Eredeti példány, mellékletek hozzákötve, 20 pagina német, pecsét lenyomata és saját kezű aláírás.

”Beschreibung” úrbéres adatokkal, melyet a kamarai birtok Szántó helységéről készített az Udvari Kamara rendeletére Paul Urbasovich provisor.
Szántó:
Részben síkságon, részben domboldalakon feküsznek úrbéri telkei. – Budától 4 órányira fekszik, szomszédos helységek, azok birtokosai. Ezektől a helységektől határjelek választják el. – Határvillongások nincsenek, két határjelet három éve újítottak meg. – A helységben egy uradalmi épület van, az uradalmi erdész lakik benne, szilárd anyagból épült, zsindellyel fedett, jó állapotban van, 3 szobából áll, egyik az utcára néző, a folyosóról dupla ajtóval, a szobából nyílik a másik szoba és konyha. – A ház alatt pince, nagysága ölekben, hozzávetőleges kapacitása, bejárata a konyhából nyílik. Hátul az udvarban kettős istálló, egyik, 4 lóra, másik 3 tehénre, kocsiszín két kocsira, ezek is mind zsindellyel fedettek, hasonlóképpen jó állapotban. – A házhoz konyhakert tartozik, 920 négyszögöl nagyságú. – Az épület beépített területének nagysága. – A ház becslése kőműves, cserepes, kőfaragó, üveges, ács, asztalos, lakatos mesteremberek becslése alapján. – Az urbárium szerint 18 4/8 telek, 71 jobbágyház, 108 zsellér és 8 házatlan zsellér van a helységben, a kiadott urbárium szerint kezelik őket. – Ennek bevezetésekor csak 15 3/8 telek volt, a mérnöki felmérés alkalmával azonban 1778-ban kiderült, hogy a telkek a remanentiális földekből 3 1/8-dal megnagyobbodtak, a felmérés óta ennyi után szolgáltatnak a jobbágyok. – Egy egész telekhez 28 hold szántó, 12 hold rét tartozik, ezekhez járul még az 1770. évi hozzácsatolás (Adiustirung) alkalmával megnövelt úrbéri terület, mely után kilencedet nem adtak, 129 holdról 175-re nőtt a telki állomány. – A földterület dombokon fekvő részét a lezúduló esővíz gyakorta rongálja, közepes hozamú, a hegy felé eső része kövecses és kicsit homokos is, egy mérő búza fáradságos munkával hármat hoz, kétszeresből rozsból, szintén, árpából négyet, zabból is, ezek súlyát is megadja. – Az urbárium bevezetésekor a vármegye a helységet 3. osztályba sorolta. – A lakosok a földművelés mellett a mészégetést és mészeladást tekintik fő megélhetési forrásul, melyet a környező falvakban, de legfőképpen a pilisszentkereszti és pomázi erdőkben égetnek. – Az uradalomtól elkülönített erdeje nincsen a helységnek, ahonnét csak nagyon korlátozott fajzásuk van, az urbáriumban meghatározott faszállítás ellenében. – Irtások vannak, 613 holdnyit emlékezetet meghaladó idő előtt irtottak, ezeket a felmérés alkalmával a jobbágyok használatában hagyták kilenced és tized fizetési kötelezettséggel. – Az újabb, 209 holdnyi irtásföldek után ellenben csak hetedet adnak. – Községi legelő 305 hold (1100 négyszögöl nagyságú), állataikat az uradalmi erdőben is hajtják legelni, a fiatal ültetések kivételével, melyben a tisztásokat és erdei irtásokat ugyancsak legelőnek használják, mintegy 204 holdnyi nagyságon. – Legeltethető lovak, igás ökrök, tehenek száma, az erdész 2 tehene, a plébános és jegyző 1–1 tehene ingyen használatot kap. – A helységben közepes promontórium is van, mintegy 120 holdnyi nagyságú, melyből a lakosoknak azonban a félévi szabad bormérésen kívül, a bor gyengesége miatt más hasznuk nincs. – A lakosok közepes helyzetben vannak, melyeket a korábbi rossz esztendők okoztak, az említett szénégetés és azzal való kereskedés a szomszédos községekben, valamint a két városban, Pesten és Budán, sokat lendített körülményeiken, ezért szolgáltatásaikat is elég pontosan teljesítik, hátralékban nincsenek. – Az uradalomnak teljesítendő szolgáltatásaik a következők: úrbéri census, együttes összege. – Victuáliákra egész telkenként vaj, 2 kappan, 2 csirke, 12 tojás és úrbéri borjúra fizetendő összeg együttesen. – Mivel allódiális gazdálkodás nincsen a helységben, azt a robotot kivéve, melyet másutt vesznek igénybe, nem természetben teljesítenek, hanem pénzen megváltják, jobbágyok, zsellérek robotnapjai, értékük, együttesen fizetett összeg. – Szállítandó úrbéri fa telkenként, ezt 2 gyalog és 1 igás robotba számítják, értéke. – Hosszúfuvar 4 telkenként lenne kiállítandó, de fizetnek helyette, értéke. – Az egész robot összegzése pénzben: – Fonást telkenként 6 fontot teljesítenének, de pénzen megváltják, együttes összege. – 7 pálinkafőző censusának összege. – Heted és kilenced jövedelem az összes gabonaneműekből és borból emlékezetet meghaladó idő óta a községnek bérbe volt adva, 1785-ben fizetett összeg a mészárszék árendájával és a féléves borméréssel együtt, melyet változatlanul fizettek egészen 1799-ig, akkor 1000 Ft-ra emelték fel a 702 Ft 19 Xr. Összeget, jelenleg a szerződés szerint 1010 Ft., ez a contractus 1819. október végén jár le. – Az 1778. évben a szőlőhegy megnagyobbításával és más okok miatt is, körülményeik megjavultak, ekkor vállalták az összeíró szerint a nagyobb összeget. – A tized a székesfehérvári püspököt illeti, a püspökségtől ezt is kiárendálták, ennek alakulása, összege. – Allódiális szántók nincsenek a helységben, az uradalmi erdésznek van 3 darab földje, melyek földesúrinak számítanak, 6 1/8 holdnyi nagyságú, árenda jövedelme. – Ezen kívül van még a plébánosnak 4/8 telki földjén kívül 1 holdnyi szántója, a templomnak 1 1/8 holdja, a jegyzőnek 4/8 hold földje, azonkívül a helységnek mint közösségnek 31 3/8 holdja, megélhetésüket megkönnyítendő. – A húsmérést és félévi italmérést, mint már feljebb szó volt, a község árendálja, mivel sem uradalmi mészárszék, sem kocsma nincsen, a községházán mérik. – A lakosok fő megélhetési forrása a mészégetés, a bíró és esküdtek vallomása alapján, a kemencék évi taxájának összege. – A domboldalakon az esőzés következtében előálló vízmosásokon, a legelő kicsiségén, és az úrbéri fajzáson kívül más panaszuk nincs a lakosoknak. – Panaszolják még azt is, hogy gyenge minőségű boraiknak nincsen nagy keletje, a mészkereskedéssel tudnak magukon lendíteni. Az uradalom kötelességei közé tartozik, hogy mint kegyúr, a templomot renoválja, valamint a plébános kongruájához való hozzájárulás. – Mellékletekben a mesteremberek idézett becslése. – Jobbágyok névsora, fiaik száma, telkük nagysága, belsőségük, szántóik, rétjeik, szőleik nagysága holdakban, kaszásokban, illetve kapásokban. – 71 jobbágy, 108 házas zsellér, 8 subinquilinus. – Állatállományuk: lovak, ökrök, tehenek, méhek száma, juhok: nincs. – Pálinkafőző üstjeik egyenként. – Zsellérek névsora, földjük nincsen, csak szőleik, állatállományuk van. – A házatlan zselléreknek mintegy felének van szőleje, egyetlen egynek két lova is. – Szlovák nyelvű nyomtatott urbárium, szlovák nyelvű pótlásokkal, másolatban, szolgáltatások is részletezve. – Jelentés 1770-ből az urbárium bevezetéséről latin nyelven, 15 pontban, másolatban.
Kamarai birtok.
(Pest m.): Szántó