| Szöveg |
„Beschreibung”, amelyet a borosjenői uradalom bérbeadása alkalmából vettek fel.
Borosjenői uradalom:
Az uradalom caput bonoruma Borosjenő, melyről nevét is nyerte, három falu tartozik hozzá, Sikula, Apatelek, más néven Mokra és Gyarmata, mindegyik távolsága a caput bonorumtól. – Birtoktörténeti adatok, a birtok megoszlása a kamara és báró Péterffy 1798-ban bekövetkezett örökösök nélküli elhunytakor fiscusra szállt javak között. – Az eredeti kamarai birtok házi kezelésben volt, a fiscusra szállt rész Atzél úrnak bérbe adva. – Másnak nincsen tulajdonrésze a helységekben, kivéve Borosjenőn egy inscriptionalis telket, melyet a meghalt báró még 1763-ban Szabó Józsefnek 50 dukátért inscribált. – Szomszédos helységben, azok birtokosai. – A határjelek felújítása, ahol szükséges volt, a tavalyi határjárás alkalmával megtörtént. – Általános megjegyzések a jövedelmet növelő gazdasági tényezőkről. – Köztudomású, hogy a felmérés alkalmával, illetve az előtt a földek szétszórtan feküdtek, nem is voltak rendesen megművelve, leginkább csak kukoricával vetették, a szabályozás óta rendesen művelik. – Erdők, jövedelmüket együtt kezelték, nagyságuk holdakban, tölgyfákból állnak, néhol szilfákkal és fehér bükkel keverten. – A lakosoknak az erdőkben irtásföldjeik vannak, melyeket a terület szabályozásakor elvettek, a síkságon kaptak helyette földet. Mikrán a promontóriumon nemcsak az uradalomnak, hanem a lakosoknak, idegeneknek is vannak szőlei heted, illetve kilenced és tized fizetése ellenében. – A rétek és legelők közepes állapotban vannak, irtották őket, az uradalom és a lakosok közösen használják. – Borosjenőn kívül Mikrán is uradalmi mészárszék, azon kívül vendégfogadó és két kocsma, a többi helységben parasztházban méret bort és pálinkát az uradalom, kocsmáros bére hordónként. – Borosjenőn évi három vásárt tartanak, időpontjuk. – A Fehérkörös keresztülfolyja Borosjenőt és Sikurát, bár nem hajózható, de hajózhatóvá lehetne tenni, ha a rajta épített sok malmot szabályoznák és a folyómedret kikotornák, a fiscusi portióhoz egyhatod rész malom is tartozik Sikulán, neve. – Bányák nincsenek az uradalom területén. – Jövedelmek felvételénél a kiadott általános szabályokra volktak tekintettel, a becslésnél pedig az 1797-ben kiadott rendeletre, ennek figyelembevételével kilenc évi átlagjövedelmet vesz fel, kétszeres, árpa, zab, kukorica, kenderkévék, kendermag, bab, bor, pálinka (gabona és szilva), széna, téli és nyári szalma, pénzértéke. – Jövedelmet csökkentő tényezők: az uradalomnak minden feltétele megvan a gazdálkodáshoz, állattartáshoz, hátráltatja azonban ezt, hogy a földek nagy része árvizeknek ki van téve. – A mokrai szőlőhegy, mely a többitől elkülönülten áll, sokat szenved a szélviharoktól, zivatarok is gyakran verik. – Az egész uradalom területén nincsen egy pince sem, melyet a víz el ne öntene, egy éven túl, nem tudják a termett bort tárolni. – Mivel némely helység Aradtól hat mérföldnyire fekszik, a termények piacra szállítása nehézséget okoz. – Ide tartozik még az a tény is, hogy a verebek és varjak nagy serege jelentős károkat okoz, egész táblákat felesznek.
Borosjenő:
Síkságon fekszik, a modeni kamarai uradalom helységei veszik részben körül, felsorolásuk égtájak szerint, az uradalom Sikula helységével is határos. – Gazdasági épületek, melyek jövedelmet hajtanak: a városon átfolyó Körös hídjával (mely a várba vezet) szemben nagyon régi, fából épített, szalmával fedett vendégfogadó, bejáratától jobbra lévő helység, melyben négy lépcsőn lehet feljutni, jelenleg ivószoba, baloldalt a kocsmáros lakószobája, középen konyha, a mellett kamra, melyet középen fallal kettéválasztva két kamrát nyertek, az egyik alatt kis pince, hozzávetőleges kapacitása. – Hátul az udvarban istálló, két részből áll, 12 lóra, a kettő között kocsiszín, fából épült, szalmával fedett. – Az udvar nagysága négyszögölben, a ráépített épületekkel együtt értéke a csatolt becslés szerint. – A fogadótól 400 lépésnyire keleti irányban a Körös partján a főutcán fából épített, földpadlós, szalmával fedett kocsma, egy szoba, konyha, kamrából áll és jó anyagból épült. Boltozatos pince, hozzávetőleges kapacitása. Kerített udvarával együtt, értéke. – Továbbmenve keleti irányba a Bolukány malom mellett másik, fából épített öreg kocsma, mely azonban múlt télen, a tetejére esett nagy hó súlya alatt összedőlt, annyira, hogy nem is reparálható, nem értékeli. – A város nyugati végén áll a kamarai kocsma, de olyan öreg, és omladozó állapotban van, hogy nem is javítható már, rövid időn belül összedűlne, sűrgősen le kell bontani. – Ivószobából, kocsmáros lakószobájából, konyhából és éléskamrából áll, pincéje fából épült, kapacitása. – Az udvaron vert földből istálló, kocsiszín, szalmával fedett, értéke. – Az elsőként említett uradalmi vendégfogadóval szemben mészárszék, fából épült, szalmával fedett épület, a két földesúré közösen, nagysága, értéke. – A várba vezető út mellett báró Péterffy pálinkafőzdéje, néhány éve más célra használják, ezért nem lenne helyes a jövedelmet hajtó épületek közé sorolni. – A Körös hídjától mintegy 300 lépésnyire kamarai serfőző, jó anyagból épült, zsindellyel fedett, a hosszában épített házba elsőnek a konyhába lehet belépni, ebből jobbra nyílik a serfőző lakószobája, balra pálinkaégető nyolc üsttel, távolabb a serfőző egy üsttel, malátatároló, szárító. – Az egész épület hamarosan tatarozásra szorulna. – Az udvaron fából és földből épített istálló 14 marhára, szalmával fedett, elől a ház sarkánál kút, melynek vize rossz, az egész épület értéke. – Gyümölcsöskert, benne fából épített aszaló, méretei, hosszú agyagkemencéje van, értéke. – Gazdasági épületek, melyek a gazdálkodás folytatását szolgálják. – A város nyugati vége felé kamarai kasznárház, vályogtéglából épült kő alapzatra, zsindellyel fedett, méretei. – A ház közepén 8 lépcsőn feljárat, az épület öt szobából áll, melyek közül az egyiket kamrának használják, félig boltozatos, fatetős pincéjének kapacitása, közel áll a beomláshoz. – Elől az udvarban öreg, fából épült ház, omladozó zsindelytetővel, cselédháznak és konyhának használják. – Hátul istálló 8 lóra, kocsiszín két kocsira, méretei, ezek fából épültek, szalmával fedettek, az egész értéke. – A kasznárháztól mintegy 50 lépésnyire dél-keleti irányban pajta, kapacitása, jó anyagból épült, zsindellyel fedett, közepes állapotban van, értéke. – A két épület között fából épített, szalmával fedett pince, mely azonban a víz feltörése miatt csaknem teljesen használhatatlan, méretei, értéke. – A pajtától nem messze tíz, sövényből font kukoricagóré, faoszlopokon állnak, együttes értékük. – Hátul egy kőoszlopokra épült góré, mely zsindellyel fedett, méretei, értéke, az előbbiekkel együtt. A főutcán a kasznárháztól keletre kamarai ispánház, fából épült, náddal fedett. – Bejárata a konyhából, ebből jobbra két kis szoba nyílik, balra cselédszoba. – Az udvaron kis fatetős, zsindellyel fedett kamra, hátul az istálló szintén fából épült, szalmával fedett. – Az udvar nagysága, az egész értéke. – Távolabb, a serfőzővel szemben kőalapzatú, de fából épített, zsindellyel fedett ház, a pécskai fiscusi provizor szállása, balra két szoba, jobbra cselédszoba és éléskamra, középen konyha, az első szoba alápincézett, kapacitása. – Az udvaron jobb kéz felé öreg fa épület, annyira rozoga, hogy veszély nélkül nem lehet belépni, bal kéz felé két istálló és egy kocsiszín, fából építve, zsindellyel fedettek. – Nagyon rossz állapotban van az egész épület, maga a ház is összeomlással fenyeget. – A ház és istállók között kővel kirakott kút, zsindellyel fedve. Értéke kis konyhakerttel együtt. – A Körös túlsó partján pálinkafőzde, fából épült, 3 üstre, roskadozó állapotban van. A tőle 15 lépésnyire álló ház, mely a pálinkafőzdés lakásául szolgált, most az uradalmi huszárok lakása. Fából épült, zsindellyel fedett, két szobából, konyhából, kis kamrából áll. – Az udvaron, szemben a házzal, öreg istálló, már nagyon rossz állapotban, 12 tehénre. Kerített udvara nagysága, az egész értéke. – A ház és az uradalmi mészárszék között az uradalom által épített fahíd, mely a már romos várba vezet, a kapujától mintegy húsz lépésnyire régi katolikus templom, törökkori maradványnak tűnik. – Mellette a plébánia, szilárd anyagból építve, zsindellyel fedett, jó állapotban van. A vár körülsáncolt árka már betemetett. – A várkaputól balra, a régi fundamentumra, régi falra épített ház, jó anyagból, zsindellyel fedett, méretei, egyik végén lakik a kádár, szoba, konyhás és nagyon kis kamrája van, azonkívül műhelye. – Másik végén a kasznár lakik, két szoba, konyha, kamrából, éléskamrából álló lakása van, alatta pince, kapacitása. Az egész értéke. – Mögötte alig öt lépésnyire magtár, becslésénél figyelembe veendő, hogy régi és újabb anyagból építettek, leírása, rekeszei, értékük egyenként. – A régi magtár mögött rondella, néhány éve fedték be kemény zsindellyel, magtárrá alakították, kapacitása. Mindegyik magtár alápincézett, az egész értéke. – Van itt még egy ház, a plébániatelek mellett, szoba, konyha, kamrából áll, de annyira romos, hogy nem értékelhető. – Nem messze tőle szalmatetős, fából épített régi ház, méretei, szoba, konyha, kamrából áll, a sekrestyés lakik benne, értéke. – Nem messze a kasznárháztól van a molnárház, míg a malom működött, a molnár lakott benne, már nem értékelhető, tönkrement. – A Hada nevű gyümölcsöskertben kunyhó, értéke. – A romos házak bontási értékének számítása. – A jövedelmező és gazdálkodáshoz szükséges épületek értéke egyenként kőműves, ács, asztalos, lakatos, cserepes mesteremberek becslése alapján. – Jövedelmek számbavétele: majorja nincs itt az uradalomnak, juhászat, sertéstartást, svájci tehenészetet sem folytat, a tisztek jelentése szerint szokott mintegy 140 disznó lenni, melyekből ötvenet hízlalnak és eladnak, értéke. – Mivel a vidék méhtartásra nem nagyon alkalmas, csak mintegy 30 családot tartanak, eladott méz és viaszhozamának pénzértéke. – A kanász bére pénzben és természetben, összegezve pénzértéke. – Méhész konvenciója. – Disznók táplálékának hízlalásra, értéke. – Sertések száma, anyadisznók, süldők, malacok száma, értéke. – A lakosok, néhány mesterembert kivéve, valamennyien oláhok, 3 pópájuk van, görög-keleti vallásúak. – A kamarai jobbágyok száma a házas zsellérekkel együtt 85, 24 1/4 telkük van. A fiscusi jobbágyoknak a 14 házas zsellérével együtt 237 házuk van, 62 4/8 telkekkel. A kett összegezett számából levonja a plébános, a 3 pópa és a jegyző telkét, melyek mentesek. – Egy egész telek 28 hold szántóból, 12 hold rétből áll, holdanként 1100 négyszögöllel számítva. – A földterület (a szőlő kivételével) síkságon fekszik, a telkek felosztásánál egy darab erdőbe, cserjésbe esett, ezeket irtani kellett, mégis mint telek után szolgáltatnak utánuk. – A föld nagyon termékeny, egy mérő búza négy, kétszeres és zab hét mérőt hoz. Árpát nem igen vetnek, csak ritkán, a termés súlyát is megadja. – A földet az urbárium bevezetésekor 2. osztályba sorolták. – A lakosok saját terményükből élnek, főleg sertéstartással foglalkoznak, mert a vidék igen alkalmas rá. – Saját erdejük, az uradalomtól elkülönített, nincsen a lakosoknak, használata az urbárium alapján. – Közös legelő, nagysága holdakban, tiszteknek, plébánosnak, pópáknak itt legeltethető állatainak száma. – Jóllehet, a lakosoknak nehéz terményeiket elszállítani, állattartással könnyítenek megélhetésükön, kötelezettségeiket így pontosan tudják fizetni. A következő úrbéri szolgáltatásokkal tartoznak: a kamarai és fiscusi jobbágyok száma, házas zsellérekkel együtt házcensusuk együttes összege. – Victuáliák jövedelme telkenként 51 krajcárjával számítva. – Robot szabályozása, robotnapok száma, pénzértéke. – Szabad fajzás fejében telkenként egy öl fát tartoznak beszállítani, mennyisége, pénzértéke. Figyelembe véve, hogy 2 gyalogrobot kell a levágásra, egy igásrobot a beszállításra. – Hosszúfuvart négy telkenként tartoznak kiállítani, két napi járásra, mennyisége, pénzértéke. – Házas zsellérek robotjának mennyisége, pénzértéke. – Házatlan zsellérek száma és robotja az 1791. és 1799. évek között, átlagának pénzértékét veszi. – Robotjövedelmek összegzése, mivel azonban a tisztek jelentése szerint mind a kamara, mind a fiscus oldalánál vannak évente behajthatatlan napok, ezek száma, levonásukkal korrigálja a jövedelmet. – Pálinkafőző üstök száma, taxájuk jövedelme fenti évekből, mindkét földesúr részéről, pénzértékének az átlagot veszi. – Kilenced jövedelmek évenként feltüntetve kétszeresből, árpából, zabból, kukoricából. Kenderből kendermagból, babból, pénzértékük együttesen. – Bárány-, gida- és méh-kilenced pénzértéke. – Bor-kilenced hozama évenként, pénzértéke. Kilenced jövedelmek összegzése. – Tizedjövedelem csak a kamara részéről, ugyanezekből a tételekből, mennyisége. – A fiscusi részen hetedet adnak, évenkénti jövedelme, pénzértéke. – A két földesúr közös erdeinek nagysága 14514 hold, több részre van felosztva, tölgy-, köris- és bükkfákkal váltakoznak, vannak csak tölgyektől álló részek, mind a hét rész névvel. – Felmérés és vágásokra való felosztáskor megállapított nagysága, kitermelhető fa mennyisége, pénzértéke. – Minden negyedik évben makkoltatható, hízlalható disznók száma, taxájuk jövedelme. – Vadászatból nincsen jövedelem, erdő jövedelmek összegzése, itt figyelembe veendő, hogy az urbárium szerint a lakosoknak szabad fajzásuk száraz ágfára szól, amit saját használatukra vihetnek, azokban a hónapokban azonban, amikor száraz fa leginkább van, ezek zömmel víz alatt fekszenek, ezért a közel fekvő erdőrészekből zöld fát is vágnak, erre számítandó fa mennyisége, mely levonandó a fenti pénzösszegből. – A mokrai promontóriumon kamarai szőlő, nagysága holdakban (!), számadások tanúsága szerint must hozama évenkénti kimutatásban, átlagjövedelmének pénzértéke, figyelembe véve, a megmunkálására fordított robotnapok számát. – Ugyanitt van még egy kamarai szőlő, amelyet a volt provizortól (neve) occupáltak 1798-ban, nagysága holdakban, hozama, pénzértéke. – Uradalmi földnek a szabályozás alkalmával mind bekerültek a jobbágyi földek nyomásába kiosztották a lakosoknak. – Az uradalom irtásokat használ, nagyságuk holdakban, ezek idegeneknek vannak árendába adva, évi összege, azon kívül kukoricát adnak, a tisztek vallomása szerinti mennyisége, pénzértéke. – Téli és nyári szalmahozama az allódiális földek után, hét évi átlagának pénzértéke. – Rétek nem tartoznak a kamarai portióhoz, valamelyes szénát az erdőkben kaszálnak, nem értékeli. – A Péterffy portio irtásainak szénahozama a tisztek tanúsága nyomán, pénzértéke. – Az uradalomnak saját, elkülönített legelője nincsen, évi száz forint árenda ellenében átengedi az erdei legeltetést (meghatározott részeken) a lakosoknak, melyet az erdei jövedelmeknél számba véve itt csak harmadára értékeli. – Homokos, zsombékos helyek, melyek nem jövedelmeznek, nincsenek. – A helységen kívül nyugati irányban körös-körül vízzel körülvéve a Hada nevű gyümölcsöskert, a mérnöki felmérés szerint 23 holdnyi. – 1900 szilvafa és 68 barackcsemetéjének értéke, kamatát számítva jövedelemnek. – Keleti irányban cölöpkerítéssel körülvett szilvás, 851 fával, itt is értékének kamatát veszi jövedelemnek. – A serfőző háztól nem messze a Bukovinczky kertje néven hívott gyümölcsös, 350 szilva és 28 körte, alma, barackfával, jövedelme. – Összegzi a három gyümölcskert jövedelmét, levonva belőle a csősz bérét, adja meg a nettó jövedelmet. – Halászat bérbe van adva, bérösszeg. – Mészárszék árendájának alakulása évenként, átlagjövedelme. – Malom árendájának fiscusra és kamarára eső hányada. – Itt lakó görög kereskedők censusának kilenc évi átlagának megoszlása a két földesúr között. – Hetivásárok árendájának összege, megoszlása. – Évi három vásár, pénzjövedelmük összegzése. – A kamarai kocsmában évente kimért bor, szilva- és gabonapálinka mennyiségének alakulása, haszna, ugyanígy a fiscusi kocsma jövedelmének kimutatása. A 9 év alatt kimért sör mennyisége, haszna, a kiadások részletezése, levonása után. – A helységből befolyó jövedelmek végösszege: 6750 forint 47 Xr. – Jövedelmet csökkentő tényezők: mivel a helység mindent megtermel, ami az életfenntartáshoz és gazdálkodáshoz szükséges, jövedelmet közvetlenül csökkentő tényezők nincsenek, de mivel a terület egy részét a víz elönti, gyakran az egyik nyomás teljesen víz alá kerül, vetését teljesen elmossa. – Szőlőhegyén a szelek, zivatarok okoznak kárt. – Panaszolják a lakosok, hogy főleg telente és tavaszi időben nehezen tudják a rossz utak miatt termékeiket a hat mérföldnyire fekvő Aradra szállítani; továbbá, hogy a madaraktól nehezen tudják a termést őrizni. – A plébániára és templomra eső fiscusi kegyúri járandóságok részletezése, pénzértékükkel együtt (bor, kétszeres, készpénz, tűzifa, disznó, sekrestyés fizetése). – Mellékletekben az erdők becslése, nagysága, kitermelhető fa részenként, jelentések. – Különböző becslések, szolgabíró és esküdt, helyi elöljáróság által végezve földekről, gyümölcsösökről, szőlőről. Táblázatos jövedelmi kimutatások évenkénti felosztásban.
Sikula:
Mocsaras síkságon terül el, határai, szomszédos helységek, azok földesurai. – Szintén a kamara és Péterffy báró halála óta a fiscus a földesúr. – A kerülős községgel lévő határvillongások a határjelek megújításakor megszűntek. A hosszában meglehetősen elnyúló falu közepén szalmával fedett faház, zömmel paraszti munkával készült, kocsmaépület, két szobája, konyhája, kamrája van, alatta téglával kirakott, fatetős pince, kapacitása. – Az épület méretei, értéke becslés alapján. – Juhászatból, tehenészetből, sertéstartásból, méhészetből nincsen az uradalomnak jövedelme. – A lakosok valamennyien oláh nemzetiségűek, görög-keleti vallásúak, templomuk, pópájuk van. – A kamarai jobbágyoknak 29 2/8 telkük, 101 házuk van. Hét házas zsellér is lakik itt. – A fiscusi portióhoz 47 2/8 telek és 157 jobbágy, 7 házas zsellér tartozik. – A telek appertinentiái ugyanazok, mint Borosjenőnél. – A földterület síkságon fekszik, nagyobb része azonban erdővel, cserjével benőtt, termékenységére nézve jó, a lakosok saját bemondása szerint egy mérő búza öt, kétszeres hat, zab hét mérőt terem, súlyukat is megadja. – Az úrbéri osztályozás második osztályba sorolta a helységet. – Ipart, kereskedést nem űznek a lakosok, főleg sertéstartással foglalkoznak, azzal könnyítenek megélhetésükön. – Saját, az uradalmitól elkülönített erdejük nincsen, az erdőhasználat azonban megengedett saját használatukra. – Irtásaik, melyek az erdőben szétszórtan vannak, már nincsenek, mindegyikük a síkságon kapott helyette földet. – A község legelőjén a pópa és a jegyző legeltethető állatainak száma. – Szőlők nincsenek a helységben. – A lakosság helyzete elég nyomorúságos, sokan hátralékban vannak kötelezettségeikkel. – Az uradalomnak a következő szolgáltatásokkal tartoznak: a jobbágyok és házas zsellérek által fizetett házcensus, együttes összege, mindkét földesúr jobbágyai részéről. – Kulináriák jövedelme telkenként 51 krajcárjával számítva, részletezése tételenként. – Mivel egyik földesúrnak sincs itt allódiuma, a robotot zömmel a borosjenői szőlő és földek művelésére fordítják, szabályozása, napok száma, pénzértéke. – Szabad fajzás fejében telkenként egy öl tűzifával tartoznak, vágására két gyalog, szállítására egy igás robotot számítva, pénzértéke. – Négy egész telkenként tartoznak egy hosszúfuvarral két napéi távolságra, pénzértéke. – Házatlan zsellérek nem minden évben vannak, táblázatban tünteti fel robotnapjaikat évenkénti megosztásban, pénzértéke. – A tisztek vallomása szerint behajthatatlan robotnapok száma és értéke, ezeknek, valamint a bírónak, aki pedig mentes a robot alól, munkájának leszámításával rectificálása. – Pálinkafőző üstök száma a két földesúr részéről külön-külön, évenként feltüntetve, taxájuk jövedelme. – Kilenced jövedelmek a számadások tanúsága szerint évenként kétszeresből, árpából, zabból, pénzértékük kiszámítása. – Kukoricát csöves állapotban adják, mennyisége, értéke. – A kilenced jövedelem részletezése a fiscusi portio részéről. – Bárány- gida- és méh-kilenced jövedelme. – Hegyjog, hegyvám nincsen. – Tizedet a kamarai portióban fizetnek, ugyanezekből a tételekből, mennyisége, a fiscusi részen hetedet adnak. – Uradalmi erdők, zömmel tölgyfákból állnak, nagyságuk holdakban, eddig nem kezelték szakszerűen, erdőrészenként kitermelhető fa mennyisége, pénzértéke. – Makkoltatás minden negyedik évben lehetséges, hízlalható disznók, taxájuk jövedelme. Vadászat nincsen. – szőlőhegy, földesúri szántók nincsenek. – Téli és nyári szalma jövedelmét itt veszi számba, mennyisége, pénzértéke. – A fiscusi portión lévő rét, nagysága holdakban, szénahozama, pénzértéke. – A kamarai portión nincsen rét; másik rét, mely a lakosok közt kenderföldnek van kiosztva. – Hosszúmező nevű diverticulum, kelet felé fekszik a falutól, 163 holdnyi, évek óta heted ellenében átengedik a lakosoknak, jövedelme kétszeresből, zabból, kukoricából. – Uradalmi legelő, nagysága holdakban, a lakosoknak átengedték 2 erdőrész legeltetésével együtt, évi 200 forint árendáért, mivel azonban ezt az erdőt feljebb már értékelte, itt rectificálja az értéket. – Malom árenda jövedelmének megoszlása a két földesúr között. – A Fehérkörös halászata árendájának évi összege. – Egy malmon a fiscusnak hatodrésze van, jövedelme. – A kamara, saját kocsma hiányában, magánháznál méret italt, kimért bor, szilva- és gabonapálinka mennyisége, pénzértéke, évenként feltüntetve. – fiscusi kocsmában kimért ital mennyisége, haszna. – Jövedelmek nettó végösszege a helységből: 3261 forint 42 Xr. – Panaszolják a lakosok, hogy a Körös árvize gyakran elönti a legelőt és sokáig megül rajta. – Termékeiket is nehezen tudják elszállítani, Arad város 3 állomásnyira van. – Mellékletek azonosak az elsővel.
Gyarmata:
Mocsaras síkságon terül el, szomszédos helységek, határjeleit mindenhol megújították, ezért nincsenek határvillongások. – A falu közepén öreg pálinkafőző ház, fából épült, leginkább robotban, szalmával fedett, 3 üstje van, szoba, kamrából áll, méretei, kerített udvarával, fával kirakott kúttal együtt, értéke. – A falun kívül, az aradi úton vert földből, szalmával fedett kocsma, szobából, konyhából, kamrából áll, kis fából épített pincéből, mindössze 10 akóra. – Udvarral, kerttel együtt, értéke. – Ugyancsak az aradi úton, Borosjenő felé is áll egy magányos, már használhatatlan kocsma, nem értékeli. – Uradalmi major, nincsen, állattartást sem folytatnak. – A lakosok itt is oláh, görögkeleti vallásúak, templomuk, pópájuk van. – 16 6/8 telkük van, 74 jobbágyház, házas vagy házatlan zsellérek nincsenek. – A telek appertinenciái mint a caput benorumnál, termékenységük szintén. – A lakosok iparral, kereskedelemmel nem foglalkoznak, csak földművelésből és állat-, főleg sertéstartásból élnek. – A lakosság nagyon szegény ugyan, kötelezettségeiket mégis elég pontosan teljesítik, tartozásuk nem igen van. – Úrbéri szolgáltatásaik a következők: a 74 háza után fizetett házcensus együttes összege. – Telkek után járó victuáliák telkenként 51 krajcárjával számítva, együttes összege. – Robot szabályozása, robotnapok száma, hosszúfuvar, úrbéri faszállítás mint előbb, pénzértékük egyenként, majd összegezve, rectificálva a tisztek vallomása szerinti behajthatatlan napok értékével. – Pálinkafőző üstök nincsenek. – A dézsmajövedelmek tanúsága szerint heted jövedelme kétszeresből, árpából, zabból, évenként feltüntetve, pénzértéke. – Kilenced jövedelmének részletezése évenkénti feltüntetése gabona-fajtánként, kukorica, kender, kendermag, bab, pénzértékük egy évre eső hányada. – Tizedet nem adnak. – Uradalmi erdő nagysága, túlnyomórészt tölgyfákból, kitermelhető fa mennyisége, pénzértéke. – Makk négy évenként terem, hízlalható disznók, censusuk jövedelme. – Remanenciális földek nagysága, jövedelme, krumplival, kukoricával vetik, kocsmárosnak ingyen átengedve egy darab. Kocsmákban kimért ital mennyisége, haszna évenként. – Jövedelmek végösszege: 732 forint. – A földek termékenyek, de a Csigér folyó áradásától sokat szenvednek. – Aradtól 5 1/4 mérföldnyire fekszik a falu, termékeiket nehezen tudják beszállítani. – Mellékletekben előbbieken kívül az urbárium is bemásolva, a ráadott észrevételekkel együtt, inventariumok. – Uradalmi szántók, rétek részletezése az egész uradalom területén.
Kamarai birtok.
(Arad m.): Borosjenői uradalom: Borosjenő – Sikula – Apatelek oder Mokra – Gyarmata
|
Közgyűjteményi portál