Pecsétekkel, aláírásokkal hitelesített eredeti, mellékletekkel egybekötött példány, 129 eredeti sz. pag., német.

"Beschreibung" úrbéres adatokkal, amelyet a kisjenői districtushoz tartozó Nadab kamarai helységről készítettek.
Nadab:
Fekvése, elég jó földjei vannak, Belenyeső praedium és Kovátsol diverticulum tartoznak hozzá, ezeket az 1781-i szabályozáskor a jobbágyoknak részben úrbéri szántókként, részben rétekként kiosztották. Határai, kiterjedése, szomszédos falvak, határjárása, határjelek. Határvillongások nincsenek. – Jövedelmet biztosító épületek a helységben csak a kocsma, pincével, részben égetett, részben csak sártéglából építve, náddal fedett, nagysága ölekben, értéke kőműves, ács, asztalos, lakatos, üveges, cserepes mesteremberek becslése alapján. Gazdasági épület az ispánház, leírása, nagysága, mellékhelyiségek, értéke; dohánytermeléshez tartozó házak a szoba-konyha-kamrából álló lakóház, nagysága; két dohánykamra (Schupfe), értékük. Az uradalom állattartást nem folytat a helységben. – A falu közepén görögkeleti templom, nem messze tőle a községháza. A helységben 58 1/4 telek van, ehhez járul a két pópa telke, és a jegyző telek, melyek mentesek a szolgáltatás alól, ezenkívül még a bíró telke szabad; a telkeket 1781-ben mérték fel, az urbárium szerint egy egész telekhez 26 hold szántó, 12 hold rét és egy holdnyi belsőség tartozik; ezek felosztása fél és negyed telkekre. – A jobbágyokat a bevezetett urbárium szerint kezelik, elsőosztályú helyiségbe sorolták a falut. A községnek van 80 holdnyi legelője, melyért az uradalomnak semmit sem adnak, mivel saját legelőjüket a víz elönti. Erdő nincsen a helységben, ezért fájukat a szomszédos erdőkből szerzik be, mind a tüzi, mind az épületfát. – A teljesítendő robotszolgáltatásról meg kell jegyezni, hogy az igásrobot mindig kétfogatú alkalmatossággal történik, ha azonban földesúrnak földművelésre van szüksége robothoz, aki nem tud négyfogatú alkalmatosságot kiállítani, összefog, mely mindkettőjüknek 1–1 napi igásrobotnak számít. A jobbágyoknak a Fehérkőrösön két alulcsapó malmuk van. – A legelőt az urbárium bevezetésekor községeinek ismerték el, ahol azonban az uradalmi alkalmazottak, pópa, jegyző, iskolamester szabadon legeltethetnek, ezek faja és száma. Földterület megoszlása holdankénti felosztásban, legeltethető állatok száma. Irtásföldek már az urbárium bevezetésekor is voltak, ez az összeírás azonban jelenleg nem hozzáférhető, nem található, nem állapítható meg pontosan, melyik jobbágyi és melyik uradalmi irtás; úgy döntöttek, hogy a Kőrös jobbpartján levőket jobbágyiaknak veszik, melyek után nem adóznak az uradalomnak semmit, egykori nagyságuk a korabeli mérnöki felmérés szerint. – Az uradalom jövedelmei: jobbágyok, házas zsellérek censusának összege; az 58 1/4 egész telek után telkenként kulináriákra fizetendő összeg. Robot szabályozása, robotnapok száma jobbágyoknál, majd zselléreknél, értéke; hosszúfuvart négy egész telkenként állítanak ki, 4 napi kézirobotnak számít, értéke; az úrbéri favágást, faszállítást megváltották, összege, mivel azonban a helységben nincsen erdő, nem jövedelmez; a robotot évről évre rendszerint mindig ugyanoda használják fel, részletezése napok szerint (dohányművelés, nyomtatás, pincénél és kocsmánál való munka, gabonaszállítás, épületek karbantartása, kerítések javítása, nádvágás, fuvarozás, szénagyűjtés és hordás, erdőben épületfavágás és szállítás), valamivel több a teljesítendő napok száma, mint a tényleges szükséglet, a felesleget rendszerint megváltják. – Kenderből kilencedet adnak, ezért fonással nem tartoznak a lakosok. A lakosok csak a kertjeikben lévő szilvából főznek pálinkát, de nem minden évben, 9 év alatt kifőzött üstök száma, utánuk fizetett census. A helységben a kilenced mellett a tized is az uradalmat illeti gabonából, bárányból, gidából, méhekből, kukoricából csak kilencedet adnak; jövedelem kétszeresből, árpából, zabból mérőkben, értéke pénzben, figyelembe véve az aradi piaci árakat és a szállítás költségeit; kukorica kilenced jövedelme mérőkben, értéke pénzben. Kiskilenced jövedelme kenderből kévékben és kendermagban, értéke. Bárány és gidakilenced jövedelme, pénzértéke. Méhkilenced jövedelme. Dézsmába adott téli és nyári szalma mennyisége, értéke. Tized jövedelme gabonából, bárányból, méhekből, együttes értéke. – Erdők, mint már szó volt, nincsenek a helységben, kiirtották. Mivel a helység síkságon fekszik, azonkívül az árvíz csaknem minden évben elönti, sem a jobbágyoknak, sem az uradalomnak nincsenek szőlei. Allódiális szántók nincsenek, csak remanentiális földek, ezeket később tárgyalja, 1791-ben való nagyságuk holdakban. Uradalmi rétek, ezek kiigazítása, használata fejében 12 szekér szénát adnak évente az uradalomnak a lakosok. Az uradalomnak elkülönített legelői nincsenek, a községi legelő nagysága holdakban. – Maradványföldek nagysága, fekvése, azért maradtak fenn, mert terméketlennek állították őket a jobbágyok, nem akarták a konstitutiv állományhoz csatolni, a felmérés alkalmával az uradalom visszavonásig átengedte a jobbágyoknak; később az uradalom visszavette, saját kezelésében is volt, majd 1813-ban bérbe adták; jövedelme a saját kezelés alatt árpából, zabból. Dísz vagy gyümölcskertje nincsen az uradalomnak a helységben, sem káposztása, csak a Kőrös bal partján 22 holdnyi dohányföldje, 1809-ben kezdték el a termesztést, nettó hozama évenként, értéke pénzben. – A Fehérkőrös halászatáért évente fizetett összeg. Uradalmi malmok nincsenek a faluban, a jobbágyoknak azonban van két négykerekű malma a Kőrösön, minden kerék után 9 Ft 36 krajcárt fizetnek. Mészárszéket nem tart az uradalom, ezért a húsmérési jogot a községnek bérbeadja, összege. Boltja nincs az uradalomnak, sem senki kereskedést nem folytat, ezért jövedelem sincs belőle. Betérő vendégfogadó nincsen, csak kocsma, jövedelme, részletezése. – Jövedelmek végösszege: 3079 Ft. Jövedelmet csökkentő tényezők a Kőrös kiáradásai, panaszolják a lakosok, hogy nemcsak legelőjük, de szántóföldjeik, rétjeik is víz alá kerülnek. Kegyúri terhei nincsenek az uradalomnak, mivel a lakosok görög keletiek. – Mellékletekben hivatkozások, kimutatások az egyes jövedelmi tételekről az 1807–1815 közötti évekből. Közli az árakat is 1793–98 között. Az urbárium bevezetéséről észrevételek 16 pontban, latin nyelven, 1771. november 26. – Jobbágyok névsora 1813-ból, telkük nagysága, állataik: lovak, ökrök, tehenek, juhok, disznók száma; pálinkafőző üstjeik, robotnapok száma egyenként. Zsellérek névsora, állatállományuk. Mentes telkek és házak felsorolása. Az uradalmi épületek becslése.
Kamarai birtok.
(Arad m.): Nadab