HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 197. - No. 010 / a.

Dátum 1801. október 15.
Jelleg

Eredeti, dátum, aláírás, viaszpecsét német nyelvű 8 pag.
(Mellékletek.)

Szöveg

(Aestimatio) „Schaetzung”
Készítette a Bánáti Kamara temesvári számvevősége.
A Krassó megyében fekvő és a lugosi kamarai adóhivatalhoz tartozó, egyedül csak császári fegyverekkel a töröktől visszahódított Tinkova possessióról, melynek vlach lakosai görög, nem egyesült vallásúak. Mindenfajta adózás szempontjából a harmadik adókategóriába tartoznak, az alábbiak szerint. Az irat jobboldalán két rovatban az egy évi jövedelemösszeg forintban ennek 5 %-kal számított tőkésített értéke forintban.
Tinkova:
Telekadó: az 1. sz. kimutatás (UC 197 : 9 (a)) szerint megadva az összes nyolcadtelkesek és összes zsellérek, lakosok mindösszesen, akik fejenként és évenként 1–1 forintos censust (telekadót) tartoznak fizetni. telekadó összesen, kivetve. – Robot: az urbárium előírásai szerint a tinkovai lakosoknak mind természetben, mind készpénzben tökéletessége az alábbiak szerinti robottal szolgálni: a nyolcadtelkesek á 13 nappal összesen tartoznak 1248 robotnappal a zsellérek á 8 nappal összesen tartoznak 48 robotnappal robotnapok mindösszesen, melyeket á 10 krajcárral számítva, robotnapok értéke összesen, kivetve. – „kisebb adók”: az itt lakó nyolcadtelkesek által egyenként és összesen fizetendő adómegváltás összege összesen, kivetve. (Oldalösszesítés) – Az „Industrialiák”ért: a tinkovai lakosok az első telekmegosztás óta örökjogon használnak bizonyos földeket (Industrialien), melyeket gyümölcsös- és káposztáskertekként hasznosítanak, s amely területek után holdanként a megyének „titulo contributionis” 10, az uradalomnak pedig 30 krajcárt tartoznak fizetni. Ez a földterület a már hivatkozott 1. sz. kimutatás szerint 2 holddal kevesebb, mint a hivatalos úrbéri felmérés szerint. Mivel azonban ezeket senki sem használja, ezt a többletterületet a többi „Überland”-hoz kell hozzászámítani. Tehát a fizetendő adóösszeget mindenesetre csak az 1. sz. kimutatásban is szereplő területre szabad kivetni. Ezen adóösszeg az uradalom számára évente 6,3 3/4 forintot jövedelmez. – Házatlan zsellérek robotmegváltása: a 2. sz. kimutatás (197 : 10 (c)) szerint Tinkován nincs egyetlen házatlan zsellér sem, így robotmegváltásuk címén innen az uradalom számára semmiféle jövedelem sem várható. – Gabonatized (dézsma): a 3. sz. kimutatás (UC 197 : 10 (d)) szerint az évi gabonadézsma mennyisége 9 év alapján számított átlagban gabonafajtánként (kétszeresből), kukoricából mérőben és kenderből kötegben) megadva. – Mivel a helységben nincs gabonaeladási lehetőség, a lakosoknak terményeiket Lugosra vagy Karánsebesre kell elszállítaniuk. Mindkét piac távolsága Tinkovából 2 mérföld. A fenti dézsmagabona értékét a lugosi piaci árak alapján határozták meg. Fent részletezett gabonafaják egyenként megadott értéke, dézsmagabona értéke összesen. – Megjegyzés: a conscriptor elmondja, hogy a lakosoknak igen sok idejük megy még el a fuvaron kívül (szekérrakomány gabonafajtánként s mérőnként megadva) az eladással is, amely idő fejében megilleti őket 2 fuvarbárca, illetve ennek értéke, mely a szállított gabonaféleségek szerint változóan, mérőnként és összesen is megadva. Az így kiszámított végösszeg, mint szállítási költségtérítés, a fentiekben megadott dézsmagabona összértékéből (mint az uradalom jövedelméből) levonásra kerül. A levonás után fennmaradó végösszeg feltüntetve. – Egyéb földesúri tized: a már hivatkozott 3. sz. kivonat szerint adja meg a becslő a 9 évi jövedelemből számított évi átlagjövedelmet. – báránytizedből, forintértékben méhtizedből, forintértékben – fentiek szerint a tizedmegváltás (gabona-, bárány- és méhtized) végösszege kivetve. – Az úgynevezett királyi haszonvételek és további uradalmi bevételek: a 4. sz. kivonat (UC 197 : 10 (e)) adatai szerint a 9 év alatt befolyt különböző uradalmi jövedelmek átlaga kocsma árendájából – mészárszék árendájából – halászati (jog) árendájából (összesítése) – rakia (pálinka) főzők taxájából – malomcensusból – kereskedői (kereskedelmi) adóból – ipari adóból – fenti árenda-taxa- és census-jövedelmek együttes értéke, kivetve. – A sör- és pálinkafőzés (égetés) jogáért: az Udvari Kamara 1796. április 27-én kelt, 5776. sz. decrétuma elrendeli, hogy a kocsma árendaösszegének 10 %-át a sör- és pálinkfőzés joga fejében még az eredeti összeghez hozzá kell számítani. Az előzőekben kimutatott átlagos árendaösszeg 10 %-a ennek értelmében megadva és mint további jövedelemösszge, kivetve. – Allódiális földterületek: az 5. sz. melléklet (UC 197 : 9) (conscriptio) részletesen ismerteti az alábbi, itt csak röviden felsorolt allódiális földeket: úgynevezett „Extra Huttung”, nagysága holdban megadva, melynek valamivel több, mint fele fákkal benőtt terület. A conscriptor tartja magát a vonatkozó kamarai rendelethez, mely szerint fenti, elbozótosodott terület holdját 10 krajcárral kell becslésbe venni. Mint ezt ugyancsak olvashatjuk a hivatkozott conscriptioban, mind az egész külső legelő, mind ez a terület már régebben kivétel nélkül árendába van adva, ezért a Krassó vármegyére kiadott igazgatási szabályzat értelmében a becslésnél semmi mást, mint a 9 évi jövedelem alapján számított évi átlagot szabad figyelembe venni, így itt a becslő kénytelen a 6. sz. mellékletben (UC 197 : 10 (f)) megadott évi átlagjövedelmet itt, mint becsértéket megadni. – További allódiális földterület (a már említett conscriptio szerint) a helység területén, nagysága holdban, melynek értéke „parificirtermassen mit der Extra Huttung” megadva. – Malomfundusok „praecario modo” átengedve (nagyságuk holdban) az utánuk holdanként fizetett adóösszeg feltüntetésével. Adóösszeg összesen, kivetve. – A telekmegosztásnál fennmaradt különböző földdarabok, szétszórtan, elkülönítés nélkül, melyeket a tinkovai lakosok legelőterületük megnagyobbításához szeretnének hasznosítani továbbra is, s mely földdarabok (nagyságuk holdban) után így semmi jövedelem az uradalom számára nem várható. – Elvizesedett és még rosszabb minőségű földterületek, melyek alig, vagy egyáltalában nem hasznosíthatók, s amelyekért eddig semmiféle adót nem fizettek (felvételi nagysága holdban), s amelyet ugyancsak a legelőterület megnagyobbítására lehetne fordítani (a lakosok életfeltételeinek javítására) és így ezen becslésben értékük nem szerepelhet. – Megadja még a becslő azokat a terméketlen, elhomokosodott telkeket, futóhomokos és vízmosásos területeket, melyek a helység területén, a külső legelőn, a telki állományú portiók között, a közös legelőterületen, vízparton, külön-külön megadott és együtt nagyságuk holdban. – Fenti területek után semmiféle jövedelem nem származott, mivel így az elsőként felsorolt földdarabokat (nagyságuk holdban) a helybeliek minden ellenszolgáltatás nélkül használták és használják, így az utóbb felsorolt területeket (melyek a lakosok földjeivel keverten találhatók) is legfeljebb a már említett legelőbővítésre lehet hasznosítani, így a becslésből ezek is kimaradnak. – További szabad földek: a helybeli pap földjei (holdban) a templomhoz kiosztott föld (holdban) az iskolához kiosztott föld (holdban) a temetőhöz kiosztott föld (holdban) – fenti szabad földterületek összesen, melyek után adót nem fizetnek, s rendeltetésük szerint adómentesen is maradnak, így tehát ezek után semmiféle jövedelem nem várható. További, ugyancsak hasznot nem hajtó földterületek még a helységben szétszórtan található (fekvésük szerint nagyságukkal együtt részletezett) ország- és földutak, valamint határdombok is. Területük összesen. Ezek a területek ugyancsak adómentesen, s így az uradalom számára semmi hasznot nem jelentenek, sőt az ezekre való felügyele (a kötelességek részletezését l. a már hivatkozott conscriptioban UC 197 : 9 is a földesúrra hárul. Értékrovat üresen hagyva. – Erdőségek jövedelmei: mint erről a conscriptioban részletesen olvashatunk, a helység határához nagykiterjedésű, kifejlett fákból álló erdőterület található. (Terület a határokra jutó részek levonásával megadva.) Mivel e magas hegyekből és mély völgyekből a kivágott famennyiséget leszállítani és felhasználni rendkívül nehéz, a királyi kamarai adminisztráció bizottságot küldött ki annak megállapítására, hogy ez az erdőterület becslésre harmadik kategória szerint kerüljön. (A bizottság és egyéb körülmények részletezését l. Kaverán helységnél (UC 197 : 8), az azonos címszónál.) – Befejezve a vizsgálatot, a bizottság együttesen arra a megállapításra jutott, hogy (csupán a fővágatok után) az erdőterület holdanként, a 3. értékkategóriának megfelelően, csupán a 20 krajcáros értékkel kerülhet becslésre, a makkoltatási (mindig jelentős összegű) jövedelem kirekesztésével. Fenti erdőterületek értéke összesen, kivetve. – A makkoltatás jövedelmezőségét sem az adóhivatal, sem pedig a kamarai számvevőség nem tudja kimutatni, mivel itt csak az egész erdőkerület jövedelmezősége összesen kerül értékelésre. Így tehát a 7. sz. kimutatás (UC 197 : 10 (g)) előterjesztői, két erdőkerülő vallomása alapján 6 éves átlaggal számolva (a makk ugyanis hatévenként terem) az itt legeltethető sertések számát alapulvéve, ez az uradalom számára évi 480,80 forint jövedelmet jelentene. Az erdőkerülők által feltételezett sertésszám azonban teljesen valószínűtlen (részletes indokolását l. a már hivatkozott conscriptioban), ennek a mennyiségnek csak harmadrészével lehet számolni a becslés alapjaként, azaz makkoltatási jövedelem becsült értéke összesen, kivetve. – Gubacs- és cserkéreg hasznosításából itt semmiféle jövedelem nem várható. – Tinkova possessio összes jövedelmei. ft. 2011, 12 1/24 (egy évre). – Kiadások: a kegyúri joggal kapcsolatban: mivel az itt működő (nem egyesült görögvallású) papnak a kamara adómentes, hivatalával összefüggő paptelkén kívül semmi egyebet nem ad, ilyen kiadás itt a kamarát nem terheli. A nem katolikus iskolamesterrel kapcsolatban: az itteni iskolamester a kamarától semmiféle juttatásban nem részesül, hanem a helység közösségétől kap készpénzfizetést, természetbeni juttatást, (búza, kukorica, só, gyertya) sertést és tüzifát, így tehát a kamarának ezzel kapcsolatban sincs kiadása. – Rezsi-költségek: a kezelési szabályzat értelmében a helység teljes egy évi jövedelmének 10 %-át kell erre a költségre leszámítani. A 10 %-t kitevő összeg feltüntetve, valamint a levonás után fennmaradó tiszta jövedelemérték megadva. Ezen összeg 5 %-kal számított tőkésített értéke megadva, melyből azonban a 8. sz. melléklet (UC 197 : 10 (h)) értelmében a helység legelőnagyobbításával kapcsolatos jövedelemkiesés miatt bizonyos összeget le kell vonni. Levonás után a maradék: Tinkova helység végleges becsértéke: ft. 36 167,28, melyhez azonban a kamarai adminisztráció 1801. február 4-én kiadott, 1956. sz. rendelkezése értelmében még további 5 %-ot kell hozzáadni. Ezen 5 % összege megadva, hozzáadva fenti végösszeghez, kapjuk meg végül Tinkova helység örökárú, végleges becsértékét ft. 37 975,50-t.
Dátum, aláírások, viaszpecsét.
A possessio a lugosi kamarai járadékhivatalhoz tartozik.
(Krassó m.): Tinkova

Tartalomgazda