lásd még UC 157:34/1–2. 9 oldal, latin nyelvű, hitelesítés nélküli egykorú másolat, megyei és Ungvár mezőváros hiteles aláírásával.

Conscriptio Révay-Csathó curia összeírása Ungvár oppidumban, tartozékaival.
Unghvár oppidumban:
Az oppidum Sós utcájában lévő curia szomszédainak felsorolása. Nevezettek curia két negyedtelek egyesítéséből létrejött funduson épült. – Találtatott itt egy domus residentialis, mely a főutcára néz, fából építve. – Benne két lakószobával, a hozzájuk csatlakozó harmadik nyáron vendégfogadásra szolgál. – A negyedik szoba kamrával „est familiae”. – A ház közepén helyezkedik el a konyha, az udvar hosszában végignyúló ambitussal. – Az egész épületet zsindelytető borítja. – A házon túl kőből épült pince, fapadozattal, kapacitása gönci hordókban megadva „ugyanitt educillum curiale", mely egész éven át folyik. – Az educillum mellett ugyancsak curialis mészárszék, zsindelytetővel és fa ambitussal az utca felé. Évi árendája feltüntetve, a mészárszéket jelenleg az uradalmi mészáros (névvel) árendálja. – Fenti curiához tartozik még ugyanitt egy fából épült, szalmatetős ház is, benne szobával és kamrával, melyben a Csathó család jobbágya lakik (névvel). – Ugyanitt istálló, fából, mellette, szalmatetővel, négy ló számára. – Az istálló mellett szekérszín, 3 szekér belefér, ez is fából épült, de zsindelytetős. – Az egész curiát körülvevő kerítés közepesen megmunkált karókból készült, az udvarnak kétszárnyas ajtaja van. – Fentiekben részletezett curiális épületek becsértéke összesen: Rh. fl. 487,55 – Az előzőekben említett educillumban évente kimérni szokott bormennyiségből az árendátor minden évben kétharmad részt a Csathó-örökösöktől készpénzen szokott megvásárolni (a gönci hordók egyenkénti ára), az egyharmadrészt máshonnan szerzi meg. A kimérésnél szokásos iccénkénti ár, leszámítva a szokásos seprőmennyiséget, a hordónként megmaradó tiszta bormennyiség iccében, az educillator haszna, a seprőből készíteni szokott pálinka mennyiségével és árával, melynél az égetést „solvitur seu ceditur ordinarie quinta pars cremati exusti”. – Mivel sörfőző nincs, a fenti educillumban kimérni szokott sörmennyiséget minden évben készpénzen szokták megvásárolni (mint fent), itt seprő nem marad fenn. Eladási ár, haszon lásd előzőnél. – További „sublimati”-kimérés, mennyisége, eladási ár, haszon, fent. – Fenti educillum három évi árendában volt bizonyos sörfőzőnél (név, összeg feltüntetve), mivel azonban nevezett elhalálozott, „tenet Dominium eidem iure”. – Továbbá találtatott még az ungvári promontóriumán három curialis szőlő „in privilegio dictorum successorum comprehensae”: az első a Kőszeg nevű promontóriumon, 30 kapás, közepes termés idején borhozama gönci hordókban megadva, 15 gönci hordó, közepes évben eladási árának feltüntetésével. – A másik, Sárkány nevű szőlő összeírása, lásd előzőnél. – A harmadik szőlő a Zelemér nevű promontóriumon fekszik, egyébként mint fent – Fenti szőlők körül a szükséges gazdasági munkákat a jobbágyok látják el, éspedig évente kétszer szoktak kapálni – a kapások száma előzőekben már megadva, a munka értékével. Ugyanezek a jobbágyok végzik el tavasszal a kitakarást is, „aperturam vermalem” is, lásd előzőek. – Végül az őszi szőlőtakarást a Kőhegy nevű szőlőben 20 jobbágy szokta egy nap végezni, míg a Sárkány nevű szőlőben 6, a Zelemér nevűben pedig 34, napidíjuk itt is fentiek szerint megadva. A metszést és tisztítást extraneusok szokták végezni (akiket pénzért fogadnak) a munkát végző személyek mint fent – A szőlőpalántázást (a kutatást) ugyancsak pénzért fogadott extraneusok csinálják, részletezést lásd előzőek. A szőlőkötözést az itt lakó jobbágyok végzik, napok száma, stb. mint fent – Ugyancsak fenti curiához tartozik még a Kőhegyen egy kisebb szőlő is, a többiekből elkülönítve, egyébként a fentiekben ismertetett Sárkány nevű szőlővel mindenben megegyezik. Fenti szőlők leszüretelésére összesen 6 napot kell számítani, s naponta 6-6 jobbágy, akiket a többiek közül kiválasztanak, dolgozik a szőlőkben. Napibérük mint fent. A gerezd-hordozók napibére, ők tartoznak még a gerezdeket ki is sajtolni. – A bortermés elszállítása is a jobbágyok kötelessége, érték mint fent. – Alábbiakban az összeíró szőlőnként felsorolja a szőlőkarók beveréséhez szükséges jobbágyok számát, a munkanapok értékét, lásd előzőek. – Az itt szükséges karókat készpénzért szokták megvásárolni, a tavaszonként felhasznált karómennyiség összesen, ennek ezrével megadott ára, szállítással együtt. – A szőlőcsőszök fizetése, ugyancsak szőlőnként részletezve. – Két puszta szőlő (liberae) is van még ugyanitt, ezeknek „libertása” kerül becslésre. – Az ungvári határban fenti curia után bírnak a Révay-Csathó-örökösök bizonyos szántóföldeket is. A szántóföldeket két nyomásban művelik, az egy-egy nyomás kapacitása pozsonyi mérőben megadva. Következik a szántóföldek részletezése. – 60 mérő tiszta búzavetésből mérőnként általában ötszörös terméshozammal lehet számolni (vetőmaggal együtt) ennek mérőnkénti átlagára megadva. 40 mérő rozsvetéssel a hozam átlagosan tízszeres, egyébként mint fent 8 mérő árpavetés hatszoros hozam. 13 mérő zabvetés ötszörös hozam. – Lencsevetés 2 mérős hozama hatszoros, ára a rozséval azonos. – Borsóvetés = lásd lencsevetés. – Fenti szántóföldeket a helybeli jobbágyok tartoznak felszántani őszi vetés alá (búza és rosz) „araturam perficiunt quot annis ternis vicibus”. – Egy napra négy igásökörrel számítják a szántást két pozsonyi mérőre, ennek a munkának napi értéke mint fent Ugyanígy a vetés és boronálás, négy pozsonyi mérőre naponta, értékét lásd előzőnél. – A tavaszi vetést zabból, árpából, lencséből és borsóból hasonlóképpen egy napra egy ekefogatra 2 pozsonyi mérőt véve számítási alapul, szintén a helybeli jobbágyok végzik, értékelését lásd előzőeknél, ugyanezt lásd a lencsénél és borsónál is. Fenti termények beszállításának értékelését ezt is a jobbágyok végzik, terményenként külön-külön adja meg az összeíró. – A cséplési munkákra szükséges napok és munkások száma, munkájuk értéke „inclusa interventinoe et parte trituratoria cum eventilatione” megadva, a kicsépelt termésnek kijelölt helyre történő szállításával együtt. A fent részletezett munkák elvégzésére nemcsak a Begengyál-Pásztély helységi jobbágyokat, hanem a Csathó-família egyéb jószágairól is szokták összehívni, a munkásokat.
Felső-Domonya:
A helységben a Csathó-örökösök lakott telkét két, egyházban lakó jobbágyuk (névvel) műveli meg, de külön kenyéren élnek. Elsőnek két fia van (éveik számával), egyébként semmije sincs. A másodiknak egy fia van, egyebe nincs. – A sessiohoz egy nyomásra kiosztott szántóföld kapacitása illetve a földdarabok száma. Az összeíró itt is részletesen előadja az egyes termények vetésmennyiségét és a várható hozamokat, éspedig búzából négyszeres, rozsból hétszeres hozammal számítva, vetőmaggal együtt. – Sessionként négy szekér szénát termő rét tartozik, szekerenként megadott értékével. – Készpénznek földesuraiknak semmit sem adnak, csak a fent részletezett robottal tartoznak, éspedig hetente két nappal. A gyalogrobotnapok száma ugyanennyi, fentiek évszakokra való tekintettel megállapított értéke. – A curiához tartozó jobbágyok sem dézsmát, sem egyéb urbáriális szolgáltatást nem adnak, pázsitdézsmával sem tartoznak, mindössze fenti robottal tartoznak.
Alsó-Domonya:
Ebben a helységben a régi „urbaria dominalia” és a jelenleg itt lakók vallomása alapján az itt volt Révay-féle 4 egésztelkek összesen, melyeket féltelkekre osztottak. – A megosztott telkeken lakó jobbágyok egyenként felsorolva, a következő adatokkal: név – teleknagyság – fiúgyermekek korral – állatállománnyal (tinó, sertés, tehén). – Az itt felsorolt sessiokon kvíül még egy egésztelket vesz számba az összeíró, bizonyos zálogostelket, a sessio földesúri kertként hasznosították, s ezen sessio városon kívüli tartozékait maguk között osztották szét, s a többi sessio tartozékaival együtt birtokolják. – Minden féltelekhez megfelelő nagyságú szántóföldek tartoznak kapacitásuk pozsonyi mérőben, ezeket két nyomásban művelik meg itt is. A búza- és rozsvetések lásd Felső-Domonya. Árpa- és zabvetés mint fent négyszeres, illetve háromszoros hozammal, értékük az Ungvár oppidumban szokásossal azonos. Vetőmaggal együtt számított hozam. – Fentieken kívül itt még törökbúzát is szoktak vetni, ennél is háromszoros hozam várható, a vetőmaggal együtt. Ennek becsült értéke, tiszta mag iccében. – Minden féltelek után rét is tartozik, szénatermés, értékelés lásd Felső-Domonya. – Fent összeírt jobbágyok marháikat a közöttük dúló dögvészben elvesztették, ezért csak gyalogrobotot tudnak teljesíteni. Gyalogrobotjuk minden második héten esedékes, ennek értékelését lásd Felső-Domonyán. – Censust készpénzben tartoznak fizetni, minden sessio után, pázsitdézsmát is kötelesek adni földesuruknak, minden öreg sertés után. – Ugyancsak tartoznak mindenfajta gabonavetésük után dézsmát adni, ennek becsértékét lásd előzőekben megadva. – Egyéb szolgáltatással nem tartoznak. – A helység promontóriumán valaha volt egy curialis szőlő, ugyancsak Révay-jószág, mely azonban az egész promontóriummal együtt teljesen pusztává vált, olyannyira, hogy a jelenleg itt lakók semmit sem tudnak mondani egykori megművelt állapotáról, mivel az már emlékezetük óta ilyen puszta állapotú.
A fentiekben leírt portiot egykor Csathó Imre zálogosította el 1726-ban bizonyos Sztankovics Mártonnak, 250 forintért, s ugyanúgy zálogjogon vásárolta meg gróf Gyulay Ferenc, mint akkor az ungvári dominium birtokosa. Nevezett gróftól ugyanilyen zálogbirtokként került az egész uradalommal együtt (lásd még UC 157 : 63 sz. iratot is) a kamara kezére, s jelenleg is ugyanilyen zálogjogon tartozéka az ungvári fiskális dominiumnak.
Megerősítés, dátum, aláírások jelzése, pecsétek helye.
(Ung m.): Ungvár oppidum portio – Felső-Domonya portio – Alsó Domonya portio – Begenyál-Pasztély jobbágyai