HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 168. - No. 038 / n.

Dátum 1766
Jelleg

1766. szeptember 22-én hitelesített másolat a csak évszámmal datált eredetiről. Latin. 2 folio.

Szöveg

Panaszlevél
A béllyei kamarauradalomhoz tartozó Lucs possessio jobbágyközösségének panaszlevele a királynőhöz, amelyet a közösség nevében a falu bírája és négy esküdtje írtak alá. Kelt a faluban, a fenti évben, de nyilván szeptember 22. előtt.
Lucs:
Előljáróban a királynő segítségét kérik az alábbi 15 pontban előadandó sérelmeikre. (A kérelmet aláíró előljárók családi és keresztnevéből ítélve, a jobbágyok délszláv nemzetiségűek.) – A gravaminális pontok rövid tartalma az alábbi: 1. Az elhunyt Savoyai Jenő herceg idejében a felnőtt korú jobbágy 4, a még ifjúkorban levő 4 napot robotolt évente. – Továbbá mindazok, akik vármunkát végeztek, azoknak e munkájukért 17 krajcár napszámot fizettek. Azok pedig, akik az uradalom borszállításainál dolgoztak, e munkájukért naponta 15 krajcárt kaptak. – Mindazok, akik gerendákat, szálfákat fuvaroztak, néha 1 forintot is kaptak e munkájukért. Mindezzel szemben most az uradalom ezeket a munkákat is korlátlan robotban végezteti, és semmit sem fizet jobágyainak a legnehezebb munkáért sem. – 2. A panaszosok régi jobbágyok. Ezért különösen súlyos sérelmük az, hogy telki állománybeli földjeiknek egy részére az uradalom új, német nemzetiségű telepeseket telepített le. E célra elvette az uradalom a régi jobbágyok által használt és az erdőbe vezető utat is. 104 holdnyi szántó és 107 kaszásnyi rét került a kezükre így. – És miközben így elszedte az uradalom földjeiket, kénytelenek voltak évi 100 Ft. árendáért egyebütt földeket bérelni az uradalomtól. Sőt e bérelt földek után is beszedi tőlük az uradalom a kilencedet is, a tizedet is. – Továbbá kocsmáltatni sem hagyja őket, még rövid időre sem az uradalom. Sőt nemrégiben saját kocsmát is építtetett az uradalom a faluban, s abban egész éven át saját borát méri. – 3. A faluközösség a census helyett évi 110 Ft. árendát fizet be az uradalom pénztárába. De 9 forintot követel tőlük a hízott sertés váltsága címén. Holott Savoyai Jenő herceg idejében csak egy malacot kellett évente beszolgáltatniuk, vagy helyette 24 krajcárt adniuk. – 4. A kilenced és tized számbavételekor olykor-olykor 3-4 uradalmi tisztet is kell tartaniuk, etetniük, itatniuk. Sőt a termés számbavételekor még lovaikat is el szokták vinni másfelé az uradalmi tisztek, s ilyenkor alaposan lehajtva kapják őket vissza. – 5. De egyébként is, valahányszor uradalmi tisztek, vagy uradalmi konvenciós alkalmazottak jönnek a faluba, etetniük, itatniuk kell őket, ezek tetszésük szerint követelnek tőlük előfogatokat. Gyakran előfordul, hogy azután faluról falura járva használják a subditusok lovait, kocsijait. – Ugyanezek az uradalmi alkalmazottak a robotban dolgozó subditusokat gyakran ütlegelik, s ütlegekkel hajtják őket a még gyorsabb munkára. – 6. Az elhunyt Savoyai Jenő herceg idejében a felnőtt korú jobbágynak egy kétlovas szekér szénát, az ifjúkorban levőnek pedig ennek a mennyiségnek felét kellett az uradalom javára lekaszálnia, felgyűjtenie, behordania. Mióta a kamara lett földesuruk, kivétel nélkül mindannyiuknak 3-3 napot kell kaszálniuk, a gyűjtésre, hordásra, pedig mindig rámegy még ezen felül évente 4-5 nap is. – 7. Minden darab makkoltatott sertésük után 7 krajcár makkbért kell fizetniük. De ha a makkoltatásra kijelölt területen felették a makkot sertéseik, csak akkor hajthatják át őket még fel nem legelt területre, illetve akkor kérhetnek újabb területet, ha előbb újból megfizetik a fenti összegű makkbért. – 8. Nemcsak a hagyományos terménykilencedet s -tizedet követeli meg tőlük az uradalom, de a kertben termelt bab, kender és káposzta után is. Sőt minden jobbágynak be kell adnia 4 font tilolt kendert is. – S ha úgy adódnék, hogy a felsorolt kerti veteményekből, illetve kenderből nem vetett volna a jobbágy semmit sem, akkor az uradalom az eddigi beadásait átlagolja, s az így megállapított átlag alapján rója ki e terményfélékből a jobbágyra a beadandó mennyiségeket. És ezeket természetben be kell szolgáltatnia, ha úgy veszi meg, akkor is. – Továbbá ha a subditusok az uradalmi mészégetőhöz fát vágnak, ölenként 18 krajcárt kapnak érte. Ugyanakkor, ha nekik kell az ölfa-szolgáltatást megváltaniuk, 51 krajcárt követel tőlük e címen az uradalom. – Egy rekesztőhálóért 15 krajcár, egy dobóhálóért 7 1/2 kr. az évi census. – És amiért korábban egyetlen krajcárt sem fizettek soha, most egy lúdért 1 krajcárt, egy kacsáért ugyanannyit, s egy bárányért 3 krajcárt kell fizetniük. – 9. Az allodiális árpát, zabot és kukoricát nekik kell elvetniük. Sőt a kukoricát kétszer meg is kell kapálniuk, s e terményeket be is kell hordaniuk. – Továbbá ha valaki elkésik a robotból, azt nyomban megbírságolják. Ámde hiába fizeti ki a bírságot, mert a tisztek utána a robotot mégis elvégeztetik vele. – 10. Az uradalmi szőlőcsőszt ugyan az uradalmi tisztek fogadják fel, de a jobbágyoknak kell a csőszt étellel, itallal, sőt még lőporral és söréttel is ellátniuk. – A borkilencedet szedő uradalmi tisztet is nekik kell jól tartaniuk, de még lovának, vagy ha többen jönnek ki, lovaiknak is ők adják a zabot. – A szüreti engedély-céduláért 7 krajcárt kell fizetniük; e cédula nélkül pedig a következményektől félve senki sem meri elkezdeni a szüretet. – A dézsmagabonát sokszor nem szállíttatja el az uradalom. A kint maradt búza pedig kicsírázik. Ha ilyen romlás következik be, az uradalom a tönkrement gabona helyett készpénzváltságot követel tőlük. – 11. A jobbágyok mindegyikétől elszedette az uradalom flintáikat, s azokat az uradalmi tisztek és alkalmazottak osztották szét egymás között. Ezek mind igen jó puskák voltak, éppen ezért drága pénzen eladták valamennyit, s a pénzen ők osztozkodtak, illetve a pénzt maguknak tartották meg. – 12. Ha az uradalom a falu területén, illetve határán belül külsőkkel végeztet el valamiféle munkát, a munka költségeit a falubeli subditusokon veszik meg az uradalmi tisztek. – 13. Attól, akinek pálinkafőző üstje van, akkor is megköveteli az uradalom az évi 1 Ft. 30 krajcáros censust, ha abban az évben semmi pálinkát sem főzött. – 14. Ha az uradalom pénzt vitet valahova, avagy ha vadászat után az esett vadakat szállíttatja el, akkor az uradalom által igénybe vett előfogat költségeit a faluközösségnek kell viselnie. – 15. Ha az uradalom malma mellett hízlalt sertésekből egy is megszökik, anélkül, hogy az állat elbitangolásához bármiféle köze is lenne a subditusoknak, nyomban megvesz rajtuk az uradalom 6 Ft. kártérítést. S ezt annyiszor, ahányszor egy-egy állat elbitangol. – A panaszlevél a szokásos kérésmegismétlő, majd könyörgő zárószöveggel fejeződik be. Dorsumán azonban fel van jegyezve a kancelláriai záradék, mely 1766. szeptember 5-én kelt, mely szerint a kancellária azzal küldte le az iratot az uradalmi úriszékhez, hogy tárgyalja meg, döntsön, s döntését revízióra küldje meg a megyei hatóságnak.
Lucs fiskális possessio. (Baranya m.)

Tartalomgazda