HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 206. - No. 021.

Dátum 1790. december 30.
Jelleg

6 old. német nyelvű, pecséttel, aláírással elltátott eredeti példány, 2 melléklettel.

Szöveg

Conscriptio, Beschreibung címen úrbéres adatokkal, amelyet a tokaji uradalomhoz tartozó helységről készített Maresia Jakab kamarai kiküldött összeíró.
Taktakenéz:
Síkságon terül el a helység, határai, szomszédos falvak; – határjelei mindenütt jól látszanak, felismerhető állapotban vannak, határvillongások nincsenek. – Jövedelmet hajtó épület az uradalmi kocsma volt, faépület, teljesen leégett, jó anyagból épített pincéje 14 hordóra való férőhellyel maradt csak meg. – Egy szintén fából épített szárazmalom, zsindelytetővel, értéke a csatolt becslés szerint. – Nem messze a malomtól fából épített, nádtetejű ház, szobából, kamrából, konyhából áll, rossz állapotban van, valaha iskola volt, értéke. – A népesség 24 negyedtelkes jobbágyból és 12 házas zsellérből áll, a mellékelt szerződés szerint kezelik őket. – Telkeik mérnökileg ki vannak mérve, egy egésztelekhez 30 hold szántó, 1200 négyszögöllel számítva holdját, és 12 kaszásnyi rét tartozik. – A telki földek síkságon feküsznek, minőségük rossz, és annyira homokos, hogy a földművelés csak nehezen folytatható, a vármegye másodosztályba sorolta. – Saját, az uradalmitól elkülönített erdeje nincs a lakosoknak, az uradalmiban van fajzásuk, hulladékfára. – Saját legelőjük sincs, az uradalom tulajdonában lévő legelőt használják, állataiknak elegendő lenne, mivel azonban a Tisza gyakorta elönti, kénytelenek marháikat távolabbi földekre hajtani. – A lakosok rossz körülmények között élnek, mert földjeik, rétjeik állandó árvízveszélyeknek kitettek, azokban az években, melyekben elönti a víz, semmi hasznuk nincs a földekből, tartozásaikat ezért nehezen tudják fizetni, hátralékuk is van. – Az uradalomnak a következő szolgáltatásokkal tartoznak: úrbéri szolgáltatásaik fejében a csatolt szerződés szerint fizetendő összeg a maradványföldek használatával együtt, ezek nagysága 411 hold szántó és 655 7/8 kaszásnyi rét, ezt az ottani nemesekkel együtt árendálják; – gyalog robotnapok száma, pénzértéke; – szüret idején 150 szedőt és 20 nyomtatót tartoznak adni, mivel nemigen folyik be, csak marginálisan jegyzi fel. – Három uradalmi erdő a helységben, nevük, nagyságuk 272, 29 és fél, 367 hold, az első túlnyomórészt tölgyfákból áll, a második főleg puhafából, a harmadik vegyes (nem részletezett) fákból áll; – vágások száma, évente kitermelhető fa mennyisége ölekben erdőnként, mivel azonban a két utóbbi erdőt a lakosok fajzásra használják, kevesebb marad faszállításra és az uradalom szükségletére; – makk csak 12–14 évenként terem, a makkoltatás jövedelmét nem veszi fel. – Halászat a Tiszán, melyet szerződés nélkül halásznak, évi jövedelme. – Italmérést az új kocsma felépítéséig a malom melletti házban gyakorolnak, bérbe van adva, összege. – Malom hozama a molnár résznek leszámítása után búzából, rozsból, kukoricából mérőkben, pénzértéke, levonva belőle a malom karbantartási költségeit. – A helység jövedelmeinek végösszege. – Jövedelmet csökkentő tényezők, hiányuk van a lakosoknak az életfenntartásukhoz szükséges földművelés folytatásához nélkülözhetetlen területekben; – a földek termékenységére is lenne panasz, ha még nem is öntené el minden évben az árvíz, állataikat legelőre kell hajtaniok, taxa ellenében; – termékeik eladására nincs lehetőség, egyesek kevés dohány-kereskedelemmel próbálkoznak. – Kiadások az épületek karbantartási költsége. – Mellékletben a hivatkozott malombecslés, kőműves, ács, asztalos mesterek becslése alapján; – a hivatkozott szerződés magyar nyelvű másolati példánya, öt pontban.
Kamarai birtok.
(Szabolcs m.): Takta Kenyesz

Tartalomgazda