HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 175. - No. 005 / a.

Dátum 1808
Jelleg

Két példányban lévő összeírás, mellékletekkel. 150–150 folio.

Szöveg

Conscriptio, melyet Szeremley Károly halála után végeztek a kamara rendeletére, a fiscus részével együtt kis-csoltói Ragályi Ábrahám kapta.
Pelsőc:
Birtoktörténeti adatok. A város szűk völgyben fekszik; mellette folyik a Sajó folyó. Szomszédos helységei, határai, birtokosaival együtt. A helybeli magistrátusnak a Somostető nevű határrész miatt vitája van a páskaházi uradalommal, ennek bizonyítása; Károly Róbert 1368-as kiváltságlevelének pontjai, IV. Béla Korpona város privilégiumait megerősítő levelének a városra is kiterjesztését, ennek nagyobb hitelére a bírás és esküdtek is hit alatt vallják, hogy a kegyuraságot a város mindig maga gyakorolta; emberemlékezetet meghaladó idő óta és a ma is gyakorolt szokás, hogy a lakosság maga választja meg saját jelöltjei közül a bírót, szótöbbséggel, akit a földesúr erősít meg hivatalában; mind polgári, mind büntető ügyekben az előljárósággal egyetemben ítélkezik; a jus gladiit 1760 körül felfüggesztő királyi rendeletre 1763-ban tért át a város. – Szabad fajzás, makkoltatás, vadászat, madarászat, halászat, kőbányászás a város privilégiuma, melyet vallomásuk, és a csatolt iratok egybehangzó kicsengése alapján békességesen gyakorolnak, földesúrnak nem szolgáltatnak ezért semmit; egy 1589-ben folyt per kapcsán földesúr írásban is elismerte, hogy a jelen esetből semmiféle követelést nem támaszt a város lakói ellen, a szóbanforgó (nagyszegi) erdőre vonatkozólag; azt a privilégiumot, hogy a város minden királyi adó alól mentes, megújításának másolatát csatolták. – A város protocollumai elegendőképpen megmutatják, hogy az üres házak, melyeknek tulajdonosa meghalt, ha senki nem mond ennek ellent, szabadon eladható; ezt a jogot az irtásföldek eladására is korlátozó, majd kiterjesztő rendeletek szerint zavartalanul gyakorolták. – A várost illető vásárjogot II. József és I. Ferenc privilégiumai ismerik el legújabban; italmérési jog korlátozásának hajdani megkísérlése Rákóczi Zsigmond özvegye által. – Jövedelmet hajtó gazdasági épületek: Notandum: a város végén, közvetlenül a hegy alatt épült a vármegyeháza, szilárd anyagból, földszintes, zsindellyel fedett, 1731-ben Szeremley György úr adománylevele már említi, az épületben évente három, nem ritkán négy ízben is közgyűlést tartanak. A piactéren a városháza áll, szilárd anyagból épült, földszintes, zsindellyel fedett, a városi tanács itt tartja gyűléseit, másik szoba hivatalos vendégek fogadására; ebben a házban van a mészárszék is, hol a mészáros húst árul; mellette ugyanazon tető alatt a vendégfogadó, a város építtette saját költségén, részben a kocsmáros, részben a mészáros lakja, a kocsmáros más néven vendéglős is; két fából emelt istálló, téglából épült kocsiszín 16 kocsira és 2 pince tartozik hozzá, ezek kapacitása. Felerészben Szeremley Károlyt illető épületek a város területén:
I. osztályú épületek: A város felső végén 4 kerekű malom a Sajón, fából épült, zsindellyel fedett, kendertörővel; az épület értéke a megesketett molnárok és más mesteremberek: ács, lakatos, asztalos, üveges becslése alapján, – ebből leszámítja a pelsőci erdőből szállított fa értékét. – A postaút mellett a pelsőci határon lévő Vigtelke nevű vendégfogadó, szilárd anyagból épült, zsindellyel fedett, egy nagy szobából áll, mely a jobb vendégek elhelyezésére szolgál, mellette kamra, mivel a hely a lejtő miatt, valamint a Sajó itt való folyása következtében pince építésére teljesen alkalmatlan, a bort tárolják benne, kéménnyel ellátott konyha, balról kis szoba egyszerűbb vendégek számára, jobbról másik kis szoba, belőle nyíló kamrával, mely régebben pálinkafőző volt; kamra, különféle holmik tárolására; a fogadó oldala mellett két istálló, külön tetővel, fából épültek, egyik 3, másik hat állat számára; szárnyék, ahol a tüzifát tárolják; mintegy 12 lépésnyire a fogadótól szekérszín, 12 megrakott szekér fér be; a vendégfogadóhoz a Sajón túl a hegy lábánál 12 köblös föld tartozik, fölötte szilvás néhány fával, de terméketlen, sziklás talajon lévén; a vendégfogadó mellett konyhakert, veteményeken kívül néhány gyümölcsfával; három rétecske széna és sarjúhozama; az istálló és a hátsó kamra között kőkút; z épület értéke kőműves, ács. lakatos, üveges, cserepes, asztalos becslése alapján, hozzáadja a kertek, rétek, szántók értékét is, a pelsőci erdőből szállított épületfa értékét is leszámítja. – A Hragistya nevű vendégfogadó, a Tornallyára vezető út mellett, ez is szilárd anyagból épült, zsindellyel fedett, egy nagy szobából áll vendégek számára, konyha, kamra, az e megett lévő kamrát a jelenlegi kocsmáros istállónak használja; kőből épült szekérállás öt szekér számára; a vendégfogadó értéke a hozzátartozó kis irtásréttel (kis szekérnyi szénát, fél szekér sarjút ad) együtt, leszámítva a pelsőczi erdőből felhasznált épületfa értékét.
II. osztályba sorolt épületek: földesúri ház, azaz Szeremley rezidencia, két telken épült; az elsőn fából épített ház, zsindellyel fedve, a főutca felé fordulva, szemben a templommal, az utca felé fából ácsolt kapuval, fakerítéssel kerített, a ház leírása, egy nagyobb és két kisebb szobából áll, konyhából, káposztáspincével alatta. – A második telek nincsen kerítve, az előbbiből a fenti kapun át mehetni be, rajta ház, két szobával, melyben az özvegy úrnő szakácsa lakik, alatta borospince, kapacitása; az udvar közepén roskadozó kamra, egy tető alatt istállóval, 6 állat számára; másik 3 istálló 24 állat részére; a második udvaron kőkút; az udvar végén fából épített csűr, zsindellyel fedett, közepes állapotban van; értéke.
A Szeremley portióhoz tulajdonképpeni allódium nem tartozik; a 8 fejőstehén, melyet az özvegy úrnő istállóiban tart, mindegyik után évi 20 fontnyi vajat számíthatni, pénzértéke; borjúnevelésből nincsen jövedelem; kiselejtezett állatok eladásának évi jövedelme; bőrök eladásából jövedelem; a kiadások részletezése az állatokra: szolgáló konvenciója, ruházatával együtt; csordásnak élelmére és csizmájára számítandó összeg; a szükséges széna és szalma mennyisége, pénzértéke; ezek összegzése és levonása a jövedelemből. – Jobbágyok névsora saját bemondásuk alapján; földesurak képviselőinek jelenlétében; házas zsellérek és pázsitosok száma (névsor nélkül). Az 1772-ben Gömör megyében bevezetett úrbéri szabályozás szerint Szeremley portio telkeinek száma. A jobbágyok-zsellérek magyar nemzetiségűek, református vallásúak. Az előljáróság is megerősíti, hogy azelőtt nem voltak a telkek kimérve, mindenki arányosan használhatta a földet. A jobbágyok földje harmadrészben hegyen fekszik, köves, terméketlen, művelése nehéz, trágyázásra szorul. – A síkságon fekvő földek, – melyek legnagyobb része rét – jó minőségű, termékeny, egy elvetett mérő búzából 3, rozsból 3 1/4, zabból 4 mérőt ad; mindegyik súlya fontokban. A vármegye az urbarium bevezetésekor a helységet első osztályúnak minősítette. A jobbágyok kereskedést nem űznek, elég nehéz körülmények közt élnek, földművelésből, fuvarozásból, és az alsóbb részeken a Tisza melletti aratásból tartják fenn magukat. – Az uradalmi erdőktől elkülönített, saját erdejük már nincsen a lakosoknak, tüzi és épületfát azonban innen mindeddig szabadon használhattak, de a jövőre nézve ennek, ha nem szabályozzák, és az erdőt nem őrzik, rossz következményei lehetnek. – Városi föld, neve, helye minden harmadik évben ugarolják; befogadóképessége. Három városi rét, névvel, mindegyik kétzer kaszálható, széna és sarjúhozama; ezek után a közös földek után semmit sem adnak a földesúrnak. Legelőket illetően a korábban leírt megállapításokat módosítani kell, mert a vallomásokból kiviláglik, hogy az ugarnak meghagyott földeken kívül semmi más legelő nincsen. Hogy hány állatot legeltethet egy egész telkes jobbágy, sem az urbariumból, sem az előljáróság vallomásából nem tudható meg pontosan, általában úgy tűnik, hogy akinek több földje van, több állat tartására jogosult, mint a szegényebbek, ezekhez járul még a református prédikátor és a provizor, akik 6–6 állatot, valamint a ludimagister, aki ennek felét legeltetheti. Irtásföldek vannak, azok további művelése ellen földesúr tiltakozást jelentett be. – A jobbágyok nehéz helyzetben vannak, mert egyetlen beneficiumuk, hogy termékeiket Rozsnyóra viszik eladni, mely azonban, megrakott szekérrel csaknem 4 óráig tartó út, alig van alkalmuk beszállítani; földesúrnak minden tartozást pontosan teljesítenek, soha nem maradnak hátralékban. Az úrbéri szolgáltatást, censust, kulináriákat, robotot, pálinkafőző üstök censusát, hetedet illető szolgáltatások úgy módosultak, hogy a két földesúrnak összesen 500 forintot adtak, 250–250-et; ezen kívül semmi más szolgálatra nincsenek kötelezve. – Uradalmi erdők bőven vannak a hegyeken, melyeknek oldalán csak sziklás és cserjések vannak, hány holdnyi nagyságúak lehetnek, nem lehetett megtudni, tölgyes, de még nagyobbrészt bükkfákból áll, vágásokra szinte nincs felosztva, mivel a városi lakosságnak szabad fajzása, makkoltatása, szén- és mészégetése volt, eléggé tönkrementek, a Bik nevű erdőből nagyobb, de a Konyár nevű erdőből, ahova a jobbágyok állataikat hajtották legelni, csak kisebb növendékfák utánpótlása remélhető. – Tüzifa szabad fajzásáért az uradalom semmit nem kap; mérnöki felmérés szerint évente kivágható terület, annak famennyisége ölekben, pénzértéke a helybeli ár alapján, ebből leszámítandó a vágás, szállítás, és más szükséges munka díja, jövedelme; épületfa eladására az uradalom részéről nem emlékeznek az előljárók; építkezéshez is csak a 27 éve épült csűr felállításához való használásáról tudnak, azért innen jövedelmet nem számíthatni. – Mészégetés 9 év alatt négy ízben volt az előljárók és az uradalmi erdőkerülő vallomása alapján, a két földesúr közösen kapta meg jövedelmét, ennek átlagszámításával a tiszta nyereség. Makkoltatás, mivel az erdők sziklás területen feküsznek, kevés öreg fa van, ágai elszáradtak, makkot alig terem, nem is emlékeznek, mikor makkoltatott földesúr – később helyesbítik, hogy 23 éve Szeremlyei úr özvegye mintegy 50 disznót kihajtatott, de négy nap múlva vissza kellett hajtani, anélkül, hogy találtak volna makkot; a többi erdők is megfogyatkoztak makkban, jövedelmet innét sem számíthatni. – Szőlőket nem művelnek. Szeremlyei portio szántói három nyomásban, névvel, befogadóképességük ősziből és tavasziból köblökben, minden harmadik évben ugarolják, kenderrel, káposztával vetett földek névvel. Hozamukat 1806–7-8 évekre összegezve adja meg a bírák vallomása alapján, kétszeresből, rozsból, zabból, cséplőrész és veszteségre eső mag levonásával évi átlagának kiszámítása, a rozsnyói piaci árakat figyelembevéve; kenderrel, káposztával és konyhakerti veteményekkel ültetett földek jövedelme; a gabonafélék szalmahozama kazlakban, pénzértéke. – Telkekhez tartozó rétek névvel, széna és sarjúhozamuk szekerekben számítva (pénzértéküket nem tünteti fel egyenként, csak a végösszeget). Ezeket az előbb említett szántókkal együtt az uradalmi provizorok használták, 1789-től városi lakosok (név szerint felsorolja a négy lakost) vették ki árendába, együttes összege. Uradalmi rétek névvel, széna és sarjúhozamuk közepes évben, az előljárók vallomása alapján; pénzértékük; ennek felét a jelenlegi zálogbirtokos úr kispelsőczieknek adta árendába, összege. – A fentebb leírt uradalmi házhoz és csűrhöz kert is tartozik, két részre van osztva, a II. József-féle felmérés szerinti nagysága négyszögölben; egyik részét veteményeskertnek használják, másikba gyümölcsfákat ültettek, melyek már kezdenek kivénülni; ezeket három kategóriába sorolja, összesen 106 gyümölcsfával, jövedelmük. – A fentebb említett 4 köves malom a Sajón, eddig 15 évre a molnárnak volt bérbe adva 200 Ft-ért, mindkét uradalomtól, három éve azonban ugyanaz a molnár bérli 300 forintért, azzal a kötelezettséggel, hogy a tetőt köteles karbantartani, és minden szükséges javítást elvégezni a két uradalom malmán; évi jövedelem összegének fele esik a Szeremlyei részre; kendertörő jövedelmének erre a részre eső mennyisége és pénzértéke. – Mészárszék beneficiuma a város lakosságáé, mint az előljáróság vallomása és a bemutatott okmányok szerint emlékezetet meghaladó idő óta mindig is így volt, az uradalomnak semmi jövedelme nincsen belőle. Évi három vásár, időpontjai, csütörtöki hetivásárok jövedelmei királyi privilégiumok alapján a városé, földesúrnak nincsen belőle része. – A kocsmát, mint az épületek leírásánál már említve volt, a város építtette saját költségén, a mellékletek szerint a két földesúrnak letett évi 120 Ft lefizetése mellett meg is maradt az italmérési jog, ennek az összegnek fele esik a Szeremlyei részre. – A Vigtelken lévő uradalmi vendégfogadót már 20, sőt még több év óta árendába adják, azért csak 200 Ft-ért, mert a hely az árvíz terében fekszik, gyakran elönti, ha saját kezelésben volna, sem remélhetnének belőle többet, sőt még a bérösszeget sem minden évben hozza be az árendás. A másik vendégfogadó is bérbe van adva, 60 Ft-nyi összegért, ezért sem lehetne nagyobb összeget elérni. Két vasbánya van még a területen, két birtokos neve, az uradalomnak census címén évente 156 forintot fizetnek, ennek fele esik a Szeremley részre. – Az egész városból befolyó évi jövedelem összegzése. Jövedelmet csökkenthető gazdasági tényezők: a jobbágyoknak más jövedelmük a földművelésen kívül nincsen, termékeiket csak nagy fáradsággal tudják elszállítani, ez maleficiumuk; a sziklás talaj miatti panaszuk jogos; de mégis legnagyobb maleficiumuk a Sajó minduntalan való kiöntése, mivel rétjeik szűk völgyben feküsznek, ez szénájukat elrontja. – Javítások az összegekre, értékekre vonatkozólag, más írással, az összegek illetve számok helyesbítése a rovatokban piros tintával.
Nagyhegy:
Más néven Pelsücz-Hegynek is nevezik, szomszédos Pelsőccel, melytől csak negyedórányi távolság választja el; három igen szűk völgyben fekszik, melyek ismét nagy hegyekkel vannak körülvéve. Birtoktörténeti adatok. Szomszédos falvak, helyük. Határjelül az előljáróság vallomása szerint a hegy csúcsa szolgál, annak oldalai a két földesúr területéhez tartoznak, Pelsőcz és Vigtelke sziklás helyen feküsznek, nem sok jövedelmet hajtanak. Határvillongások a Máriássy családdal. Uradalmi épületek nincsenek, hat kis csűrön kívül, jobbágyok építették saját költségükön, fából, szénatárolásra. – Erdei kevés tölgyfából, több bükkből állnak; fekvésük; nem tudni hány holdnyi kiterjedésűek. Vágásokra nincsenek felosztva, elegendőképpen nem őrzik, nagyrészt már ki van vágva, de mindig van növendékfa; ha meg nem tiltják, csakhamar a földesurak tudta nélkül kivágják az egész erdőt; épületfát innen nem lehet vágni, földesúr szükségére sem elegendő, jövedelem sem lehet belőle; tüzifát leginkább szénégetésre vágnak, ritkán adják el ölenként, ha azelőtt mégis ölenként szállították, 4 forintot lehetett érte számítani. Az erdő egy része közös a helyi erdőbirtokossággal, szénégetésért meghatározott összeget fizettek, a Szeremley birtok erdőőre és az özvegy úrnő feljegyzései szerint 9 év alatt 3086 Ft 6 Xr volt a tiszta nyereség; évi átlagának kiszámítása. Makkoltatás jövedelme, jövedelmének évi átlaga a Szeremley részre. – A réteket – mely alatt kaszálók értendők – a sziklák között igen nagy fáradsággal lehet csak kaszálni, legfeljebb évente egyszer, utánuk fizetett összeg, azokban az években melyekben nem termett széna, a lakosok nem fizették meg. A legelőket már 20 év óta a nyolc község (név szerint) használja, az évente fizetett díj községenként változik, végösszege. – Jövedelmek végösszege, 20 év óta nem csökkent, inkább növekedett; mégis a hegyet használók abban látják legnagyobb maleficiumukat, hogy víz nem található az egész hegyen, az állatokat, melyet május elején hajtanak a hegyekbe, október végéig mindennap lehajtják a hegy lábánál folyó vízhez itatásra, ami, főleg a déli órákban igen nagy fáradalmat jelent, az állatok azonkívül a nagy hőmérséklet-különbség miatt ebből gyógyíthatatlan betegséget is szereznek; másik maleficium, hogy a kaszált szénát Vlatsukának nevezett kis szánon szállítják le telente, életük veszélyeztetésével.
Lekenye:
Szomszédos helységek, birtokosai. Szeremley portio ebben a helységben csak egy fél telekre és a malom negyedrészére terjed ki. Társbirtokosok felsorolása (nyolc család). A helység dombokon fekszik, földjeinek 2/3-a kevésbé termékeny, közepes, a völgyben fekvők ellenben jó minőségűek. A vármegye által 3. osztályba sorolt helység. Az úrbérrendezés szerint egy telek 28 hold szántóból és 8 kaszásnyi rétből, mely mindig kétszer kaszálható, áll. – A Szeremley portióhoz tartozó jobbágy névvel, minden szolgáltatás fejében, már emlékezetet meghaladó idő óta taxát fizet, összege; azonkívül a malomrész természetbeni jövedelmét Szeremley úrnőnek Pelsőczre szokta szállítani. – Malom a Sajón 3 kőre, Szeremley úrnő részére eső jövedelem búzából, rozsból mérőkben, értéke pénzben; kendertörő jövedelmének a portióra eső része kévékben, pénzértéke. Ezeken kívül semmi más forrás nincsen, amelyből jövedelmet lehetne számítani.
Pelsőczardó:
1731-ben még praediumként vették fel, Pelsőccel határos, fél órányi távolságra fekszik tőle, igen szűk völgyben, hegyekkel körülvéve. Társbirtokosok névvel. 1731-ben az akkori praediumon nemes Szeremley György egy puszta telket kapott adományként, azóta hogyan népesedett be, nem tudni. A vármegye által 3. osztályba sorolt helység. – Jelenleg 25 házból áll, ezekből egy Szeremley portio, benne lakó jobbágy névvel, 14 holdja és öt kaszásnyi rétje van (félholdasnak számít az úrbéri végrehajtás szerint). A jobbágy 10 mérő búzát vet évente, a föld rossz minősége, kövekkel teli volta miatt néha még a vetőmagos sem kapja vissza. A rétekből két kis szekér szénája van. Taxa címén az özvegy úrnőnek fizetett összeg. Az itteni erdőket jórészt már kipusztították, szénégetésen kívül más jövedelem nincsen belőlük, ezt csak csekély mértékben szokták itt folytatni, évi átlagjövedelme nagyon kevés.
Rekenyeujfalu:
Szeremley részre egy telek tartozik, két jobbágy közt oszlik meg, nevük. A helység lakosai a vasbányában való munkával, és a kibányászott vas szállításával keresik meg kenyerüket. A helység határai, szomszédos falvai, birtokosai. Az úrbéri végrehajtás során a 4. osztályba sorolt helységben egy telekhez 32 hold szántó, és 12 kaszásnyi rét tartozik, mely sohasem kaszálható kétszer.
A lakosok földje terméketlen, trágyázással is nehezen művelhető. A Szeremley portio két jobbágya taxás, taxájuk összege. Az erdőkből, melyek itt csak cserjések, földesúrnak semmi jövedelme nincsen. Malom a víz gyakori kiszáradása miatt nem jövedelmez. Kocsmából, melyet a jobbágyoknak árendába alig lehet kiadni ugyanazért az összegért, jövedelem évi átlaga.
Szalócz:
Síkságon fekszik, hegyekkel körülvett szűk völgyben, a Sajó körülfollya, szomszédos helységek. Társbirtokosok névvel, felsorolva, kinek hány telke van a helységben. Az 1731-ben kibocsátott királyi rendelet szerint Szeremley György egy lakott egész és fél, továbbá egy puszta negyed telket kapott; ezt később Szeremley Károly elzálogosította sógorának, Ragály Gedeonnak, körülményeiről azonban az özvegy nem tud semmit. – 1799-ben a társbirtokosok együttlétekor a telkeket számbavéve 30 egész telket találtak, melyekből 7 puszta. Az úrbéri végrehajtás szerint a helységben, mint 2. osztályúba soroltban egy egész telekhez 26 hold szántó és 10 kaszásnyi rét tartozik, mely mindig kétszer kaszálható. – A jobbágyok földje fele részben köves, művelhetőség tekintetében nagyon különböznek egymástól. Jobbágyok az úrbéri kötelezettségeket megváltják. A fent említett 7 puszta telek használói közül öten 17 forintot, ketten pedig 30 forintot fizetnek, a jövedelem Szeremley portióra eső hányada. Két zsellér névvel, csak házacskájuk van, 2 forintot fizetnek fejenként földesúrnak, fele Szeremley részre esik. – Kis erdők vannak, inkább bükkös, mint tölgyes, épületfát nem ad, uradalomnak semmi jövedelme nincsen belőlük, lakosok tüzifát szedhetnek; növendékfák vannak; a társbirtokosok úgy határoztak, hogy az Eszterházy uradalom erdőkerülőjének őrizete alól – aki eddig felügyelt – kiveszi, és külön erdőkerülőt alkalmaz, akit közösen fizetnek. – Közös kocsma és mészárszék, Szt. Mihálytól karácsonyig a község mérethet bort. Két malom, egyik 3 köves, Ragályi úr molnára építette, évi 20 Ft árendát fizet a telek használatáért; másik két köves, Eszterházy telken épült, melyet a község ugyanilyen értékű telekre elcserélte, a bonificatio beszámításával; 10 Ft árendája a társbirtokosok közt oszlik meg. – Kovács névvel, saját házában, de zselléri telken lakik, mely a szádvári uradalomhoz tartozik; 1799 óta 10 forintot fizet census és úrbéri szolgáltatás címén, megoszlása társbirtokosok között. A hámor árendája a társbirtokosok közös kasszájába folyik be, összege, megoszlása.
A hivatkozott melléklet közt egy tanúkihallgatás másolata is, a pelsőczi erdők tulajdonjogáról kipusztításának körülményeiről, használhatóságáról.
Szeremley-fiskusi birtokok.
(Gömör m.): Pelsőcz (oppidum) – Nagy-Hegy – Pelsücz-Ardó (praedium) – Lekenye – Rekenye-Ujfalu

Tartalomgazda