HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 225. - No. 018.

Dátum 1791
Jelleg

Pecsétekkel, aláírásokkal ellátott eredeti német nyelvű példány, két melléklettel, 12 folio. Az összeírást a kamara 1790. december 22-én rendelte el, valószínűleg 1791-ben keletkezett.

Szöveg

(Összeírás úrbéres adatokkal), „Beschreibung”, amelyet a kamara rendeletére készített Georg Hirschbach officialis.
Surduk:
Kizárólag görögkeleti oláhok által lakott helység – az 1753-i besorolása alkalmával harmadosztályba sorolták. – Kiterjedése, határai, szomszédos helységek, – határvillongások nincsenek, földből hányt határjelei jól láthatók. – Gazdálkodás folytatásához szükséges uradalmi épület nincsen. – A kamarának nincs majorja, juhászatot, tehenészetet, sertéstartás, méhészetet nem folytat. – Bükk és valamelyes tölgyfákból álló uradalmi erdő,nagysága holdakban, a fák nagysága, kora – makkoltatható is, mintegy tíz évenként terem makkot, ezért jelentékeny hasznot nem hajt. – A lakosság két féltelkes, 32 negyedtelkes, 46 nyolcadtelkes jobbágyból, továbbá öt házas zsellérből áll, összesen 85 család. – Jövedelmező beneficiumuk nincsenek a lakosoknak, valamennyiüket az urbárium szerint kezelik. – Telkeik mérnökileg ki vannak mérve, a közös legelőn kívül három nyomásra és rétre felosztva – nagyságuk a következő: egy féltelekhez 12 hold szántó, négy hold rét, két hold legelő és egy holdnyi belsőség tartozik, összesen 19 hold – a negyedtelek arányosan fele, összesen 11 hold; – a nyolcadtelek pedig hét holdból áll, házas zselléreknek csak egy holdnyi belsőségük-kerjük van – a konstitutívum összegzése. – A szántók kétharmad része a hegyeken fekszik, rossz minőségűek, sokszor nem látják iparkodásuk gyümölcsét a jobbágyok, zabbal és rozzsal vetik, – egyharmada síkságon terül el, ez szárazabb évben szinte semmit nem terem; – a szántók hozama rozsból négy-négy és félszeres, zabból öt és félszeres, súlyúkat is megadja – Mivel ezek termése a kenyérrevalót is alig adja, a maradványföldeket is művelik. – A közös legelő fekvése, minősége, nem az uradalomnak, hanem a vármegyének fizetnek censust utána. – Saját, az uradalmitól elkülönített erdeje nincsen a lakosoknak, fajzásuk ott van száraz fára – irtásföldek nincsenek, a régebbi irtásokat a telkekhez csatolták. – A fenti maradványföldeken kívüli, nem telki állományú földek részletezése, nagyságuk holdakban, – az allódiális földeket árendában használják legelőnek – szolgáltatás alól mentes telkek felsorolása. – Egy holdnyi szőlő, mely azonban inkább kísérletnek, mint megélhetési forrásul szolgál, gyümölcsöskert módjára 30 krajcárt fizetnek utána, negyedévi szabad bormérése van a lakosoknak. – A földművelésből alig tudnak megélni, szilvásaik vannak, alma és körtefákkal, evvel segítik elő megélhetésüket, várható jövedelme – termésüket feles marha és sertéseikkel együtt a fecseti vagy lugosi piacokon tudják értékesíteni, ezektől való távolsága. – Noha ez az egyetlen bevételi forrásuk, tartozásaikat mégis pontosan teljesítik, hátralékban nincsenek. – Az uradalomnak a következő szolgáltatásokkal tartoznak: a jobbágyok és házas zsellérek által fizetendő telekcensus, együttes összege – kisebb adományok: szárnyasok, tojások, borjú helyett fizetnek, teleknagyság szerinti és együttes összege – a robotot részben megváltják, részben természetben teljesítik, pénzértéke. – Maradványföldek árendájának jövedelme holdanként és együttesen – mészárszékhez, kocsmához nincsen föld kihasítva – nem telki állományú földek után fizetett holdankénti árenda, együttes összege. – A kamara nem főzet pálinkát a helységben, a lakosok főzhetnek pálinkát és rakit, nem üstönként, hanem a kifőzött pálinka mennyisége szerint fizetnek taxát utána, jövedelmét a számvevőség tartja nyilván. – Kilenceddel nem tartoznak a lakosok. – A tized a kamarát illeti, gabonából való jövedelmét a számvevőség tartja nyilván – dohánytizedből nincs jövedelem, bortized eddig nem volt. – Báránytizedet pénzben szedeti a kamara, összege, jövedelmét a számvevőség tartja nyilván., méthizedet szintén. – Három egykerekű kanalasmalom, további kettő telek nélkül, jövedelmüket a számvevőség tartja nyilván. – Húsmérés jogát a legtöbbet ígérőnek árverésen adják árendába, jövedelmét a számvevőség tartja nyilván.– Halászat árendáját szintén, vadászat árendájából eddig nem volt jövedelem. – Italmérés jogát a mészárszékhez hasonlóan adják árendába, jövedelmét tíz évi átlag nyomán a számvevőség tartja nyilván. – Boltbérekből, mesteremberek, kereskedők censusából nincs jövedelem. – Erdő jövedelme fakitermelésből. – Jövedelmek végösszege: 495 ft. 32 Xr. – Fizetéseknek, deputátumoknak a helységre eső hányadát a számvevőség tartja nyilván. –Mivel csak görögkeleti templom és pópa van a faluban, a mentes telken kívül más kegyúri kiadások nem terhelik az uradalmat. – Mellékletekben táblázatos kimutatás a telkek számáról, nagyságáról, robotról, jövedelmekről – állatállomány táblázatban való összegzése: lovak, ökrök, tehenek-borjak, juhok-kecskék, disznók száma.
Kamarai birtok.
(Krassó m.): Surduk

Tartalomgazda