Eredeti, pecséttel, aláírással elltátott német nyelvű példány, mellékletekkel együtt 22 pagina. 4 db. melléklet.

„Beschreibung” úrbéres adatokkal, amelyet a birtok küszöbön álló eladása alkalmából vett fel Köhler András, különös tekintettel a jövedelmekre.
Rigyicza:
Szomszédos helységek, azok földesurai, határuktól földből hányt határjelek választják el, a kerületi tiszttartó szerint három éve újították meg, határvillongások nincsenek. – Kocsmán és mészárszéken kívül más uradalmi épület nincsen a faluban. – Előbbi vert földből épült, náddal fedett ház, csak a kémény és pincéje épültek szilárd anyagból, – a ház közepén van a konyha, ettől jobbra bejárat a vendégszobába, balkéz felé a kocsmáros szobája, mögötte éléskamra, minden helyiség méreteit is megadja, sem a szobáknak, sem a kamrának nincsen deszkapadlója, csak vert föld, – a nádtető már nagyon régi, a pince a lakószoba és az éléskamra alatt van, égetett téglából épült, méretei, kapacitása, – a ház a téglából kirakott kúttal, istállóval, színnel együtt körülkerítetlen. – A mészárszék újonnan épült az elmúlt évben, alapja tégla, feljebb vályogfalakkal, nádteteje van, deszkapadlóval, méretei. – Az uradalom itt soha nem folytatott gazdálkodást vagy állattartást. – A falu 1316 lélekből áll, valamennyien görökkeleti vallásúak. – 139 jobbágy mellett van nyolc házas és egy házatlan zsellér is, – a telkek szerinti megoszlás táblázatban, a telkek számához még a jegyző, malom, két pópa és mészárszék telke hozzáadandó. – Mind a jobbágyokat, mind a zselléreket az urbárium szerint kezelik, másolatban csatolva. – A helység mérnökileg fel van mérve, egy egész telekhez 32 hold szántó és 22 hold rét tartozik, 1100 számítva holdját, – első osztályba sorolt helység. – A földterület északi része valamelyest homokos, így ez a nyomás némileg terméketlenebb minta másik kettő, – a lakosok panaszolják, hogy a Sztanissityaval szomszédos földeken azok kisállatai úm. borjai, libái, kacsái, tyúkjai lelegelik vetésüket. – A földek termékenysége a megkérdezett lakosok szerint, egy mérő kétszeres közepes évben három és felet ad (az árpából és zabból hozamot nem csak súlyt ad), melyből a termékenység és a föld hozama megítélhető. – A lakosság kizárólag földművelésből és állattartásból él. – Erdő nincsen, sem uradalmi, sem pedig községi. – Községi legelő holdakban való nagysága, legeltethető ökrök, tehenek, üszők, borjak, lovak, disznók, juhok száma, – a lakosok szerint a legelő nem elég nekik, múlt évben kénytelenek voltak legelőt bérelni, összege. – Szőlők nagysága kapásokban, melyek azonban, mint általában a síkságon máshol is, nagyon csekély hasznúak, a lakosok nem is rendelkeznek eladásra való felesleggel, hanem saját maguk fogyasztják, az urbárium szerint félévi szabad bormérésük van. – A lakosok egyébként közepes körülmények között élnek, tartozásaikat időről-időre pontosan fizetik. – Az uradalomnak a következő szolgáltatásokkal tartoznak: a jobbágyok és házas zsellérek által fizetett úrbéri census együttes összege– vicutáliákat megváltják, egész telkenként 51 krajcár értékben, együttes összege, – robot kiszámítása pénzértékével együtt igás- és gyalogrobot-napokban, hosszúfuvarban, – ezek felhasználásának részletezése, kilenced szállítása, gabonaszállítás, épületek karbantartása. – Pálinkafőző-üstjeik száma, taxájuk összege. – Három, lóval hajtott szárazmalom, censusuk egyenként és összegezve, egy vízimalom a mocsáron, censusának összege. – Vadászat árendája a Baracskához tartozó Gyurics praedium területével együtt apróvadra, a helységre eső arány. – Két kereskedő, censusuk együttes összege. – Az idetartozó két praedium hetedet ad gabonaneműekből, a falu azonban kilencedet, jövedelmének kimutatása 1779–1788 között, – búzából, árpából, zabból, évi átlaguk kiszámításával, pénzértékével együtt, – báránykilenced hozama 1780–1788 között a kilenced aluliak megváltási összegével együtt, – méhkilenced jövedelme, illetve megváltása, – szalma kilenced és heted jövedelme téli és nyári szalmából, pénzértéke. – A tized jövedelme a kalocsai érsekséget illeti, melytől az uradalom bérbe vette, befolyt jövedelmek. – A kocsma jövedelménél figyelembe veendő, hogy konyhájából nincs jövedelem, mert nem betérő vendégfogadó, nem országút mentén fekszik, ugyanezért szállóvendégek sincsenek, csak italmérésből van jövedelme, kimért bor és pálinka mennyisége, haszna. – Jövedelmet csökkentő tényezők, a helységnek elég terméke, állata van, ezeket el is tudja helyezni, a földek mennyisége is jó, – a lakosság faszükséglete nem biztosított, szalmával kénytelen fűteni és főzni, a háztetőkhöz szükséges nádat is másünnét kénytelenek beszerezni, – termékeiket a három mérföldnyire fekvő Baján tudják értékesíteni. – Kiadások: a falut a szomszédos Katymar helységgel együtt, mely szintén a szantovai uradalomhoz tartozik, egy ispán vezette, fizetésének és deputátumának a falura eső része, – szükséges lenne a robot-kihajtásokra, gabona- és borszállítmányok kísérésére, szérű őrzésére egy hajdú, ennek fizetése, deputátuma. – A kiadások levonása után a jövedelmek nettó végösszege: 1152 ft. 39 Xr. – Mellékletekben jelentések, az uradalmi épületek becslése, kőműves, ács, asztalos, lakatos, üveges munka alapjánurbárium pontjainak másolata.
Kamarai birtok.
(Bács m.): Rigyicza – Piakova – Szalasity