183 old., latin, magyar és német nyelvű, eredeti, füzetbe egybefűzött iratcsomó, két eredeti térkép-melléklettel.

(Conscriptio urb. adatokkal és Aestimatio), amelyet a kamara készített a magvaszakadt Petrovszky József hatodrészéről, „sextalitas possesionis”, a két térképmelléklet ismertetése a regeszták végén
Fadd:
leírása, környéke, határai, szomszédok – birtoktörténeti adatok – hasznothozó földesúri épületek felsorolása, becslése iparágak szerint, ezek közös tulajdonban vannak a többi társtulajdonossal, a jövedelmet osztották a tulajdonhányad szerint – a hatodrészhez tartozó jobbágysessiók – hivatkozás az 1767-es Urbáriumra, amely szerint „... ha földjei egy fél fertályosnak részét fel nem érik, azoktul tsak kilencedet ád és akárki más egy fertályosnál kevesebbet bírjon csak házas zsellér gyanánt tartassék” – várható terméseredmények: búzából hatszoros, rozsból kétszeres, zabból ötszörös, árpából négyszeres – mind a lakosok, mind az allódiális rétek 1825-ig állandó árvízveszélynek voltak kitéve, de a múlt évben (1827) Pakstól Faddig kiépült gáttól a helyzet lényeges javulása várható – dohánytermesztés és eladás a másik fontos jövedelmi forrás, a dohány itt „in majori quantitate et bona qualitate procreari solet” (nagy mennyiségben és jó minőségben terem) – a dunai hajózás lehetőséget nyújt a fuvarozásra is és a hajóvontatásra – 1811-ig nem volt a községnek saját erdeje, az új felméréskor kapott a község kb. 300 hold földet erdőtelepítésre azzal a kötelezettséggel, hogy az erdő felnövése után az egyháziak tanítóké s községi alkalmazottak fajárandóságait, amelyet eddig az urasági erdőből kaptak, ebből a községi erdőből kell majd kielégíteni, de a telepítés lassan halad – hetente kétszer faizási lehetőség a lakosság számára az urasági erdőkben – kevés legelő, közös a társtulajdonos földesurakkal, és a meglevők is áradási veszélynek vannak kitéve – lóhere-vetéssel próbálják pótolni a legelőhiányt „quod natura denegat, sibi arte ac inseminatione trifolii ex pascuo communi sicco pro qualibet sessione excisa sunt Jugera 2” – az urasági erődben szabad legeltetés – értékesítési lehetőségek a közeli Tolna városban és víziúton a Dunán – földesúri jövedelem nádkitermelésből 1/3-a a kitermelőké és 2/3 a földesúré – földesúri jövedelem házcensusból, természetbeniek megváltásából – a robotokat az uraság felhasználja az allódiális földek megművelésére, sőt erre nem is elégséges, ezért az urasági szántók nagyobb része felesbe van kiadva – az igás- és gyalogrobotok száma és készpénz értéke – kenderből természetben adják a kilencedet, ezért nincs fonási kötelezettség –pálinkafőző-üstök utáni adó nincs, mert az alattvalók számára a pálinkafőzés tilos – kilencedet természetben adják – tisztabúza, kétszeres, rosz, árpa és zab terményeik után – kimutatás az 1823–24. és 1825. évi kilenced jövedelmekről, 26 kévés keresztekkel számolnak – a cséplőrész levonása után megmaradó tiszta jövedelem a kilencedekből s ezek készpénz értéke – a kenderföldek arányos szétosztása 1764-ben – dohánytermelésre részben a háztáji földeket használják, ezek ugyanis „praestationi nonae haud, subjecti” (ezek ugyanis kilencedek szolgáltatásra nincsenek kötelezve), továbá a felesben árendált urasági földeket és a kinti földekből a tavasziakkal vetett földek szegélyeit, ez utóbbiból adnak csak dohánykilencedet – a kukorica és burgonya termésből is kilencedet adnak – a pécsi püspöknek járó tizedeket a helyi plébános bérli – az urasági erdől leírása, méretei, fahozama és haszna – az erdők a Duna árterületén fekszenek, fehér és fekete nyárfák, továbbá fűzfák a leggyakoribbak – urasági földek felsorolása dűlők szerint – saját művelésben és árendában lévő urasági földek – a saját művelésben lévő urasági földek terméshozamai – az urasági kaszálók szénahozama – a Duna által elmosott kaszáló „ita ut nec quidem vestigia ejusdem videantur” – a szénahozam minőség szerinti osztályozása: jó minőségű széna, sása széna, jó minőségű sarjú, sásas sarjú – a földesúri legelők bérbeadása juhlegelőnek (az erre vonatkozó szerződést lásd a 155. old.-on) – urasági „Lóherés kert” – „kenderföldek haszna a kenderföldek helyi mértéke: unum integrum = 2/8 Jugeri, medium = 1/8 Jugeri – terméshozam a kenderföldeken: „ab uno integro (2/8 hold) anno mediocri 100 manipuli canabum … et 1 Metr. seminis canabum” (egy ilyen egységből közepes évben 100 csomó kender, ill. 1 metr. kendermag várható) – vetőmagnak ekkora területre (2/8 hold) Metr. kendermagot számítottak – a vetőmag és a megmunkálás költségeinek leszámításával megmaradó tiszta haszon – halászati jövedelem 1819 és 1825 közötti években, az átlag alapján kimutatott évi haszon – földesúri jövedelmek a mészárszék és a kocsmák után, mindkét helyen nyolc év átlaga alapján számítva – a földesúri pálinka főzésből befolyó jövedelem – urasági házak bérbeadása – földesúri jövedelem fakereskedésből „jus quaestus cum lignis aedilibus” – kegyúri terhek – az összeírt és felsorolt földesúri javak becslése – az összeírt épületek méret szerinti leírása és mesterségek szerinti becslése pl. „A felső Csárdán falban, tetején és padláson lévő 300 kéve nád, leszállítása és felnádozása munkával együtt … 12 fl. 15 xr.” – a lakosság névsora, jobbágyok 49, zsellérek 79 11 5/8 egész sessión – a becsléshez szükséges árjegyzéekek az 1790 és 1798 közötti terményárak – kimutatás az 1823 és 1826 közötti terménykilenced és tized-jövedelmekről – a kenderföldek összeírása – a földekről készült felmérések – táblázata „Calculus Geometricus” – az erdők felméréséről készült táblázat – szerződések a legelő, a halászóvíz, a kocsmák, mészárszék árendájáról – hároméves árenda-szerződés az urasági erdőkből kitermelt épületfával való kereskedésre
1. Térkép-melléklet (pag. 145., fol. 76): 1 db. 59x42 cm-es színes tollrajz „Planum Geometricum” a faddi határ fiscusnak jutó hatodrészéről, amelyet 1826-ban Vavrik János királyi földmérő készített és egy vármegyei bizottság hitelesített.
Hentse:
részletes, méret szerinti leírás és felsorolás az itteni szántóföldekről, szőlőkről és rétekről – a szőlők utáni borkilencedek 1821 és 25 között – a borkilenced készpénz értéke – a hegybíró és az esküdtek járandósága a borkilencedből – az allódiális szőlő, várható terméseredménye – az allódiális szőlő megművelésére a gyalogrobotokat használják fel, de ez nem mindig elegendő
2. Térkép-melléklet: (pag. 181., Fol. 94.): 1 db. 59x42 cm-es színes tollrajz a praediumnak Petrovszky József halála után a kincstárra szállott hatodrészéről. Készítőjét és hitelesítőit lásd Faddnál.
Néhai Petrovszky József (!) után a kincstárra szállot hatodrész.
(Tolna m.): Fadd – tartozéka, Hentse praedium