526 old. egy kötetbe kötve, nagyobb része latin nyelvű eredeti, de a mellékletek helyenként latin és szlovák nyelvű egyszerű vagy hiteles másolatban vannak csatolva (lásd UC Index a 218-as fasc.-hoz)

„Conscriptiok”, amelyeket a kamara a tulajdonosváltozással kapcsolatosan készített, kiegészítve az egész uradalomra és annak egyes tartozékaira vonatkozó 18. századi dokumentumokkal: határperek, határjárások, szerződések, urbarialis szerződések, úrbéri tabellák, egyházlátogatási jegyzőkönyvek kivonatai, stb. Mivel az anyag tárgy szerint van csoportosítva, az egyes helységekre vonatkozó iratokat az OL UC mutatója alapján lehet összegyűjteni. A mellékletek szám szerinti feltüntetése nem lehetséges, de felesleges is, mert az egész iratanyag egy kötetbe van kötve.
Csábrági uradalom (p. 1–16):
(összesítések): az egész uradalomra vonatkozó birtoktörténeti adatok – az összeírás idején is fennálló határperek – uradalmi épületek, amelyek jövedelmet hoznak: kocsmák, mészárszékek, uradalmi malmok, fafűrészelő, mészégető, üveghuta, téglaégető – uradalmi alkalmazottak lakóházai, – juhászatok, méhészet, magtárak, csűrök, présházak – uradalmi patronatus alá tartozó egyházi épületek – uradalmi juhászatok állatállománya – méhészet állománya – kimutatás az uradalom területén lakó alattvalókról, helységenként részletezve: jobbágyok 208, házaikban lakó zsellérek 150, subinquilinusok 18 – az úrbéri rendezéskor megállapított sessió-szám 196 6/8 – a valóságban szolgáltató sessiók száma 189 5/8 – anyanyelv, vallás – a sessiókhoz tartozó szántók az ősziekből a vetőmag háromszorosát, tavasziakból három és félszeresét termik – a sessiókhoz tartozó hegyi legelőket a szárazság , a völgyekben lévőket az árvizek veszélyeztetik – külön legelők csak kevés helyen vannak, mind az uradalom, mind a lakosság az erdőkben, aratás és fűkaszálás után pedig az ugarokon és tarlókon legeltetnek – Csábrágh praediumot kivéve mindenütt vannak a lakosság birtokában szőlők: „partim octavae, partim nonae et decimae obnoxiae” a szalatnyai és nyéki borok jóminőségűek, a többi helyen közepes vagy gyenge minőségű bor terem – a lakosság a mezőgazdálkodásból egyedül nem tudna megélni, ezért az ország különböző részein vállaltak aratási és kaszálási munkákat – az úrbéri szerződéseket 1770-ben vezették be az uradalom birtokain – a robotokat mind a jobbágyoktól, mind a zsellérektől természetben igényli az uradalom és az uradalmi földek, rétek és szőlők megművelésére továbbá favágásra használja fel – a termény és állatkilencedet a birtokok többségén természetben adják, Mérnevelőn és Rokoncsán készpénzzel váltják meg – a tizedek „decimae Regiae” az esztergomi káptalant illetik, de az uradalom bérelte, eddig örökös szerződés alapján állandó mindig változatlan összeggel, ez ellen az összeírás évében a káptalan óvást emelt és bejelentette a szerződés felbontását a következő évre, az ügyben per folyik. – kimutatás az eddig az egyes birtokok tizedei után fizetett árendákról, az uradalom a tizedet Felső-Rakoncza kivételével mindenütt természetben szedi – az uradalmi erdők felsorolása, kiterjedése – fafajták: tölgy, bükk, cser, fenyő, nyár, fűz és juhar – várható kitermelési mennyiség egyes fajták szerint – allódiális szőlők, szántók és rétek – helynév és mennyiség szerint felsorolva – árendában lévő szántók és rétek – az uradalmi malmok árendában vannak – az uradalmi kocsmák részben saját kezelésben, részben árendában, – az uradalmi téglaégető csak saját szükségletre termel – az uradalmi üveghámor egyrészt az árenda összeget jövedelmezi, másrészt az uradalom nehezen értékesíthető fakitermelését helyben hasznosítja – az uradalom névadója az egykori Csábrági vár és a mellette fekvő praedium az Uradalom caput bonorumja – a praedium határai és szomszédai – az üveghámor részletes leírása, évi haszna – az itteni allódium épületei: istállók, magtár, pince, uradalmai alkalmazottak lakásai, műhelyek – nagyon részletes kimutatás az itten uradalmi erdők fafajtáiról és kitermelési lehetőségekről – az uradalmi szántók három forgóban, az ősziek három és félszeres, a tavasziak négy és félszeres termést adnak – az egyházi patronatus terhei és kiadásai
Csall (p. 37–51):
Az alattvalók készpénz censusa a házak után – természetbeni szolgáltatások sessiónként: vaj, tojás, kappan, csirke, közösen: egy borjú – minden sessiós egy öl fa kivágására és megadott helyre való szállítására kötelezett – hosszúfuvarok – zsellérek és subinquilinusok gyalogrobotjai – a szőlők után itt nyolcadot adnak – (p. 305–337): jobbágyok és zsellérek névsora – sessiók méretei, – urbariali szerződés 1770-ből latin és szlovák nyelvű, egyszerű másolatban – ugyancsak 1770-ből szlovák nyelvű úrbéri tabella, egyszerű másolat – 18. század végi határjárások hiteles vagy egyszerű másolatai – egyházlátogatási jegyzőkönyv 1812-ből
Csabrágh-Varbok (p. 53–65):
Xenodochium (menhely) az uradalmi alkalmazottak számára, fából építve, két szoba, egy konyha, de nagyon elhanyagolt állapotban van – a juhászat egyben a földek trágyázását is elősegíti – a korábbi irtásföldeket az 1803-as rendezéskor az urbarialis állományhoz csatolták – a fonási kötelezettséget készpénzzel váltják meg – új telepítésű szőlőik után hetedet adnak – (p. 225–227): megjegyzés a csábrághi uradalom és a bozóki prépostság közötti határvitákban 1729. október 27-én, hiteles másolat
Méznevelő (p. 67–77):
a zsellérek kenderföldjeik után készpénzzel adóznak – a legelőre hajtott állatállomány a lakosságnál – a helység kovácsa „penes conventionem” készpénzzel adózik az uradalomnak – terménykilencedet természetben adják
Felső Rakonya (p. 89–101):
névsoros kimutatás a saját házaikban lakó alattvalókról, mindkét oldali szomszédaik név szerinti felsorolása – kimutatás a házakhoz tartozó külső földekről, rétekről és kenderföldekről, három forgóban
Szalatnya:
kimutatás a sessiók méreteiről és az ezekhez tartozó külső és belső földterületről négyszögöl mértékben – allódiális szőlők jóminőségű borterméssel, a szőlők után is, miként egyéb terményekből is hetedet adnak (lásd még p. 9). – (p. 436): az allódiális és a hetedet szolgáltató szőlők méretei ölekben
Felső Nyék:
itt az esztergomi káptalan maga szedi a tizedeket természetben – az allódiális szőlők kiterjedése, határai, várható terméseredményei – az allódiális szőlőket heted ellenében bérlő felsőnyéki lakosok névsora
Az egész uradalomra vonatkozó iratok elszórtan az egyes birtokrészek összeírásai között: (p. 175–176): az uradalommal határos helységek és birtokok felsorolása, a tulajdonosok névjegyzékével (dátum nélkül). – (p. 177–179): az egyházi tizedek árendálásával kapcsolatos megegyezések az uradalom és az esztergomi káptalan között 1728-ból, egyszerű másolatok – (p. 486–511): úriszéki jegyzőkönyvek és földmérési jelentések 1800–1802 közötti évekből, egyszerű másolatok
Palást (p. 513–525):
a helység urbariuma 1770-ből, amely szerint 74 jobbágysessió és 44 zsellérség van 15 társtulajdonos birtokában a következő megoszlásban: