Mohács oppidum:
Ez a mezőváros, mely szomorú hírnevét a II. Lajos magyar királynak halálát is okozó veszedelemtől kapta, a Duna partján fekszik, s a buda-eszéki királyi postaut halad át rajta. Az ősi város ez idő szerint is tágas-téres település, s naponta terebélyesedik. Az összeírás időpontjában 850 házból állott. – Szomszédja keletről maga a Duna, pontosabban az a nagy dunai sziget, mely nagyobb részt szintén a város határához tartozik. A szigetről nézve, északi szomszédja a Besany-Sauski vagyonállaghoz tartozó Szekcső mezőváros. – Délről a béllyei főhercegi uradalomhoz tartozó Dállyok és Márok falvak, valamint a pécsi püspöki uradalom Kölked nevű faluja, s a béllyei főhercegi uradalom Saturistye praediuma határosak vele. – Nyugatról a béllyei uradalomhoz tartozó Nagynyárád falu és a pécsi püspöki uradalomhoz tartozó Lancsuk (Lánycsók) nevű faluval szomszédos. – A város felől nézve, északról a béllyei uradalomhoz tartozó Szabar nevű falu, valamint a Sauski család Somberek faluja, nemkülönben a Bésán-Sauski családok Ráczgörcsöny nevű faluja a szomszédos települések. – A város a szigeten zavartalanul gyakorolja birtokjogát; Szekcső felé határhalmok, a két főhercegi uradalmi falu felé a Bödönfok nevű folyamágy („alveus”) választja el a mohácsi határt. – A fentebb felsorolt többi falutól pedig részben már az ősidők óta megvolt, részben pedig újabban, zömmel az 1796. esztendőben felhányt, illetőleg ahol elkoptak újra felhányt határhalmok választják el. – Mohács oppidumnak egyik szomszédjával sincs határvitája. – A városban, a buda-eszéki királyi postaút mellett van egy 70 öl hosszú és 109 öl széles püspöki uradalmi fundus, amelyen a püspök számára egy rezidencia épült. – Ehhez a rezidenciához nagy udvar tartozik; az udvaron istállók és kocsiszín, valamint magtár. A fundushoz tartozik két kert is. – Maga a rezidencia 'L'-alakban épült, ezért részben kelet-nyugati, részben észak-déli irányú. Még néhai gr. Berényi püspök kezdte el építtetni, de az ő idejében csak a földszinti traktus készült el. Majd a nemrégiben elhunyt gr. Eszterházi Pál püspök alatt tovább folyt az építkezés a második szintig, s felépült az új épületszárny is, amely a bejárattól délre húzódik. Végül pedig a rezidencia egész berendezése gr. Eszterházi püspök nevéhez fűződik. – A rezidencia nyugati szárnya 45 öl, északi szárnya 24 öl hosszú. Az egész épület szilárd építőanyagokból épült, és vörösre mázolt zsindelytető fedi. – Alsó traktusában, mind a szobákban, mind pedig a zárt ámbitusban (kerengő, körfolyosó) kályhák épültek be. – A szobák közönséges deszkákkal („ordinariis asseribus”) padlózottak. Az ámbitus pedig négyszögletesre formált, égetett téglákkal kövezett. – A felső traktusban a szobák részben közönséges, részben négyszögletesre szabott deszkákkal padlózottak, míg az emeleti ámbitus faragott kőlapokkal burkolt. – A nyugat felé néző száraz kocsibejárón bemenve, s az ámbituson balra térve, tehát északi irányban haladva, rendben az alábbi helyiségek következnek. – 1. A két utcai s egy befelé néző ablakos, ún. „udvarmester”-i szoba. Benne zöld, régi építésű kályha. Oldalfalai repedeznek, biztosításuk nagyon sürgős lenne. – 2. Egyablakos szoba, kávészínű kályhával. – 3. Ugyanilyen szoba, szintén kávészínű kályhával; ez a püspöki uradalmi tisztek közös ebédlőhelyisége. – Ezután több, egymásba való helyiség következik: – 4. Az első egy egyablakos, finomabb kivitelű zöldkályhás szoba, ebből nyílik. – 5. Egy kétablakos, nagy zöldkályhás, s az ámbitusra nyíló külön ajtóval ellátott másik szoba; ebből nyílik – 6. egy háromablakos, finomabb kivitelű zöldkályhás szoba, amely zárja az északi szárny földszinti szobasorát. – Innen áttérve a másik, kelet-nyugati szárnyra, nyugatról keletnek haladva: 7. Első a földszinti nagyterem. Falait részben trófeák díszítik, de van két nagy, vászonborítású falrész; mindkettőnek vásznán egy-egy szépen megfestett kép; az első II. Lajos király mohácsi pusztulását, a másik az I. Lipót alatti mohácsi győzelmet ábrázolja. Ennek a nagyteremnek két, egyenként kétszárnyas ajtaja van. – Az egyik az ámbitusra nyílik, a másik az épület északi oldala mellé telepített díszkertre visz. Ez a kertre nyíló ajtó szép, kovácsolt vas díszítésű, míg az ámbitusra vezető ajtón vasdrótból font finom szúnyogháló is van. – Ebből a földszinti nagyteremből egy szűk csigalépcső visz fel a felső traktusra. A terem padlózata négyszögletesre faragott kövekből van lerakva. Továbbhaladva az északi szárnyon: – 8. Egy kis zöldkályhás, egy ablakos szoba. – 9. A konyha, az ámbitusra nyíló két ablakával, mellette egyablakos tálalóhelyiség. – 10. Egy ablakos éléskamra, padozata közönséges tégla. – 11. Egy benyíló egy kis zárt folyosórészre, melyből a pincelejárat előtti kisebb, zárt térbe lehet bemenni, amely alkalmas a konyhára, illetve tálalásra kerülő gyümölcsök hosszabb-rövidebb ideig tartó tárolására. Végül az északi szárnyat egy árnyékszék zárja le. – A folyosó végén falépcső vezet fel a felső traktusra. De ide még nem megy fel az összeíró, hanem visszaté a földszinti kapubejáróhoz, s annak másik oldalán, a nyugati szárnyon folytatja a földszinti helyiségek számbavételét, déli irányban haladva: – 12. Egy portásfülke, kis ablakkal. Ebben a fülkében nincs kályha, hanem az ablak mellett hagytak egy nyílást, s a fülke a szomszéd helyiségből, azon át fülik. E portásfülke mellett, a folyosóról nyílik a felső traktusra vezető főlépcső. – 13. A lépcsőfeljárat alatt van egy kis szoba, benne zöld kályha; a szoba padlója deszkából. – 14. Egy ablakos, közönséges zöldkályhás szoba a szolgák számára. Közönséges tégla a padozata. – 15. Egy kis konyha a gyorsan készíthető ételek elkészítésére. Egy ablakos, téglával padlózott helyiség ez, melyből bejárat nyílik a püspök személyére főző szakács szobájába, amely deszkapadlós, zöldkályhás, egy ablakos lakószoba. – 16. Egy ablakos, zöldkályhás szoba. – 17. Benyíló egy előszobás, két ablakos szobába, amely a palotamester vagy udvarmester, mint megjegyzi: a konstantinápolyi görög császárok udvarában „Curo Palates” (küropalatész), néven ismert uradalmi officialis lakrésze. Ez az officialis állandóan itt lakik; a belső, lakószobának is van egy külön ajtaja, mely az ámbitusra visz. – 18. Egy kisebb konyha, az előbbi lakrészhez. – 19. Egy utcára néző, egy ablakos szoba; téglával padlózva, benne közönséges zöldkályha. Végül ezt a földszinti, délnek néző szárnyat – 20. egy kisebb kamra zárja, mely szintén téglapadlós, egyablakos helyiség. – Ennek a földszinti traktusnak minden ablakát vasrács védi; valamennyi helyiség ajtaja egyszerű kivitelű, puhafából készült. – A fentebb már említett főlépcsőkön felhaladva a második szintre, itt, az épület déli sarkától kezdve, rendre az alábbi helyiségek következnek: 1. Egy nagy szoba. 2 ablaka délre, 2 nyugatra néz, ki az utcára; a délre nézőkön vasrács van. A szoba deszkapadlós, benne finomabb kivitelű kályha. – 2. Kétablakos, hasonló kályhás, deszkapadlós szoba; ebből nyílik – 3-4. két hasonló szoba; de ezeken van a folyosóra nyíló 1-1 ablak, sőt: a folyosóra nyíló ajtó is. – 5-6. Az előző kettőhöz hasonló, egymásba nyíló, szintén a folyosóra néző ajtóval-ablakkal ellátott szoba. – Itt vége a szobasornak, s közbül esik a lépcsőfeljárat. – Ennek bal oldalán tovább haladva az ámbituson, annak keleti, udvari oldalán, a földszinti kapubejáró felett van a püspök házikápolnája, rajta egy ablak. – Az ámbitus bal, illetve nyugati oldalán következik: 7. Egy közönséges, deszkával padlózott szoba; falai kifestve, fehér kályha benne; rajta két ablak. Belőle bejárat nyílik – 8. egy, ezzel azonos, de egy ablakos szobába. Ebből viszont egy ajtó visz – 9. egy nagyobb, kétablakos, az előzőkhöz mindenben hasonlatos szobába; az utóbbi két szobának az ámbitusra is van kijárata. – 10. Egy előszoba céljára szolgáló, egy ablakos, kifestett kisebb szoba; közönséges deszkapadlózata van; benne zöld kályha. – 11. Egy három ablakos, nagyobb, „szálá”-nak, azaz teremnek nevezett, kifestett szoba; benne fehér kályha; négyszögletesre vágott falapokkal padlózott. Van bejárata az ámbitus felől is. Ebből nyílik – 12. egy ehhez hasonló, de két ablakos másik szoba; ebből viszont – 13. egy harmadik szobába lehet bejutni, melynek egyik ablaka azonban már északra néz, a kertre. – Ezzen az utóbbi két szobának már nincs az ámbitusra nyíló ajtaja. – Ezzel véget ér a felső traktus északi szárnya. – Átmenve a traktus keleti szárnyára, következik 14. egy szintén kifestett, de már csak közönséges deszkapadlóval padlózott szoba, mely egy ablakos, fehér kályhás; ebből egy kis előtérbe lehet kijutni, ahová betorkollik a fentebb már említett, s a földszintről ide, a felső traktusra vivő szűk csigalépcső. Innen el lehet jutni – 15. egy kis szobába, mely egy ablakos, zöld kályhás, közönséges deszkapadlóval; ebből a szobából az ámbitusra kilépve, következik – 16. egy zöld kályhás, egy ablakos, deszkapadlós szoba, majd – 17. egy ezzel egyező másik szoba, és egy ugyanilyen – 18. harmadik szoba, végül egy hasonló – 19. negyedik szoba. – Utána egy kis ámbitusra lehet jutni, amelyből viszont az alsó traktusra vezető hátsó lépcsőlejárat indul lefelé. De ezen a kis ámbituson van egy másik ajtó is, amely a padlásra visz. Sőt egy harmadik ajtó is, amely azonban már a folyosót záró, utolsó helyiség: az árnyékszék ajtaja. – Ezen a felső traktuson valamennyi ajtó magasabb építésű, és a 7. tételtől kezdve mindegyik helyiség festett; minden ablakon farács, helyesebben zsalugáter („…fenestrae universae ligneis Cratibus, vulgo Jealouz Gatter provisae”). – Az egész ámbitus, éppen úgy, mint a szobák is, bolthajtásosak. A folyosó faragott kőlapokkal burkolt. Az ablakok szabályosan és a szokásos módon, végig be vannak üvegezve. – Az egész rezidencia padlásának talaja téglaborítású, és gabona tárolására is használható, szükség esetén: „Pavimentum totius huius Residentiae tegulis stratum est, et in recipiendis frugibus, vices granarii obit.” – Annál is inkább érdekes ez, mert nyomban a következő bekezdésben egy jókora magtárról lesz szó, melynek egy része azonban már rozzant állapotban van. – A rezidencia déli végével közvetlenül szomszédos egy régi, nagy magtárépület, mely szilárd építőanyagokból épült, zsindelyfedeles, 30 öl hosszú, 6 öl széles, négyszintes épület, nyugat-keleti fekvésű, közepén két kapu is van, pontosan azonos helyen a két oldalán, az északi és a déli oldalain; nagy, táblás kapuk ezek. – A magtár 2., 3. és 4. szintje nagyon rossz állapotban van. Ha sürgősen nem renoválják e szinteket, akkor az épület nagyobbik részében teljesen alkalmatlanná válik gabona tárolására. – A rezidencia udvarán van egy régi, vegyes építőanyagokból épült épület, mely nádfedelű; ez a nádtető azonban már nagyon elhanyagolt állapotban van. – Maga az épület 20 × 5 öl alapterületű, és kettős célra épült. Egyik fele kocsiszín (e mellett nyílik egy ajtó a nagyobbik kertre), a másik fele lóistálló. – A rezidencia épülete alatt van egy 14 × 4 öl alapterületű pince. – A rezidencia északi oldalával szomszédos egy 30 × 20 öl területű kert. Ezt a kertet szilárd építőanyagokból épült oszlopok közé erősített farácsos kerítés övezi. A kert maga nem haszonkert, hanem díszkert: „Non utilitati deserviens, sed ornatus causa Alae Septentrionali Residentiae adjectus.” – A rezidencián túl, déli irányban, közvetlenül szomszédos a rezidencia főépületével az uradalmi kertészház, mely 10 × 2 öl alapterületű. Benne 3 szoba és egy konyha. A szobák téglapadozatúak („Cubilia sunt tegulis strata…”), egyikben zöld, másikban vörös színű közönséges kályha, a harmadikban nincs kályha. Az ablakokon vasrácsok. – A háznak van egy 18 × 18 öles külön udvara is; ez az udvar azonban egyben átjáró is: ezen át szokták szállítani, mikor annak ideje van, a szomszédos magtárépülethez a gabonát. – Ugyancsak ebben az udvarban van egy két tehénre való istálló, mely a többi épülettel azonos építőanyagokból épült fel. – Ugyancsak ebből az udvarból nyílik a bejárás egy nagyobbik kertbe, mely 78 × 90 öles („78 orgiarum longum et 90 latum”). – Ebben a nagy kertben van: 1. Egy hajtató melegágy: „1°fossa, vitreis fenestris provisa, 10 orgiarum longa, et urgendae fructuum Maturitati adaptata, vulgo Treib Kasten”. – 2. Egy kétrészes üvegház az „itáliai” (délszaki) fák tartására, mely 12 öl hosszú, benne két zöld kályha; üvegablakokkal és az azokhoz szükséges fatáblákkal: „2° Est itidem Conservatorium arborum Italicarum, vulgo Glas Haus, in duas partes subdivisum, et universim 12 orgiarum longum, cum duabus fornicibus viridibus et fenestris vitreis, ac super eas necessariis tabulis ex asseribus.” – A kert egyébként részben zöldségeskert, részben pedig gyümölcsfákkal telepített, a végében pedig egy darabka cserjés van. – Azokon a részeken, amelyek nem érintkeznek a rezidencia épületeivel vagy udvarával, a kert sövénnyel kerített. – A püspöki rezidenciával keletről szomszédos épület a szilárd építőanyagokból épült pintérház. Benne két szoba, közbülső konyhával, külön hordószín hozzá. Mindkét szoba téglapadlós, deszkamennyezetes. Mindkettőn 3-3 ablak, rajtuk vasrács, a szobákban 1-1 zöld kályha. – A nyugat-keleti fekvésű épületből a pintérlakás és a hordószín együtt 25 ölnyi hosszat tesznek ki. Az épületnek azonban van egy további tartozéka is, amelyről viszont fentebb már szó esett, az itáliai fák számára szolgáló épületnél. – A pintérház zsindellyel fedett. A padlástér pedig a pintérnek szükséges dongafák és faabroncsok tárolására szolgál, s igen jó állapotban van az egész tetőszerkezet. – A pintérház fundusa a hozzá tartozó kerttel és udvarral együtt 38 öl hosszú és 15 öl széles. A telek északi és keleti oldalai részben sövénnyel, részben léckerítéssel kerítettek. – Ugyanennek a háznak az udvarán van két urasági jégverem, a szokásos nádfedéllel, de a nagyobbik verem már romban áll. Ugyanitt, az udvaron van egy kút is. – A pintérház után egy dél-északi irányban épült, 24 × 2 1/2 öl alapterületű kukoricagóré áll. Alapfalazata égetett tégla, erre támaszkodik a gerendákból, deszkákból és lécekből ácsolt tárolórész. A góré zsúppal fedett. – E mellett, középtájon egy 7 × 3 1/2 öl alapterületű, fából épült szín van, amelyet kizárólag épületfaanyag (lécek, deszkák, zsindelyek) tárolására használnak. Ez a faanyag azonban nem kerül eladásra, hanem az uradalom saját építkezéseinek faanyag-szükséglete folyamatosabb biztosítására tárolják, készletezik itt. – Az imént említett górétól nem messzire, annak északi szárnya közelében van egy házikó, mely az uradalmi kanász lakása. Ez a kis ház vegyes építőanyagokból épült, 8 × 2 1/2 öl alapterületű. Két kis szoba, közbülső konyha van benne. A szobákban vörös kályhák, egyebekben, paraszti szokás szerint, padlózat nélküliek e kanászlakás szobái. („…in reliquo, ad Normam rusticam, pro habitatione subulci destinata, sine strato constructa sunt.”) – De van egy kis pincéje is, 6 × 2 öl alapterületű. – Ez a kanászház és kukoricagóré egy 50 × 50 öl alapterületű, sövénnyel körülkerített udvaron áll. Ezt az udvart azután két közbülső sövénykerítés 3 részre tagolja. – Ezek az elkerített udvar-részek tulajdonképpen sertéshizlaldák. Mert van köztük olyan rész, amelyben az uradalom saját, hízásra befogott sertéseit tartja; a többiekben azoknak az idegeneknek disznait tartják, akik azért vásárolnak az uradalomtól kukoricát, hogy felhízlalják rajta eladásra szánt sertéseiket. Ezekben az elkerített hízlalóudvarokban fából szárnyékok is épültek a sertések számára; ezek favázra felvert nádfedelű szárnyékok. – Ezt a komplexumot elhagyva, következik a cséplőszérű. Hossza 107 öl, szélessége azonban nem egyforma, ugyanis déli végén 46, északi végén 85 öl széles. E terjedelmes fundus azonban ma már nem teljes egészében szolgálja eredeti célját. Ugyanis az utóbbi esztendőkben e fundusból egy 35 × 32 öles darabot kihasíttatott az uradalom dinnyetermelés céljaira („…ex fundo hoc posterioribus Annis pars Orgiarum 35 longa et 32 lata, pro seminandis Peponibus sequestrata est.” – Ugyanezen a területen építtetett a nemrégiben elhunyt gr. Eszterházi püspök egy csűrt. Ez a csűr szilárd építőanyagokból épült 28 oszlopon áll, s mind felső, mind alsó végén szintén szilárd építőanyagokból épült fal zárja. Náddal fedett. Alapterülete 38 × 8 1/2 öl. Egyformán alkalmas a gabona fedél alatti kicséplésére, de tárolására is. – A cséplőszérű nyugati oldalán van az uradalmi katona- és hajdúlakás („…est Domus, habitationi Militum et Haidonum Dominalium destinata”). – Ez a ház nyers építőanyagokból épült; benne 4 szoba, 2 konyha, 4 kamra. Hozzáépítve: 2 kis istálló. – A szobákban semmiféle padlózat nincs (földesek), de mindegyikben van egy közönséges zöld kályha. – A konyhák közönséges vörös téglával vannak burkolva. A házépület 12 × 4 1/2 öl alapterületű. – Az összesen 23 × 26 1/2 öl alapterületű funduson van egy kisebb és egy nagyobb udvar, de tartozik hozzá két kert is. Ez utóbbiak egyike az uradalom konvenciós szolgái, a másika pedig az uradalmi beszállókocsma árendás kocsmárosa használatára. – A kisebbik udvaron van egy kút is. Az egész fundus pedig sövénykerítéssel kerített. – E fundussal szomszédos az ispánház. Ez a nagyobb lakóház nyugat-keleti irányban épült, nyers építőanyagokból. Az épület alapterülete 14 × 3 1/2 öl. Benne két lakószoba az ispán használatára. Ezeknek padlózata is, mennyezete is faburkolatú: négyszögletesre formált falapokkal kirakva. Mindkettőben zöld kályha. – Van továbbá még egy téglapadlós szoba is a házban, az ispán cselédsége számára. Ebben vörös a kályha. – További helyiségek: egy konyha és egy tágas éléskamra. – Az ispánház udvarán egy istállóépület, s vele egy fedél alatt egy kocsiszín. Együttesen 6 öl hosszú és 2 1/2 öl széles épület ez, nyerstéglából, nádfe
A pécsi püspökség javai Baranya és Tolna megyékben.