HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 233. - No. 004.

Dátum 1835. szeptember 26.
Jelleg

Pecsétekkel, aláírásokkal ellátott, hitelesített, eredeti, német nyelvű példány, mellékleteivel egybekötve, 53+54 pagina.

Szöveg

„Beschreibung”, amelyet a temesi kamarai igazgatósághoz tartozó helységről készítettek az Udvari Kamara rendeletére.
Zold:
1716-ban szabadult fel az egész temesi bánsággal együtt a török iga alól, a bekebelezéskor a kamara birtokába került. – A helység hegyekkel körülvett völgyben fekszik, patak szeli keresztül, melynek jóllehet neve nincsen, de a partján lévő malmokat ellátja vízzel, a vidéken gyakori felhőszakadások következtében néha annyira megárad, hogy az egész völgyet elönti, nemcsak a földek, hanem a lakosok házai is nagy veszélybe kerülnek – kiterjedése, fekvése, határai, szomszédos helységek. – Határvillongások nincsenek, mert az egész facseti kerületben a törvény szerint három évenként bejárják, kamarai mérnök jelenlétében a határokat. – Sem jövedelmet hajtó, sem lakóházai nincsenek itt az uradalomnak, két telek van, egyik kerített. – Allódiális szántók, rétek, legelők nincsenek, sem szőlők, az uradalom nem folytat állattartást. – Maradványföldek nagysága 215 hold, nagyrészt cserjével, bozóttal benőtt, néhol magas fákkal is, így csak részben adható mezőgazdaságilag értékesíthető földként árendába, szilvafák vannak rajta, melyek jól jövedelmeznek, a hegyek és völgyek között fekvő maradványföldekbe minden termék vethető, leendő allódiális gazdálkodás alapjául szolgálhat. – Uradalmi erdő, 1965 hold nagyságú, jövedelmét a csatolt erdőbecslésben írja le, tisztásait részben művelésre, részben legeltetésre lehet használni. – Az eddigi jövedelmek mellett vannak regale-jövedelmek is, húsmérés, italmérés, malmok jövedelme. – A pópák, iskola mentes telkein kívül egy fél, 16 negyed és 27 nyolcadtelek van, egésztelkekre átszámítva 7 7/8 telek, mely 44 jobbágy között oszlik meg, van még 36 házas zsellér is, összesen tehát 80 ház. – A konstitutívum összegezve, együttesen 422 hold. – A helység harmadosztályba sorolt. – Jelenleg kevés gabonát és zabot vetnek, főlek kukoricát művelnek. – Egy hold gabona öt pozsonyi mérőt ad, zab hét és fél, kukorica hat mérőt terem, ezek súlyát is megadja. – A legelő jó, állattartásra igen alkalmas. – Az uradalmitól elkülönített erdeje nincs a lakosoknak, az urbárium szerint cédula ellenében az uradalmi erdőt használhatják. – A konstitutívum legelőn kívül van még 45 holdnyi legelője a lakosoknak, kevés azonban állattartásra, ezért a maradványföldek megfelelő részét is fordítják. – A lakosok görögkeleti vallású oláhok, földművelés mellett állatokkal, lőccsel (Raifstange) és másfélékkel kereskednek, pálinkát is főznek, így segítenek magukon, termékeiket a facseti, lugosi piacokon tudják értékesíteni, ezektől való távolsága. – Mivel szőlő nincs a helységben, a lakosoknak csak negyedévi szabad bormérése van. – Jövedelmet csökkentő tényezők a korai és késői esőzések, áradások, melyek évente hol több, hol kevesebb kárt okoznak. – Kegyúri terhekre kiadások nincsenek, mivel a templomot, lelkészeket saját költségükön tartják a lakosok. – Úrbéri jövedelmek a következők: a jobbágyok, házas zsellérek által fizetett úrbéri census, kisebb adományok, robotmegváltás összege. – Nem telki állományú földek jövedelme holdanként 30 Xr.-ral számítva. – Pálinkafőző üstök taxájának jövedelme 9 évi átlag alapján. – Mesteremberek adójának jövedelme a Niczky-féle kulcs szerint. – Gabonatized jövedelme, egy évre eső hányad pénzértéke, bárány- és méhtized jövedelme. – Királyi beneficiumok részletezett jövedelme (italmérés, húsmérés). – Három kanalasmalom volt az utóbbi 9 év alatt, censusuk összege. – A fent írt két puszta telek jövedelme. – Maradványföldek jövedelme. Erdőjövedelmek részletezése. – Mellékletekben földek részletezése, konstitutívum, mentes telkek, maradványföldek – tanúvallomás a maradványföldeken lévő szilvafákról, azok értékéről, várható jövedelméről, földek jövedelméről – becslési kivonatok – jobbágyok, zsellérek névsora, telkük nagysága, szolgáltatásaik egyenként – urbárium kivonata, tanúsítvány a Lugostól, Facsettől való távolságról – kivonat az 1826–1834 évek között az egyes jövedelmi tételek alakulásáról – a lugosi piaci árak feltüntetése az 1790–1798 évek között, búzából, kétszeresből, zabból, árpából, rozsból, kukoricából, szalmáról, szénáról becslési kivonatok.
Kamarai birtok.
(Krassó m.): Zold

Tartalomgazda