HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 157. - No. 055.

Dátum 1768. december 16.
Jelleg

7 oldal, magyar nyelvű eredeti. Lásd még UC:157 : 52 és 53. sz. iratokat, a gróf Teleki család jószágaival kapcsolatban. Aláírásokkal hitelesített.

Szöveg

Urbáriumhoz Száldobos, Máramaros megyei Fiskális possessio, mely a huszti koronauradalom tartozéka, lakosai a hivatalos küldöttek által összehíva, jelenlétükben a feltett kérdésekre adott vallomásai alábbiak szerint.
Fassiones
Az új 9 urbáriális pontra az egymás után feltett kérdésekre következő vallomásokat tették a lakosok: 1. Vannak-e mostanában és milyen urbáriumok és ezek mikor hozattak be? – Felelet 1. Mióta a gróf Teleki család kezéből a királyi fiscus alá kerültek, mindenkor Ternyei consiliarius urbáriuma szerint hajtják őket az uradalmi provizorok munkára, s az egyéb adót is eszerint fizetik, s így azt mondják, hogy van urbáriumuk és pedig írott, mivel a szolgálatokat mindenkor írás szerint kérték tőlük a provizorok. Egyéb urbárium felől nem tudnak, mindig (tudomásuk szerint) „egy állapotban voltanak.” – 2. Ahol most nincs urbárium, a telekadót és úr-dolgát a parasztokon contractus szerint vagy szokás alapján veszik-e meg? Ez a szokás vagy contractus mikortól vette kezdetét, s előtte voltak-e mások és azok milyenek voltak? Mikor kezdődött ezen mostani kötelességük szokása? – Felelet 2. Mint erre már az 1. pontra adott feleletükben kitértek, a telekadót és úrdolgát mindenkor urbárium szerint vették meg rajtuk attól az időtől kezdve, hogy a fiscus kezére kerültek, előtte pedig (a Telekiek idején) más urbáriumról vagy pedig contractusról nem tudnak, akkor csak bevett szokás szerint hajtották őket úr-dolgára, éspedig: néha egy hétig otthon voltak, s egy hónapig szolgáltak utána, néha pedig hetekig, vagy egy hónapig is otthon maradtak, s utána öt-hat hétig dolgoztak a földesúrnak, s ezért az úr-dolga nagyságát megmondani nem is tudják. Azt azonban állítják, hogy soha sem kellett senkinek sem egész erővel (ha négy ökre volt, négy ökörrel) szolgálatba menni. (Megjegyzés: ez ellentmond az előző két vallomásnak UC 157 : 52 és 53, ott ugyanis azt vallják, hogy mindenkinek annyi ökörrel kellett szolgálnia, amennyije volt.) – Ebben az időben különben sem volt a helységben négyökrös gazda. – Mindazonáltal akkor a pénzbeli adományok kisebbek voltak, mint most annyiból, hogy akkor az 50 krajcárból álló magyar forinttal fizettek, míg most német forintot tartoznak adni. Egyébként lásd ad 1. pont. – 3. Ahol semmiféle urbárium vagy contractus nem találtatott, a földesúr által szokás szerint megvett telek-adók és úr-dolga miből állnak és ezeket mikor és mi módon hozták be? – Felelet 3. Mint erre már válaszoltak, a telekadók és úrdolga a hivatkozott urbárium szerint kívántatik meg tőlük, az alábbiak szerint: esztendőnként az egész helység nyest-, róka- és seprőpénz név alatt fizet összesen 8 rajnai forintot, ad 8 pozsonyi mérő zabot és 8-10 zsákot, s amikor lehet, komlót is. Ezen felül az egész helységből minden gazda esztendőnként minden harmadik hetet tartozik úrdolgában tölteni, vagyis két hetet otthon vannak, egy hét pedig a földesúré. – 4. Milyen és minemű haszna vagy kára van különösen ezen helységnek? – Felelet 4. A helységnek csak tavaszi (zab és tatárka) vetéseiből van haszna, valamint, ha makk terem, makkoltatásból, tüzifából és szénacsinálásból, végül az uraság malmából, amennyiben nem kell gabonájukat más helyiségbe vinni megőrlésre. – Nagy kára van a helységnek abból, hogy a Tisza áradáskor szántóföldjeikről a gabonát elhordja, s a földekben is sok kárt okoz, s területüket is kisebbíti. Őszi vetésük egyáltalában nincs. – 5. Mennyi és milyen szántóföldek és kaszálórétek tartoznak egy egésztelekhez és egy holdba vagy darab földbe hány pozsonyi mérő „életet” lehet vetni? – Felelet 5. Ebben a helységben a lakosok soha nem hallották, hogy a telkeket valamikor egész-, fél-, negyedrész- vagy nyolcadrész-telkeknek nevezték volna, „mert köztük különös szokás volt ebben és nem úgy, mint a szomszéd helységeknél, mivel ebben az faluban rend nélkül vannak az telkek; abban mindazon által, tsak oly modot, és rendet tartottak e’ koráigh, hogy a kinek legh nagyobb telekben, az a nyest, róka bőr és kémény seprő pénzben mindenkor 10 1/2 krajcárt fizettenek”. A kisebb telkesek pedig 9 krajcárt tartoztak fizetni. – Négy, 10 1/2 krajcárt fizető gazda külső- és belső appertinentiáját összevéve, megállapítást nyert, hogy ezek összesen két mezőre (fordulóra) 36 pozsonyi mérős zabvetést tehetnek szántóföldjeikbe és 12 szekér szénát kaszálhatnak rétjeikről. De hogy lehet-e az ilyen négy gazda telkét egészteleknek tekinteni vagy pedig fél-, illetve negyedteleknek, fenti okból megmondani nem tudják. A földek és rétek egyébként is mind különböző nagyságú darabokban fekszenek, így azok kapacitásáról biztosat nem is tudnának és tudhatnak mondani. Ha a kaszálókat meg nem trágyázzák, sarjút is csak keveset csinálhatnak. – 6. Ezideig egy gazda itt milyen és hány napi úr-dolgával tartozott és hány marhával kellett azt teljesítenie? A jövetel és menetel beszámított-e a dologba vagy nem? – Felelet 6. Mint már a 3. pontban erre válaszoltak, minden harmadik héten tartoznak úr-dolgára menni, akinek ökre van, két ökörrel, akinek nincs, gyalogszerrel. A menetel és jövetel mindenkor beszámíttatott részükre a robotba. – 7. Eddig kilencedet mióta és miből adtak? Kötelezik-e a vármegyében lakó más földesurak is jobbágyaikat a kilencedmegadására? Ezen kívül esztendőnként még mit szoktak a lakosok a földesúrnak adni, s ezeket pénzben vagy másban adják-e? Miből állnak ezen adományok? – Felelet 7. Azelőtt a helységben semmiféle kilenced nem volt, hanem helyette tizedet vettek tőlük mindaddig, míg két esztendővel ezelőtt a provizor Melczer tanácsos írásbeli parancsára nem kezdte tőlük kívánni a kilenced-szolgáltatást. Azelőtt a Teleki-uraknak minden tíz juh után egy bárányt, vagy tíz juh alatt egyenként 2 krajcárt fizettek, s ugyanígy a sertésektől és méheiktől is. – Kruspért consiliaris idejétől juh-megváltásra 4 1/2 krajcárt kellett fizetniük, sertéseik és méheik után ugyanennyit, s jelenleg is ennyit fizetnek, csak nem tizedet, hanem kilencedet vesznek ki tőlük. – Hogy a vármegyében lakó más földesurak vesznek-e ki ilyen dézsmát, megmondani nem tudják, de úgy hallották, hogy nem szokásos. Egyéb mezőbéli (gabona) dézsmát soha nem adtak és most sem adnak, s egyéb adóval vagy szolgálattal semmifélével nem tartoznak. – 8. a helységben hány pusztatelek van, s ezek mióta és mi okból maradtak pusztán. Kik bírják ezeket? – Felelet 8. „Ollyan telek, mellyet senki sem bírna, nintsen pusztában.” – 9. Szabad emberek-e az itteni lakosok vagy örökös jobbágyok? – Felelet 9. Név szerint felsorolt lakosok (egyik öt fiával) kivételével (9) a többi mind örökös jobbágy.
A helység bírájának és az uraság 7 jobbágyának keze vonása (X) nevük feltüntetésével.
Az elhangzott feleletek és az írástudatlan jobbágyok kezevonásának hitelesítése és fentiek megerősítése a Máramaros megyei szolgabíró és esküdt, valamint a máramarosi kamarai kerület procuratora és a huszti koronauradalom provizora által, aláírásukkal és pecsétjükkel. Dátum mint fent
Kamarai birtok.
(Máramaros m.): Száldobos

Tartalomgazda