| Szöveg |
Aestimatio az ungvári dominumról, gróf Gyulay Ferenc kezén. A Homonnay-Drugeth család kihalása következtében az ungvári dominium a fiscusra háramlott, majd az 1600-as évek végén Bercsényi Miklós szerezte meg. 1711-ben nevezettől, mivel hűtlenségbe esett, ismét a fiscus kezére került a jószág. 1735-ben százezer rajnai forint fejében, valamint további kétezer aranyért néhai gróf Gyulay Ferenc szerezte meg zálogjogon, s a jószágot nevezett örököse jelenleg is bírja. – Az előző, az ungvári dominiumra vonatkozó iratokból bizonyosnak látszik, hogy az eredetit 1735 után (és 1765 előtt) készítették, 1735-ben került ugyanis a jószág gróf Gyulay Ferenc kezére, s az aestimatio az általa véghezvitt beruházásokat tükrözi.
Lásd még UC 157 : 16-os, 6-os és 27-es iratokat is.
Az irat jobboldalán két rovat: általános becsérték, és „aestimatio meliorationum”, mindkét összeg rajnai forintban.
Ungvár arx:
Belső vár: bejárat kőoszlopokkal megerősített fahídon keresztül; jobb felé tűzhely a bolthajtás alatt, melynél az uradalmi hajdúk a „Czigány Tömlöcz”-ben lévő gonosztevőket vigyázzák. – Kevéssel arrébb, az udvaron kút, 20 öl mély, vize azonban édes, s így emberi fogyasztásra kevésbé alkalmas. Mint erről az 1735. évi conscriptio beszámol, a kutat a birtok új urai megtisztíttatták, valamint a kútházon és a tetőn, különböző munkákat végeztettek, s a kutat a szükséges felszereléssel (kerék, vödör, lánc) ellátták. Ezek becsértéke (ez a rovat a vár leírásánál végig üres marad.) – Még ugyancsak a bejárat közelében az egykori castellanusok lakása (cubile-ágyasház), bolthajtásos, ablakokkal, melyek közül az egyik a külső várra néz, vasrostéllyal van ellátva és kerek ólomfoglalatokkal, a másik kettő fakeretekkel. A közönséges fehér kemencét jelenlegi tulajdonosa látta el tégla-alappal. – Közvetlenül csatlakozik ide egy boltozat, két kis vesszőfonat-keretes ablakkal, melyekből a felső emeletre vezető lépcsőkre lehet látni. E kis „bolt” ajtaját újonnan látták el a szokásos vasalkatrészekkel (sarkak, kilincs és zár) – Kőlépcsők, deszkafal, a becsértékből leválasztva az uradalom által adott anyag. I– nnen vasajtón keresztül lehet belépni a volt Homonnay-Bercsényi kincseskamrába (ablakok lásd előzőek), egyiket már az új korszakban csináltatták. – A helyiség egyik falán régi diófa-almárium, sok fiókkal, melyek könyvek és különböző eszközök tárolására szolgálnak, jelenleg azonban üresek. Itt csak a régi ablakokon van rostély, s csak az új ablakok csináltatásával kapcsolatos költségek kerülnek becslésre. – A déli tractusban nyugat felé boltozatos helyiség, kemencével, fakeretes üvegablakokkal, melyeken vasrostély is van. Ebből a helyiségből ajtó vezet a régi kis átrium, most konyhának szolgáló helyiségbe. – A konyha égetett téglából, kenyérsütő kemencével készült, szemben kenyérkészítésre alkalmas rekeszekkel. Osztógerenda és fal a kémények megosztására. – Udvarra néző ablak és vas-sarkas ajtó. Fentieket mind, előző, elhagyatott állapotukból kijavítva, a téglafal javításával együtt, az új tulajdonos költségére készítették el. – A konyhából kilépve rögtön a következő traktusba lehet jutni (ez is délre esik) „qui priori longe demissior” a vár külső kapusbástyája, melyet egykor kazamatának (puskapor és fegyvertár) építettek, található. – Ebben régi boltozat romjai láthatók, majd a sütőház következik, új zsindelytető alatt. Új ablakokkal, új, téglaalapra épített kemencével, megjavított falakkal. – Továbbmenve, található az uradalmi kocsma, melyet a mellette lévő kamrával együtt elhagyatott állapotából jelenlegi birtokosa restauráltatott. Kemence, falazott tűztérrel és kéménnyel, ablakok, ajtók, bolt, mindezek jól megépítve, ennek költségei. Oldalt egyidejű bejegyzés: a kocsma jövedelme, valamint a kimért bor mennyége hordókban, a hordónkénti és az összes haszon feltüntetésével. – Innen kis átriumon keresztül kétablakos szobába lépünk. Itt a kemence és az ajtó újonnan épült. – Üres előtér következik, új fapadozata van és falépcsői, melyek a felső traktusba vezetnek, új téglafallal körülvéve. Az építkezéshez az anyagot itt is az uradalom szolgáltatta. – A következő „bolt”-ban itáliai kályha, javított. – Ablak nélküli, sötét „receptaculum” következik, ennek is új fapádimentuma van, középen új, téglából épült boltozattal. – A szomszédságában lévő nagy helyiséget közepén fallal kettéosztották. Ablakok, ajtók leírása mint fent, itt is a pádimentum új, fából, fent is és lent is. – Fenti helyiségekhez csatlakozik a következő szoba lásd előző, majd az alatta lévő régi, sötét, egyetlen kis ablakkal ellátott kamra következik, ahonnan lépcső vezet a felső traktusba, az északi szárnyba vezető átjárást befalazták. – Az épület végén sötét, teljesen elhagyatott állapotú helyiség, boltozata beszakadással fenyeget. Egykor a Homonnay család kincseskamrája volt. – Az északi traktus felé visszatérve boltozatos helyiség következik, melyben nemrégen a vármegye hivatalos iratokat tartott. Téglapadlós, ajtóval, ablakkal. – Ehhez a helyiséghez ugyancsak boltozatos kis átrium csatlakozik, melyből ajtó vezet az udvarra, valamint kettős lépcső is innen indul. – Az udvarból léphetünk be a másik kis átriumba és ebből egy boltozatos szobába, melyben új, vasalt ajtós kemence áll, ablakok, téglapadozat, új kapu, javított falak. Ezen a kapun keresztül abba a „bolt”-ba, melyet a katonai parancsnokság „pro conservatione militarium apparamentorum” szokott használni. – A keleti szárny utolsó helyiségeit (ezek is boltozatosak) börtönként használják. – Következik a felső traktus: A már említett kettős lépcsőn, széles ajtón lehet feljutni ide; oldalt kis boltozat, ablakokkal; tetején az átjárást rács zárja el. – A már hivatkozott, 1735. évi összeírás szerint ez a traktus teljesen „desolatissimus” volt, s az ostromlók által jóformán teljesen lerombolt főfalakat és bolthajtásokat, a lépcsőkkel, rácsokkal együtt a jelenlegi birtokos állíttatta helyre. – Az ugyancsak újonnan épített kapun keresztül lépünk az ámbitusról az úgynevezett felső palotába (ablakok, kemence, padozat leírása), majd balra egy bolthajtásos, tágasnak nem mondható helyiségbe, melyben régi, itáliai kályha van, egyéb helyreállítási munkák, mint fent – Jobbra még egy bolthajtásos szoba, „inferius caemento perfusum”, jó zöld kályha van benne, új ablakok is. – A keleti traktus negyedik szobája felső- és alsó padozattal jó állapotban van, ólomkeretes ablakokkal, új, zöld kályhával. – A következő, bolthajtásos szobában két új ablak leírással, itt is új zöld kályha, új, nagyobb kapu leírással, ajtók, új alsópadozat, deszkákból, szomszédságában „Farmacopea”, régi ablakokkal. – Következik a déli traktus, mely az 1735. évi conscriptio szerint a legteljesebb elhagyatottságában találtatott, s a Gyulay család birtoklása alatt alapjaiban újjáépíttetett illetve helyreállíttatott. – Kis helyiség, boltozatos, ablakokkal, melyből a szomszédos szobákat fűtik. Téglapadozat, titkos rekesz deszkából, ajtó, vas-tartozékokkal. – Egymás után öt szoba következik, melyekben az új tulajdonos különböző beruházásokat és átalakításokat eszközöl, illetve végeztetett: fal-javítás, illetve választófal felhúzása. Ezek a helyiségek deszkapadozatosok (stucatura), ajtók és ablakok tartozékainak leírásával, kemencék, „caminus Italicus.” – „Versus Palacium” ambitus, ez is erősen restaurálva, leírás mint fent – Ezen át az említett „Aranyos Palotá”-ba léphetünk, melyet a jelenlegi tulajdonos fallal kettéosztott, s tetőgerendázata is új. – A Palota mellett az inasok szobája (cubiculum olim pedisequarum), boltozatos, megfelelő állapotban. Leírása mint fent – Ebből a helyiségből egykor titkos lépcső vezetett a Homonnay család kincseskamrájába, melynek bejárata most el van falazva. – A nyugati szárny végén lévő szoba, mely egykor az úgynevezett „Rákóczi-szoba” volt tetőzete igen rossz állapotban van, bármikor beszakadhat. Az itt lévő kémények állapota jó, restauráltattak. – Befalazott ajtók, ablakok. Az egész épület tetőzete jó állapotban van, zsindelyezett. Északi oldalán megemelt, ezért a szelek erősen rongálják. Az épület kőfalakra és oszlopokra támaszkodik, a középső oszlopok és tartógerendák újabban erősíttetek meg. – Pincék, ezek is megfelelő karban vannak, fekvésük, állapotuk gönci hordókban, a különböző javítási munkák megnevezésével, részben nedvesség miatt üresen. – A váron kívül istálló, lóférőhelyekkel, keményfalból, kis szekérszínnel, zsindelyezését az új főúr végeztette. Az egész vár-test becsértéke – Külső vár: a vizesárkon átvezető kis fahídon átmenve azelőtt a most lakatlan „Vata Ucza”-ba lehetett érni. – A külső sáncoldalba a katonai őrség tagjai vetnek és veteményeznek. Az efelett vezető fahidat (kőoszloppal) és az előbbi hidat az uradalom köteles karbantartani. – A várba belépőtől jobbra elég nagy templom „olim elegans”, elégtelen karbantartása miatt félig romokban, csak oldalfalai állnak. – Istálló, kőből, az 1735-ös összeírás szerint még állt, most puszta falai vannak. – A már hivatkozott conscriptioban felsorolt további épületek az abban megadott állapotban vannak jelenleg is, de mivel „extra iurisdictionem dominalem constituta (tudniillik aedificia),” jelen aestimatiobol kimaradnak. – 1. A váron kívül eső dombokat, melyek egykor a várőrség kezén voltak, újabban a királyi comissio az uradalomnak ítélte. – 2. az összeíró az aestimatio első oldalrovatában az épületek teljes becsértékét, jelen állapotukban és hasznukkal, valamint a beléjük fektetett munka- és egyéb költség tényezőkkel együtt tünteti fel. – A második oszlopban az uradalom által szolgáltatott anyagokat, tehát amelyeket nem készpénzen kellett megvásárolni, valamint a jobbágyok munkáját, becsértéken számítva, láthatjuk, valamint a kézművesek bérét és egyéb készpénz kiadásokat a végrehajtott felújításokkal és renoválásokkal kapcsolatban „quod et de reliquis in toto hoc opere describendis aedificiis et reparationibus observatibur. – Alábbiakban következik a váron kívüli épületek és egyéb jószágok leírása és megbecsülése. – Innen kezdve az értékrovatok általános becsérték, beruházásokkal együtt megadott jelenlegi érték és az évi árenda illetve jövedelem értéke részben kitöltve. – A „Piacz Ucza”-ban kőből épült kereskedőház, „bolt”-okkal, fapadozattal és zsindelytetővel, megfelelő állapotban. – Boltozatos pincéi vannak, a talajvíz miatt azonban bortárolásra alkalmatlanok, kapacitásuk hordókban. Boltozatos előterüket már régóta földesúri borkimérésként használják. – Hasonló helyiség, régebben mészárszék volt. Mindkét helyiséget meghatározott árendáért „contractualiter” használják a kocsmáros, illetve a mészáros. – A többi „bolt”-okban lévő kereskedők ugyancsak évi árendát fizetnek. Következik nevük és az árendaösszeg felsorolása, melyet azonban az összeíró egyidejűleg áthúzott, valószínűleg ezek régebben laktak itt. Utána a jelenlegi lakosok névvel és az általuk fizetett árenda összegével. – A fentebb említett educillumban kimért földesúri bor hordókban, a hordónkénti haszon kivetítésével. Megjegyzésben ennek részletes elemzése, a különböző költség tényezőkkel. – Fenti házzal szemben új, a jelenlegi birtokos által épített, alsó részén kőből, felül fából lévő ház áll, zsindelytetővel. – Az épület alsó részén kereskedőboltok, deszkarekeszekkel az áruk számára, nagyobb és kisebb szobával, ambitussal és tornáccal, deszkapadlózattal, ólomkeretes, illetve táblás ablakokkal, vasalt ajtókkal. – A már említett nagy szobában, melyben kemence is áll, a mészáros lakik, a kisebbik, hasonló szoba, két kis kamrával, a kereskedők számára van fenntartva. Az épület emeleti részére kettős falépcső vezet, ezt is zsindely fedi, itt hét helyiség található, leírásuk mint fent – Van még itt két konyha, kamrákkal. Tölgyfából készült „ambitus”-sal. Az épület becsértéke hiányzik, itt is csak a kereskedők által fizetett árendát tünteti fel az összeíró, lásd előbb. – A fennmaradó szobák melyekben részben kereskedők, részben az uradalom számtisztje lakik, és mások árendájával együtt. – A Piac-utca másik oldalán Tottfalussi István fundusa és boltja, melyet az új birtokos „reluit”. A bolt jó állapotban van és jelenleg is árendálják. – A következő funduson az elmúlt évben, 1762-ben emelt faházat az uradalom. Az épület zsindelytetős, boltozatos pincével, ennek kapacitása hordókban. – A házban két lakószoba található, faablakokkal, zöld kemencével és fehér kemencével, mindkettő kőalapon áll. A házat évi árenda fejében lakják. – A következő, előbbiekhez mindenben hasonló kereskedőboltot ugyancsak az uradalom váltotta vissza a Józsa-örökösöktől, jelenleg árendában. – A mellette lévő funduson hasonló, a dominium által újraépíttetett faház, kő-alapon, szobával, kamrával és konyhával, „sub padimentis ligneis” és zsindelytetővel, lásd előzőek. Zsidó bérlője van, évi árendát fizet. – Ezen a házon túl vele egykorú, szalmatetős házacska áll ugyanezen a funduson, egyébként lásd előző. A házacskát özvegy zsidóasszony árendálja. – A Bácskai-féle jobbágyfunduson, mely előzőekkel szomszédos, az uradalom részben kőből, részben agyagból kereskedő-boltot építtetett előző évben, két szobával, konyhával. Zsindelyteteje alatt deszkapadozat, vége tűzvész elleni védekezésül kemény téglával kirakva. Továbbiakban lásd előzőek. A boltért a görög kereskedő évi árendát fizet. – A régi sörfőzőház helyén, mely a nagy tűzvész alkalmával hamuvá égett, az új uraság másikat építtetett. Az épület egyik oldalán egy-, másik oldalán kétemeletes, zsindelytetővel. Udvarát gerenda-kerítés választja el az utcától. Keleti felén az átriumból falépcső vezet a felső traktusba, itt van a konyha és a kamra. Szomszédságában sörfőző szobája, benne ablakok, zöld kemence, fali almárium. Deszkapadozat, lépcsők innen is az emeletre. Lakószoba, lásd előző, oldalt kis kamrával. – Domus polentaria, tetőzetét kőoszlopok és fa tartják. A ház emeleti részén a szobák deszkamennyezettel és téglapadozattal vannak ellátva, fűtésük alulról történik, „per crates huc permanente.” Átrium, mint előzőek, lépcső vezet innen a tetőre. – Átjárás innen a granáriumba, melybe 1000 köböl gabona fér, lépcsők, „podium” vasalt ablakokkal, deszkapadozattal ellátva. A sörfőző udvarára kapu vezet. – Szárítókemence téglából, tartozékokkal, vasalt kádak, szerszámok másik kemence kőből, üsttel, kapacitása hordókban megadva. – A nyugati szárny felé esik a kis kőpince, lépcsőt most javították, felette padozat fából, majd a sör-hűtőpince következik, utóbbi javításra szorul; lépcső „ad podium” lásd fent. – Szomszédságában műhely- és inasszoba, kis átrium és kamra, ablakokkal, kemencével, mint fent – A nyugati szárnyon túl két új, boltozatos kőpince, kapacitásuk hordókban, mellette kis boltozat, évelő növények téli tárolására alkalmas. – Az Ung-folyó felé eső udvarban égetőkemence, ház, zsindelytetővel, téglából épített, boltozatos átriummal, kőkéménnyel, oldalszobákkal „pro exurendo cremato”, ezek gerendából építve, kemencével, ablakokkal, ajtókkal, mint fent – Kőkút, mélysége ölben. – A ház térségében istálló, keményfából, szalmatetővel, két részre osztva, egyik a lovak, másik a szarvasmarhák számára, ehhez csatlakozik a tölgyfaoszlopon álló sertésól, 10 sertésre. A sörfőzőház és az előbbiekben ismertetett pálinkaégető zsidó bérlőnél van árendában. Az árendátor árpáját az ungvári malomban ingyen őrlik meg, ennek forint értéke a malom jövedelmében. – A sörfőző rendelkezésére bocsát az uradalom évente három manualistát egész éven át, akiknek napi munkáját egyenként és összesen becsüli meg az összeíró. Ugyancsak az ő részére szállítanak be az uradalom jobbágyai évente 200 szekér fát, ennek becsértéke. – Ide tartozik még az a bolt is, ahol a pálinkát árulják (leírását lásd a többi boltnál) ezt is ingyen bocsátja az uradalom a bérlő rendelkezésére, esetleg bérbeadásnál a várható évi jövedelem értéke. – Fenti természetbeni szolgáltatásokat forint értékben összegezve, az árenda összegéből levonva, a maradék képezi a sörfőző tiszta hasznát. Ungváry János visszaváltott fundusának leírását lásd a sörfőzőháznál. – Az uradalmi kádár házában két szoba és átrium található, kemencék, ablakok, mint fent, az épület zsindelytetős. Három részre osztott kádárműhely, az elsőben dolgoznak, a másodikban a hordókat és a különböző szerszámokat tartják, a harmadikban (két) szőlőprések állnak. Az épület új, jó anyagból készült, zsindelytetővel. Az uradalmi kádár a sörfőző részére szükséges munkákon kívül tartozik még az uradalomnak hordókat, kádakat, kannákat és egyebeket készíteni és a régieket megjavítani. Az általa készített hordók azonban nem elégítik ki az uradalom szükségletét „nunquam vendi solent” (a kádár fenti munkájának értékelése áthúzva). – A sörfőzőház szomszédságában téglaégető kemence, a régi vadaskertben, égetett téglából, a benne égethető téglák számával, raktár és műhely ugyanott, egy zsindelytető alatt. Az évente égetni szokott téglák mennyisége, egységára. Ebből a mennyiségből az uradalom saját szükségletén kívül még eladásra is marad, extraneusoknak. A téglaégető fizetése, kemencénként egy köböl rozs értéke, az égetéshez felhasznált fa értéke az eladható tégla értékéből levonásra kerül, a maradék a tiszta haszon. – A hídon túl 100 lépésre az Ung vizén malom, kőalapzaton, fából építve az új uraság által, hét jó kerékkel és ezek tartozékaival, részletes leírását lásd a külön inventáriumban (UC 157 : 16). Lakóhelyiségek nincsenek a malomhoz, a molnár a szomszédos dombon, a varga házában lakik. A malom évi jövedelme gabonafajtánként köblönként megadott becsértékkel: búzából, rozsból, árpából és kásából. A molnár harmad részét leszámítva, az évi jövedelem összesen, forintértékben. Ebből levonandó a malomkerekek készítésének, valamint a különböző kovácsmunkáknak értéke, kivéve a gátak karbantartását, melyet a jobbágyok végeznek, a maradék itt is a tiszta haszon. – Domus curialis az Ung vizén túl, a dombon kőből. A házba boltozatos átriumon keresztül léphetünk, benne, konyha, szobák, padozat, ablakok, kemencék, részben javításra szorulnak, kamra, melyből az oszlopos, íves ámbitusra léphetünk, ahonnan lépcsők vezetnek „ad podium”. – Pincék, kőből, deszkapadozat alatt, bennük kő-árok fogja fel a vizet. – A curia udvarán zsindelytetős istálló és szekérszín. – Négy öl mély kút, tartozékokkal, ugyanitt disznóhízlalók. – Az épületeket sövénykerítés veszi körül, s van itt még egy kis kert és nagyobb szilvás is, utóbbiak feltételezett árendaösszege, bár jelenleg az uradalmi tisztviselők használják őket. – Gyümölcsszárító, kőpadlóval, felében zsindelyezve. – Fenti curiát jelenlegi birtokosa 1735-ben a legteljesebben elhagyatott állapotban vette át, az összeíró nyolc pontban sorolja fel az új birtokos által eszközölt javításokat és építkezéseket. – Xenodochium, a templom közelében, kőalapra fából újonnan építve, átriummal és konyhával, szobákkal, kamrákkal; belül kőalapú kemencék és faszerkezetes ablakokkal, kémény. Az épület zsindelytetős. – Diversorium a Híd-utcában az Ung partján. Az épület új, jó anyagokból épült, több szobával, kamrával, ajtók, ablakok, nagykapu, zöld kemencék, kémények, két ámbitus, konyha és két „bolt”. Zsindelytető, felső padozata deszka, alsó égetett és nyerstéglákból. – Boltozatos, új pincéjében a forrásvizet kőkút fogja fel, a szennyvizet földalatti kőcsatorna vezeti le az Ungba. – A diversorium nyugati oldalához mészárszék épült, ez is új, kőből, két kapuval. Az épület tetőzetét „ad formam Italicam” építették, zsindelyezett. – Udvarán istálló szekérszínnel, ezek is kőből, férőhelyek számával. – Kapuk. – Az udvaron túl tölgyfaoszlopos baromállás, ez is új. Az Ungon túl a mészáros is épített hasonlót, melybe a levágandó állatokat a hozzá épített hídon át szállítják. – A vendégfogadót és egyik oldalsó boltot árendában bírják, ennek fejében sört, pálinkát, zabot és szénát tartoznak adni. Ennek értéke. – A másik bolt után szintén. Ugyanitt földesúri bort is mérnek ki, ennek haszna forintértékben. – A mészárszék árendátora az árendaösszegen felül még évente meghatározott mennyiségű faggyút is tartozik adni, ennek becsértéke. – Másik diversorium az Ungon túl, a dombra, a kúriával szembe építve, fából készült, leírása nagyjából az előzőével megegyezik, de rosszabb állapotú. – Kis pincéje agyagos kőből épült, maga az épület részben zsindely, részben szalmatetős. – Az említett curia mellett régi, de még használható szekérszín. – Fenti diversorium mellett új, jó keményfából épített istálló, ló-férőhelyekkel, szalmatető alatt, egy szekérre új „reclinatarium”. A diversorium árendában van, földesúri borkimérés lásd előzőnél. – A Téglás utcában új educillum fából, szalmatetővel. Benne szoba, konyha, kamra, egyébként l .előzőek. Árendája, kocsmáltatás lásd előbbinél. – A nagyobb educillum az országúton ugyancsak fából épült, leírása lásd az előző diversoriumnál. Tölgyfagerendás pincéje van, kapacitása hordókban. Árendában, kocsmáltatással mint fent – A várbeli kocsma leírását lásd a várnál, az évente kiárult bor mennyisége és a haszon forintértékben. – Notandum: a földesúri bor kocsmáltatása egész éven át folyik, Szent Mihály naptól Szent György napig. A város lakói ugyancsak kocsmálnak, két alkalommal azonban Szent András apostol napjától újévig és hamvazószerda előtt és után két-két hét, a kocsmáltatás jövedelme a város magistrátusáé. – A Sós utcában Révay jogon negyedtelket bíró Csató Imre-féle örökösök, valamint gróf Barkóczy János a Vár utcában lévő, a régi szeminárium helyén található kétnegyedén királyi engedéllyel egész éven át curiális kocsmáltatást folytatnak, azonban az adománylevelekben semmiféle kocsmáltatásról nincs említés, továbbá az adományba iktatás alkalmából fenti curialialis haszonvételeknek mind a királyi fiscus, mind a dominium részéről „solemniter contradictum fuit.” – A vár szomszédságában kerti ház, kőalapra, fából építve, újonnan, zsindelytetővel, alatta kőpincével, az uradalom bora számára. – Kőkút és csatorna lásd előzőek. – A házban szoba, konyha, kamra, kemence, ablakok és ajtók, mint fent – Elrekesztett (karókkal) udvar. – Kert, részben gyümölcsös, részben veteményes. Az egész használatáért árendát fizetnek. – A varga házát a dominium ugyancsak visszaváltotta, s mellé új, tölgygerendás istállót építtetett, valamint műhelyt, deszkapadozattal, zsindelytetővel, kemencével és kőkéménnyel. Az épületért fizetett árenda összege. – Megjegyzés: valaha volt egy másik kert is a sörfőzőház kertje mellett, vad-kert nevű, mely jelenleg, azt a kis részt kivéve, melyen a téglaégető áll, teljesen elpusztult. – Az Ungon túl, Radváncz felé elterülő harmadik kertet az Ung teljesen elnyelte, néhány fa kivételével, hamarosan azonban ezeket is elragadja majd a folyó. – Az Ungon túl, a várral szemben lévő allódiumban szoba kamra nyerstéglából, régi romjaiból újjáépítve, kemencével, deszkapadozattal, ablakokkal. – A nyugati szoba, kamra ugyanaz. Teteje az új fa-szerkezet felett szalmából. – Reclinatorium, új, szalmatetős, három szekérre. – Ugyanitt régi faistálló, ez is szalmával fedve. A másik istállóban (ez is új) szarvasmarhákat teleltetnek. Közvetlenül mellette van a harmadik, két részre osztva, deszkapadozattal, a bennük elhelyezhető marhák számával. A negyedik istálló részben kőfallal, részben sövény-oldallal, szekérszínnel. – Bekerített udvar, melyben két káposztáskert is van, kapacitásuk káposztáshordókban megadva, becsértékkel. – Allodiális állatállomány: öreg ökrök – tinók – bikaborjú – fejőstehenek (üres) – meddőtehenek (üres) – sertések (üres) – juhok (üres) – kecskék (üres) – A majorosnő minden fejőstehén után vajat tartozik adni, ennek becsértéke, „pro lacticiniis” pénzben adózik. Meddő tehenek után a felét adják. Az összesítés és haszon rovata üresen maradt. – Az allódium udvarától északra szalmatetős, gerendákból épült csűr, 20 cséplő számára elegendő nagyságú, mellette szoba a cséplők számára, zsindelytetővel, kéménnyel. – Az allódiumhoz tartozó, két mezőre osztott szántóföldek: 1. nyomás az Ungon túl, az egyes föld-darabok nevével és földrajzi helyzetének meghatározásával, kapacitásuk egyenként, köbölben megadva. – 2. nyomás, az Ungon innen, ugyanígy. Kapacitás összesen, nyomásonként. – Az egyik nyomás egyik évben pihen, míg a másikba részben őszit, részben tavaszit vetnek. A becsült terméshozam köbölben és pénzben megadva, de egyidejűleg az összeíró áthúzta, utána megadja a különböző vetni szokott gabonafajtákat (búzát, rozst, árpát és zabot), de mennyiség meghatározása nélkül, köblönként háromszoros hozammal számolva, melyből levonandó a vetőmag, a cséplők bére és egyéb kiadások, a maradék a haszon (a levonás a termés harmad része), az összesítésnél a gabonamennyiségek itt is üresen maradtak, csak egységárukat adja meg az összeíró. – Szántás, vetés, aratás, szállítás az uradalom jobbágyai által történik. – Notandum. Az uradalom 1761-es megyei összeírása említést tesz az új birtokosokról, fekvésükkel és kapacitásukkal, az évi irtványozás területének meghatározásával, „pro cuismodi extirpatione imputandi aut refundendi praetenduntur…” forint értékben. – Az általános országos gyakorlatnak megfelelően az irtványföldek a mentességi idő letelte után minden egyéb fizetség nélkül „ad proprietarium redire solent”. Megjegyzi az összeíró, fentieken kívül még az irtványozás jóváírásának különböző feltételeit: ellenérveket, s felveti, hogy az előző összeg a melioratio rovatából kihagyandó-e vagy nem (indoklással); az összeíró magasabb döntésre bízza, hozzátéve: alias [tudniillik jóváírás nélkül] temporaneus idem possessor loco speratae bonificationis, propriam industriam cum evidenti damno solvere cogeretur. – Ha a másik, hamarosan felszabaduló mentes irtvány után a lakosok az itt szokásos dézsmát megadni nem akarják, accedet (tudniillik a földek) terris dominii allodialibus. – Allodiális rétek beírás nélkül. – Allodiális szőlők, névvel – hordók kapacitása (üres) – becsérték, forintban – összesítés – általános becsérték. – Fenti szőlők becsértéke az 1735. évi összeírás szerint, azzal a megjegyzéssel, hogy a megnövekedett becsérték az előzőhöz képest nem az uradalmi jobbágyok munkájával jött létre, akik ilyen munkára teljesen alkalmatlanok, hanem készpénzzel fizetett emberek segítségével, a melioratio összege ennek megfelelően megadva. – Megjegyzés az egyik, Katona-szőlőrészről, melyet a Horváthy-örökösöknek bírósági eljárás során átengedve, akik a királyi curia felülvizsgálatáig birtokolják, becsértékkel. A szőlők fenti becsült összterméséből harmad rész a megművelésre és egyéb költségekre levonva, a maradék, mint haszon mennyisége és becsértéke. – A három fenti szőlő között domus vindemialis, gerendákból építve, szalmatetővel. – A szőlőkhöz szükséges karókat az uradalom jobbágyai robotban szolgáltatják, „caeterum cultura vinearum et collectio superatur per…” üresen. – Hidak: egy híd az Ung folyón, kisebb a malomágon, mely a városba, a Malom utcához vezet, fából, bár régi, de még jó állapotban. – Másik híd a főágon, melyet az új birtokos válogatott, nagyobb és kisebb tölgyfagerendákból építtetett, szélessége és hosszúsága ölben megadva, mind részleteiben, mind egészében kitűnő munka. – A híd végében a város felé faház, a vámos részére, kőalapra építve, zsindelytetővel, benne átrium, és egy szoba, kemencével és ablakokkal. – A hídvám és vásárjövedelem zsidó bérlőnél (névvel) árendában. – Notandum. A híd építése előtt itt meglévő rév jövedelme az új vám árendájával egyenlő volt, s így hasznosságukat is egyenlőnek lehet ítélni. Mivel a híd megépítésével nem hozott a dominium gazdagsága számára növekedést, nem jogos besorolása a melioratiok közé. Ugyanakkor a mindenfelől ide összejövő országlakosoknak és a Lengyelországból nagy számában érkező kereskedőknek feltétlenül igen nagy szüksége volt már a hídra, továbbá az őszi és tavaszi időszakban olyan gyakori árvizek idején a híd megépülése előtt sok ember nyomorult módon veszett vízbe. – Fentiek alapján tehát a megadott becsérték csak a kifizetett készpénzkiadás alapján kerül megállapításra mind a hídra, mind a vámházra. – Azok az uradalmi jobbágyok, akik fent híd építésénél saját munkájukkal részt vettek, a vám alól mentesek. – Következik az összeírás táblázatos része, rovatai: lakosok neve – fiúgyermekek – sessiók: jobbágy és mentes ezeken belül: lakott, puszta – lovak – ökrök – tehenek – tinók és üszőborjúk – sertések – méhkasok – szőlők: kapacitásuk hordóban – megjegyzések rovata – becslés rovata. általános és beruházásokkal együtt megadott árenda és évi jövedelem – A becslés rovata majdnem teljesen üres, a többi rovatok oldalanként összesítve.
Unghvár oppidum:
Táblázat, mint fent. Vár utca, az utcák két sorban összeírva. – Majdnem mindegyik sessio exempta, kiváltságukat részben a Homonnay-Drugeth család különböző tagjaitól kapták, „exempta antiquitus” vitás sessiok, a beiktatásnál a földesúr ellentmondott. – Jezsuita collégium fundusa, Homonnay János öt negyedtelekre helyezte. – Sóház, az egykori urasági kertben, már évekkel előtt felépítve. A jelenlegi birtokos által visszaváltott sessio, még teher alatt lévő telek, a „melioratio” rovatból kihagyandó. – „exempta in aureis 100” – „exemtpa cum iure Regio” – a katolikus plébániának Homonnay György özvegye által adományozott telek – Gyapjú utca, exemptusok, lásd, előző – A jelenlegi vagy más tulajdonosok által beruházott összegek, építkezés (fornices, dominales) visszakérendő, mint uradalmi jobbágy, jelenleg máshol szolgál tisztázandó mentességű sessio. – A két utcában vargák, csizmadiák, pék, kőműves, fazekas, asztalos, továbbá harmincados és sóellenőr, harmincados hajdú és uradalmi provizor laknak, igen sok az özvegy, és nemes. – A Kollégium (Jezsuita) alatti utca, exempta nincs. – egyik teleknek nyoma veszett, feltehetőleg a jezsuiták kertjébe olvadt bele – uradalmi hajdú – két varga – A többi telkeket már a jelenlegi birtokos népesítette be, köztük kádár, vargák, vincellér, molnár és mészáros is található. – Híd utca – exempták, lásd Vár utca – az 1751. évi megyei összeírás adatainak kiigazítása – Xenodochium – Templum parochiale – katolikus plébánia – adománnyal és beiktatással szerzett telek – telekrész – boltokkal – Új földesúri vendégfogadó, több birtokos telkén, ezek nevének feltüntetésével Pálóczi-Horváth Ádám örököseinek exempta telkén épült kocsma törvényesen megsemmisíttetett, „hac ratione modernus possessor liquido impendit” zálogból tisztázott sessiok, az új birtokos által kifizetett összeg a „melioratio” rovatban feltüntetve, birtokper, jelenleg a királyi curiánál, fellebbezés alatt. – Kihalt család sessioja, jelenleg a fiscusé. A Bácskay István-féle telken a dominium boltjai vannak, említésük lásd fent, az uradalom épületeinek felsorolásánál. – Az utcában levélhordó, kovács, varga, továbbá uradalmi provizor, görög kereskedők, zsellér szíjjártó (lorarius) – Piacz utca, exempta sessiok lásd Vár utca. – kerekedők boltjai lásd az uradalom épületeinél összeírva – Harmincadház építése céljából elcserélt fundus. – További boltok, piaci kocsma, leírását lásd fent. – Sós utca, exempta sessiok lásd Vár utca. – Nem tudni, milyen jogon mentes. Az uradalom a Fekete-örökösöktől mostanában váltotta meg, árendába adta, az uradalmi épületeknél található, több sessio Révay Ádám donatios telkének, educillummal és mészárszékkel, beiktatáskor a kamarai provisor ellenmondott. Censust nem fizetnek, „usquedum inhaerens 66 Ft. Summa deponatur”. – Vitás jogú sessio. – Zsinagóga, melyet az uradalom építtetett, árendát fizetnek utána. – Az utcában szűcs, varga (zsellér) csizmadia, továbbá nemesek, Venderszky Jakab chyrurgus”, – a régi rév helye domus comitatensis. – Czigány utca, exemptusok nincsenek – új vendégfogadó telke, megváltott sessio – lásd melioratio – városbíró telke háromnyolcados sessio (nevekkel), melyből idővel az Ung kétnyolcadot elragadott, (több ilyen sessio van) Puskás Mihály csak személyét, nem fundusát váltotta meg Homonnay Bálinttól, másik fundusról rosszhiszeműen állítja, hogy mentes lenne. – Az új híd által elfoglalt sessiok. A vámnál lévő hajdú lakik rajta. – Megosztott sessiók. – Megváltott árendába adott sessiok lásd fent. – két varga telke – Az összeíró megjegyzi, hogy régebben ebben az utcában sokkal több jobbágytelek volt, melyeket azonban az Ung elnyelt, nyomukat nem lehet találni. – Temető utca, a hídon túl, exemtpa nincs. – Orosz (névvel), zsidó (névvel) és mások sessioi, rézműves, viasz-(mézeskalácsos) formázó – educillum dominale lásd fent. – Zsellér, egykori exempta sessio, 1691-ben jobbágytelekké visszavéve. – Híd-céljára igénybevett sessio. – Régi domus fundusa, volt birtokosa ismeretlen. – Az egykori uradalmi révészek lakóhelye volt a következő sessio. – Malom utca, exempta nincs, néhány kivételével. – Az Ung által elragadott sessio maradékát a pálinkaégetőházhoz csatolták. – A földesúri educillator sessioja. – A varga sessiojának kis részét a sörfőzőházhoz hasznosították. – megváltott sessio lásd melioratio – pusztatelek – a földesúri kocsma udvara – varga – uradalmi molnár háza, molnár, fazekas, kovács, a dominium nyargalójának sessioja – földesúri educillum lásd fent – földesúri vincellér, téglaégető, kerékgyártó, csizmadia, uradalmi disznópásztor. – újonnan telepített sessiok – a Kertallya nevű puszta szőlőben az ungvári jezsuita Collégium kis házakat építtetett, lakói névvel, teleknagyság nélkül – megváltott fundus, a megváltás és az épületekért letétbe helyezett összeg feltüntetésével – egyéb megváltás. – Több sessionál: a fenti jezsuita kollégium által „praetenditur libera” pusztatelek, kertnek használják. – Exemptus-kérés, nem igazolt mentesség, görögkeleti kántor sessioja. – Domus curialis, leírását lásd fent. – fazekasok (egyikük zsellér), pék, zsellér-, uradalmi hajdú, – az Ung felé „extra ordinem” épített házat magának – néhány régi exempta sessio – görögkeleti parochia és templom, nemesek, – exempta, „cum conditione servandi in fundo solos conventionatos”, ha taxalistáké lesz, „servituti” obnoxiaretur”, az ezzel kapcsolatos kérdésekkel és észrevételekkel. – Más birtokosok kertjei. – A fiscusra háramlott sessio. – Régi rutén templom helye. – Educillum dominale, lásd fent. – Zsellérek, varga. – A két utca között, bizonyos szántóföldön a Csathó-örökösök jobbágyai házacskát épített. – Uradalmi hajdú, zsellér. – „Praetenditur esse libera (exempta)” Csimadia. – Vata utca, deserta. – Teleknagyság feltüntetve, névvel Homonnay György által mentesítve, két sessionál nagyság ismeretlen. – Az utca többi részét a várőrség, mint már magához csatoltat, „suam esse praetendit”. – Következik az uradalmi cigányok összeírása. – Nevek, fiúgyermekek, fivérek, akikkel együtt laknak, név szerint felsorolva, az elköltözött családfők vagy családtagok jelenlegi tartózkodási helyének feltüntetése. – jobb oldalt egy rovat: az évi census feltüntetésére. Ez egy összegben szerepel. – Az uradalom számára kovácsmunkájukkal tartoznak szolgálni, szükség szerint, ennek évi becsértéke. – Notandum: circa oppidum Ungvár: Erdője sem a dominiumnak, sem a városnak nincs, s egyetlen jobbágyteleknek sincs erdő-tartozéka. – Az oppidum jobbágyai szabadon költözők, nem szabad őket, mint az 1761. évi conscriptioban tévesen, örökösöknek számlálni. – Az uradalomnak évente szolgálni és censust fizetni tartoznak. Jelenleg az évi census negyedtelkenként 4 Ft., ez az összeg azonban a sessio fekvése és minősége szerint változik. – Levélhordással közeli távra, uradalmi-, megyei-, vagy országos ügyekben tartoznak szolgálni. A provizor mellett szolgáló postásoknak adott évi conventio összege, mely kötelezettséget az új földesúr egy ideig felfüggesztette, most mégis „salva manet” (tudniillik obligatio). – A hidak és malomgátak javítására tartoznak a földesúr kívánsága szerint összejönni, az utakat ugyancsak e szerint kötelesek karbantartani ez az utóbbi kötelezettség, mivel eléggé ritkán fordul elő, mindössze évi 20 forintra becsülhető. – Gabonadézsma nincs; szőlőik után kilencedet tartoznak adni, mely a jelenlegi elhanyagolt állapot következtében csak igen kevés borhozamot jelent, becsértékkel. – Makkoltatásért adóznak, mint az extraneusok; mivel az ungvári határban makkoltatási lehetőség nincs, „de eadem dicitur suseque’ suis locis”. – A bíró és az esküdtek megszámolják és megmérik a termett gabonát és jelen vannak a bor-betöltésnél is, minden szükséges esetben az uradalomnak asszisztenciával szolgálnak. Mivel ezek nem szorosan vett kötelezettségek, hanem „ex devotione” végzik őket, becslésre nem alkalmasak. – Azok az igásállattal bíró jobbágyok, akik „ad requisitionem dominalem, non autem ex obligatione, avenam dominalem convehere adiuvat et neque hoc, qua ex beneplacito praestari solitum, aestimatur.” – Évi elszámolással tartoznak az uradalom felé minden bevételről és kiadásról. – Bírót az uradalom jelöl, a közösség választja meg, megerősítése és felesketése az uradalom joga. A bíró kötelessége a különböző mértékek őrzése, kiadása, törvényes használatuk ellenőrzése, a velük visszaélők megbüntetése. – A város lakóinak kötelessége a gonosztevők befogása és az uradalomnak átengedése, az uradalom pallosjoga régóta fennáll. – A csizmadiák az uradalom által adott bőrökből kötelesek lábbeliket készíteni, mely munka becsült értéke összesen, a szűcsök és vargák által megmunkált uradalmi bőrökbe fektetett munka értéke. A – szíjjártó által megjavított régi hámokkal (uradalomé) kapcsolatos munka értéke. – A fazekasok nyilvános vásárok idején cseréphordókat, évente fejenként meghatározott mennyiségű főzőfazekat és kemencét tartoznak készíteni az uradalom számára, ennek becsértéke. – Munkák becsértéke összesen. – Megjegyzés: fenti munka szolgáltatások legkegyelmesebb királyi rendeletre, a Helytartótanács útján töröltettek, újabban teljesen elenyésztek, ezért becslésük az évi jövedelem-rovatban már nem is szerepelt.
Radváncz:
A portio összeírása szintén táblázatos, rovatai azonban előbbiektől eltérőek: lakosok neve – örökös jobbágyok – jövevények – fiúgyermekek – lakott telkek – pusztatelkek telki állományú szántóföld, kapacitás köbölben (üres) – telki állományú rétek, kapacitás szénásszekérben (üres) – lovak (üres) – ökrök tehenek – tinók és üszőborjúk – juhok és kecskék (üres) – sertések – méhkasok (üres) – együtt lakó fivérek, (névvel) – zsellérek, folytatólag, mint fent – uradalmi hajdú együttlakó vő, névvel. Rovatok összesen.
aláírás, dátum, stb. nincs.
(Ung m.): Arx Unghvár – Unghvár oppidum – Radváncz portio
|
Közgyűjteményi portál