HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 230. - No. 002.

Dátum 1808. augusztus 8.
Jelleg

A főirat 510 oldal, latin nyelvű, eredeti. Mellékletek száma: 7, 15. oldal terjedelemben, jelzésük A, B. és C. továbbá a., b., c. és c., a kötet 53. oldaltól kezdődően. – A mellékletket az utolsó regesztalapokon ismertetjük, 11–15. oldal.

Szöveg

Conscriptio, jövedelem kimutatással és Aestimatio, amelyet a kamara készített a praedium átvételekor.
Vadass:
Fekvés, határai Szalka Szent Martony és Duna Vecse felé. Birtoktörténeti adatok, amelyek szerint a Bohus család először zálogbirtokként adta át, majd pedig 1801-ben véglegesen „jure perennali” eladta ezt a praediumot Jankovits Miklósnak a királyi tábla ülnökének, illetve az ő örököseinek. – Hasznot hozó gazdasági épületek: urasági csárdaépület, téglaégető, urasági épület. Urasági alkalmazottak lakóházai, istállók, magtár, pince. – A felsorolt épületek leírása és iparágak szerinti becslése, a becsült épületek becslési összegei feltűnően magasak, ami az épületek anyagának jó minőségén túl a korabeli drágasággal is magyarázható, lásd a c) jelzésű segédlet. – Szerepel a megbecsült épületek között hat zsellérház „ad unam formam distrinctim aedificatae” mindegyikben két szoba között konyha „pro conductis Inquilinis rusticis Robottas jugales praestantibus destinatae” (lakóik és robotjuk az összeírásban nem szerepelnek, így feltehetőleg az összeírás idején lakatlanok voltak, a hat ház együttesen 11.124 forint becsértékkel szerepel a kanális-rendszer felbecsülés is „pro educendis aquis ex arcis totius coloniae hinc inde stagnare solitis usque foras e solidis materialibus exstructus aestimatur ad florenos 3.780”. – Ököristálló „cum Camera Trifolii (lóheretartóval), részben tégla, részben vályogépület becsértéke: 11.3121 Ft. – A juhakol becsértéke 11.581,- Ft. – A magtár háromszintes 10 ezer mérő befogadására alkalmas téglaépület, becsértéke 19.661 Ft. – A pince 2 ezer urna bor befogadására épült "e solidis materialibus”, becsértéke 16.472 Ft. – Urasági allódiális állatállomány 14 tehén, 1 bika, 46 igás ökör. – Az egész praedium területe 3.201 hold, ebből mocsár 901 hold. – A mocsarak vízállásának összefüggése a Duna vízszintjével, ami a mocsaras rétek kaszálási lehetőségét és így az uradalom jövedelmét is befolyásolja. – A szántóterületből 620 holdat az uradalom, 35 holdat a jobbágyok saját telekként, 400 holdat három forgóban bérlők, 270 holdat a konvenciósok művelnék. – Az egykori urasági kenderes kert most lóherés, 4 hold külön burgonyás kert, 2 hold. – A várható terméseredmények búzából, rozsból és árpából háromszoros, zabból négyszeres, egy metreta kukorica húszat hoz (bizonyára csövesen). – Egy hold kaszáló után számítanak egy szekér szénát. – Négy szekér széna tesz ki egy orgiát „Cujusmodi currus 4 quadrijugi unam orgyam foeni efficiunt”. Terményárak a földvári piacon kilenc évi átlag alapján: 1 metr. Tiszta búza ára 2 Ft 77 7/9 den.; 1 metr. rozs ára 2 Ft 50 den.; 1 metr. Árpa ára 2 Ft 16 1/9 den.; 1 metr zab ára 1 Ft 28 3/9 den.; 1 metr kukorica ára 2 Ft 22 3/9 den.; 1 metr köles ára 2 Ft. – 1 szekér széna ára 6 Ft; 1 szekér tavaszi szalma ára 4 Ft; 1 szekér őszi szalma ára 3 Ft, 1 urna bor ára 3 Ft. – A fenti ártáblázathoz kapcsolódik a c) jelzésű segédlet (lásd 13. számú regesztalapon). – Kimutatás az uradalom saját kezelésű szántóföldjeinek kenyérgabona vetésterületéről és terméseredményeiről 1799. és 1807. évek között. – A megyei előírások szerint minden 10. metr. a cséplőbér, minden 25 metr. a cséplők kenyérgabonája, és minden 100. metr. a cséplők húsjárandóságának fedezésére szolgál, így tehát 100 metr. szemesből 15 metr. a cséplőké. – Kimutatás terményenként az uradalom tiszta hasznáról a vetőmag és a rostálási szemveszteség leszámítása után. – A terményszállítás fuvarköltségei: „uno curru rusticano vehi possint ad 1 stationem 20 metretae de frugibus autumnalibus et 25 metretae de hordeo, az 30 metretae de avena, ad singulum stationem autem pro tali curru frugum autumnalium mediocriter hic solvantur floreni 6, a curru hordei fl. 5 et curru avenae fl. 6.” – Külön kimutatás a jelzett években a kukorica és köles termésről. – Kimutatás a szomszéd falvak népének árendába adott földek utáni uradalmi jövedelemről a jelzett években. – Hasonló kimutatások az uradalom jövedelméről széna, szalma és nád eladásból a jelzett években. – Az uradalom haszna a legelők után a legeltetés taxája: egy–egy szarvasmarha után 1 Ft; egy-egy juh után 15 Xr. – Az urasági kertek haszna az úgynevezett Nagy kert 54 hold, részben díszkert, részben gyümölcsös 732 gyümölcsfával, továbbá konyhakert és kaszáló. – A Nagy kert mögött van a „Lóherés kert” 4 holdnyi, régebben kenderföld volt, négy négylovas szekér a szénahozama.. – „Quatvor currus quadrijugi foeni, seu uno Orgya”. – „Hortus Cyclaminorum Krumplés [sic!] Kert vocitatus” 2 holdas, jelenleg az uradalmi csárda évi forgalma és haszna. – Az uradalmi téglaégető évi termelése és évi tiszta jövedelme az előállítási költségek leszámítása után. – Az uradalom terhei és kiadásai a birtokigazgatással kapcsolatosan az alkalmazottak természetbeni és készpénz járandóságai. – Mellékletek: A) Vadas praedium elzálogosítását, illetve későbbi eladását megerősítő nádori levél 1801-ből (latin nyelvű, egyszerű másolat, 4 oldal). B) A Conscriptio segédlete. A helyszínre 1808. június 26. kiszállt vármegyei bizottság meghívott tanúk vallomása alapján nyolc pontban választ ad a kamara kérdéseire: a talaj minősége, a szántók vetéskapacitása és várható terméshozama, a helyi termésárak, a kertek gyümölcsfaállománya, szőlők, erdők, legelők, épületek állapotára és értékelésére vonatkozóan. A vármegyei bizottság válaszai a feltett kérdésekre a B és C, tovább a.–d. segédleteken található. A válaszok lényegében helyet kaptak a Conscriptio szövegében, eltérő vagy ott nem szereplő adatok. – Az új telepítésű uradalmi szőlő, amely még nem terem, ezért az uradalom jövedelem kimutatásában még nem szerepel. A bizottság véleménye szerint, ha majd termő lesz, várható terméseredménye 50 urna bor. – Hasonlóképpen nem szerepel a hasznot hozó objektumok között a növekedésben lévő füzes erdő (3 oldal, latin nyelvű, eredeti). C) Jelzés alatt mellékelt ártáblázat a földvári piaci árakról aratás idejére július, augusztus és szeptember hónapokban kilenc év átlaga alapján külön figyelmet érdemel, mert jól érzékelteti az árak rohamos emelkedését 1799. és 1807. között (1 oldal latin nyelvű, eredeti).

Egy pozsonyi
mérő
Búza, Ft den.
Rozs Ft den.
Árpa Ft den.
Zab Ft den.
Kukorica Ft den.
1799
- 90
- 75
- 65
- 55
– 75
1800
1 25
1 25
1 05
1 -
1 50
1801
2 -
2 -
1 50
1 -
2 -
1802
3 70
3 -
2 50
1 75
2 50
1803
3 25
2 -
1 10
- 75
2 -
1804
2 40
2 -
1 25
1 -
1 25
1805
4 -
3 -
2 -
1 50
3 -
1806
4 50
3 -
2 75
2 -
3 -
1807
3 -
2 45
3 -
2 -
4 .

A fenti ártáblázat révén érthetővé válnak az Aestimatióban szereplő feltűnően magas becsértékek, pl.: a gazdasági épületekről. – C-től D-ig a szakiparosok becslései az épületekről (7. oldal, német nyelvű, eredeti) ezeken a praedium neve „Puszta Vatass, Puszta Vadass és Vadass Puszta” formákban fordul elő. – Az összeírás a praedium tiszta jövedelmét 5680 Ft 13 Xr-ban állapította meg, a revízió ezt 2693 Ft 56 Xr-ra szállította le (51. oldal).
„Per defectum Joannis Bohuss ad manus Fisci Regi devolutum”
(Pest m.): Vadass praedium

Tartalomgazda