnyék a kerítésnél az udvaron, kereskedők áthajtott disznainak elrekesztésére, jó anyagból kirakott kút, a javításra szoruló kerítésen kívül minden jó állapotban van – két szobából, kamrából, konyhából álló juhászház, alapja égetett, feljebb nyers téglából építve, nádtetővel, a kamránál tejtárolásra ki spince, belül égetett, kívül nyerstéglából, nádtetővel, a ház mellett juhhodály, szintén lent szilárd, feljebb vályogtéglából, nádtetővel, 1200 juhra való férőhellyel, mennyezete deszkás, padlásán gabonatároló, kapacitása, – három szárnyék, náddal fedve, a juhok elrekesztésére, a juhászház előtti kút – négy szobából, két konyhából, két kamrából álló béresház, nyerstéglából, nádtetővel – szemben vele kukoricagóré, alapja égetett tégla, feljebb lécekből építve, kapacitása, teteje nád, a góré alatt három rekesz a béresek használatára, – ugyancsak az udvaron szín az ökrösszekereknek, faoszlopokon, nádtetővel – kettős istálló, egyik nyolc lóra és 30 ökörre való férőhellyel, a másik 24 tehénre és ugyanannyi borjúra, lent égetett feljebb nyers téglából épültek, nádtetővel, mindegyik padlása gabonatárolására, együttes kapacitásuk – kereskedőház, közös telken, közös költségen épült, boltból, három szobából, konyhából, zsinagógából, rituális fürdőből áll, nyerstéglából épült, nádtetővel, udvarán pince, belül égetett, kívül nyerstéglából épült, nádtetejű – szintén közös telken, közös költségből épített mészárszék, a mészáros lakása két szobából, konyhából, istállóból áll, az egész nyerstéglából épült, náddal fedett. – Második csoportba sorolt épületek: a kukoricagóré szomszédságában épült provizorház, négy szobából, konyhából, kamrából, kis pincéből áll, lent szilárd anyagból épült, feljebb nyerstéglából, nádtetővel, – hozzáépítve sárból épült kis ház, nádtetővel, kamra és baromfiólként szolgál, az udvar léckerítéses – egy szobából, kamrából, konyhából, négy tehénre való istállóból álló, nyers téglából épített, náddal fedett hajdúház – harmadik csoportba sorolt épületek: az emeletes rezidencia, lent szilárd, feljebb nyers téglából építve, nádtetővel, fent öt, lent két szoba, konyha, kamra, az épület alatt pince, kapacitása, az udvaron másik, kis pince, nyerstégla-épület, tejtárolására, – ugyancsak az udvaron baromfiól, nádtetővel, mellett az ugyancsak nádtetejű jégverem – szekérszín, egy része faoszlopokon, más része fal, nádtetővel, ki szerszámkamra, az udvart a utca felé vályogfal, az előbb említett fogadótól részben deszka, részben nádkerítés választja el, a kerítésnél kút, mind a rezidencia, mind a fogadó használatára, fal, léc és nádkerítések. – Egyházi épületek: az 1787-ben, a Nagy Ignác által építtetett templom, szilárd anyagból épült, zsindelytetővel, Szt Ignác tiszteletére felszentelve, a megboldogult Milassin püspök tornyába három harangot adományozott, több szükségessel ellátta – a templomnak a perselyezésen és harangozáson kívül más jövedelme nincsen; – a plébániát ugyancsak az említett első püspök építtette, ugyanez évben, lent szilárd anyagból feljebb nyers téglából építve, nádtetővel, a plébánosnak három szobája van, negyedik a cselédszoba, konyha, kamra, pincéjének kapacitása – istállóra, szekérszínre Milassin adott anyagot az udvaron való felállításra, a plébánia mellett nádkerítéses konyhakert – a plébános évi jövedelme a mellékletek közt lévő kimutatás szerint: a püspöki pénztárból kapott készpénz, egy teleknyi földhöz tartozó szántó-rét, megművelve, gabona és bortizenhatod, stólajövedelem – az iskolamester háza, ugyanabban az évben épület, nyers téglából, nádtetővel, nagyobb szobája tanterem, a kisebbik a tanító lakása, konyha, istálló tartozik hozzá, mellette konyhakert, a tanító jövedelme a compssessorátustól kapott pénz, félteleknyi szántó, rét, gyerekek tanítása után, harangozás után, hirdetőcédulák megírása után kapott jövedelmek, stóla. – Földesúri majorsági juhászat, kosok, birkák, berbécsek, bárányok száma 2477, az 1802–1810 között való jövedelem kimutatása, az állatok számának feltüntetése, gyapjú, eladott állatok, bőrök hozama, fejés hozama, a kiadások részletezése, juhász konvenciója mint Thésen. – A falu lakosai magyarok, nagyobb részben evangélikusok, kisebb részben katolikus vallásúak – beneficiumuk, hogy Székesfehérvár csak két és fél órányira van tőlük, termékeiket könnyen odaszállíthatják, a környező praediumokban munkájukkal jó kereseti alkalmuk van – sérelmük, hogy nincs malom a faluban, Kálózdon és Táczon őrletnek, könnyen megközelíthetők – községük megállóhely, átvonulóhely, forspontozást sokat kívánnak tőlük minden irányba. – A püspöki részhez tartozó jobbágyok 22 és fél telket bírnak, 61 házzal, van még két házas zsellér is, valamennyiüket az urbárium szerint kezelik. – Egy egész telekhez 22 hold tartozik, 1200 négyszögöllel számítva holdanként, minden hold két köbölnyi befogadóképességű, a 12 kaszásnyi rét egyszer kaszálható. – Az egész földterület sík, csak a szőlő dombos kissé, a rétek, legelők nem kevésbé mocsarasak. – Földje termékeny, 9 évi átlaban egy mérő búza 4 és fél mérőt, rozs öt mérőt, árpa két és fél mérőt, zab három és fél mérőt ad, ezek súlya – a vármegye által első osztályba sorolt helység. – A lakosság termékeivel és náddal kereskedést folyat. – Erdő nincs a falu területén, a közös nádasból elégítik ki a lakosok szükségletüket, irtások nincsenek. – A községi legelő elegendőnek látszik, legeltethető lovak, ökrök, tehenek, borjak száma, a teljes állatállomány itt legelhet. – Kis promontórium névvel, a helységnek Szent Mihálytól Györgyig van bormérése, kevés jövedelem folyik be. – A püspöki jobbágyok között kevés az egésztelkes, negyed-nyolcadtelkesek, elég jó körülmények között élnek, azonban, szolgáltatásaikat pontosan teljesítik, hátralékban nincsenek – a jövedelmek a következők: úrbéri census együttes összege, van a fent írt jobbágyokon kívül 15 censuális nemes is, 10 1/8 telken, szerződésük szerint minden telek uánt 30 ft-t fizetnek, együttes összege, végül Divéky néhai szolgabíró özvegye, nemes Fehérváry Zsuzsanna bír egy censuális telket, amelyet kétszáz forintért nemes Lányi Lászlótól szerzett, 8 év alatt évi 25 ft-jával az összeget letörlesztette, a megboldogult püspök a számvevőnek adott szóbeli utasítása szerint a telek mentes a fizetés alól, az örökösök azonban a mai napig fizetik a censust – kulináriák szolgáltatásában, jobbágyok robotjában nincs eltérés, a censuális nemesek tartoznak öt láncnyi földet őszi alá háromszor, tavaszi alá egyszer megszántani, és földesúr vetőmagjával bevetni, pénzértékének kiszámítása, tartoznak továbbá telkenként négy napot hordani földesúr nyomtatóhelyére, pénzértéke – minden évben fennmarad valami az allódiális földekből, hol több, hol kevesebb, a lakosoknak ugyanolyan feltételekkel adják ki, mint Thésen, kilenc évi jövedelmek kimutatása. – Fonással telkenként 6 fonttal tartoznak, pénzértéke. – Dézsmát censualistáktól kilencedet, jobbágyoktól tizedet, a remanenciális földek után harmadot szedet az uradalom, – kukoricából a jobbágyok kilencedet és tizedet adnak, censualisták csak kilencedet, borból szintén, ezek alakulása jövedelemben a kilenc év alatt, egy évre eső hányadának pénzértéke. – Uradalmi erdők, szőlők nincsenek. – Allódiális szántók saját kezelésben, a jobbágyok és censuális nemesek művelésében, valamint az említett uradalmi ökröket is ennek művelésére tartják, – három nyomásra vannak felosztva, együttes befogadóképessége 3580 mérő, – az egyik nyomást mindig ugarolják, 9 évi átlagban elvetett búza, rozs, árpa, zab köblök, – a fennmaradó részt a censuális nemeseknek szokták kiadni természetben teljesítendő harmadáért, évi hozama kimutatása, levonva a vetőmagot, nyomtatórészt, egy évre eső hányadának pénzértéke – fentieken kívül kölest, ledneket is vetnek, hozamuk,ezek valamint a dézsmaszalmának hozama 9 év alatt, egy évre eső hányadának pénzértéke. – Három uradalmi rét, helyük, együttes nagyságuk 487 hold, a szántókhoz hasonlóan három nyomásra oszlanak, amely föld ugar alá kerül, annak rétjét közösen legelőnek meghagyják – a juhakol mellett két rét, 8 hold nagyságban, minden évben kaszálják – végül a nádas mellett egy nagyon szabálytalan alakú rét, mely azonban csak száraz évben kaszálható – a rétek 9 évi széna- és sarjúhozama, egy évre eső hányadának pénzértéke, leszámítva a kaszálásra, gyűjtésre, hordásra szolgáló kiadásokat. – Uradalmi nádas névvel, jövedelme 9 évi átlag alapján. – Kertecske a rezidencia mellett, veteményes, fiatal fái vannak, úm. 4 alma, 2 körte, 2 szilva és egy barackfa, jövedelme, harmadát művelésre számítva. – Uradalmi kenderföld, kendermag és kenderkévék hozama 9 év alatt, egy évre eső hányadának pénzértéke, harmadát itt is művelésre számítva. – Folyó nincsen, sem malom. – Mészárszék közös a társbirtokosokkal, a mészáros, szerződése szerint, a községnek szolgáltattakon kívül a társbirtokosságnak 35 ft-t fizet, fele esik az uradalomra. – Ugyanígy a bolt is, melynek bérlője 120 ft-t fizet, fele a püspökségé. – A két fogadó 3 évre árendába van adva, összege. – Házak, szőlők, eladásából befolyt jövedelmek, házaknál minden ft. után 3 Xr.-t szőlőnél forintonként egy krajcárt számítva. – Elkóborolt állatok után fizetett büntetések jövedelme.
A három helységből befolyt jövedelmek recapitulatioja. – Kiadások a következők: az ügyész, egyúttal jószágigazgató fizetése, deputátumába adott bor, búza, kétszeres, széna, őszi és tavaszi szalma, tűzifa, mindegyik mellett mennyiségén kívül pénzértéke is – a fehérvári kulcsár, kertész, vincellér, kádár, fűtő, kocsis fizetése és deputátuma – a thési számtartó, vadász, sebész, juhász, kádár, majoros, hajdú, erdőkerülők, kocsis, béresek, vincellér, csősz, fűtő fizetése és deputátuma – a sárkeresztúri provizor, sebész, kocsis, juhász, hajdú, béresek, kovács, csőszök, majoros fizetése és deputátuma. – A felsorolt fizetéseken és deputátumokon kívül a szeminárium részére az alapítólevél szerint évi három ezer ft-t fizetnek, – a két plébánosnak, iskolamesternek kongruát fizetnek, összege, a konsistoriális tisztségviselőknek fizetett salláriumok. – A püspöki lovak ellátására eső kiadások, ökrök tartásának költségei – úriszékek tartásának kiadásai – épületek karbantartási költségei, a két falu épületeire adott tégla, cserép, nádkévék és készpénz kimutatása 1802–1810 között, egy évre eső hányadának pénzértéke. – Mellékletekben a fehérvári piaci árak kimutatása 1793–98 között, búza, kétszeres, rozs, árpa, zab ára – átlagárak kimutatása fentiek mellett széna, mohar, köles, szalma, nád, kukorica, bor, juhsajt és vaj, gyapjú árának kimutatása – présház terve a szőlőben, kertben lévő ház tervrajza – az egyes dézsmaköteles helységekből befolyó jövedelmek táblázatos kimutatása – megejtett határjárás másolati példánya, eredetije 1795-ben készült, másik határjárás, eredetije 1805-ben – a thési templom, plébánia és iskolamester jövedelme – a thési majorsági juhok számának alakulása, a fejősek külön feltüntetve – thési jobbágyok, zsellérek névvel, telkük nagysága, szolgáltatásaik egyenként feltüntetve – censualisták névsora, házaik száma, telkük nagysága, egyenkénti szolgáltatásaik – az urbárium kivonatából a nyomtatott szövegbe kézzel pótolt sorok, másolatban – censualistákkal kötött szerződés másolatban – a thési promontórium szőlősgazdáinak névsora, szőleik nagysága; – remanenciális földek használatára kötött szerződés, bérbe vett földek és árendálóik névsora – allódiális szántók vetésének 9 évi kimutatása, cséplőrész kimutatása – kukoricaföldek név szerinti kimutatása, az evangélikus lelkész szerződése a földek használatára – mészárszéknek a községnek történt bérbeadásáról kötött szerződés – sárkeresztúri határjárások másolatban – templom, plébánia, iskolamester jövedelmeinek felsorolása – szőlősgazdák névsora, szőleik nagysága, – jobbágyok névsora, telkük nagyságával, urbárium kivonata, – censualista nemesek névsora, allodiális földek hozama – szerződések másolata – a székesfehérvári püspöki épületek ingóságainak leltára: a rezidencia kápolnának felszerelése tételenként, a kis könyvtárban 3 szekrény, kis asztal, Mária Terézia és II. József képe, ruhafogas – háló bútorai, felszerelése, a mellette lévő cselédszoba felszerelése – az úgynevezett zöld, lila, fehér, sárga szobák berendezése – ebédlőterem, négy vendégszoba, a mellette lévő cselédszoba felszerelése, – konsistoriális jegyző, udvari káplán szobáinak berendezése, – billiárdszoba felszerelése, kis ebédlő tárolójának felszerelése, titkár szobája, – az ebédlő előtti folyosó, benne porcellánfigurák, egy hölgy arcképe – a levéltárban asztal, szekrények az iratok tárolására, – könyvtár melletti szoba, könyvtár, a könyvek leltárával, az alsó traktus helyiségeinek berendezése, konyha felszerelése – pincében asztal, ászokfák, edények, tölcsérek, mértékek, borkorcsolyák, fejszék, halszállító hordók, vizasózó hodó, egy vas és egy fa káposztáshordó – kocsiszínben postakocsi, szekerek, szán, vízszállító kocsi hordóval – présház berendezése, felszerelése, hordók, számuk, nagyságuk, állapotuk – a thési rezidencia berendezése, gazdasági épületekkel együtt, ugyanígy Sárkeresztúron.
Fehérvári püspökség birtokai.
(Fejér, Veszprém m.): Thés – Sárkeresztúr – Székesfehérvár
A tizedet árendálják a következő falvakból: Pázmánd – Vereb – Seregélyes – Szentmihály – Rácz-Keresztúr – Csákvár et Magyar Almás – Kozma et Száár – Bitske et Mány – Duna-Pentele – Rácz Almás – Füle – Kis Keszi – Lovasberény et Nadap – Iszka Szent-György et Moha – Moor – Csák Berény – Zámoly et Pátka – Vajta
Czecze – Bodaik – Csurgó et Keresztes – Tordacs – Ladány – Tabaid – Botta – Érd et Tárnok – Vaál – Perkáta – Ercsi – Adony, Tácz, Egres, Sopon, Etyek, Sárkút, Pákozd, Sukoró et Gyuró – Csór et Innota – Vellencze – Buda – Zámbok, Budakeszi, Perbál, Szántó et Monostor – Páty et Jenő – Török Balinth – Bogdány et Tóthfalu – Szent László – Tinnye – Bia et Torbágy – Pomáz, Csobánka et Kovátsi – Hidegkuth – Vörösvár et Solmár – Pócs Megyer
|
Közgyűjteményi portál