HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 188. - No. 037.

Dátum 1790. november 30.
Jelleg

Eredeti példány, mellékletekkel, 26 folio. Saját kezű aláírás, pecsét lenyomata 8 db. melléklet.

Szöveg

”Beschreibung” úrbéres adatokkal, amelyet legfelsőbb rendeletre a küszöbön álló adományozása miatt készített Garay József kamarai ispán.
Kishegyes:
Katolikus vallású magyarok lakják, 1898 a lélekszám. – A kulai kamarai uradalomhoz tartozik a hozzá csatolt Nagyhegyes praediummal együtt, a Telecska magaslaton terül el, határai. – A szomszédos helységek, azoktól határjelek, határhányások választják el. – Jövedelmet hajtó épületek: vert földből épült vendégfogadó, náddal fedett, ivóból, különszobából és a kocsmáros lakószobájából áll, konyhából, kis éléskamrából, alatta téglából épített, boltozatos pince, kapacitása. – Az udvar közepén kocsiszín 3 kocsira, tölgyoszlopokon áll, náddal fedett. – Árnyékszék. – Az udvar bal sarkában istálló 20 lóra, téglakút. – Az egész nagysága ölekben, értéke. – Mészárszék, alapja égetett, feljebb nyers téglából építve, náddal fedett, az üzleten kívül lakószobája, konyhája van, értéke. – Nem messze a helységtől tíz holdnyi nagyságú uradalmi szérű, árokkal körülsáncolt. – Majorja nincsen az uradalomnak, azért állattartást sem folytat. – Telkek száma, a mérnöki felmérés szerint, megoszlásuk negyedtől két egész telekig nagyság szerint. – Egy egész telekhez 38 holdnyi szántó, 22 hold rét tartozik, holdanként 1200 négyszögöllel számítva. – A templom, plébánia, sekrestyés, iskolamester, jegyző és vármegyei pandúrnak is van egy, illetve fél telke, összesen 6 egész telek, ezek mentesek mindennemű szolgáltatás alól. – A jobbágyokat a csatolt urbárium szerint kezelik. – A telki állományú földek magaslaton terülnek el, maga a helység azonban és a rétek egy része völgyben fekszik. – A földek általában jók, de aszályos évben megesik, hogy a mag alig kel ki. – A terület általában csapadékszegény. – Ezeket figyelembe véve, közepes évben egy mérő kétszeres 3 4/8 mérőt, árpa és zab 4–4 mérőt terem, ezek súlya. – A vármegye által 4. osztályba sorolt helység. – A lakosoknak, még nem aszályos évben is, alig terem annyijuk, amennyi elegendő, eladni nem tudnak. – Rétek két tagban vannak, 6 rész a szántók mellett, a hetedik a völgyben, ezt 1786-ban az árvíz elmosta. – Erdeje, vagy nádasa sem az uradalomnak, sem a lakosoknak nincs. – A földterület együttes nagysága holdakban, harmadrészét legelőnek használják, száraz évben nem elegendő állataik számára, szomszédos falvakba hajtanak legeltetni, legeltethető állatok száma: lovak, csikók, ökrök, tehenek, borjak, juhok, disznók. – Szőlők nincsenek a faluban, a helységnek mégis negyed évi szabad bormérése van, Szent Mihálytól karácsonyig. – Az uradalom jövedelme a helységből: úrbéri census jobbágyoktól, házas zsellérektől (számuk), összege. – Victuáliákra telkenként adandó vaj, 2 kappan, 2 csirke, 12 tojás, borjúra fizetett összeg, értéke. – Robot szabályozása, napok száma, jobbágyoknál, házas és házatlan zselléreknél, ezek hovafordítása, pénzértéke. – A fonás fejében len- és kender kilencedet pénzen megváltják. – Pálinkafőző üstök nincsenek, jövedelmük sem lehet. – Mind itt, mind Nagyhegyes praediumban gabonaneműekből hetedet adnak, jövedelme kétszeresből, árpából, zabból, kölesből, kukoricából mérőkben, értékük pénzben egyenként és összegezve. – Téli és nyári szalma jövedelme nyolc évi átlag alapján, értéke. – Kiskilencedet pénzen váltják meg, összege. – Bárányokból, gidákból és méhekből is hetedet adnak, jövedelmük, értéke pénzben. – Hegyvámból nincsen jövedelem. – Tizedjövedelem nincsen. – Uradalmi erdők, szőlők, pincék, rétek (a mészárszékhez tartozó allódiális rétet kivéve), legelők nincsenek. – A fent említett szérű jövedelme. – Uradalmi konyhakert, gyümölcsös, kenderföld, káposztáskert nincsen. – Halászat nincsen. – Malmok a patakon, censusuk összege az itteni szokás szerint 8 Ft. Nyolc malom utáni összeg. – Mészárszék jövedelme, a hozzá tartozó 60 holdnyi réttel együtt 10 évi átlag alapján. – Vámok, vásárok nincsenek. – Uradalmi vendégfogadó, bérbe van adva, bérlő neve, árenda összege. – Görög és zsidó kereskedők censusa, boltbér jövedelme tíz évi átlag alapján. – Vadászat, mely alatt csak nyúlvadászat értendő, a környékbeli falvakkal együtt, 2 kishegyesi lakosnak bérbe van adva, összege. – Jövedelmet csökkentő tényezők: a lakosok panaszolják, hogy mivel erdő nincsen, épület és tűzifáért hat mérföldnyire kell menniök. – Földjeik minősége miatt gyakran kenyérszűkében vannak. – A földek jelentős része magaslaton fekszik, ezeket nem fenyegeti árvíz, a völgyben lévő kisebb hányadot azonban igen. – A lakosok földművelés mellett állattenyésztéssel is foglalkoznak, állataikat a 6, 7, 8 mérföldnyire fekvő vásárokra viszik eladni, a juhokat azonban kénytelenek helyben kereskedőknek eladni. – Kiadások, fizetések, ha a helység saját igazgatás alatt áll, tisztviselő és hajdú deputátumának tételei, összege. – Jövedelmek nettó végösszege: 4201 Ft 51 Xr. Mellékletekben vendégfogadó becslése, jövedelmi kimutatások tételenként. – Mellékelve: 1) jelentés az urbárium bevezetéséről, 1773. január 1.; 2) vendégfogadó becslése; 3–8) különféle kimutatások urbariális bevételi forrásokról.
Kamarai birtok.
(Bács m.): Kiss Hegyes

Tartalomgazda