Nádasd:
A falu hosszan elnyúlva települt, igen meredek hegyek között. Pécs városától négy óra járásnyira fekszik, a Buda felé vivő kalmárút mentén. A falu a pécsi püspöki uradalom nádasdi körzetének központja. – Északi szomszédai: egyrészt a püspöki uradalom már Tolna megyébe eső Várallya nevű falujának határa, másrészt pedig a szintén Tolnában fekvő, de a pécsi székesegyházi káptalan éneklőkanonoki stallumának birtokában levő Nagymányok falu határa. – Keleti szomszédja a több földesúr kezén levő Hidas, valamint a már ugyancsak Tolnába eső, és a Perczel család tulajdonát képező Czikó nevű falu határa. – Déli szomszédja a Tanulmányi Alap pécsváradi uradalmának Ráczmecske nevű faluja. – Nyugati szomszédai pedig az ugyanazon földesúrhoz tartozó Várasd és Várkony nevű falvak, illetve e falvak határai. – A nádasdi határt a várallyaitól nem választják el határhalmok. Erdőterületeik találkoznak, és egy vízfolyás köztük a határvonal. E két falu között határvita nincs. – Nádasd és Nagymányok között a mányoki erdők és a nádasdi szőlők találkoznak. Ezen a határrészen megvannak a kellő határhalmok. – Hidas és Czikó felé is vannak határhalmok, de ezek már elöregedtek, megrogytak, ugyannyira, hogy – mint a nádasdi subditusok az összeírónak vallották – mindkét faluból át-átcsapnak a másikba, s egyes jobbágyok el-elszántanak a szomszédaikéból egy darabot; az igaz, hogy az elöl nevezett két falu és Nádasd között formális, és az egész határvonalra kiterjedő határvita még nincs. – A pécsváradi uradalom három faluja: Ráczmecske, Várasd és Várkony, valamint Nádasd közt sem határhalmok, sem egyéb határjelek nincsenek. A közhit ugyan azt tartja, hogy a mecskei erdőt körülvevő sáncolás, Várasd és Várkony felé pedig egy-egy vízmosás a határ; a nádasdi subditusok azonban azt állítják, hogy nem ezek a helyes határvonalak, nem ezek az igazi határjelek. Emiatt aztán vita is van már hosszú ideje ezekkel a falvakkal, de jelentősebb túlkapás vagy kihágás egyik oldalról sem esett a jobbágyok részéről, de a két uradalom egyike sem indított a másika ellen sem határsértésért, sem határmegállapításért peres keresetet. – Rátérve a falubeli földesúri létesítményekre, az összeíró első és legjelentősebb földesúri építményként a püspöki rezidenciát, annak részletes leírását keríti sorra. (A rezidencia nyári rezidencia, vagy talán még inkább nevezhető vadászkastélynak.) – Az épület alapterülete 19 × 7 öl; kelet-nyugati fekvésű, s a Pécsről Tolnába vezető országút mögött (így! „…pone viam publicam Quinqueecclesiis in Comitatum Tolnensem ducentem jacet…”) épült fel, szilárd építőanyagokból, cserépfedéllel. Van egy emelete is. – A telek, amelyen áll, négyzetalakú, s minden oldala 26 öl. – Kerítése részben fal, részben pedig rácsos léckerítés, mely a falra van ráépítve; e kerítések választják el az országúttól, illetve a hozzá tartozó kerttől, s a vele szomszédos – alább részletesebben leírandó – további uradalmi épülettől. – A rezidencia alsó traktusán első a szárazkapubejárat, amelynek jobb oldalán nyílik egy elég tágas, 2 ablakos, boltíves szoba, benne zöld kályha. – Ebből egy ehhez hasonló, 3 ablakos, s az előzővel együtt az országútra néző szoba nyílik; utóbbiből pedig egy harmadik, 2 ablakos, de már az udvarra néző szoba, melynek a kapualjba vezető külön ajtaja is van. – Ezen a szárnyon van az épület alatt kiépített pince és lejárata is. A pincében két párhuzamos járat van, mindkettő felfalazva. Mindkét járat 15 öl hosszú. – Az alsó traktus (illetve a kocsibejáró) bal oldalán van egy bejárati ajtó egy szobába, amely a férfiszemélyzet szálláshelyéül szolgál; padlója téglával kirakva; benne zöld kályha, s rajta két ablak. Egy másik ajtó a fedett ámbituson át egy eléggé tágas konyhába vezet; a konyhából nyílik egy lakószoba, a női személyzet számára. Ez is téglapadlós, de benne vaskályha van (így! Először ebben a nagy terjedelmű összeírásban: „…ferrea fornace provisum.”) – Van azután – s ez is az ámbitusról nyílik – egy kis tálalóhelyiség, melyben a gyakrabban használatos konyhaeszközöket is tárolják. – Ennek az alsó traktusnak valamennyi ablakán vasrács van. – A szárazkocsibejáróból nyílik a falépcsőkből épített feljárat is az emeletre. – Oda felérve, fedett ámbitusra lehet jutni. Erről az ámbitusról először egy különszoba nyílik, melynek két ablaka keletre, az udvarra néz. Boltíves szoba ez, padlója közönséges deszkákból; benne finomabb kivitelű zöld kályha. – Majd ismét az ámbitusról egy nagyobb szobába lehet bejutni, mely ebédlőterem céljára szolgál. Ajtaja is kétszárnyas. Jobbról is, balról is két-két szoba nyílik belőle; mind a négy szoba 2–2 ablakos, s ezeken az ablakokon zöld farács (zsalugáter) van. – A szobák felül boltozottak, deszkapadlósak. – A refektóriumban és az első két szobában finomabb kivitelű zöld kályhák vannak, az utóbbi kettőben pedig fehér kályhák. – Az épület nyugati szárnyán van még egy kisebb, egyablakos szoba, melynek kivitele egyebekben azonos az előző padlós szobákéval; benne zöld kályha. – Végül: ebből az utóbbi szobából be lehet jutni a szolgaszemélyzet számára szolgáló egyablakos szobába, melynek azonban az ámbitusra is van kijárata. – Ugyancsak az ámbitusról lehet feljutni a padlásra is. De annak még deszkával sincs kirakva a pádimentuma. – Az egész felső traktus mindegyik ajtaja puha, festetlen fából készült. Az ablakokon – még az ámbitusra nézőkön is – mindenütt zöldre festett farács (zsalugáter) van. – Maga a kerengő (azaz az ámbitus) téglákkal van kipadlózva; a folyosó végében van az árnyékszék. – A rezidencia udvarán, mind a nyugati, mind a keleti oldalon van két különálló épület. Mindkettő szilárd építőanyagokból épült, zsindelyfedelű. – Az elsőben, a nyugati oldalon levőben, három szoba van. Az egyiken két rács nélküli ablak; valamennyi szobának deszkapadlója s deszkamennyezete van; az elsőben zöld kályha, a kisebbik, középső szobán csak egy ablak van, s benne egy zöld kályha. A harmadik szobának padlózata és mennyezete már romlott; ebben az utóbbiban egy ütött-kopott billiárdasztal áll. – A másik, tehát a keleti oldalon levő különépületben is 3 szoba van; éppen olyan építkezés ez is, mint az előző lakóépületé, de a szobák jobb állapotban vannak, kényelmesebbek. – A rezidencia udvarának közepén egy fedett kút van, s körül van véve léckerítéssel. – A rezidenciától és annak udvarától keletre van egy másik udvar, mely 27 öl hosszú és 22 öl széles, s közvetlenül szomszédos az előzővel, de attól falazott alapokra épített léckerítés választja el. Ezen a második udvaron van egy háromszárnyú épület, mely szilárd építőanyagokból épült, zsindelyfedelű. – Ennek az épületnek az első szárnya nyugat-keleti irányban fekszik, 24 × 3 1/2 öl alapterületű. – Az uradalmi számtartó lakása ez. Van benne egy kisebb, kályha nélküli szoba, egy közbülső konyha és egy nagyobb, kényelmesebb szoba. A szobák deszkapadlósak, mennyezetük is deszkázott. Van ezenkívül a személyzet számára egy téglával padlózott szoba is. Ámde: mivel ez az egész épület szinte beleépült a hegy lábába, nagyon nedves, nagyon egészségtelen. – Majd a kocsiszín következik, mely két kocsi befogadására alkalmas. Alatta egy felfalazott kis pince. De mivel csak hat lépcső mélységű, bor tárolására alkalmatlan. Végül, ugyanazon a renden, a kocsiszín után, ugyanazon az épületszárnyon (tehát a nyugatin) sorra következik három éléskamra, mel
Óbánya:
Ez a falu igen zord hegyek között fekszik, egy völgyben. Nádasd falutól 1 óra járásnyira esik. A falu határának nincsenek megszabott határvonalai, sem határjelei, mert az uradalom e falu határát hozzácsatolta a nádasdi határhoz, s azzal együtt kezeli. – A faluban egyébként kizárólag zsellérek vannak; zsellérkunyhókban élnek, és státusuk szerint az uradalom házas zsellérei. – Ugyanakkor azonban külön censusért bérelnek az uradalomtól szántókat és kevés rétet is, éspedig a szántókért összesen évi 13 Ft 7 1/2 dénár, a rétekért, illetve legelőkért összesen évi 48 Ft censust fizetnek. – Mindössze ennyi a bevezető szövegrész; következik a subditusok, e falu esetében kizárólag házas zsellérek tabelláris számbavétele, egyénenként, azazhogy családfőnként, az Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. – Részint az összeíró által összesített, részint pedig az általam kigyűjtött és összesített – ez a többség – adatok alapján, a tabellából az alábbi kép bontakozik ki az uradalom e zsellérfalujának urbarialis viszonyairól. – Az összeíró a tabelláris összeírásban 41 zsellércsaládot, illetve családfőt vesz számba név szerint ebben a faluban. Közülük egy a bíró. Számos iparos adódik köztük. Éspedig: 4 ács, 1 bognár (kerékgyártó), 1 varga, 5 takács, 2 molnár; összesen tehát 13 iparos. Továbbá: a 41 családban van összesen 26 fiúgyermek. (24 családban van 1–1 fiú, 1 családban 2 fiú; a többiben nincs fiúgyermek.) – (NB! Jóllehet fentebb, a bevezető szövegrészben világosan azt írja az összeíró, hogy szántót, rétet, illetőleg legelőt bérelnek az uradalomtól; nemkülönben: lentebb, az uradalom évi jövedelmeinek számbavételénél egy összegben feltünteti az árendát is, itt, a tabellában, mely egyenkénti összeírás, mind az „Agri”, mind a „Prata” fejrovat teljesen üres. Ebből két következtetést lehet levonni: a tabellában az összeíró a zselléreknél valószínűleg csak akkor tünteti fel a bérelt szántókat, ha azok jobbágytelki tartozékok; a másik következtetés: a bérleti megállapodást minden valószínűség szerint maga a zsellérközösség kötötte meg az uradalommal. Ezt talán az is szükségessé tette, hogy igen csekély az igaerő-állományuk.) – A 41 zsellér közül 31-nek kezén van összesen 34 1/2 kapásnyi szőlő. Kigyűjtésem szerint az alábbi megoszlásban: 1/2 kapásnyi szőleje van 7 zsellérnek, 1 kapásnyi szőleje van 17 zsellérnek, 2 kapásnyi szőleje van 7 zsellérnek. Összesen 34 1/2 kapásnyi szőleje van 31 zsellérnek. – Számosállat-állományukról a tabella az alábbi adatokat adja: Lova csak egy zsellérnek van, de annak egypár lova van. Ökre nincs egyiknek sem. Van összesen 25 (huszonöt) darab tehenük. 23 zsellérnek van 1–1, egynek pedig 2 darab Van néhány birkájuk is, összesen 8 darab. Hat zsellérnek van 1–1, egynek pedig 2 darab birkája. Méheik nincsenek. – Közülük kettőnek van 1–1 pálinkafőző üstje. – Eddig a tabelláris összeírásból kiszedhető adatsor. – Következik a szöveges magyarázat, de az ennél a zsellérfalunál csak nagyon rövid: A számba vett zsellérlakosság német nemzetiségű, római katolikus vallású. – A vármegyei hadiadó-pénztárba évente 30 Ft 26 dénárt, a házipénztárba 52 Ft 74 dénárt szoktak befizetni évente. – Eddig a szöveges kiegészítés. Következik a faluból származó évi átlagos földesúri jövedelmek számbavétele, az ugyancsak Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. Az adatok a jövedelemkimutatás tabellájából: 1. A 41 zsellérház után járna az uradalomnak évi 41 Ft census, de a bíró mentes, ezért ebből a censusból az uradalomnak bejön évente 40 Ft. – 2. A robotból: A 40 szolgáltatásköteles zsellér mindegyike évi 20 nap gyalogrobotot teljesít. Ez évente összesen 800 nap. 12 krajcárjával számolva, e szolgáltatás készpénzértéke 160 Ft. – (NB! A kamarai revizor, a kamarai normatívumnak megfelelően, a 20 napot 18 napra, a napi ellenértéket 10 krajcárra, az összes robotnapok számát 720-ra, a forint-összeget 120 forintra javította. De mivel csak kalkulatív javítás volt, annak konzekvenciáit nem vezette tovább a számadásban.) – 3. A kilencedből és a tizedből: E két szolgáltatást a zsellérek természetben adják; levonva a cséplőrészt, 9 év tényszámai alapján átlagolva a mennyiségeket, e szolgáltatás az alábbi pénzértékeket adja ki: Rozsból bejön évente átlag 28 pozsonyi mérő, á 51 kr. = 23 Ft 48 kr. Csöves kukoricából 13 1/2 pozsonyi mérő, á 24 kr. = 5 Ft 40 kr. Lednekből 16 1/2 pozsonyi mérő, á 16 kr. 4 Ft 24 kr. Szárazfőzelékfélékből 39 1/2 icce, á 2 kr. = 1 Ft 19 kr. Káposztából 107 fej, á 1 kr. = 1 Ft 47 kr. Méhekből 5 1/2 kas, á 12 kr. = 1 Ft 6 kr. – (NB! Csak az átlagolt tényszámokban lehettek méhek, mert a tabelláris összeírás szerint az összeíráskor nem volt méhük!) Bárányokból 25 db.; de ezeket darabonként 8 krajcáros áron megváltják; összesen 3 Ft 20 kr. Vörös borból 35 akó, á 1 Ft 15 kr. = 43 Ft 45 kr. – A kilenced- és tized-szolgáltatás pénzértéke tehát összesen 85 Ft 9 kr. – 4. A kocsmáltatásból. Ebben a faluban az uradalomnak nincs állandó kocsmája, ezért zsellérházanként felváltva méreti ki borát, pálinkáját. Ezen a módon kimérve, évente elfogy 104 akó vörös bor, amelyből bruttó árbevételként bejön 211 Ft 13 kr, 16 icce pálinka, bejön érte 4 Ft 16 kr. Összesen 215 Ft 29 kr. – A ráfordítások: A 104 akó vörös bor 1 Ft 15 krajcárjával (ún. „belső”, tehát önköltségi áron számítva) 130 Ft. A 16 icce pálinka, iccéje 8 kr. = 2 Ft 8 kr. A kimérésért jár a soros kimérőnek 10 Ft 14 kr. – Összes önköltség tehát 142 Ft 22 kr. Ezt levonva a fenti bruttó árbevételből, marad tiszta jövedelemként az italmérésből 73 Ft 7 kr. – 5. A zsellérek a szántóföldek bérletéért fizetnek összesen évente 13 Ft 7 1/2 krajcárt. – 6. A falu határában van az uradlomnak saját rétje, s ezt a lakosok jobb létfenntartása érdekében (így! „…pro meliori subsistentiax…”) ki szokta nekik adni évente; árendája 48 Ft. – (NB! Mint fentebb már utaltam rá: az egyébként igen alapos összeíró e két fontos tételről – miután zsellérfaluban vagyunk! – bővebben nem szól!) – 7. Malombérletből: Az egyik zsellérnek, Neupauer Antalnak van itt egy vízimalma, árendaként fizet utána az uradalomnak évente 14 forintot. – 8. A rozsszalmából. (Érdekes módon, ebben a zsellérfaluban külön tételként veszi számba az összeíró ezt a proventus-fajtát!) Kilenc esztendő tényszámait átlagolva, bejön évente 147 kéve rozsszalma kévéjét 1 1/2 krajcárjával, számolva, bejön belőle összesen 3 Ft 40 1/2 kr. – A faluból bejövő évi átlagos összföldesúri jövedelem tehát (az 1-től 8-ig összesen) 437 Ft 46 kr.
Szárász:
Ez a falu Pécs városától 8, Nádasd falutól pedig 4 óra járásnyira esik. Tolna megye határán települt egy völgyben, melyet szelíd halmok öveznek. – A falu északi szomszédja a Baranya megyei Tófü possessio, mely az Eszterházy hercegi uradalom faluja; keletről a Tolna megyei Lengyel faluval határos, melyet Birisits Antal bérel az Amadé családtól; délről pedig a szintén Tolna megyei Izmény faluval, mely a gr. Apponyi család uradalmainak tartozéka, végül nyugatról az Eszterházy hercegi uradalmakhoz tartozó Rácz-Kozár falu. – Szárász falut valamennyi fent felsorolt szomszédjától jól karbantartott határhalmok választják el; éppen ezért nincs köztük határvita. – A falu területén két uradalmi létesítmény van: az egyik egy uradalmi pince. Bejárata falazott, egyébként további, 9 öl hosszú járata csak földbevájt. – A másik: egy sorsára hagyott szín, inkább szárnyék, mely régebben elhunyt Klimo püspök idejében dohányszárító pajta volt. Ez idő szerint azonban a falu határában nem palántálnak dohányt. Így a szárnyékot sem használják semmire. Eredetileg nyers építőanyagokból épültek tartói, teteje pedig szalmazsup. (NB! Lásd megjegyzésemet ezzel kapcsolatban lentebb, a kilenced- és tizedjövedelemről szóló pontnál!) – Az uradalmi allodiális állatállományt ebben a faluban nem tart. – Eddig a bevezető; következik a subditusok tabelláris, név szerinti összeírása, az Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. Részint az összeíró által összesített, részint pedig – többségükben – általam kigyűjtött és összesített adatok alapján, a tabellából a falu urbariális viszonyai az alábbiakban tükröződnek: Az összeíró a tabellában három csoportra osztva veszi számba a subditusokat: a) telkes jobbágyok; b) házas zsellérek; c) más házánál lakó zsellérek (subinquilini). – a) Házas zsellérek. Az összeíró ebben a faluban számba vesz 28 telkesjobbágy-családot. Iparos nincs közöttük. Egyikük bíró. És van köztük egy uradalmi, konvenciós erdőőr is. – A 28 telkesjobbágy-család, egész sessiókra számolva át telki állományukat, összesen 18 egésztelken gazdálkodik. E telekállomány megoszlása az alábbi: 3/8 telken ül 8 jobbágy, 6/8 telken ül 20 jobbágy; 18 egésztelken ül 28 jobbágy. – Ámde: mivel a bíró és az uradalmi erdőőr szolgáltatásmentesek, és mivel kettejüknek összesen 1 4/8 telke van, a szolgáltatásköteles sessiók száma összesen 16 4/8 sessio. – Az intravillanumban e telki állományhoz összesen 73 pozsonyi mérő vetőmagkapacitású beltelek tartozik. (Megoszlása – eltérően az uradalom eddigi falvainak többségétől – arányos a teleknagysággal; a 3/8-osoké ugyanis 1 4/8 pozsonyi mérős, a 6/8-osoknál van valamelyes szóródás, mert bár az övéké általában 3 mérős körüli, van egy 4 mérős és három 2 6/8 mérős beltelekkel rendelkező is közöttük.) – A fenti telki állomány extravillanumbeli tartozékai: A 18 egész sessióhoz tartozik az extravillanumban 996 6/8 pozsonyi mérő vetőmagkapacitású szántóterület. (Ennek megoszlása természetesen szintén arányos a teleknagysággal. A 3/8-osoké 20 7/8 és 21 pozsonyi mérős között, a 6/8-osoké 40 4/8 és 42 2/8 mérős között – tehát alig eltérő szélső értékek között – változik.) – További extravillanumbeli tartozék a 18 egésztelekhez: 59 1/8 kaszásnyi rét. (Ez is arányosan oszlik meg a teleknagysággal. A 3/8-osoknál 1 3/16 kaszásnyi minimum és 1 2/8 kaszásnyi maximum, a 6/8 telkeseknél pedig 2 1/8 kaszásnyi minimum és 2 6/8 kaszásnyi maximum között változik – tehát itt is csekélyek az egyes teleknagyság-kategóriáknál a rét-nagyságrendi eltérések.) – A 28 telkes jobbágynak összesen van 50 kapásnyi szőleje. E szőlőterület megoszlása a jobbágyok között az alábbi: Olyan jobbágy, akinek ne lenne szőleje nincs. 1/2 kapásnyi szőleje van 2 jobbágynak. 1 kapásnyi szőleje van 6 jobbágynak. 2 kapásnyi szőleje van 18 jobbágynak. 3 kapásnyi szőleje van 1 jobbágynak. 4 kapásnyi szőleje van 1 jobbágynak. Összesen tehát 50 kapásnyi szőleje van a 28 jobbágynak. – Számosállat-állományukról a tabella adatai az alábbi képet adják: A 28 jobbágynak összesen van 57 darab lova. (Mindegyiknek van lova. Éspedig: 27-nek 1–1 pár lova van, 1-nek pedig 3 darab) Van továbbá 27 darab tehenük. (Egy jobbágynak nincs tehene, 27-nek pedig 1–1 darab tehene van.) Az összeíráskor sem ökrük, sem birkájuk nem volt, s méheket sem talált egyiküknél sem az összeíró. – Egyetlen jobbágynak volt az összeíráskor 1 pálinkafőző üstje. – b) Házas zsellérek. Az összeíró ebben a faluban számba vesz 15 házaszsellér-családot. Van közöttük két iparos. Mindkettő kerékgyártó (bognár). – A 15 családban összesen van 4 fiúgyermek. (4 családban 1–1 fiú, a többiben nincs fiúgyermek.) – A 15 családnak összesen 16 6/8 pozsonyi mérősnyi beltelki állománya van. (Megoszlása: 2/8 mérős 7 zselléré, 6/8 mérős 1 zselléré, 1 mérős háromé, 1 4/8 mérős 2 zselléré, 1 6/8 mérős 1 zselléré, végül 2 4/8 mérős 1 zselléré.) – Továbbá: a 15 házaszsellér-családnak az extravillanumban van összesen 52 2/8 pozsonyi mérő területű szántója összesen. (Igen érdekes a szántóterület megoszlása is:) 1 pozsonyi mérő kapacitású szántója van 1 zsellérnek, 2 4/8 mérő kapacitású szántója van 2 zsellérnek, 2 6/8 mérő kapacitású szántója van 1 zsellérnek. 3 pozsonyi mérő kapacitású szántója van 1 zsellérnek. 3 2/8 mérő kapacitású szántója van 1 zsellérnek. 3 6/8 mérő kapacitású szántója van 2 zsellérnek. 4 2/8 mérő kapacitású szántója van 7 zsellérnek. 52 2/8 mérő kapacitású szántója van 15 zsellérnek. – Rét nincs kezükön. – De valamennyinek van szőleje, éspedig mind a 15-nek 1/2–1/2 kapásnyi, összesen tehát 7 1/2 kapásnyi. – Sem lovuk, sem birkájuk, sem ökrük, sem méhük nincs, illetve az összeíráskor nem volt. – De van összesen 14 darab tehenük, mégpedig úgy, hogy egynek közülük nincs tehene, 14-nek pedig 1–1 tehen van. – c) Más házánál lakó zsellérek (subinquilini). Az összeíró egyetlen ilyen státusú személyt vesz név szerint számba ebben a faluban, de annak semmije sincs. (A tabella valamennyi fejrovata üres, csak a névé van kitöltve.) – Eddig a subditusok tabelláris összeírásából kigyűjthető adatsor. Következik a szöveges magyarázat, benne a további urbarialis adatok. E rész tartalma: A subditusok valamennyien római katolikus vallásúak, német nemzetiségűek. – Boldogulásukat tulajdonképpen egyetlen terményük, a dohány segíti elő, mert ebből tudnak készpénzt csinálni, életszükségleteik előteremtésére. – (NB! Ezzel kapcsolatban már itt is felhívom a figyelmet arra, amire újabb bizonyítékot majd lentebb, a kilenced- és tizedjövedelem számbavétel számszerűen is ad: a bevezetőben, az uradalmi létesítmények számbavételénél, a már nem használatos dohányszárító pajtánál említett tény, mely szerint már itt nem palántáznak dohányt, kizárólag az allodiális dohánytermelés szüneteltetésére vonatkozhat, mert, íme, a lakosok nemcsak hogy abba nem hagyták a dohánytermesztést, hanem az a fő készpénzforrásuk! Lásd majd a viszonylag nagy mennyiségű kilencedet is belőle, lentebb!) – A fő természeti tényező, amely viszont boldogulásukat hátráltatja, az, hogy szántóterületeik nagy részén pusztít a gyakori záporok, felhőszakadások okozta vízmosás, de ugyanannyira, hogy a szántóik humuszrétegét a vizek gyakran lehordják az alacsonyabban fekvő rétekre, s a szemcsés, fövenyes iszap gyakran elborítja azokat, s éppen a fő kaszálási idényben teszi őket hasznavehetetlenekké. – Ez a hátráltató tényező gátolja meg a szántók trágyázását is, mert a vizek a trágyát is lemossák a völgyekbe, mélyebb fekvésű területekre, a rétekre. – A faluközösség a megye hadiadó-pénztárába évi 102 Ft 10 dénárt, házipénztárába 64 Ft 20 dénárt fizet be évente. – Rendezett urbáriumuk van a subditusoknak, s az úrbéri törvény szerintiek az úrbéres viszonyaik. Minden egész jobbágysessio tartozéka 22 hold szántó és 10 kaszásnyi rét. – Az úrbérrendezéskor eljáró bizottság 1 hold szántó nagyságát a földek minőségétől függően, 1100, 1200, illetve 1300 négyszögölben határozta meg. – Mivel a határbeli szántók talaja kövecses, rosszul termő, ezért tiszta búzát nem is szoktak vetni. A rozs és a kétszeres általában 4–5-szörös magot hoz. Zabot, éppen a talaj minősége miatt, csak ritkán vetnek, de rendszerint akkor sem sikerül. Sőt: még a kukorica sem főterményük, jóllehet rendszeresen vetik azt is. – Hanem a legnagyobb szorgossággal a dohányt palántálják és művelik, mert ebből származik készpénzjövedelmük. Ugyanis a többi termény alig fedezi saját házi szükségletüket. A dohányt nem kell elhordaniuk máshová, vásárokra, hanem (békeidőben, amikor szabadon jönnek-mennek a kereskedők) odahaza is jól el tudják azt adni. (Ezt a nagyon jelentős szövegrészt idézem is, mert kitűnően adja e termelési ág jelentőségét, s a kommerciumra is jó adat: „…Verum Tabaca Maxima cum solertia plantatur et colitur, ex qua paratum aes obtinent, reliquis terrae productis vix domesticis necessitatibus sufficientibus; tabacam veo ad Nullum alium emporialem locum abvehere coguntur, sed domi semper (:tempore pacis:) divendere possunt.”) – A faluközösségnek nincs külön kihasított erdeje; sőt: az uradalom a faizást nem is a helybeli uradalmi erdőkben engedélyezi számukra, hanem mind a tüzi-, mind az épületfaizást az egregyi (= Magyaregregy) uradalmi erdőkben teszi lehetővé a számukra. Az urbáriumuk szerinti ölfát pedig be is kell szállítaniuk Pécsre. – Olyan irtásföld, ami ne lenne a telki állományba belemérve, nincs a falu határában. És nincs puszta telek sem. – Igen kicsiny és igen silány legelőterülete van a faluközösségnek. Ugyanis az uradalom a határbeli erdőkben jelölt ki nekik legelőt. De itt hitvány fű nő, s az állatok még a fák vagy bokrok leveleit sem tudják rágcsálni, mert ritkásak és nagyok már a fák, bokrok pedig nincsenek. – Minthogy a falunak van szőlőhegye, fél éven át övék a kocsmáltatási jog. – A szolgáltatások behajtása körül nincs semmi érdemleges megjegyeznivaló, nincs hátralékuk sem. – Eddig a szöveges magyarázat és a kiegészítő urbarialis adatok. Következik az e faluból származó évi átlagos földesúri jövedelmek számbavétele – kilenc esztendő tényszámainak átlagában -, tabelláris formában, az ugyancsak Árpád possessiónál részletesen ismertetett fejrovatok szerint. – Az adatok: 1. Az urbarialis censusból. Mivel a faluban 28 jobbágy- és 15 zsellérház van, ez a szolgáltatás évente 43 forintot jelentene, de a két mentes leszámításával 41 Ft. – 2. A culinaria-szolgáltatásból. A 16 1/8 szolgáltatásköteles sessio mindegyike után ezen a címen az alábbi úrbéri szolgáltatásokat váltják meg, az alábbi, ugyancsak urbáriumuk szerinti, megváltási árakon: 1 pint vajat 21 kr., 2 kappant 18 kr., 2 csirkét 6 kr., 12 tojást, 3 kr, s a borjúváltságot 3 kr., összesen tehát 51 kr. értékben. Ez összesen 14 Ft 1 1/2 kr. – 3. A robotból és a vele rokon szolgáltatásokból. – a) A robotból. Minden egész sessio után szolgáltatnak 104 gyalogrobot-napot évente; a 16 4/8 szolgáltató sessio után ez 1716 gyalogrobot-nappal, ami 12 krajcárjával 343 Ft 12 kr. – b) Az ölfa-szolgáltatásból. Minden szolgáltatásköteles egész sessio után adják az ölfát. Mivel nekik is Pécsre kell beszállítaniuk, ugyanazzal a számítással, mint Nádasd possessió subditusainak, 1 öl fa értékét 2 forintnak véve, e szolgáltatásból bejön évente 33 Ft. – c) A hosszúfuvarból. Minden egész sessio után 48 krajcárjával számolva, e szolgáltatás értéke 13 Ft 12 kr. – d) A házaszsellérek robotjából. A 15 zsellér mindegyike évente 20 gyalogrobot-napot teljesít, ez összesen 300 nap; 12 krajcárjával 60 Ft. – e) A subinquilinus robotjából. Az egyetlen subinquilinus évente 12 nap gyalogrobotot köteles teljesíteni. Ez 12 krajcárjával 2 Ft 24 kr. – A robotból és a vele rokon szolgáltatásokból eredő átlagos évi földesúri jövedelem tehát pénzértékben kifejezve, összesen 451 Ft 48 kr. – (NB! A kamarai revizor az eddig megszokott kalkulatív javításokat itt, ennél a falunál is alkalmazza a robot- és a vele rokon szolgáltatások jövedelme kiszámításánál. Ezekkel kapcsolatban azonban lásd megjegyzésemet NB! jelzésem alatt, többek között Geresd, illetve Lak és Himesháza possessióknál, ugyanennél az összeírási pontnál, illetve e pont alpontjainál!) – Az összeírás alkalmával mind a telkes jobbágyok, mind a házas zsellérek bejelentették az összeírónak: szívesen megváltanák teljes, tehát összesen 2016 napnyi robotkötelezettségüket. – Ha a felsőbb kamarai szervek ehhez hozzájárulnának, akkor ez évi 403 Ft 12 kr. készpénzjövedelmet jelentene az uradalomnak. – 4. A fonásból. Minden egész sessio köteles évente 6 font fonalat szolgáltatni, de ezt összesen 36 krajcáros megváltják. A szolgáltatásköteles egész sessiók után ez évente összesen 9 Ft 54 kr. – 5. A pálinkafőző üstök censusából. Jóllehet az összeíráskor csak 1 pálinkafőző üst volt üzemben jobbágykézen, az összeíró által átnézett számadások 9 évi tényszámai átlagát véve, ez a szám 2-re tehető; a darabonkénti census utánuk 2 Ft, összesen tehát 4 Ft. – 6. A kilencedből és a tizedből. Mindkét szolgáltatást természetben adják. 9 esztendő tényszámai átlagát véve, a mennyiségek – a cséplőrész leszámításával – és azok értékei fajlagosan így alakulnak: Tiszta búzából 34 pozsonyi mérő, á 1 Ft 30 kr. = 51 Ft. (NB! Ezek szerint korábban mégiscsak vethettek tiszta búzát is!) Kétszeresből 55 mérő, á 1 Ft = 55 Ft. Rozsból 58 1/4 mérő, á 51 kr. = 49 Ft 30 3/4 kr. Zabból 33 mérő á 30 kr. = 16 Ft 30 kr. (Ezek szerint zabot is erősebben vethettek a korábbi években!) Kukoricából 35 mérő, á 24 kr. = 14 Ft. Lednekből 30 mérő, á 16 kr. = 8 Ft. Szárazfőzelékfélékből 83 icce; mérője 2 forintjával = 2 Ft 46 kr. Káposztából 269 fej, á 1 kr. = 4 Ft 29 kr. – A dohány kilencedéből (NB! Ebből tehát csak kilencedet adnak!) 1300 font; fontja 6 dénárjával, összesen 78 Ft. – (NB! Ez tehát az a szolgáltatás, amelyre fentebb már két ízben is utaltam, s amelyet bizonyítékként említettem. – Még megjegyzendő az, hogy jóllehet az egész jövedelemszámítás forint-krajcár alapon történik, itt, a dohánynál az egységárat mégis denárban adta meg az összeíró. Nyilván így került forgalomba is, azaz: font a súlya, dénárban az ára!) – A bárányok kilencedéből és tizedből: urbáriumuk szerint ezen a címen 74 darab bárányt 8 krajcárjával váltanak meg; ez összesen 9 Ft 52 kr. – A vörös bor kilencedéből és tizedéből bejön összesen 67 1/4 akó; akóját 1 Ft 15 krajcárjával számolva, ez összesen 84 Ft 3 3/4 kr. – A kilenced és a tized pénzbeli összértéke tehát ebben a faluban, évente átlagosan 373 Ft 11 1/2 kr. – 7. A kocsmáltatásból. Ebben a faluban nincs az uradalomnak állandó kocsmája, felváltva méreti ki borát, jobbágyházanként. Az így kimért szeszesitalokból, 9 év tényszámainak átlagában, az alábbi jövedelme van az uradalomnak: Így kimérve elfogy évente 98 1/4 akó vörös bor, melynek bruttó árbevétele 220 Ft 21 kr. De ugyanígy kiméret az uradalom 1 akó és 16 icce pálinkát is, melynek bruttó árbevétele összesen 20 Ft 44 kr. – Bruttó árbevétel összesen 241 Ft 5 kr. – A ráfordítások, illetve az önköltség erre a bruttó árbevételre: A 98 1/4 akó vörös bor önköltségi (ún. „belső”) ára, á 1 Ft 15 kr. összesen 122 Ft 48 3/4 kr. Az 1 akó 16 icce pálinkáé, akónként 8 forintjával 10 Ft 40 kr. A kimérő jobbágy járandósága 10 Ft 27 kr. – Az önköltség összesen 143 Ft 55 3/4 kr. Ezt az összeget levonva a bruttó árbevételből, marad tiszta jövedelemként 97 Ft 9 1/4 kr. – 8. A malmok árendájából. A falu területén magánosok kezén van összesen 3 vízimalom. Árenda címén fizetnek tulajdonosaik összesen évente az uradalomnak 58 forintot. (NB! Az összeíró ennél a tételnél nem adta meg részletezve: hogyan oszlik meg ez az árenda a 3 között!) – Az uradalom összjövedelme tehát ebből a faluból évente átlag 1049 Ft 4 1/4 kr. Eddig a jövedelmek tabelláris számbavétele. Következik a zárószöveg. Tartalma: A falu határában levő uradalmi erdő érett fákból áll, de ezek ritkásak. Főképpen tölgyek. Az erdő nincs vágásokra osztva. Minden 4. vagy 5. esztendőben hoznak a fák makktermést. – Az erdőt – mint arról fentebb már bővebben szó volt – a faluközösség nem használhatja. De nem adja bérbe az uradalom a makktermést sem subditusainak, mert mind ebben az erdőben, mind a szomszédos györei erdőkben (ez a falu már Tolna megyébe esik, de a pécsi püspöki uradalmak tartozékfaluja) csakis saját süldőit, illetve sertéseit ereszti rá az uradalom a makkra. – Az uradalomnak ebben a faluban nincs sem allodiális szőleje, sem ilyen szántói; borát, pálinkáját – mint fentebb részletesen szó volt róla – a jobbágyházaknál felváltva méreti ki, egyéb regálejogot itt nem szokott gyakorolni. – Az összeíró ezután megismétli az elöl már egyszer felsorolt hátráltató gazdasági, ill. természeti tényezőket, de azokat itt még kiegészíti azzal, hogy a gyakori záporok, sőt: elég gyakran előforduló felhőszakadások sokszor éppen az éréshez már közel álló, szép terméseredményeket mutató terményeiket pusztítják el, miután ezek éppen nyáron, az érési időkben gyakoriak, s ez súlyosbítja a lakosok helyzetét. – A falu egyházi szempontból nem önálló plébánia. A lengyeli plébániához tartozik, mint leányegyháza annak. Nincs még önálló temploma sem, hanem a katolikus lakosság egy kis temetőkápolnát épített fel a maga erejéből. Ez a kis kápolna azonban még nincs felszentelve.
A pécsi püspökség javai Baranya és Tolna megyékben.