HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 217. - No. 001.

Dátum 1830
Jelleg

697 old. egy kötetbe kötve, nagyobb része latin nyelvű eredeti, de a mellékletek helyenként latin és szlovák nyelvű egyszerű vagy hiteles másolatban vannak csatolva (lásd UC Index a 217-es fasc.-hoz)

Szöveg

„Conscriptiók”, amelyeket a kamara a tulajdonos változással kapcsolatosan készített, kiegészítve az egész uradalomra és annak egyes tartozékaira vonatkozó 18. század végi és 19. század eleji dokumentumokkal: határperek iratai, urbarialis szerződések és tabellák, egyházlátogatási jegyzőkönyvek kivonatai, stb. Mivel az anyag tárgy szerint van csoportosítva, az egyes helységekre vonatkozó iratokat az UC mutatója alapján lehet összegyűjteni. A mellékletek szám szerinti feltüntetése nem lehetséges, de felesleges is, mert az egész iratanyag egy kötetbe van kötve.
1 db. 22x62 cm-es színes vázlatrajz a Selmec város és Stefulto helység közötti határrészről (p. 485)
Szitnyai uradalom (p. 1–16) (Általános leírás):
Az uradalom névadójának, a várnak csak romjai vannak meg – az uradalom tartozékai (lásd a helynév felsorolást) – birtoktörténeti adatok – az uradalom kiterjedése, szomszéd birtokosok és birtokok – uradalmi épületek: kocsmák, mészárszékek – malmok, fűrészmalmok – serfőző, tégalégető – uradalmi alkalmazottak lakásai – allódiális gazdasági épületek: juhászat, tehenészet, méhészet, magtár, csűrök, raktárak, pincék, présház – uradalmi patronatus alá tartozó templomok és plébániák – allódiális állatállomány: juhok, tehenek, méhek – az egyes birtokrészek lakosságáról táblázatos kimutatás: jobbágyok – saját házakban lakó zsellérek – subinquilinusok – az úrbéri rendezés szerinti sessiók száma – a sessiók száma, amelyek után szolgáltatásokat kap az uradalom – a lakosság anyanyelve és vallása – a szántóföldek minősége, a vetőmagból az őszieknél háromszoros, a tavasziakból három és félszeres termés remélhető – a legelők többnyire a hegyeken vannak – szőlő kevés, az allódiális szőlő bortermése kevés és gyenge minőségű – a lakosság megélhetését szolgálják még a mezőgazdasági termények mellett az ipari és fuvarozási munkalehetőségek a bányavárosokban – továbbá eljárnak szerte az országban aratni, – továbbá állateladással, aranymosással és fazekas mesterséggel is foglalkoznak – A királyi tizedet az esztergomi Szent Tamás prépostságot illetik: „Praeposituram S. Thomae de monte Strigoniensi”, az uradalom készpénz ellenében árendálja ezeket, de az uradalom ezeket a tizedeket csak néhány helyen szedi be természetben, a legtöbb birtok készpénzzel váltja meg – a bárány és méhtizedeket az uradalom mindenütt természetben szedi – táblázatos kimutatás az uradalmi erdőkről – fafajták: fenyő, tölgy, bükk, cser, nyár, fűz – az erdő kitermelésre váró faállománya – uradalmi földek és rétek saját kezelésben – uradalmi földek és rétek árendában – uradalmi szilvás- és komlóskert – uradalmi jövedelemforrások: kocsmák, mészárszékek, vám- és vásárjövedelmek, ser- és pálinkafőző – az uradalom területén található ércbányák – uradalmi téglaégető évi termelése – az uradalmi kőbánya Selmec város bérletében van, jóminőségű kőanyag, malomkövek vágására, olvasztó kemencék építéséhez – fehér és vörös agyagbányák az uradalom területén (lásd még Prenczfalva és Beluja helységek regesztáinál) – az uradalom földjei többségükben gyenge minőségűek, csak trágyázással és gondos műveléssel teremnek – esőzések és vízmosások rontják a hegyi legelőket és kaszálókat – az uradalom allódiális gazdálkodása olyan szerény méretű, hogy még az uradalmi alkalmazottak évi szükségleteit sem elégíti ki – az uradalomra háruló patrionatusi terhek, templomok, kápolnák, plébániák karabantartása
Szitnya vár (p. 49–53):
A várhoz, mint caput bonorumhoz tartozó szántók, rétek, erdők, uradalmi épületek – a határjáráskor olykor a vár területéhez számítják az uradalom Steffot, (Szitnya-Stefulta, Szitnyácska) néven emlegetett birtokát is, de ez az összeírás ezt a birtokot külön tárgyalja.
Szent Antal (p. 17–49):
A város határai és szomszédai – hivatkozás a melléklet 1755, 1767, 1795, 1798 és 1802-es határjárásokra (lásd p. 165, 175 és p. 179) – uradalmi vámház kocsmával – városi és városon kívüli uradalmi bormérések – uradalmi mészárszék – uradalmi malmok – uradalmi épületek: emeletes kastély a hegyoldalon, ennek külső és belső részletes leírása „horologium duplici, campana provisum” a kastély homlokzatán – emeleti és földszinti helységek – pincék a kastély alatt – a kastély körüli épületekben az uradalmi alkalmazottak lakásai – gazdasági épületek: magtár „circiter 10.000 Metretum capax” alatta pince „300 urnas recipiens” – allódiális istállók, tehenészet, juhászat, méhészet – serfőző ház – haltartó medencék – a kastély mellett park épületei: filagóriák, grották, tavak, hidak, stb. – a városban lévő uradalmi kegyuraság alatt álló épületek – szóbeli hagyományok a kastély helyén egykor létező várról, – allódiális állatállomány: svájci tehenek, juhok, méhek – az állatok téli tartásának takarmánygondjai – juhaklok telelésre – hivatkozás az 1830-as összeírás adataira – (p. 185), amely szerint jobbágy 27, saját házában lakó zsellér 127, más házában lakó zsellér 32 él a városban, szlávok, katolikusok – az 1770-es urbárium bevezetésekor is a jobbágyok száma 27 volt, de a saját házukban lakó zselléreké csak 78 – a sessiók száma 28, ezekből szolgáltatást ad 26 1/6 – a zsellérek használatában lévő földek – az uradalom készpénz taxát szed, „quae pro quadrata orgia 1-ae Classis in denario defixa est” – a közösség tulajdonában lévő szántók és rétek – a szántók az ősziekből háromszorost, a tavasziakból három és félszeres termést szoktak hozni – vetésforgó nincs a lakosság földjeinél, tetszésük szerint vetik hol ősziekkel, hol tavasziakkal, illetve ugarnak hagyják, vagy felszántják – a hegyi legelők szárazak, a völgyben lévőket pedig gyakran fenyegeti árvíz – a közönségnek nincs saját erdeje, de az uraság erdeiből termelhetnek ki a maguk számára épületfát és tűzifát, – az irtásföldeket az úrbér-rendezéskor a sessiós földekhez csatolták, a rendezés óta irtásföldeket csak az uradalom termelt ki magának a közösségnek külön legelője nincs, – az uradalom legelőit és erdőit használhatják – a lakosság állatállománya: ló, ökör, tehén, szaporulat, juh, sertés – a lakosság kereseti lehetősége a szomszédos bányavárosokban fizikai munkával és fuvarral – szolgáltatások: a házak után készpénz census – természetbeni szolgáltatásaikat az uradalom kívánsága szerint olykor természetben adják, máskor megváltják – a jobbágyok igás és gyalogrobotjait az uradalom legtöbbször természetben veszi igénybe, hasonlóképpen a hosszúfuvarokat is – minden sessió után egy öl tűzifa vágása és helybeszállítás kötelező – zsellérek készpénzzel válthatják meg gyalogrobotjukat – fonási kötelezettség megváltása – a termény kilencedeket szintén készpénzzel váltják meg, de a méhek és bárányok után természetben adják a kilencedet – „ad Praeposituram S. Thomae de Monte Stringoniensi” járó tizedeket az uradalom bérli a lakosságtól az állattizedek kivételével készpénzben szedi be – részletes kimutatás az erdőkről, azok kitermelési lehetőségeiről, fafajtákról – allódiális földek: saját kezelésben, három forgóban, – árendában, – az uradalmi alkalmazottak használatában – saját kezelésben és árendában lévő allódiális rétek – kertek a kastély körül: angolkert, konyhakert, gyümölcsös, komlókert – az uradalmi alkalmazottak használatában lévő kertek hely szerinti felsorolása és méretei – árendában lévő kertek – uradalmi halastavak – árendában lévő uradalmi malmok – a város tulajdonában lévő malom után fizetett készpénz census, a város malmának molnára uradalmi épületeken ácsmunkák végzésére kötelezett – uradalmi fűrészmalmok – árendában lévő uradalmi mészárszék – a vámhely leírása, épületei, útjai az alattvalók nincsenek kötelezve az utak és hidak karbantartására, így nincs vámmentességük – a vásártartási jogát már kb. 40 év óta nem használja az uradalom – az uradalmi kocsmák kocsmáltaási rendje és évi forgalma – uradalmi ser- és pálinkafőző évi termelése – a zúzók és olvasztók a kamarai bányaigazgatóság kezelésében vannak, így ezekből az uradalomnak nincs haszna, a lakosság a zúzók utáni vizekből nemesfémet próbál kimosni – az uradalmi téglaégető évi termelése – vashámor „in recognitionem Juris Dominalis” évi készpénz censust fizet – az uradalom terméseredményeit az időjárás zordsága gyakran lerontja – helyi patronatusi terhek – a lakosok névjegyzéke 1830-ból: jobbágok, sessiók méretei – zsellére, – subinquilinusok – kivonat az 1770-es szlovák és latin nyelvű urbarialis szerződésből, ha egy jobbágy vagy zsellér több belső telket birtokol, akkor is köteles minden telek után adózni, ha csak egy lakóház áll az összevont telken – a kilencedek megváltása készpénzzel – szlovák és latin nyelvű úrbéri táblázat a szolgáltatásokról 1770-ből – (p. 435–445): az 1811-es Canonica Visitatio jegyzőkönyve az egyházi épületekről és jövedelmekről
Prentsfalva (p. 14):
Az itteni fehér agyag „argilla alba” régebben a császári porcelángyárban Holicsban került feldolgozásra, most újabban a selmeci pipakészítők szokták felvásárolni.
Beluja (p. 15):
Itt vörös agyag „argilla rubra” található, ezt is a selmeci pipakészítők és fazekasok vásárolják
Devitse (p. 7, 153–164 és 671–688):
allódiális szőlők (uradalmi) – a birtok neve egy 1549-es összeírásban Devitcze, egy 1558-ban pedig Dewecher, 17. századi összeírásban pedig Dywiczye és Dinicze néven fordul elő – uradalmi épületek: uradalmi vadász lakóháza – uradalmi borospince a falun kívül 600 urna bor befogadására – uradalmi présház – a lakosságnak is van szőlője, de az itt termelt bor rossz minőségű „pejoris qualitatis” – a szőlők alatti szántóföldeket az uradalom készpénzért szokta bérbe adni – a vajszolgáltatástól az urbárialis szerződés révén mentesek, minden más konyhaszolgáltatást készpénzzel váltanak meg – a régi szőlők után az uradalom természetben kilencedet és tizedet szed, az új telepítésű szőlők után természetben hetedet – a községi kovácsműhely után „titulo recognitionis Juris Dominalis” készpénz censust fizetnek az uradalomnak – kimutatás a szőlők alatti szántók bérlőiről és az általuk fizetett bérösszegről
Szitnya uradalom és tartozékai Hont megyében, amelyek a fiúsítás nélkül meghalt Koháry Ferenc hercet leánya férjére, Szász-Coburg Ferdinánd hercegre szállottak királyi adományozás révén.
Szitnyai uradalom és tartozékai Hont megyében: Szitnya vár – Szent Antal – Steffot (Szitnya, Stefelto) – Staplizthof – Szitnyászka – Illia – Zsibritó – Prentsfalu – Kormoso – Beluja – Szittnya-Lehotka – Devitse (Dewecher, Dywiczye)
Praediumok: Tepliczke
A határjárásokban előforduló szomszédos helységek: Karpona Lib. Reg. Civitas – Schemnicz Lib. Reg. Civitas – Kolpach – Nemeti – Szebeléd – Ledény – Klaszita – Bagyon – Poltsuvadló – Piérg Pérg – Selmecz – Stefoltó – Királyfalva

Tartalomgazda