10 oldal, magyar nyelvű, latin bevezetéssel és záradékkal; aláírásokkal és pecsétekkel ellátott eredeti.

Urbáriumhoz, Replica
A Máramaros megyei Dulfalva fiskális possessioban felvéve
A huszti kamarauradalomhoz tartozó, Máramaros megyei Dulfalva helységben a hivatalos küldöttek az urbáriális kilenc pontra a helység lakosaitól az alábbi feleleteket kapták:
1. Vannak-e itt urbáriumok és ezeket mikor hozták be? – Felelet 1. Mióta a Teleki családtól a fiscus kezére kerültek, Ternyei tanácsos urbáriuma szerint hajtják őket munkára (lásd UC 157 : 52-t) és egyéb adóikat is ezen urbárium szerint fizetik. Ezen urbáriumokon kívül előzőleg meglévőről nem tudnak. – 2. Ahol most nincs urbárium, az adókat és szolgáltatásokat contractus vagy szokás szerint kívánják-e tőlük? Ez a contractus vagy szokás mikor kezdődött, s előzőleg voltak-e más urbáriumok vagy contractusok alkalmazásban és ezek milyenek voltak? Jelenlegi kötelességük szokása mikor kezdődött? – Felelet 2. lásd előző pont. A Telekiek idején a földesurak tetszésük szerint dolgoztatták őket, szokásból, s az így teljesíteni kényszerített szolgálat nagyságát nem is tudják megmondani. Részletezését lásd UC 157 : 52-ben. Ebben az időben mindenkinek annyi ökörrel kellett szolgálnia, amennyi volt neki, s így ez a szolgáltatásuk a jelenleginél sokkal súlyosabb volt; ugyanakkor a pénzadók kisebbek voltak, mert a jelenleg fizetett német forint helyett az 50 krajcáros magyar forinttal fizettek. Egyébként lásd 1. pont. – 2 Ahol urbárium vagy contractus nincs, miből áll a szokás szerint megvett telekadó és úr-dolga, s ezek mikor és milyen móddal hozattak be? – Felelet 3. A telekadót fenti urbárium szerint kívánják tőlük; az egész helység fizet évente összesen 22 forintot (részletesen lásd UC 157 : 52), természetben adnak urbariális zabot és komlót (lásd 157 : 52). Hasonlóképpen e szerint dolgoznak a földesúr részére az évből minden harmadik héten. – 4. Milyen haszna vagy kára van ezen helységnek? – Felelet 4. Haszna tavaszi vetéséből van (részletesen UC 157 : 52) valamint makkoltatásból, tüzifából, halászóvizéből, szénacsinálásból, valamint abból, hogy gabonájukat az itt lévő urasági malomban őröltethetik meg. Igen sok kárt okoz azonban a Talabor-folyó áradása, mely miatt őszi vetéseiknek nem látják semmi hasznát, de rontja többi földjeiket és kaszálóikat is. – 5. Egy egész telekhez mennyi és milyen szántóföldek és rétek tartoznak, ezeknek mennyi a kapacitásuk pozsonyi mérőben egy holdra vagy egy darabra, s lehet e rétjeiken sarjút kaszálni? – Felelet 5. A helységben egésztelkes gazda nincs, csak fél-, negyed- és nyolcadtelkesek. Mivel itt is darabokban vannak a földek, mint Tallaborfalván (lásd UC 157 : 52), az egy telekhez tartozó szántóföldek és kaszálók nagyságát nem lehet bizonyosan megmondani. E darabok kapacitása is eltérő. Regulátiót óhajtva, összesítették a külső- és belső földeket és réteket, majd ezeket megfelelően szétosztották, úgy, hogy jelenleg egy féltelkes gazdának két mezőre 20 pozsonyi mérős szántóföld és két szekér szénára való rét jut. Négy negyed rész egybevetve, az így kialakított, négy negyedből álló egésztelek tehát így áll 40 pozsonyi mérős szántóföldből és négy szekér szénát termő rétből. – Sarjút csak akkor lehetne nyerni, ha a kaszálót trágyáznák. – 6. Mennyi szolgálattal tartozott egy-egy gazda és hány marhával kellett szolgálnia? – Felelet 6. az úrdolga mennyiségre lásd a 3. pontot. Akinek ökrei vannak, két ökörrel szolgáljon, akinek nincs, gyalogszerrel. A szolgálatba menetel és jövetel mindig beleszámítódott az úr-dolgába. – 7. Kilencedet mióta és miből adnak ezideig? A megyében más földesurak kívánják-e a kilencedet jobbágyaiktól vagy sem? Mit szoktak még ezen kívül a helység lakosai adni földesuruknak, s ezeket pénzben szolgáltatják-e be vagy másban, miből állnak ezek? – Felelet 7. Azelőtt nem kilencedet, hanem tizedet adtak, kilencedet csak most másodéves kíván tőlük a provisor. Az előzőleg adott tized részletezést lásd UC 157 : 52. A jelenleg kívánt kilenced megváltás összegét magasabbnak vallják, mint amennyit a tizedmegváltásért előzőleg fizettek, lásd ugyanott. Úgy hallják, hogy más földesurak nem szednek kilencedet. – Gabonadézsmát ők sem adnak, s fentieken kívül egyebet soha nem adtak és most sem adnak. – 8. Hány pusztatelek van a helységben, mióta és milyen okból maradtak pusztán és kik bírják azokat? – Felelet 8. Pusztatelek nincs a helységben. – 9. A helybeliek szabad emberek-e vagy pedig örökös jobbágyok? – Felelet . Öt, név szerint felsorolt lakost kivéve, a helybeliek valamennyien örökös jobbágyok.
A falu lakosainak „keze vonása” (lásd UC 157 : 52)
Megerősítés, pecsétek részletezését lásd az előző, UC 157:52-es sz. iraton!
Kamarai birtok
(Máramaros m.): Dulfalva