Szöveg |
Conscriptio Zelemér: A fiskális portio hosszúsága és szélessége mérföldekben megadva. – A portio pontos földrajzi helyzete szomszédaival meghatározva, határjelek pontos leírásával. – A portio értékesebb részén Debrecen város közössége szokott kaszáltatni, a behordott széna mennyisége boglyában, illetve szekérben megadva. A maradék részt pedig a lakosok között osztották szét: „nyilas”-módon. Ezt a részt a lakosok tetszésük szerint kaszálhatják vagy bevethetik, s a használat, illetve az évi hozam szerint tartoznak használatáért fizetni, illetve, ha bevetik, tartoznak a városnak dézsmát adni a gabonatermés után. – Másik „Nyilas” ugyancsak szétosztva a lakosok között, szénaterméssel, mely után szintén fizetni tartoznak. Mivel a terület igen tágas, a fiscus részén igen alkalmasan lehet állatokat legeltetni, s akkor egyrészt a kaszálókból, másrészt a legeltetésből kettős haszonra lehetne szert tenni. Ezenfelül vízszegény időkben szokták itt az állatokat tartani. – Ugyanitt kis erdők, részben már kipusztították őket, részben tűz martalékául estek, névvel. Ha az erdők újra felnőnek, a helybeliek ezekből is tudnak majd csekély haszonra szert tenni, gátak építésére szolgáló faanyagból. – Befejezésül az összeíró még előterjeszti, hogy a szomszédos Böszörmény helység lakosai a fiscus portiójából bizonyos részt elfoglaltak, mint ez a határjelek állapotából és helyzetéből bizonyosnak látszik, de ezek elhajlását ki lehet egyenlíteni, s a területet „ad hanc portionem fiscalem pertinere debere adverimus”. – A portio kiterjedése, óra-járásban. Dátum, aláírások: Michael Répásy Subsitutus Tricesimator (Debreceniensis), Joannes Simony Contrascriba Debreceniensis Bihar megyei praediumban lévő fiskális portiokról. Szóbanforgó portiokat a Szepesi Kamara 1713-ban zálogosította el Debrecen városának 500 rajnai forintért. (Bihar m.): Zelemér portio
|