HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 216. - No. 001.

Dátum 1830
Jelleg

1222 old. egy kötetbe kötve, nagyobb része latin nyelvű eredeti, de a mellékletek helyenként szlovák és német nyelvű másolatban is előfordulnak. (Lásd az U et C Indexet a Fasc. 216-hoz) (A tárgya szerint szétosztott anyagot helységek szerint csoportosítottuk és oldalszámmal jelöltük a lelőhelyeket.)

Szöveg

„Conscriptiók”, amelyeket a kamara a tulajdonos változással kapcsolatosan készített, kiegészítve az egész uradalomra és annak egyes tartozékaira vonatkozó 18. század végi és 19. század eleji dokumentumokkal: határperek iratai, urbarialis szerződések és tabellák, egyházlátogatási jegyzőkönyvek, stb. Mivel az iratanyag tárgy szerint van csoportosítva, az egyes helységekre vonatkozó iratokat az OL. UC mutatója alapján lehet összegyűjteni. – A mellékletek szám szerinti feltüntetése nem lehetséges, de nem is szükséges, mert az egész iratanyag egy kötetbe van kötve.
Murány (p. 1–20):
„caput bonorum” és az uradalom névadója a romokban lévő vár – tartozékai (lásd a helynévfelsorolást) – birtokosa 1829-ig Koháry Ferenc, „anno 1829 Principi Ferdinando Saxo Coburgi et Gothae … collatum habetur” – allódiális állattenyésztés az uradalom területén sehol sincs – Kimutatás az egyes birtokokról: Jobbágyok, zsellérek, sessiók – anyanyelv, vallás – Összefoglaló jellemzés az uradalomhoz tartozó szántókról, kaszálókról, legelőkről, – a lakosság megélhetéséről, – az urbarialis szolgáltatásokról, – a tizedekről, – az uradalmi erdőkről, – az uradalmi szántók vetéskapacitása, külön feltüntetve a saját kezelésben lévőknél és az árendába adottaknál, – az uradalmi rétek várható szénahozama, ezeknél is elkülönítve a saját kezelésben lévőket az árendába adottaktól, – a hegyi legelők hasznosítása – az uradalmi halászóhelyek, – az uradalmi malmok, fűrészmalmok, – az uradalmi posztóverő malmok, az uradalmi mészárszékek, – uradalmi jövedelmek: vám, vásárok, kocsmák, szeszfőzdék után – uradalmi vasbányák és hámorok, téglaégetők, kőbányák, – uradalmi terhek: templomok, iskolák, plébániák, – öreg- és szegényházak, – bíráskodás, foglyok eltartása stb. – (p. 385–6): a murányi uradalommal határos helyek, azok tulajdonosai név szerint (helynévfelsorolások lásd a helynévjegyzékben). – (p. 395–99): királyi tizedet adó Gömör megyei helységek, köztük a murányi uradalom tartozékai, a tizedekért korábban és 1782-ben fizetett árenda-összegek – (p. 409–412): Gömör megyei helységekre, köztük a murányi uradalom tartozékaira kivetett út- és híd karbantartási taxák 1802-ben – (p. 413 és 1157 között): a helynévjegyzékben felsorolt uradalmi birtokok határpereire, határjárásaira, stb. vonatkozó iratok a 18. század utolsó és a 19. század első negyedéből – az uradalom részbirtokai közül részletesen csak Polonka, Jolsva és Balásfölde kerül részletes regesztázásra, az uradalom egy-egy birtok-típusának képviselői: Polonka possessio, Jolsva oppidum és Balásfölde praedium
Polonka (p. 4):
jobbágyok, zsellérek – subinquilinusok – jobbágysessiók „sessiones colonicales, quae divisae sunt in Fertlones”, itt 32 2/8 sisseio 4300 „Fertlon”-ra van osztva. (A „Fertlon” értelmezését lásd alább a p. 21–46-ról készült regesztáknál). – (p. 9): uradalmi szántóföldek: vetéskapacitása, – saját kezelésben lévők, – árendába adottak, pozsonyi köbölben 33 metr. Pos. – uradalmi rétek várható szénahozama saját kezelésben nincs, árendában nincs, mérték: szekérnyi – (p. 21–45): a szomszédos helységek és birtokosok – a határjelek hely szerinti felsorolása – irtásföldek, amelyeket az uradalom átengedett „Camerae Montanae Neosolensi” (Besztercebányai Bányakamara) – uradalmi épületek leírása: kocsma, malom, fűrészmalom, vashámor, uradalmi alkalmazottak lakóházai – uradalmi patronatus alá tartozó épületek leírása: templom, plébánia, iskola, szegényház – allódium nincs, allódiális állattartás nincs – hivatkozás egy 1829-es összeírásra, amely szerint a sessios jobbágyok száma: 194, a saját házukban lakó zselléreké 94, a subinquilinusoké 29 – szláv anyanyelvűek, róm. katolikus vallásúak – hivatkozás az 1773-as Urbáriumra (lásd alább külön p. 417–444-ről készült regesztákat) – az urbarialis besorolás „Classis 2-ae”, amely szerint egy egész sessióra 26 hold szántó és 12 kaszásnyi kaszáló esik – az 1773-as urbarium életbelépésekor colonusok száma 112 volt 32 2/8 egész sessiónyi területen, amely 64 2/4 pozsonyi mérőnyi vetéskapacitású belső telket, 840 2/8 hold szántóföldet és 387 kaszásnyi rétséget foglalt magában – 1773-ban a saját házban lakó zsellérek száma 68 volt, – a subinquilinusok akkor nem voltak – a közösség közösen birtokolt egy 3 pozs. mérőnyi kapacitású földdarabot – a szántóterületet irtásföldekkel növelték – 1829-ben bevezették a teherviselés egyenlő elosztása érdekében a földek „Fertlon”-mérték szerinti elosztását: „… coloni tenuta sua tam Urbarialia, quam Extirpatitia inter se non secundum sessiones, verum in Conscriptione anni 1829 expositos 4300 Fertlones adrepartita tenent, iuxta quam mensuram etiam cuncta onera inter se dividere solent” (a „Fertlon” ezek szerint mértékegység, valamilyen terület- vagy űrmérték negyede, pl. a p. 4-en közölt kimutatás szerint 32 2/8 egész sessió 4300 Fertlon-ra van osztva, a kimutatásban, a falvak többségénél szerepel ez a mérték, de nem egységes, azaz egyformán ismétlődő szorzószámmal, mert pl. Zdichava (szintén a p. 4-en) 4 egész sessiója 206 Fertlonra, Kis Rőcze ugyancsak 4 egész sessiója pedig 105 Fertlonra van osztva, valószínűleg a földek minőségétől vagy terméskapacitásától függ a felosztás.) – 1829-ben a közösség már 16 pozs. mérő vetéskapacitású szántóterületet birtokol – egyházi tulajdonban lévő szántók és rétek – a szántók három forgóba vannak osztva, az irtásföldek nincsenek beosztva a forgóba, ezeket mindenki saját tetszése szerint használja – várható terméshozam az itteni földekről: „Post inseminatam Metretam solent obtineri anno mediocri siliginis Metr. Pos 3, avenae 2, hordei 2” – a rétek a völgyekben és a hegyeken vannak szétszórva, jó minőségűek, gyakran évente kétszer kaszálhatók – a községnek nincs saját erdeje, de az urasági erdőkből termelhetnek ki tűzifát és épületfát, de ennek ellenében az 1775-ös Urbárium szerint minden egész sessió után 500 deszkát kiadó fatörzset kell kitermelniök vagy helyette meghatározott mennyiségű zsindely és tutajok készítésére alkalmas fatörzseket – ha a faanyag szállítása tengelyen történik, akkor a szállított famennyiség tizedét kapják meg, ha a Garamon víziúton, akkor tutajonként 8 fl. ellenértéket kapnak – az irtásföldek megoszlása az 1823-as összeírás idején: 909 pozs. mérő vetéskapacitású szántó – 305 szekérnyi kaszáló a jobbágyoké, – 97 pozs. mérőnyi szántó és 13 szekérnyi rétség a sajátt házzal bíró zselléreké, – az összes régi és új irtásföldek után 108 Ft évi censust fizetnek az uradalomnak – saját legelője nincs a községnek, de használhatják az uradalom legelőit, sőt aratás és fűkaszálás után az uradalom tarlóföldjeire és kaszálóira is hajthatják állataikat – a helység állatállománya az 1829-es összeíráskor: 316 ló, 528 ökör, 423 tehén, 246 borjú, 617 juh, 193 sertés – a kocsmáltatás joga 1/4 évre a falué, ezért az uradalomnak évi 50 Ft-tal adóznak – szénégetéssel, faeladással, fuvarvállalásokkal szereznek maguknak külön jövedelmet, a fuvarokat a közeli vashámorok veszik igénybe – az uradalom haszna a lakosság készpénz és természetbeni szolgáltatásaiból: 194 jobbágyház és 91 zsellérház után á 1 fl. census – a természetbeni szolgáltatások készpénz megváltásából 27 Ft 25 den. – a kötelező igásrobotok készpénz értéke, – az egész községre kötelező évi 1677 igásrobotból – egész sessiónként 52 – az uradalom évente 300 napot tart fenn magának természetben, a többit készpénzzel válthatják meg, de ha az uradalom nem veszi igénybe a reservált robotnapokat, azokat is meg kell váltaniok készpénzzel – kötelező tűzifaszállítás az uradalom számára hosszúfuvar – 32 egész sessió után: „in natura 8 1/16 longas vecturas”, a zsellérek 1224 gyalogrobotjából az uradalom 224 napot természetben reservál magának, a többi 1000-t készpénzzel váltják meg – a kilencedeket az 1774-es urbárium szerint készpénzzel, sessiónként 4 Ft-tal váltják meg, – egyházi termény- és méhtizedet adnak természetben a helyi plébánosnak természetben a helyi plébánosnak – az uradalmi erdők nagyon részletes leírása, kiterjedés, fafajták: fenyő, nyár, bükk, kőris, nyár, fűz – az erdők életkora, és minősége, vágási rend – várható készpénz jövedelem erdő kitermeléséből – a kitermelt famennyiség felhasználása: részben az uradalom saját céljaira, részben eladásra, állandó vevő a Murány-völgyben lévő vashámorok társulása „Societas in Valle Muranyensi complures Malleaturas tenens, quam unionem vocant …” – uradalmi használatban lévő szántók – az uradalmi alkalmazottak földjei, káposzta és kenderföldek – uradalmi kaszálók nincsenek – uradalmi legelők hely szerinti felsorolása, ezek használatáért a község készpénzzel adózik, külön a 4 ”tugurium” (juhásztanya) után – az uradalom halászó vizeit a helybeli plébános árendálja, a Garamban pisztráng halászat – az uradalmi malom évi hozama természetben: kétszeres, rozs, árpa, zab, köles, kukorica – az uradalmi molnár járandóságai és kötelezettségei: a termények 1/3-át kapja, kivéve a kölest, abból 1/4 az övé, viszont köteles a malom karbantartására, a malomkövek vásárlásának terhe 1/3-ban rá hárul, az uradalom által igényelt ácsmunkák elvégzéséért az uradalomtól ellenszolgáltatást kap egy font gyapjú értékben naponta, a sertéshízlalási kötelezettséget készpénzzel kell megváltania – a kallómalom (posztóverő) malom után az uradalom készpénz járandóságot szed – az uradalom haszna saját kezelésében lévő fűrészmalmából – a község fűrészmalmai után „in recognitionem juris Dominalis” készpénzzel adózik – a mészárszék után is évi 70 Ft és 100 ft. faggyúval adóznak – az uradalom haszna a kocsmáltatásból – az uradalmi vashámorok haszna – a helybeli négy kovács „in recognitionem Juris Dominalis” készpénzzel adózik – uradalmi telekre települt nemesember évi árendát fizet – az időjárás zordsága sok kárt okoz mind az uradalomnak, mind a lakosságnak, viszont a lakosság kárpótlást találhat és kereseti lehetőséghez juthat a vashámorokban (itt is külön említi a már jelzett társulás az „unio” hámorait.) – az uradalom egyházi kegyúri terhei – a helyi menhely alapítványa „fundatio Kohariana” alaptőkéje kamatra van kiadva, – az uradalomtól elemózsiaként 2 pozsonyi mérő rozsot és 3 urna sört kapnak – (p. 405–407) a besztercebányai bánykamarának átengedett polonkai erdőkről, 1829. október 10-i dátummal – (p. 413–415): határviták Polonka és Zavatka helységek között, új határjárás 1820. január 19-i dátummal – (p. 416–456): a helység 1829-es összeírása és 1773-as és 1774-es urbáriuma, latin, szlovák és német nyelven – táblázatos kimutatás külön a jobbágy, saját házában lakó zsellér és más házában lakó zsellér lakosságról – sessiók illetve azok helyi átszámítása „Fertlon”-nokra (a Fertlon értelmezését lásd a p. 21–45-ről készült regesztáknál) – urbarialis szántók, irtásföldek – urbarialis kaszálók –irtáskaszálók – a felsorolt adatok összesítése – az egész sessiókra kötelezi heti egy nap igásrobot kivitelezésének módja, lehetősége, pótlása, átváltozása, stb. – a termény- és állatkilencedek megváltási lehetősége robottal – egy egész sessió utáni kilenced helyett 12 nap igás vagy 24 nap gyalogrobotot kérhet az uradalom – az 1774-es urbarialis szerződés szerint már a robotnapok nagyobb részét, a kilencedeket pedig teljesen készpénzzel váltják meg – (p. 457–465): a helység egyházi intézményeiről készült Visitatio Canocica-k 1814, 1817 és 1824-ből – a plébánosnak járó méhtized megváltási lehetősége
Jolsva (p. 1035–1109):
A táblázatos összeírásban a saját házzal rendelkező „Cives domiciliati”-k mellett külön vannak két külön rubrikában nyilvántartva a saját házzal nem rendelkező polgárok és a saját házzal nem rendelkező zsellérek – szántóföldje és rétje az összlakosság számához viszonyítva a lakosság kisebbik részének van – korábbi, néhai Koháry Ignác földesúrtól kapott privilégium alapján a városé a malmok és vásárok jövedelme, de az új 1773-as úrbarialis szerződés kiköti ezen privilégiumok visszavonásának lehetőségét – hasonlóképpen a város használatában lévő uradalmi földeket az uradalom újabb sessiók létesítésére bármikor visszakövetelheti – a város lakosai összes szolgáltatásaikat készpénzzel váltják meg, külön évi árendát fizetnek tartozó, de a város használatában lévő „regale beneficium”-okért, ezek között szerepelnek az uradalomtól bérelt erdők is, – bérelt erdők karbantartását külön szerződéssel írta elő az uradalom a város számára, hogy a rablógazdálkodásnak minden lehetősége ki legyen zárva
Balásföld:
(p. 337–383 és 1219–1221): a Koháry család 1750-ben szerzett birtokrésze, a szántók és a rétek részben az uradalom saját kezelésében, részben árendában vannak – uradalmi vízimalom kendertörővel, – a malom jövedelme terményekből és kenderből – terményekből harmadrész a molnáré, kenderből negyedrész – a praedium szántói trágyázásra szorulnak.
Murányi uradalom és tartozékai Gömör megyében, amelyek a fiú utód nélkül meghalt Koháry Ferenc herceg leánya férjére Szász Coburg Ferdinánd hercegre szállottak királyi adományozás révén.
Murányi uradalom és tartozékai Gömör megyében: Murány vár
Garami kerületben: „Districtus Granensis”: Polonka – Zavatka – Helpa – Pohorella – Schumjácz (Sumjácz) – Telgárd – Vernár
Murányi kerületben: „Districtus Murányensis”: Murány-Hutta – Murány-Allya – Murány-Lehota – Murány-Hosszuréth – Zdichava – Kis Rőcze
Jolsvai kerületben: „Districtus Jolsvensis”: Jolsva oppidum – Vizesréth – Umrló-Lehota – Lubenyik – Mnisány – Kopras – Jolsva-Tapolca – Miglész – Süvethe – Perlász – Balásföld praedium
A murányi uradalommal határos helységek: Baczuch, Breznobánya tartozéka – Bethlenfalva, Csáky birtok – Bisztra, Derencsényi uradalom tartozékai – Breznóbánya, szabad királyi bányaváros – Chisno, Koháry birtok női ágon – Csetnek, Csetneki uradalom tartozéka – Deresk, Csáky birtok – Dobschina, Csetneki uradalom tartozéka – Fekete Lehota, Csetneki uradalom tartozéka – Filler, társtulajdonosoké – Gacsalk, Csetneki uradalom tartozéka – Gitze, Czekus és Fáy családoké – Grenitz, szepesi püspökségé – Hradeskienses Sylvae, Kamarai erdőbirtokok – Káposztafalva, Csáky birtok – Kővi, Kohary birtok női ágon – Kubach, Szepesi püspökségé – Kravian, Szepesi püspökségé – Litze, Czekus családé – Mikolcsán, Czekus és Fáy családoké – Nagy Rőcze, Koháry birtok, női ágon – Nandrás, Koháry birtok, női ágon – Ochtina, Csetneki uradalom – Quintoforum, Csáky birtok – Redova, Csetneki uradalom – Rochfalva, Csetneki uradalom – Roszlosnyo, Gyulay birtok – Szlabus
Csetneki uradalom tartozékai Gömör megyében: Telplicske, Kamara birtok – Thurcsok, Czekus – Tiszolcz, a kamara és a Nyáry család társtulajdonában – Vikátóty, Szepesi püspökség

Tartalomgazda