HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 197. - No. 002.

Dátum 1801. július 1.
Jelleg

A Bánáti Kamara temesvári számvevősége készítette. Főirat: Aestimatio, eredeti, dátum, aláírások, viaszpecsét; német nyelvű, 8 pag. [Mellékletek:] 1. sz.; 2. sz.; 3. sz.; 4. sz.; 5. sz.; 6. sz.

Szöveg

Aestimatio – "Schaetzung" a bevezetésben az irat készítője elmondja, hogy a helység lakói valchok, nem egyesült görög vallásúak és adózás szempontjából a 2. adóosztályba soroltattak, s becslésük ennek alapján történt.
Az irat jobboldalán két rovatban az egy évre jutó jövedelem, ill. ennek 5 %-kal számított tőkésített értéke van feltüntetve.
Gavasdia:
Telekadó: az adatok az 1. sz. kimutatás (UC 197 : 1) melléklete alapján: egésztelkesek, féltelkesek összesen, nyolcadtelkesek összesen, negyedtelkesek összesen, zsellérek összesen; a hivatkozott 1. sz. irathoz képest utóbbiaknál itt + 6 fő többlet mutatkozik. – Lakosok száma összesen. Fenti lakosok egyenként 1 forintos censust (telek-adót) tartoznak fizetni, melynek együttes összege az "évi jövedelem" rovatba kivetve. – Robot: a helybeli lakosok földesuruknak urbárium szerint mind természetben, mind pedig készpénzben tartoznak robot-szolgálattal, alábbiak szerint: a féltelkeseknél – egyenként robotnapok, összesen robotnapok; a negyedtelkeseknél – egyenként robotnapok, összesen robotnapok; a nyolcadtelkeseknél – egyenként robotnapok, összesen robotnapok; a zselléreknél – egyenként robotnapok, összesen robotnapok; utóbbiaknál az említett létszámeltérés miatt a napok számában is különbség mutatkozik az 1. sz. irathoz képest. Robotnapok összesen, melyeknek forintértéke á 10 krajcárral számítva, összesen, a megfelelő rovatba kivetítve. (Oldalösszesítés.) – Kisebb adók: féltelkeseknél egyenként fizetendő, összesen fizetendő; negyedtelkeseknél egyenként fizetendő, összesen fizetendő; nyolcadtelkeseknél egyenként fizetendő, összesen fizetendő. Fizetendő összesen – kivetve. – "Industrial-Steuer" (telki állományon kívüli területeken, saját kezük munkájával megtermelt jövedelmek utáni adó): az itteni lakosok az első telekfelosztásnál mint örökös tartozékokat (erbeigenthumlichen Industrialien) birtokolnak, éspedig: gyümölcsös- és káposztás- (másutt konyha-) kerteket, melyek után holdanként a megyének "titulo Contributionis" 10 krajcárt, az uradalomnak pedig 30 krajcárt tartoznak fizetni, mely a már hivatkozott kimutatás szerint az uradalom részére az összes holdszám után 32,15 forint jövedelmet jelent. – Házatlan zsellérek: a 9 év alatt befolyt robotmegváltást összegező No. 2. sz. kimutatás (2. melléklet) szerint a házatlan zsellérek egy évre kiszámított robotváltsága megadva. – Gabonadézsma (tized): a 3. sz. kimutatás szerint (3. melléklet) a 9 évi beszolgáltatott gabonamennyiség alapján kiszámított egy évi tized-átlag: búzából mérőben, kétszeresből mérőben, zabból mérőben, kukoricából mérőben, kenderből kötegben. – Megjegyzés: magában Gavasdia helységben nincs gabona-eladási lehetőség, ezért terményeiket a 1/2 (posta) állomásnyi, azaz egy mérföldnyi távolságra fekvő Lugos mezővárosba kell szállítaniuk; áruikat tehát a lugosi piaci árak szerint (l. 3. sz. kimutatás) kell értékelni. – Tized-gabona fenti részletezés szerint gabonafajtánként feltüntetett árakkal, egyenként összesített értékükkel. Dézsmagabona becsértéke összesen, kivetve. – Megjegyzés: a kezelési utasítás (szabályzat) szerint fenti termények értékéből csak ott lehet a szállítási költségeket levonásba venni, ahol a legközelebbi eladási hely (piac) messze van és a szállítás különböző nehézségekbe ütközik. A hosszúnak nevezhető távolságot a kamarai adminisztráció határozta meg, s ennek alapján 2 mérföldes táv után szállítási költséget felszámítani nem lehet. Mivel pedig a legközelebbi felvevő piac, Lugos, Gavasdiától mindössze 1 mérföldnyi távolságban fekszik, ezért szállítási költséget felszámítani itt sem szabad. – A főszámvevőség 1798. július 19-én 1227 sz. alatt kelt és Birna Krassó megyei helységre vonatkozó becslésében erre a falura nézve is méltányosnak ismerte el a szállítási költségek levonását és ezen jószágok összeírója a helység leírásánál elmondotta, hogy egy-egy kétigás szekeret 8 mérő búzával és kukoricával, ill. 10 mérő zabbal lehet megterhelni, s ezért fuvaronként egy-egy robotbárcát, 20 krajcár értékben lehet számítani. (Az összeíró nem mondja ki, de alábbiakból világosan látszik, hogy Birna feltehetően azonos távolságra van a piactól, mint Gavasdia; így ha ott méltányosnak találták a szállítási költségek beszámítását, úgy ez utóbbira is vonatkozik.) A szekér-rakomány mérősúlyával elosztva, a búzafélékre és a kukoricára mérőnként a 20 krajcáros bolettából á 2,5 ill. 2 krajcár jut. Ismét gabonafajtánként részletezve a tizedgabona mennyisége, beszorozva fenti szállítási költség-szorzóval, a végösszeg, mint levonandó szállítási költségtérítés kerül kivonásra a dézsmagabona összértékéből. – Egyéb földesúri tized (dézsma): A már hivatkozott 3. sz. irat (3. melléklet) alapján feltüntetve: báránydézsma-megváltás, méhtized-megváltás, összesítve. – Az úgynevezett királyi javadalmak és különböző földesúri haszonvételek: A 4. sz. kimutatás a kimutatott 9 év alatti árendaösszegek alapján az alábbi évi átlagot (jövedelmet) rögzítette: kocsma (jog) árendából, mészárszék (jog) árendából, halászat (jog) árendából, rakis (pálinka) főzők árendájából, malom-censusból, jövedelem-összesítés. – Ugyancsak a 4. sz. iratban található az úgynevezett ipar-adó: szintén a 9 év alatt befolyt jövedelmek alapján megadott átlaga. – Sörfőzés és pálinkaégetés/főzés joga: Az Udvari Kamara 1796. április 27-i, 5776. sz. decretuma elrendeli, hogy a kocsma árendaösszegéből 10 %-ot a sör- és pálinkafőzés jogáért "in Anschlag gebracht werden sollen"; a Gavasdia helységben 9 év alatt ezen a címen befolyt jövedelmekből kiszámított évi átlagnál ezt a 10 %-ot a becslésnél figyelembe kell venni. – Allódiális földek: Az 5. sz. melléklet (tulajdonképpen az UC 197 : 1) leírásában Gavasdia helység határában találtatott egy erősen elbozótosodott, külső (telki állományon kívüli) legelőterület – Extra Huttung – ennek nagysága holdban, amelynek használatáért a falu közössége évente holdanként 20 krajcárt tartozik fizetni – jövedelem összesen. Ugyanitt másik, az ollósági (Olloschag) határ, a külső legelő és az "A" jelű szántóterülethez (meghatározását l. az említett 5. sz. iratban) csatlakozó, ugyancsak bozóttal benőtt, telki állományon kívüli földterület is (Überland) – nagysága ugyancsak holdban megadva -, amely után a 6. sz. irat szerint (5. melléklet) évi átlagban – melyet a 9 év alatt befolyt jövedelemből számítottak ki – az uradalom meghatározott jövedelemhez jut. – További, a helység területén, a lakosok házhelyei és kertjei között lévő többlet-földek (Pluss), holdban, amelyek után azonban a lakosok semmit sem fizetnek, ezért tehát itt jövedelmet nem lehet kimutatni. – A közösség legelőjén lévő, egy szénapajta helyének megfelelő földdarab kiterjedése holdban megadva, melyért azonban ugyancsak semmit sem fizetnek, így jövedelem sem mutatható ki. – Az összeíró vallomása szerint találtatik Gavasdia helységben 5 vízimalom, a hozzájuk kimért földterületekkel (holdban), amelyek után birtokosaik az uradalomnak holdanként 40 krajcár bért fizettek – jövedelem összesen kivetve. – A telekfelosztásnál bizonyos többletterületeket találtak, éspedig: szántóföldeknél, holdban, réteknél holdban, többlet-földterület összesen – melyek után azonban a helybeliek az uradalomnak semmit sem fizetnek, így becslésre sem kerülhet. – Vannak még Gavasdia határában bizonyos terméketlen, elhomokosodott területek is, pocsolyák és vízmosások, éspedig magában a faluban, a telki állományú területeken, a külső legelőn és végül a tartalékföldek között – nagyságuk egyenként holdban feltüntetve – terméketlen területek összesen. – Szabad földterületek: a helybeli két pap háztelke holdban, hozzá: szántóföldek holdban, rétek holdban, legelőterület holdban; a templomnak telek holdban; az iskolának telek holdban; a temető területe holdban; úgynevezett szabad földterületek összesen. Ezeket a szabad földterületeket a földesúr soha nem vonja saját kezelésébe, s minden időkre meghagyja eredeti rendeltetésüknek. – A különböző ország- és földutakra, határokra és határjelekre jutó földterületek, magában a faluban, a közlegelőn, a külső legelőn, a telki tartozékok között, a tartalékföldeken és a gátaknál – tételenként holdban – fenti területek összesen. A becslő még megjegyzi, hogy ezeket senki sem tévesztheti el, s ezért mindig tisztán kivehetően, s láthatóan kell tartani őket. – Allódiális és szabad földterületek összesen – kivetve. – Erdőkről: a helység határában semmiféle erdőterület nem található így ebből jövedelem sem származik. – Gavasdia helység összes jövedelmei: Ft 1700, 45 1/2. – Kiadások: Kegyúri jog: mivel a helységben két, nem egyesült görög vallású pap van, akik itt is laknak, ezek részére a kamara egyéb juttatást nem ad, mint az "ad officium ausgemessenen" paptelkeket, ingyen (adómentesen) használatra, készpénzkiadás itt nincs. – A nem katolikus iskolamester segélyösszege: A helybeli iskolamester a kamarától semmi jövedelmet nem húz és semmi jószága sincs innen, hanem a helység közössége évente készpénzben fizeti, valamint természetben búzát, kukoricát és a szükségletnek megfelelő mennyiségű tüzifát – készpénzkiadást itt sem lehet kimutatni. – Rezsi-költségek: a kezelési szabályzat utasítása szerint a teljes évi jövedelem összegéből fenti címen 10 %-ot kell levonásba hozni – mely után a maradék: Ft 1 530,41, ennek 5 %-kal számított tőkésített értéke Ft 30 613,40, mely összegből azonban a 7. sz. irat szerint a legmagasabb helyek által elrendelt legelőnagyobbításokra szánt költségek még levonandók. – A végleges, fenti becslés alapján készített tőkésített összérték: Ft 30 540,,23 1/2. – Dátum, aláírások, pecsét.
[1. sz. melléklet] [Kivonat] "Auszug" Készítette a temesvári kamarai számvevőség urbáriális adójövedelmekről, melyek a Krassó megyében fekvő Gavasdia helységben 1800-ban a kamara kezéhez befolytak.
Gavasdia:
Táblázatos kimutatás, rovatai: helységnév; adó-osztály; telekadó: egésztelkesekre, féltelkesekre, negyedtelkesekre, nyolcadtelkesekre, zsellérekre, telekszám; az adó összege forintban. – Robotmegváltás: a telkes jobbágyok által készpénzben megváltandó robotnapok száma összesen; az általuk természetben teljesítendő robotnapok száma összesen; robotnapok összesen; robotnapok értéke á 10 krajcárral számítva, összesen. – Kisebb adók megváltása fejében fizetett forintérték összesen. Az "an Industrialien" címén fizetett adók: (magyarázatát l. UC 197 : 1 3. lap) gyümölcsös- és konyhakertek területe holdban; az á 30 krajcárral számított adóösszeg összesen. – Az 1800. évben a kamara által beszedett urbáriális adójövedelmek összesen. – Dátum, aláírások, pecsét.
[2. sz. melléklet] [Kivonat] "Auszug" – Készítette a temesvári kamarai számvevőség a 9 év alatt befolyt robotmegváltási összegekről, melyet a Krassó megyei Gavasdia helységben lakó házatlan zsellérek fizettek a kamarának, mint földesúrnak.
Gavasdia:
Táblázatos kimutatás, rovatai: évszám; robotmegváltás forintban az 1792–1800-as években – évenként megadva; összesítés. A végösszeg alapján kiszámított egy éves átlag-összeg. – Dátum, aláírások, pecsét.
[3. sz. melléklet] [Kimutatás – kivonat] "Auszug" – Készítette a temesvári kamarai számvevőség a Krassó megyében fekvő Gavasdia helységből beszolgáltatott földesúri gabonadézsmamennyiségekről (tized), a lugosi egykorú piaci árakon számítva – 1792 és 1800 közötti időszakra.
Gavasdia:
Táblázatos kimutatás, rovatai: évszám; tizedmennyiség búzából (mérőben), értéke forintban; egy mérő értéke a lugosi augusztusi piaci árak alapján, egyenértéke forintban, összesen; tizedmennyiség kétszeresből, egy mérő ára Lugoson, együttes forintérték; tizedmennyiség zabból, egy mérő ára Lugoson, együttes forintérték; tizedmennyiség kukoricából, egy mérő ára Lugoson, együttes forintérték; tizedmennyiség kenderből (marokban), egy marok (köteg) ára Lugoson, együttes forintérték; készpénzben megváltott tized-szolgáltatások: bortized értéke forintban, báránytized értéke forintban, méhtized értéke forintban, dohánytized értéke forintban (üres). – A táblázat végén rovatonkénti összesítés, alatta: a 9 évi jövedelmekből számított évi átlag, ugyancsak tételenként megadva. – Dátum, aláírások, pecsét.
[4. sz. melléklet] [Kivonat] "Auszug" – Készítette a temesvári kamarai számvevőség azokról a 9 év alatt (1792–1800 között) befolyt árenda- és egyéb földesúri jövedelmekről, melyeket a Krassó megyében fekvő Gavasdia helység lakói fizettek be a kamarának.
Gavasdia:
Táblázatos kimutatás az alábbi rovatokkal: évszám; árenda-jövedelmek: kocsma árendája, mészárszék árendája (forintban), halászati (jog) árendája (forintban). Az egyéb címen befolyt földesúri haszonbérek: Rakia (pálinka) főzők taxája, malom-adó, kereskedelmi adó (itt végig üres), ipari adó. – Rovatonkénti összesítés – melyből levonandó a kereskedő- és iparosemberek censusa, akiknek földjük van – végig üres; maradék, azonos a végösszeggel; a 9 éven keresztül befolyt jövedelmekből számított éves átlag. – Dátum, aláírások, pecsét.
[5. sz. melléklet] [Kivonat] "Auszug" – Készítette a temesvári kamarai számvevőség a 9 év alatt (1792 és 1800 között) a többlet (tartalék)-földek és egyéb földterületek árendája fejében a Krassó megyei Gavasdia helységből befolyt jövedelmekről.
Gavasdia:
Táblázatos kimutatás a következő rovatokkal: évszám; a telki állományon kívüli (überland) és és elárverezett (kiárendált; versteigerte) földek nagysága holdban, az egy évi árendaösszeg; a holdanként 20 krajcárért árendába bocsátott legelőterületek és tartalékföldek, nagyságuk holdban, az évente fizetett árendaösszeg összesen. – Rovatok összesen, a kilenc év alatt befolyt jövedelemösszegekből kiszámított éves átlag. – Dátum, aláírások, pecsét.
[6. sz. melléklet] [Előterjesztés] "Docirung" – Készítette a temesvári kamarai számvevőség a helység határában lévő, s a legelőterületek megnagyobbítására igénybe vehető földterületekről, a Krassó megyei Gavasdia helységre vonatkozóan.
Gavasdia:
Az iratt jobb oldalán két rovatban a szóbanforgó földterületek forintértéke, egyes (einzelner) összeg, együttes összeg. – A földterületek részletes leírása alábbiak szerint (l. még erre vonatkozóan az UC 197 : 1 jelű irat 20. oldalán a legelőterületek elégtelenségével kapcsolatos feljegyzést.) – A tehénlegelő megnagyobbítására a jószágok összeírója az ugyancsak mellékelt "A" jelű leírás (l. UC 197 : 1 alapján a következő területeket ajánlja: többlet (plus)-terület a helységen belül, nagysága holdban; a telki állományú szántóföldeken és távolabbra terjeszkedő többletföldek, holdban; fentiek összesen. – Ezek a területek egyébként örökjogon, vármegyei bizonyságlevéllel odaítélhetők és átengedhetők. – Az ezekre a jószágokra elfogadott legeltetési létszám a következő: 3 nagyobb, ill. 6 fiatalabb marha, 10 birka, kecske vagy sertés megfelelő legeltetésére 1 hold legelőterület szükséges. A helység lakóinak állatállományát számbavéve (l. UC 197 : 1 (a)) Gavasdia helység közössége számára 513 holdas legelőterületre volna szükség, ezzel szemben azonban jelenlegi legelőterület összesen: 156 hold (telki állományú), azaz még 357 holdas területre lenne szükségük ahhoz, hogy állataikat megfelelően tudják tartani. – Ezek után felsorolja az összeíró a különböző helyeken fekvő és különböző allódiális többletföldek egyes csoportjait, végül a helybeli lakosok részére árendába adott többletföldterületért fizetett, éves átlagot. – Mivel a többletföldek csak mintegy negyedrészben használhatóak, ezért méltányosnak látszik bizonyos földterület átengedése a lakosok részére. Ennek egy évre kiszámított értékéből 10 %-ot rezsiköltség címén levonva, a maradék 5 %-kal számított tőkésített értéke az egész helység együttes becsértékéből legelőnagyobbítás céljára levonandó (l. Aestimatio, a kiadások rovatai között.) – Dátum, aláírások, pecsét.
A lugosi adóhivatalhoz tartozó, a császári fegyverek által a töröktől visszahódított kamarai jószág.
(Krassó m.): Gavoschdia (Gavasdia)

Tartalomgazda