4 oldal, magyar nyelvű, aláírásokkal és pecsétekkel ellátott eredeti

Urbáriumhoz
„Replica…”
Sajtény kamarai possessio közösségének válasza a kilenc urbáriális pontra, az alábbiak szerint:
1. Tartatik-e a helységben valamely urbárium vagy állandó törvényes rendtartás vagy sem? Ha igen, mikortól hozták be? – Felelet 1. a helységben ezideig még semminemű állandó urbárium nem volt. – Replica 2. Ahol ezidőszerint semmiféle urbárium nincs, ott a földesurak a parasztoktól bizonyos contractus mellett szedik-e az adót vagy csak bevett szokás szerint, s ez a szokás vagy contractus milyen időtől fogva kezdődött, s volt-e a mostani contractus előtt valamely más urbárium? Ha volt, milyen, s a mostani kötelezettsége bevezetése mikor kezdődött? – Felelet 2. a helység lakosaival semmiféle contractus nem köttetett, hanem a kamara tetszése szerint szabott számukra rendet az adózásban, mely szerint ki mit és mennyit adózzon és szolgáljon esztendőnként. Ennek előtte pedig semminemű urbáriumuk nem volt; a jelenlegi adózási rend pedig attól az időtől kezdődött, amikor a Maros melléki „nationalis militia reincorporaltatott”, tudniillik az 1751. esztendőtől. – 3. Ahol semminemű urbárium vagy szerződés nem találtatik, ott a földesúr bevett szokás szerint milyen adókat szed és azok miből állanak? Mikor és milyen módon hozták be ezeket? – Felelet 3. Amikor a kamara a dominiumot visszakebelezés (reincorporatio) után elfoglalta, elrendelte, hogy minden egész házhelytartó vagyis a saját ekéjével szántó gazda fizessen esztendőnként 6 forintot, fele házhelytartó feleannyit, zsellérszámban lévő pedig fizessen 2 forintot. – 4. A helységnek minemű hasznai vagy kárai szoktak lenni? – Felelet 4. a helységnek különös haszna van folyóvizében, melyen malmok is vannak, továbbá erdeje is van, melyet az uradalom rendszeresen gondoz és nevel, s mely erdőből a helybeliek szükségletük szerint épületre való fát ingyen kivihetnek, ugyancsak innen szabadon vihetnek sövényre való vesszőt is. – 5. Egy egész házhelyes gazdának hány darab és milyen szántóföldje, valamint rétje van, s minden darab szántóföldbe hány pozsonyi mérő gabonát vethet el? Kaszálójában sarjút kaszálhat-e vagy sem? – Felelet 5. A helységben a gazdák között a szántóföldek sessio szerint elosztva nincsenek, hanem egy gazda két, három, sőt négy darab szántóföldet is bír. A tehetősebb gazdáknak van 24 mérő őszi és ugyanannyi tavaszi vetése is. Évente hol hét, hol nyolc szekér szénát szoktak kaszálni, azonban sarjút soha nem kaszálnak. – 6. Eddig az ideig minden jobbágy esztendőnként hány napot szokott dolgozni földesurának és hány marhával? Amikor robotra megy, a kimenetelt és a visszajöbetelt be szokták-e számítani a robotba vagy sem? – Felelet 6. Minthogy ezideig az uraság dolgára való hajtásban és annak „számtartásában” semmiféle rend nem volt közöttük, nem tudhatják, hogy közülük ki, hány napot dolgozott, csak annyit mondhatnak, hogy amikor az Uraság rendeletét megkapták „akik érkeztünk”, elmentek úrdolgára. Mindazonáltal kinek-kinek 12 nap volt az Uraság résziről rendelve. – 7. Kilencedet mikortól fogva és milyenfajta gabonájukból adnak? A kilencedfzetés szokásos-e a nemes vármegye határain belül más uradalmakban is? A kilenceden kívül még mit szokott a jobbágy adni az Uraságnak, minemű ajándékokat szokott még a földesúr jobbágyától pénzben vagy természetben beszedni és ezek miből állnak? – Felelet 7. A helység lakosai eddig kilencedet nem adtak, hanem nyolcadot szolgáltattak be földesuruknak mindennemű gabonájukból, de a kukoricát nem természetben kívánta az Uraság, hanem „szabadságot engedett” olyan dézsmában, mely szerint minden egynapi szántást 45 krajcárjával lehet megváltani. – Továbbá tartoznak még báránydézsmával is, mely nyolcadot jelent, ezt azonban ugyancsak megválthatták, 24 krajcárjával; ezzel szemben a méhtizedet természetben kellett kiadniuk. – Kenderből, káposztából és lenből, valamint más aprólékos kerti veteményekből a köteles nyolcadot nem kívánta a földesúr természetben, hanem ezekért általában esztendőnként 12 forintot szoktak megváltásként fizetni. – A helybeliek megjegyzik még, hogy tudomásuk szerint a kamara más jószágaiban egyes helyeken a lakosok gabonájukból hatodot, hetedet, illetve kilencedet szoktak adni. – Más „aprólékos” adózásukat a földesúrnak ezideig nem adtak, sem pedig ilyenféléket készpénzben megváltani nem „kéntelenitettünk.” – 8. Hány pusztatelek van a helységben és ezek mikortól vannak pusztán, s mi annak az oka, hogy pusztán maradtak? Ezen puszta házhelyeket most kik bírják? – Felelet 8. Sessiokhoz tartozó föld a helységben egyetlen egy sincs üresen. – 9. A helység lakosai örökös kötelezés alatt való jobbágyok-e, vagy pedig, ha földesurának adóját meg adta, szabadon elmehetnek-e a helységből? – Felelet 9. A helység lakosai a visszakebelezés után a kamara keze alá jutottak, de nem kötelezték el magukat örökös jobbágyoknak.
Dátum, a fenti pontokra adott feleletek elismerése és megerősítése a helység pecsétjével, valamint a helység főbírájának és esküdtjének aláírásával és pecsétjével.
A megyei szolgabíró és esküdt ugyancsak hitelesíti fentieket aláírásával és pecsétjével.
A Csanád megyei Sajtény helység (kamarai birtok) közösségének főbírója és esküdtje által kiadva.
(Csanád m.): Sajtény