HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 225. - No. 008.

Dátum 1791. március 13.
Jelleg

Két eredeti, pecséttel, aláírással ellátott német nyelvű példány, két melléklettel, 26–26 pagina.

Szöveg

(Összeírás úrbéres adatokkal) „Beschreibung”, amelyet a guttenbruni uradalom helységéről készítettek ideiglenesen Nevery Sándor és József birtokában.
Bussad:
A helység oláh lakosságú, kevés ráccal, óhitűek – az 1754-ben végzett besorolás alkalmával a harmadosztályúnak minősítették a falut, ma is e szerint adózik. – Kiterjedése, határai, szomszédos falvak. – Határvillongások vagy más ellentétek nincsenek, a határok határjelekkel jól elkülönülnek. – Gazdálkodás folytatásához szükséges épületek nincsenek. – A kamarának majorja nincs a helységben, sem juhászatot, svájci tehenészetet, sertéstartást, méhészetet nem folytat a faluban. – Nagy erdő, vastagtörzsű tölgy, bükk és kőrisfákkal, összefüggő területen, mérnökileg már fel van mérve, nagysága holdakban – felosztása termékenység és fák nagysága szerint, vágásokra kimérés szerint nincs felosztva – hat évenként terem makkot, makkéréskor hízlalható disznók. – Egész, fél, negyed, nyolcadtelkes jobbágyok, házas és házatlan zsellérek száma, összesen 109 család. – Jövedelmező beneficiumaik nincsenek, az urbárium szerint kezelik őket. – A telkek mérnökileg ki vannak mérve, nyomáskor, legelőre felosztva a konstitutívum állománya egy egészteleknél 24 hold szántó, hat hold rét, 3 hold legelő és egy holdnyi belsőség – a féltelek arányosan fele ennek, összesen 19 hold, a negyedtelek 11 hold együttesen, a nyolcad pedig 7 hold, a konstitutívum összegzése. – A szántók és rétek (a szőlők kivételével) völgyek és dombok között fekszik, a rétek völgyekben, kétharmada cserjéstől meg van tisztítva, egyharmad része még nincs – nem a legjobb minőségűek, ennek következtében nem a legtermékenyebbek – egy mérő kétszeres csak hármat, rozs három-három és felet, zab négyet terem – árpát nem vetnek, előbbiek súlyát is megadja. – A konstitutívum legelőn legeltethető ökrök, tehenek, borjak, lovak, disznók, juhok száma – nem az uradalomnak, hanem a vármegyének fizetnek a legelő után. – Saját, az uradalmitól elkülönített erdeje nincs a lakosoknak, ott van fajzásuk száraz fára – irtásföldek nincsenek, csak nagyon régiek, melyek telki állományúnak számítanak. – Nem konstitutívum állományú földek, szolgáltatás alól mentes földek nagysága holdakban. – A lakosok közepes körülmények között élnek, inkább szegények, földművelésből élnek, termékeiket könnyen tudják értékesíteni, Temesvártól, Aradtól, Lippától négy órányira fekszik – állatok közül főleg tehénből, juhból és sertésből van hasznuk, fát is fuvaroznak, a maguk főzte rakit is eladják. – Szolgáltatásaikat pontosan fizetik, nincsenek hátralékban. – Az uradalomnak a következő szolgáltatásokkal tartoznak: a jobbágyoktól és házas zsellérektől befolyó telekadó együttes összege – kisebb adományok (kulináriák) helyett fizetnek, teleknagyság szerint, együttes összege – robotot részben megváltják, részben természetben teljesítik, napok száma, pénzértéke. – Nem telki állományú földek után holdanként fizetett összeg, egyenként és összegezve. – A kamara nem főzet pálinkát a helységben, a lakosok főzhetnek szilvából és szőlőből pálinkát és rakit, – üstjeik után taxát fizetnek az urbárium szerint, jövedelmét a főszámvevőség tartja nyilván. – Kilenceddel nem tartoznak a lakosok. – Gabona, kukorica és kölestized jövedelmét a főszámvevőség tartja nyilván, ugyanígy a dohánytizedet is. – Bortizedet nem természetben adnak, hanem iccénként fizetnek, jövedelmét tíz évi átlag nyomán a főszámvevőség tartja nyilván. – Báránytizedet is pénzen váltják meg, jövedelmét a főszámvevőség tartja nyilván, méhtizedet szintén. – Egy lóvontatású paraszti szárazmalom, censusának összege. – Mészárszéket a hozzá kihasított földdel együtt árendába adják, jövedelmét a főszámvevőség tartja nyilván, kocsmát szintén. – Mivel folyóvíz nincsen, halászatból nem lehet jövedelemvadászatot bérbe adják. – Kereskedők, mesteremberek nincsenek a faluban, vámjövedelem nincs. – Erdő jövedelme fakitermelésből és makkoltatásból. – Fizetésekre, deputátumokra való kiadásokat a főszámvevőség tartja számon. – Mivel katolikus plébános nincs a faluban, kegyúri kiadások nem terhelik az uradalmat. – Mellékletekben erdőbecslés, az erdő jövedelmét veszi számba– jövedelmi kimutatás, táblázatban összegzi a telkeket, nem telki állományú földeket, robotnapokat.
Kamarai birtok.
(Temes m.): Bussad

Tartalomgazda