HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 211. - No. 013.

Dátum 1812. augusztus 28.
Jelleg

Pecséttel, aláírással, hatósági záradékkal ellátott német nyelvű példány, mellékleteivel egybekötve + két becslés, 144 pagina + 19 + 21 folio. Kieg. 1976. október

Szöveg

„Beschreibung” úrbéres adatokkal, amelyet a lugosi uradalom helységéről vett fel Hornig Ferenc, a kamara rendeletére, küszöbönálló adományozása miatt.
Pestiere:
A falu az egész Temesi Bánsággal együtt 1716-ban szabadult fel a török iga alól, a kamara birtokába került, másnak nincs rá joga, társbirtoka senkinek sincsen, sem követelése. – A helység Krassó megyében fekszik, kisebb része magaslaton, nagyrészt azonban a környező hegyek által körülzárt völgyben, a Szinova patak, mely a Temes folyóba ömlik, folyja keresztül, a környéken két vízimalmot hajt. – Határai, szomszédos helységek, azok hovatartozása, jól látható határjelek választják el, határvillongások nincsenek, magánosnak való átadáskor meg kellene újítani a jeleket, hivatkozik a melléklet határjárás alapján a határhányások számára. – A faluban jövedelmet hajtó, gazdasági vagy kegyúri épületek nincsenek, a görögkeleti templomot és iskolát a község tartja fenn. – Az összeírás alkalmával egy fél, 3 negyed és 104 nyolcadtelket vettek fel, van 39 zsellérház is. – A lakosságot a Bánát bekebelezésekor bevezetett urbárium szerint kezelik. – 1792-ben újramérték a telkeket, 3 nyomásra és legelőre felosztva, mindenki megkapta az őt megillető részt – egy holdat, akár hegyoldalon, aká síkságon terül el, 1600 számítanak – féltelekhez 12 hold szántó, 4 holdnyi rét, 4 holdnyi legelőrész és egy hold belsőség tartozik – a negyedtelek együttes appertinentiái 11, a nyolcadé 7 holdaz egész konstitutivum összegzése – nem telki állományú földek nagysága holdakban, holdanként 30 krajcárt fizetnek használata fejében az uradalomnak. – Allódiális és maradványföldek, helyük, nagyságuk. – Mentes telkek a templom, pópa, iskola, temető területe, nagyságuk – hasznavehetetlen, illetve nem értékesíthető földek, árkok, utak, helyük, nagyságú, legelők nagysága holdakban – pusztatelkek jelenleg nincsenek. – A földek minősége a sziklás talaj miatt rossz, a folyómentiek termékenyebbek, de a víz kiöntése gyakran tönkreteszi, a konstitutivum másodosztályú. – Kukoricát vetnek főleg a jobbágyok, kevés kétszerest, a kukorica hozama az öregek vallomása szerint. – A lakosok görögkeleti vallású oláhok, földműveléssel foglalkoznak, de mivel a termés későn, vagy egyáltalán nem érik be, hogy tartozásaiknak eleget tegyenek, minden szabad területen gyümölcsfákat ültenek – a legelő csekélysége miatt juh, kecske és marhatartást csak mérsékelten űznek – ezzel szemben áruik eladására könnyen nyílik mód, a katonai határőrvidékhez tartozó Karánsebesen, mely másfél mérföldnyire fekszik a falutól. – A pópa kimutatása szerint 758 lakosa van a községnek. – Saját, az uradalmitól elkülönített erdeje nincs a falunak, fajzásuk itt van gallyfára, meghatározott napokon. – Legelő nagysága holdakban, nagyrészt hegyoldalban fekszik, gyenge minőségű, köves talajú, legeltethető lovak, ökrök, tehenek, disznók, kecskék-juhok száma. – Szőlők nincsenek, a bormérés az urbárium szerint Szent Mihálytól karácsonyig a lakosoké. – A lakosok inkább jó, mint rossz körülmények között élnek, szorgalmuk, iparkodásuk eredményeképp, restanciájuk nincsen. – Az uradalomnak a következő jövedelmei vannak a helységből: úrbéri census részletezése, együttes összege – kulináriák összegének kiszámítása telkek szerint, együttes összege; – robotnapok száma telkenként, részben természetben teljesítik, részben megváltják, részletezése, pénzértéke – házas, majd házatlan zsellérek robotnapjai, pénzértékük – nem telki állományú földek után holdanként 30 krajcárt fizetnek, együttes összege, ezek után tizeddel nem tartoznak. – Pálinkafőző-üstök taxájának jövedelme, 9 évi átlag alapján. – Tized jövedelme kétszeresből, kukoricából a kimutatások alapján együttes mennyiségük, egy évre eső hányad, pénzértéke a karánsebesi piaci árakat alapulvéve, a szállítás költségeinek levonásával. – Mivel lent és kendert csak belső telkükön termelnek, tizedet nem adnak utánuk. – Bárány- és gidatized mennyisége 9 évi számadás alapján, egy évre eső hányad, pénzértéke, méhtized jövedelme, pénzértéke – mivel szőlők nincsenek, bortizedből nincs jövedelem, tizedjövedelmek összegzése. – A falu területére eső uradalmi erdő, jövedelme fakitermelésből és makkoltatásból, vadászat árendájából. – Büntetésekből származó jövedelem, a feljelentő részének levonásával. – Allódiális és maradványföldek árendájának jövedelme. – Dísz-, vagy konyhakertek nincsenek, sem uradalmi gyümölcsösök, kender-, len- vagy káposztaföldek. – Halászat három évre bérbe van adva, összege, egy évre eső hányad. – Két paraszti malom, censusuk összege. – Húsmérési jog jövedelme. Kereskedők censusának jövedelme. Kovács censusának összege. – Italmérési jog jövedelme. Jövedelmek végösszege: 1825 ft. 58 Xr. – Mellékletekben a hivatkozott határjárás tanúkihallgatás – kimutatások, erdőjövedelmi becslések, árverési jegyzőkönyvek kivonata; – a számvevőség által kidolgozott becslés kelte 1819, mellékleteivel egybekötött példány, „Nacthrag Schätzung” – a becslésé 1818, ugyanezeket a jövedelmeket veszik számba és értékeli, de más összegeket felvéve eltérő végösszeggel adja meg a helység 5 % hozammal való értékét.
Kamarai birtok.
(Krassó m.): Pestiere

Tartalomgazda