Főirat: eredeti, dátum, aláírások, pecsétek (viasz); német nyelvű, 20 pag. [Melléklet:]

[Urbarialis Conscriptio] "Beschreibung" címmel, készítette a kamara és Krassó megye közös bizottsága.
A királyi kamarai adminisztráció 1801. március 11-én 2723. sz. alatt kelt rendeletére a többi, ugyancsak elzálogosításra vagy eladásra kerülő kamarai jószághoz hasonlóan ezt a helységet is tényleges állapotának és valódi jövedelmezőségének megfelelően kell összeírni. Ez az összeírás az alábbiakban következik.
Zsena:
A helység a Temes síkságán terül el és igen jó fekvésű. Határainak, szomszédainak égtájak szerinti felsorolását l. Gavasdia helységnél, UC 197 : 1 (a) jelű iratban. Régebbi földesúri jog szerint az erdélyi fejedelem jószága volt, jelenleg ezt a helységet is a második adó-osztályba sorolták. Lakosainak nemzetiségei és vallási hovatartozása l. Gavasdia. Egy papjuk és egy templomuk van – iskolájukat itt is az Aerarium építette, s az épülethez 4 hold földet is kimértek. Határjelek, dombok, l. Gavasdia. Jogbiztosító záradék l. u. ott. A helységnek sem passzív terhei, sem folyamatban lévő peres ügyei nincsenek. – Gazdasági helyzet: a bevételek növelésével, ill. háziiparral: itt a kamara semmi ilyet nem folytat, s így sem haszonról, sem jövedelemcsökkenésről (kárról) nem lehet beszámolni. – Erdők: itt nincsenek. Szőlőművelést a helybeli lakosok nem folytatnak. Bormérés- és mészárszék-jog – itt a kamara sem saját borkimérést, sem húskimérést nem folytat, hanem mindkét jogot bérbeadta. Évi- és hetivásárok itt nincsenek. Vám és rév sincs a helységben. – Halászat és halastavak: halastó nincs a helység határában, a Temes folyón pedig a halászat jogát minden évben árendába adják. Folyóvizekről: a már említett Temes folyón kívül még több kisebb patak (Vuna Koschutto, Vuna Sodi, Vuna Muntjana stb.) is található itt, amelyek részben magán a helységen, részben pedig a falu territoriumán keresztül haladnak és amelyek nyáridőben rendszerint kiszáradnak. – Mindenfajta malmok: itt semmiféle malom nincs, sem malomhelyek nem találhatók. Kőbányák és egyéb kőféleségek sincsenek a helységben. – Milyen terményeket állítanak itt elő: A helybeli lakosok búzát és zabot, illetve többségében kukoricát termesztenek. Legfőbb kereseti lehetőségüket azonban az állattenyésztésben találják meg és amikor a gyümölcstermés megfelelő, ez nemkevésbé kereseti forrásul szolgál számukra. Továbbá szoktak a zsenaiak fuvart is vállalni Pestre és Vácra, mely szolgálattal nemcsak adójukat tudják megkeresni, hanem házi szükségleteiket is kielégíthetik. – Milyen kiváltságoknak (kedvezményeknek) örvendenek: Az itteni lakosoknak a negyedéves szabad borkimérésen kívül egyéb kiváltságuk nincs. – Jövedelemcsökkentő körülmények: 1. Az itteni lakosoknak gabonájukat eladásra az 1 postaállomásra (2 mérföld) fekvő Karánsebesre vagy Lugosra kell szállítaniuk. Megfelelő terheléssel (részletezését l. Gavasdia) az útra és az eladással töltött időre másfél napot kell számítani, s így méltányosnak látszik, ha ezért másfél fuvarra szóló robotbárcát, rakományonként 30 krajcárral le kell számítani, azaz a búza és kukorica árából Lugosra vagy Karánsebesre 3 3/4, a zab árából pedig 3 krajcárt kell mérőnként levonni. – 2. A helység szántóföldjeit a Temes árja gyakran elönti, s ha tartósan a vetéseken marad, igen nagy károkat okoz, míg ha gyorsan levonul, még hasznot is hajthat. – Különböző épületek (hasznot hozók és gazdasági épületek): Az aerarium által épített iskolaépületen kívül, melyet a lakosok gyermekeinek oktatására átvettek és fenntartani tartoznak, egyéb épület a helységben nem található. – Népesedési viszonyok: Egész-, fél-, negyed-, nyolcad- és zsellértelkek, fajtánként összesítve, melyekből jelenleg is majdnem mindegyik lakott, mindössze az egész-, három fél- és egy negyedtelek lakatlan, továbbá két zsellértelken nem ülnek. – A mérnöki felmérések a meglévő telekviszonyok alapján mentek végbe, az egy telekhez kimért szántóföld és rét mennyiségét l. Gavasdia. Egy holdat itt is 1600 négyszögöllel kell számítani. Az egész-, fél-, negyed- és nyolcadtelkekhez kiszabott szántóföld-, rét-, legelő- és házhelyterületek nagyságát l. részletesen Gavasdiánál. Egy-egy házas zsellér mindössze egyholdas házhelyet bír és nem részesül a közös telki állományú legelőterületből sem. – Az előzőekben részletezett földterületekből tehát a közösség kezén lévő szántóföldek, rétek, legelők és házhelyek összesen, holdban, végül mindösszesen is feltüntetve. – Következnek azok a telki állományon kívüli földek, melyeket a lakosok örökjogon bírnak, az úgynevezett "Industrialien", melyek után mind a megyének, mind pedig az uradalomnak meghatározott adót tartoznak fizetni. (l. Gavasdia) Az ilyen földterületek összesen, holdban. – A szántóföldek fekvése, termékenysége Gavasdiáéval megegyezik, s a hozam ettől alig tér el, azaz minden elvetett mérő után búzafélékből a hozam ötszörös, zabból a hozam hétszeres, kukoricából a hozam huszonnégyszeres. Összes súly a fenti terményekből fajtánként megadva. – Földesúri, allódiális földterületek: Az 1797 óta meglévő és bejárással ellenőrzött felvétel és az ennek alapján készített telekszámlálás szerint ilyen földterületek itt: 1. Külső legelő "Extra Huttung", mely a többlet (tartalék)földeken, a telki állományú legelőn, a kaszálóréteken és a sakuli határban szerteszét található, s részben közepes, részben rossz minőségű, elbozótosodott területekből áll. Földterület összesen. – 2. Pluss-terület, a helységen belül, a helybeli lakosok házhelyei és kertjei találhatók rajtuk. Nagysága holdban. – 3. Tartalékföld (Überland), Gavasdia, Szilváshely és Sakul határán, a telki állományú és a külön (külső) legelőnél, mely részben jobb, részben bokrokkal benőtt földekből áll – földterület összesen. – 4. Szénapajta (tároló) számára fenntartott földterület, 2 holdas nagyságban. – 5. Tehénlegelő számára kihasítva ugyanekkora földterület. – Fenti földterület összesen. A következő, fenti, eladásra kerülő földterületek becsértékére vonatkozó bejegyzést (számításbaveendő a 9 évi jövedelmezőség is) l. Gavasdiánál. – 6. A telki állományú földek szétosztásánál fennmaradt plusz-földterületek után a kamara a rajtuk megtermett gabonamennyiségek után beszolgáltatott dézsmán kívül egyéb jövedelmet nem várhat. Földterület nagysága. – 7. A fenti szétosztásnál kimért olyan területek, melyeken nagyobb részben pocsolyák, állóvizek találhatók, holdban. – Fenti allódiális földterületek, előzőekkel összesítve, mindösszesen. – Ezeken kívül találtattak még itt bizonyos szabadföldek, a helybeli pap részére, a templomhoz, az iskolához és a temetőhöz, egyenként holdban megadott nagyságukkal – területek összesen, melyeket a földesúr sem kebelezhet be a saját birtokába, s minden időkre megmarad eredeti rendeltetésének. – Következnek az országutakra, földutakra és határokra eső területek a helység határának különböző részein (a különböző legelőkön, tartalékföldeken és gátakon), ezek összesen 78 holdat tesznek ki. Épségben és szembetűnően való tartásukra felhívást l. Gavasdiánál. – Következnek még az itt található terméketlen és elhomokosodott földdarabok, vízmosások, ugyancsak mindenütt a helység határában (legelőkön, réteken és tartalékföldeken egyaránt), ezek nagysága összesen. – Fenti földterületek állapotuknál fogva semmiféle hasznot nem hajtanak. – A helység rendelkezésére álló legelőterületek elegendő vagy elégtelen volta: Az összesen megadott telki állományú legelőterület (75 hold) a lakosok jelenlegi állatállománya (1404) számára nem elegendő, s ezért kényszerülnek az itt található allódiális földeket legelő céljára árendába venni. Ha tehát a jövendő földesúr ezeket a területeket saját gazdasága számára akarja hasznosítani, ahelyett, hogy árendába adná, ezáltal a falu közössége állataival igen nehéz helyzetbe kerülne, ha a legelőterületet nem nagyobbítanák meg és ezzel nem segítenének rajtuk. Ugyanekkor (ti. a legelőnagyobbításnál) a földesúr sem vesztene ezáltal hasznos területeket, ugyanis a nagyobbítás megoldható az előzőekben részletezett, itt található többlet-földekből, éspedig a 2., 5., 6. és 7. pont alatt felsorolt allódiális területekből, összesen 165 holdat kitéve. Ezek a területek örökjogon megyei bizonyságlevéllel odaadhatók és átengedhetők, mégpedig úgy, hogy ugyanakkor a földesúr részére még mindig megfelelő nagyságú, saját gazdaságához csatolhaó földterületek (külön legelő, többletföldek, szénapajta helye) maradnak (1107 hold). – Adózás, melyet a helység közössége a második adó-osztály szerint teljesíteni köteles: Urbáriális adójövedelmek, készpénzben és természetben. A helység conscriptiójához csatolt "A" jelű irat (UC 197 : 3 melléklet) – urbáriális adójövedelmek kimutatása – szerint az 1799. évi urbáriális előírások szerint teljesített robotnapok teleknagyságonként és összesen is megadva, á 10 krajcárral számított értékükkel együtt (részletesen mint Gavasdiánál). – Az úgynevezett "kisebb adók" ugyancsak teleknagyságonként részletezve (ezt az adót a zsellérek nem fizetik), forintértékben. – Telekadók: mindenfajta telek után egyenként 1–1 forintot tartoznak fizetni. Telekadó összesen. – Gyümölcsös- és konyhakertjeik adója: ezekhez az első telekmegosztásnál örök jogon jutottak, az értük fizetett megyei- és földesúri adót l. Gavasdia. A már hivatkozott adó-kimutatás (UC 197 : 3 'M' jelű irat) szerint az ellenőrző határjárás alkalmával az eredetileg felvett 28 hold helyett csak 27 holdas kert-területet találtak, tehát ennek megfelelően az ezek után fizetendő adó-összeg is csökken. – Pálinka (rakia)főzők taxája: a tűzálló főzőkre kivetett taxáról 1799-re a kamarai főszámvevőség semmit sem tudott kimutatni. Részletesen l. Gavasdia. – Gabonatized (dézsma): a kicsépelt gabona és a visszamaradt szalma beszállításáról l. Gavasdia. Az 1799. évben beszolgáltatott gabonatized mennyisége a kamarai számvevőség kimutatása alapján búzából, zabból, kukoricából gabonafajtánként összesítve, mérőben megadva. – Bordézsma itt nincs, mivel a lakosok itt szőlőművelést nem folytatnak. – Kender- és lentizedet nem természetben adnak, megváltást fizetnek, l. Gavasdia, becsült összege az 1799. évi jövedelem alapján. Dohánytizedet természetben adnának, de itt nem termelnek dohányt, így tizeddel sem tartoznak. – Báránytized: a természetben beszolgáltatandó tized, ill. megváltás azonos Gavasdiáéval, átlagjövedelem kiszámítása itt is a 9 évi bevétel alapján. 1799-re azonban semmiféle jövedelmet nem mutatott ki a számvevőség. Méhtized: adózás rendszere azonos a báránytizedével, l. Gavasdia. Az 1799. évi jövedelem összege megadva. – Malom-bérek: mivel itt nincsenek malmok, így jövedelem sem származik belőlük. Kocsma-árenda: az 1799. évben ezen a címen beszedett árendaösszeg feltüntetve. Mészárszék-árenda: l. előző. Halászat (jog) árendája: l. előzőek. Mocsár-hasznosításból: ezen a címen a kamarának az 1799. évben 2,,30 forintos jövedelme volt. – Erdei rétek árendájából itt semmiféle haszon nem volt, mivel itt ilyenek nincsenek. – "Realitaeten Steuer": a földnélküli zsellérek házaik után tartoznak adózni, azonban az itteniekre ez az adózás az 1799. évben még nem vonatkozott, így ezen a címen a kamara részére jövedelem nem folyt be. – Kereskedelmi-adó: a vonatkozó rendelkezés részletezését l. Gavasdiánál. Itt azonban kereskedők nincsenek, így ilyen adójövedelem sincs. Ipari-adó: azonos a kereskedelmi adóval, jelenleg azonban ilyen sincs Zsena helységben. – Föld- és tartalék (többlet)-földek árendája: ezeket a földeket a kamara árenda formájában hasznosítja – az 1799. évi jövedelem összegszerűen kimutatva. Rév-árenda itt nem találtatott. – Kiadások: a rezsi-költségekre vonatkozóan l. Gavasdia. Kegyúri jog: az itt lakó pap szabad papi telkén kívül semmi egyéb kamarai juttatást nem kap. Az itteni iskolamester is csak a helység közösségétől kap fizetést készpénzben, valamint természetben kukoricát és tüzifát – a kamarától semmit. – Dátum, aláírások, pecsétek. Megerősítés a megye kiküldöttei részéről.
[Melléklet] [Kimutatás] "Ausweiss" a Krassó megyei Zsena helység urbáriális adójövedelmeiről. – A kimutatás táblázatos, rovatai: tételszám, hivatalos feljegyzések rovata: Első sorban: az 1799. évre az urbáriális előírások szerinti járandóság. Második sorban: az ellenőrző bejárás és felvétel szerint az előzetes számítás mennyiségénél kevesebb a ténylegesen meglévő gyümölcsös- és konyhakertek (Industrialien) területe, s így jövedelmezősége is, mely az összes értékből levonandó. – Adóosztály megjelölése. Telekadó, teleknagyságok (egész-, fél-, negyed-, nyolcadtelkek és egy zsellér; telekadó összesen. Robotmegváltás – a telkes jobbágyok által készpénzben megváltandó robotnapok összesen; a lakosok által természetben teljesítendő robotnapok összesen; robotnapok mindösszesen; robotnapok értéke (egy napra 20 krajcárral számolva). – Kisebb adók megváltása fejében fizetett összes érték. Az "Industrialien" (saját birtokukban lévő, általuk megmunkált és használt gyümölcsös- és konyhakertek) után fizetett adók: kertek nagysága holdban, adóösszeg (holdanként 30 krajcárral számolva). Jövedelmek összesen. – Az említett, a bejárásnál észrevételezett területcsökkenés a kerteknél, holdban; a csökkenés forintkihatása; jövedelemcsökkenés összesen. Rovatonkénti összesítés. – Dátum, aláírások, pecsét.
A jószág a kamara lugosi járadékhivatala alá tartozik.
(Krassó m.): Schőna (Zsena)