HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 204. - No. 012.

Dátum 1791. szeptember 26.
Jelleg

Eredeti, pecséttel, aláírással ellátott német nyelvű példány, három melléklettel, 18 folio. Melléklet: 3 db.

Szöveg

„Schätzung”, amelyet a palankai kamarai uradalom helységéről dolgoztak ki a parakutyi ispán által előzetesen végzett conscriptio, és hat évi jövedelmi kimutatás nyomán.
Gajdobra:
Az összeíráskor 191 jobbágyot vettek fel, telkük eredeti, majd a mérnöki felmérés utáni rectificált száma, a plébános, iskolamester, jegyző telkei, és a mészárszék telke mentesek; – a jobbágyok és az egyetlen házas zsellér által fizetett úrbéri census együttes összege, – a kulináriákra adandó vaj, két kappan, két csirke, 12 tojás és borjúváltság egésztelkenként 51 krajcár értékben, együttes összege, – robot szabályozása, igás és gyalog robotnapok száma, pénzértéke, – az összeíró szerinti felhasználás részletezése, heted és kilencedgabona szállítására a négy mérföldnyire fekvő Újvidékre, – kerítések, árkok karbantartására a szilváskert és a szérű körül, pince javítása, előre nem látható, szükség szerinti felhasználás, napokban, pénzértékük kiszámítása, az igénybe nem vett napok megváltási összegével együtt, – a házatlan zsellérek mindig pénzen szokták megváltani évi 12 napi robotjukat, összege. – Pálinkafőző-üstök taxájából nem volt jövedelem. – Kilenced- és a praediumból befolyó hetedjövedelmek a hatévi jövedelmi kimutatás szerint kétszeresből, zabból, pénzértékükkel együtt, a nyomtatórész levonása után, – kukoricakilenced pénzértékének átlagjövedelme, – báránykilenced hozamának pénzértéke, a kilencet el nem értek megváltási összegével együtt, – méhkilenced jövedelmének átlaga, kilenced és hetedjövedelmek összegzése. – Bérekből, censusokból befolyó jövedelme. – Kereskedők censusának átlagjövedelme a hat évi jövedelmi kimutatás szerint, – mészárszék censusának jövedelme, a hozzátartozó egésztelekkel együtt, – száraz- és vízimalmok censusának átlagjövedelme, – az úgynevezett kukoricagórék censusának jövedelme, melyeket néhány helybenlakó és idegen épített, – négy olajsatu censusának átlagjövedelme együttesen. – Királyi beneficiumokból a kocsmai italmérésen kívül nincsen más jövedelem, kimért bor, pálinka és sör mennyisége, a kocsmáros bérének levonása utáni haszna, – vadászat régebbi jövedelme az engedély lejárta után mindenki szabadon vadászik, jövedelem nincs belőle. – Szilváskertnek szolgáló hét és holdnyi terület, jövedelme holdanként húsz krajcárjával számítva. – A helységből befolyó jövedelmek végösszege: 4140 ft. 7 Xr. – Kiadások: egy, a számadásokat vezető tisztviselő fizetése, deputátumának tételenkénti felsorolása pénzértékével együtt, – egy hajdú fizetése, konvenciója. – Az érseki tized jövedelmének kiszámítási módja. – A helység jövedelmébe beleszámítandók még az uradalmi házak is, nem jövedelmet hajtók az ispánhoz, értéke az összeírás szerint, melynek 10 %-a még levonandó a karbantartásra, – öreg, az összeroskadáshoz közelálló kocsmaház, mely az összeíró szerint csak bontási anyagban értékelhető, árverés, vagy más úton el kellene adni, csak a kút, kocsiszín és istálló maradnak meg, de azok is rossz állapotban vannak, – továbbá a mészárszék, mely szintén alapos tatarozásra szorul, így a 10 % karbantartási költség számítása az akkor becsértékből csak akkor válhat reálissá, ha a kocsmát lebontják, és a mészárszéket tatarozzák, – ezek figyelembevételével a helység értéke: 73800 ft. 25 Xr. – Mellékletekben a hivatkozott hat évi jövedelmi kimutatás az 1782–1787 közötti évekből, az úrbéri jövedelmeket, házcensust, victuáliákat, robotot, dézsmajövedelmeket (utóbbit évenként részletezve), megjegyezve, hogy kiskilencedből nincsen jövedelem, béreket, censusokat szintén évenkénti kimutatásban 1791-i kelettel, – megjegyzi, hogy sem erdeje, sem nádasa nincsen e helységnek, ezért nincs fajzása a lakosoknak, nem tartoznak úrbéri faszállítással az uradalomnak, – megjegyzések a kilenced és tized jövedelmek alakulásáról, – jelentés a kamarához.
Kamarai birtok.
(Bács m.): Gajdobra – Joszán

Tartalomgazda