Eredeti, pecsétekkel, aláírásokkal ellátott példány, latin, 22 pag., fol. form. Készítette Sándorfy Sándor kamarai officiális.

"Conscriptio" br. Pfütschner apát halála folytán a fiscusra szállt jószág összeírása.
Drávaszentmárton:
Jóllehet az apátság a veszprémi egyházmegyében fekszik, mégis pécsi egyházmegyei papok gondozzák és látják el a híveket szentségekkel; ez az egyetlen helység a megyében jelenleg, mely az apátsághoz tartozik. Határai, szomszédos falvak; birtoktörténeti adatok. A Dráva gyakori kiöntései miatt nagy károkat szenved a helység, földeket elönti. – A helységnek elég nagy temploma van, Szt. Márton tiszteletére szentelték, leírása, berendezése. Földesúri vagy apátsági allódium nincsen a helységben. A meghalt apáttal mint földesúrral úgy állapodtak meg, hogy élete végéig minden kötelezettségüket, censust megváltanak, évi 250 Ft összegért, melyet két egyenlő részben Győrbe szállítanak; így a község mint minden földesúri beneficiumot bírva, a templom mellett fából kocsmát építtetett saját költségén, sövénnyel kerített, leírása, egyik része községháza, másik bormérés, pincével el van látva, 80, de inkább 90 Ft értékű, a pince 20 forintot ér. – Az épület fából épült, agyaggal betapasztva, Pacharach Jakab nevű zsidó lakja, a községnek fizet érte 55 forintnyi árendát, régi épület, több helyen javításra szorulna, ennek figyelembevételével értéke; ha a király által kinevezendő apát meg akarja szerezni az épületet, a becsérték szerinti díjat fizesse meg a községnek. Jóllehet a meghalt apát az évi 250 Ft census fejében minden földesúri beneficiumot átengedett a községnek, mészárszék nincsen, húsmérést nem gyakorolnak, mert marhahússal ritkán élnek a lakosok, nem lenne érdemes fenntartani. – Vásár évente egy van, Szt. Mártonkor, a község bért szed a vásárhelyekért, az összeget azonban étkezésekre, közös italozásokra fordítják, sőt ha nem lenne elegendő, más közös bevételi forrásból pótolják, hogy az apát átengedett apáti privilégiuma, vagy régi szokás alapján tartják-e, nem tudják. Szőlőhegy nincsen, azért a borméréshez máshol szoktak bort vásárolni; pálinkát az említett zsidó árul; ezek jövedelmeinek összege; ez a községet illeti. – Földjei elég termékenyek és jók lennének, de kevés, szűk helyen terül el, az árvíz gyakran önti el; a lakosok jelentése szerint két óra alatt gyalogosan az egész határ körbejárható, (ellenőrizni az összeíró kocsival nem tudta az erdő sűrűsége miatt, gyalogosan pedig az esőzések miatti nagy sár miatt nem tudta). Makkos erdők kisebb épületfára és tüzifára alkalmas fákkal, a lakosoknak elegendő, ha nagyobb darab épületfára lenne szükségük, szomszédos földesuraktól vásárolnak az erdő minden beneficiumát nekik engedte át az apát a szerződés szerint; jövedelme. – Halászat is a lakosoké, a helységtől nem messze fekvő vízben, különböző fajtájú halak vannak benne, nevezetesen csukák és pontyok, nád is van a tavon; jövedelem, leszámítva amit a község a vármegyei tiszteknek ajándékba ad; jóllehet az összeíró két halastavat tüntet fel, a kisebbiket nem lehet annak tekinteni, alakja, nagysága sem olyan, körülhatárolt tölgy, melyet az árvizek táplálnak, halat csak akkor foghatni benne, ha a Dráva kiönt, gyakran ki is szárad, inkább morotva, de nem halastó; az előbbi összeíró csak a Dráván való halászat jogát ismerte el a lakosoknak, de tévesen járt el, itt is halászhatnak. A Dráván sem malom, sem rév nincsen, a part nem alkalmas malomhelynek. – Mivel a helység kicsi, földje kevés és szűk, az eddigi apátok és az apátság eddigi birtokosai szomszédos földesuraknak bérbe szokták adni minden beneficiumával együtt, ennek következtében több telepítés is volt, a lakosok mindazonáltal nem keveredtek, a helység két részre oszlik, magyar és szláv részre, a szomszédos szentjakabi apátsághoz tartozó lakocsaiak egy részén megtelepültek, ebből fakadó határproblémák, határjelek; az újonnan kinevezendő apát legelső kötelessége kell hogy legyen, tanúk kihallgatásával határjárást végeztetni és a határt mindenütt pontosan megállapítani. Javasolt intézkedések. – Jobbágyok névvel. Féltelkes jobbágy 5, 1/4 telkes jobbágy 25, zsellér 7. Telkük nagysága. Két és egy nyomásba sorolt földjeik nagysága holdakban egyenként (az egy nyomásba búzát vetnek). Rétjeik szénahozama. Állataik: ökrök, tehenek, lovak, disznók, méhek. Igásrobotnapjaik száma egyenként, vagy helyette teljesítendő gyalogrobotnapok száma. Telkenként szállítandó fa mennyisége. Telkenként szolgáltatandó vaj, kappan, csirke, tojások mennyisége. Len- és kenderfonással tartoznak, féltelkenként 3 fonttal. – Házas zsellérek névvel, egynek irtásföldje van közülük, búzahozama; igásállataik nincsenek; 18 napi gyalogrobottal tartoznak, kulináriákat nem adnak, censusuk ugyanannyi mint a jobbágyoké. – Az összes tételek pénzértékét összegezve megadja; jövedelmek végösszege a kilenced és tized megváltásával együtt: 627 Ft 11 Xr.
Szentmártoni apátság.
(Somogy m.): Drávaszentmárton