| Szöveg |
Conscriptio és Aestimatio urbarialis adatokkal. Rétey László homonnai harmincados készítette „in hocce negotio specialiter exmissus”, igen érdekes adatokat közöl az összeírás lefolyásának körülményeiről, az olykor tettlegességig menő ellenkezésekről.
Conscriptio
Az összeíró a bevezetésben elmondja, hogy amikor a Szepesi Kamara rendeletére fenti javak összeírására Rákócz helységbe kiszállt, Rákóczi Andrást még életben találta (január 22-én), s ezért hazatért. Nevezett január 28-i elhalálozásáról értesülve, a kamara február 4-i újabb rendeletére másodszor is útra kelt, s az utód nélkül elhunyt javairól alábbi összeírást készítette.
Rákócz:
Curia, földrajzi helyzetének pontos meghatározásával, mely azelőtt Rákóczi Lászlóé volt, majd fiai kezére került, s így három részre (László, Lajos és György kezére) osztódott, s elhunytakor szerezte meg a szóban lévő Rákóczi András. – Találtatott itt egy faház, zsindelytetővel, már erősen romos állapotban, elrothadva. – A házban két szoba, konyha és kamra (gabona- és élelemtárolásra) van, becsértéke mindössze Ft. 40. – Ugyanitt másik faház, melyet az elhunyt annyira tönkretett, hogy csak a hospesek szárnyasainak tartására szolgál, így csak 4 forintra lehetett becsülni. – A curiában találtatott még egy öreg csűr, 2 forintot érő. – Ugyanitt faistálló, 12 ló befogadására építve, szalmatetővel, ez is már régi, így becsértéke mindössze Ft. 6. – Szalmatetős kocsiszín, ez annyira régi, hogy csak 1 Ft.-ot ér. – Van itt még két kis házacska, fából építve, szalmatetővel, régiek, becsértékük csak 1 Ft. – A curia mellett, mely sövénnyel kerített gyümölcsöskert, a fák azonban már elöregedtek és részben kiszáradtak, így értékük földesúr 30. – Szilváskert. – Az előzőekben felsorolt hat házacskában zsellérek laknak, ezek név szerint felsorolva. Az első gyalogszeresként szolgál, részben mint kádár, részben „in natura”. További bejegyzés: „vivit ex gratia sui domini.” A másodiknál ugyanez a megjegyzés, gyalogszeres, egy fia van. A harmadik jelenleg béres, „mercenarius Domini…” Az elhunyt földesúré volt „substitit ex conventione.” Ennek is egy fia van. A többiekre vonatkozólag lásd a második zsellért. Ha végleg megtelepedtek és a szokásos törvényekhez illeszkednek, becsértékük, összesen Rh fl. 240. – A szóbanlévő curia harmad részén, mely egykor Rákóczi Györgyé volt, találtatik Szerémy László domus residentialis-a, a szükséges tartozékokkal, melyet részben felesége, részben adomány-jogán birtokol. – A házban két házacska csak, az egyikben egy zsellér (névvel) lakik, gyalogszerrel szolgál, lásd fent. – Másik házban ugyanaz Becsértékük összesen. Rh fl. 80. – A curián kívüli területen, melyet „Hosták”-nak neveznek, s melyet azelőtt az előzőekben említett Rákóczi-fivérek közösen bírtak, ahol három zsellér található, gyalogszeres robottal tartoznak, későbbi becsértékükkel (lásd fent). Rh fl. 120. – Kuriális szántóföldek, őszi vetés alá 40 pozsonyi mérővel, tavaszi vetés alá 20-szal, ezek vegyesen találhatók, mivel az őszi nyomást még nem különítették el. – Felső nyomás: A becslésnél figyelembe kell venni, hogy ezeket a földeket csak háromévenként trágyázzák, emellett majdnem teljesen terméketlenek, termésükben „in capaces reduntur”, becsértékük csak földesúr 60. – Hegyes vidéken terül el, annyira, hogy csak a marhák nagy kárával lehet trágyázni; azonkívül ehhez még hozzájárul, hogy magas fekvése és „ob ipsam raritatem glebae” miatt a már kalászba szökött növényeket az eső gyökerestől kiszaggatja. – Az alsó nyomás fekvése és talaja szempontjából jobb minőségű, s így nem annyira terméketlen, mint a fenti. Kapacitása pozsonyi mérőben, Metr. Pos. 60 becsértékkel. Rh fl. 120. – Ugyanitt rétek is találtattak, melyek fenti curiához tartoznak, kapacitásuk szénásszekérben megadva, csak 30 forintos becsértékkel. – Fenti szénamennyiséget csak ritkán (20 szekér) lehet elérni, mivel a kaszálás és beszállítás idején a szörnyű esőzések miatt csak vízzel és sárral keverve lehet összeszedni. Ezekhez még hozzájárul, hogy a rétek már annyira rossz állapotban vannak, hogy csak harmad részben terem rajtuk jó széna, inkább jóformán teljesen sást találni. – Szerémy László, lásd fent, az előzőekben említett curia után negyed rész földeket és réteket bír, ezeknek kapacitása és becsértéke összesen, az előzőek szerint feltüntetve. Rh. fl. 60. – series sessionum colonicalium: prima sessio: melyet azelőtt „Parlagoszka”-nak neveztek – egésztelek, melyen most Szerémy László jobbágya (névvel) lakik – robotja igával és előfogattal heti három nap. – Fiúgyermeke névvel. – A sessio Rákóczi Lajos jószága volt egykor. – Tartozékai: szántóföldjei, ha trágyázzák, a határ szűkössége miatt két mezőre osztva, tavaszi- és őszi vetés alá 16 pozsonyi mérő kapacitásúak. – A hozzátartozó réteken is csak három szekér széna terem. A sessio és jobbágy együttes, szokásos becsértéke összesen földesúr 100. – Secunda sessio: féltelkes névvel, szántóföldje 6-6 mérőre, heti 3 napos gyalogrobottal tartozik szolgálni. Rétjén egy szekér széna terem, fiával, becsértékkel. – 3. sessio lásd sessio prima – 4. sessio cespitalis… névvel – zsellér lakik rajta – „dominae deficientis” – évente 12 napot robotol, a curiához (Rákóczi Lajosé) való minden tartozék nélkül becsértéke szintén később rögzítendő, ha zsellér öröklődik meg rajta, 40 forintot fog érni. – 5. sessio cespitalis… Oroszy-jogon, melyen Szerémy László kocsmája épült fel, ennek sincsenek tartozékai, így becsértéke csak földesúr 20. – 6-9. sessiók lásd sessio prima. – 10. sessio deserta, névvel, szántóföldekkel, rétje azonban nincs. Okolicsányi Pál jószága, 50 Ft.-os becsértékkel. – 11. Orosz Pál, görögkeleti praesbiter sessioja, melyet vallomás szerint örökjogon neki adományoztak, s jelenleg is rajta lakik. Ugyanezen a funduson van a templom is. Szántóföldje és rétje is van, de csak a felső nyomásra. Az így figyelembevett becsértéke Ft. 95. – 12. lásd sessio prima – 13. lásd sessio quarta – 14. sessio cespitalis, puszta, névvel, egyébként, mivel csak a fundus kerül becslésre, lásd előző – Dél felé, az Olyka vizénél a Morva felé vezető út mellett találtatott további három jobbágytelek, curialis használatra néhai Rákóczi Pál részére az osztozásnál juttatva. A sessiok egymás mellett vannak, bekerítve. A rajtuk lévő épületek fából vannak, szalmatetősek, annyira régiek, hogy majdnem romokban annak már, s így becsértékük sincs. Jelenleg az elhunyt felesége bírja őket, „nihilominus d. Paulus Okolicsanyi, super iisdem habet investitam summam”. Mellettük gyümölcsöskert, ebben azonban a fák már nagyon öregek, majdnem kiszáradtak és terméketlenek, ezért becsértéke csak Ft. 20. – Mivel fenti sessiok tartozékai: úgymint szántóföldek és rétek, egésztelkinek számítanak, becsértéküket is eszerint állapította meg az összeíró. – Mivel fenti sessiokrol a jobbágyok hiányzanak „precise terragium in considerationem assumptum est.” – Fentiek után következik a 4. sessio, egésztelek, névvel, a rajta lakó jobbágy nevével, apjával együtt, akik részben kovács-, részben kovácsmesterségükkel szolgálnak. A sessiohoz csak szántóföldek vannak, egy mezőre. Van bizonyos rét is, de ez elbozótosodott. Az elhunyt felesége bírja őket, Rákóczi Lajos jogán. Becsértéke Ft. 90. – 5. sessio, ez is egésztelek, lakosa gyalogszerrel szolgál, egyébként lásd előző, becsértéke így csak Ft. 80. – 6. sessio lásd sessio prima. – 7. sessio lásd sessio decima – 8-18-ig. lásd sessio prima – 19. sessio Rákóczi Ferenc curialis területéről „vulgo Hostak” kiszakítva, szántóföldekkel, rét azonban csak egyik mezőre, kerülő lakik rajta. Becsértéke Ft. 80. – 20. sessio cespitalis lásd Nr. 13. – Következik a „Curia Vadaszka” előzőleg Rákóczi Ferencé volt (principis Rakoczy) végül „per successionem” az Oroszy családra átszármaztatva, jelenleg Szerémy László kezén. – Nagy fundus, gyümölcsöskert régi fákkal, becsértékével. Bizonyos része bekerítve. – A funduson kőház, zsindelytetővel, azonban mivel még nincs készen, becsértéke kőművesek nélkül megállapítva Ft. 1 500. – A curiához két nyomásban művelt szántóföldek tartoznak, kapacitásuk tavaszi és őszi vetés alá 40 pozsonyi mérő, rétjei azonban nincsenek. Értéke Ft. 40. – Az összeíró további megjegyzései: A possessio határában találtatik még néhány gyönyörű rét és erdő is, melyek azonban a folyók: Tapoly, Olyka és Ondova állandó áradásai miatt csaknem teljesen elbozótosodtak, s egészen „deteriorata sunt”; így csak harmadrészben terem rajtuk jó széna, s ami terem, kaszáláskor sárral és vízzel keveredik. – Az erdőket annyira megritkították, hogy az egész hatalmas területen alig lehet imitt-amott makkot találni. – A határ szűkössége miatt „seminatura onerentur”, végül a jelenlegi szomorú elhagyatottság képét befejezve, a sok társbirtokos innen elégítette ki donga-, épület- és tüzfiaszükségletét. – Tekintettel a földesurak ellenkezésére és egyet nem értésére, ha terem is makk, nagyobb részt saját sertéseikkel etetik fel. Mindamellett, ha a makk még virágjában a zúzmarától el nem pusztul. Azt mondják, hogy a földesurak 150 forintos jövedelmet bírnak belőlük. – Itt egyébként dézsmát nem adnak, sem telki állományi földjeik, sem egyéb területük után, sem educillum, sem mészárszék, sem vám vagy egyéb földesúri haszonvétel nincs itt. – Találtatott azonban itt egy kicsiny malmocska, egy kerékre járó, amely azonban csak akkor szokott őrölni, amikor az egész területen erős vízáradások vannak, mely malmocska inkább a földesúr saját hasznára, mint jövedelemszerzésre épült. Értéke kövekkel együtt 15 forint. – Eddigiek összesítése: fl. Rh. 5 319. – Az összeíró a hivatalos személyek előtt „manus fiscales super latente jure Rego…” helyezi.
Morva:
Az összeíró bevezetőben beszámol útjáról a helységbe és az összeírás előzményeiről. – Befejezve Rákóczon munkáját, a már többször említett Szerémy László megbízásából küldött parnói Molnár Jánossal és Malonyay Gáborral a Morvára vezető úton összetalálkozott, ahol húsz felfegyverkezett (karókkal és dorongokkal) paraszt állott elébük, a lovak gyeplőit megfogva, hogy a szekereket a faluba ne eresszék. Kényszerítették az éjszakát másutt tölteni, miközben kemény harcot vívtak velük. Hogy közülük kiszabaduljanak, a sövény felé vezető ösvényhez húzódtak, amikor megjelent Szerémy Miklós nyolc emberrel, a „verbali declaratione” őket a belépéstől (tudniillik a faluba) eltiltotta, ellentmondást nyilvánított az ellen, hogy a rejtett királyi jogokra a királyi fiscus nevében kezét tegye (lásd fentebb). Őt ezen összeírásnak, valamint ezen túlmenően azt is hallotta, hogy ha valaki védelmüket megkísérelné, „absque omni moderamine inculpatae tutelae”, minden rendelkezés a mi megölésünkre egyenesen megtörtént. Ennek okáért legalázatosabban „coram I.C. Consilio insto” miszerint: Méltóztassanak hasonló esetekre határt szabni illetve arra nézve intézkedni, ugyanis a … (cím) kamarai bizottságok feladatukat továbbra is életük veszélyeztetésével kénytelenek ellátni.
Következik az összeírás: curia nobilitaris a templom mellett, egyik oldalon víz határolja, mely curia azelőtt Morvay Péteré volt, „Hosták”-nevű. Benne három házacska, szalmatetővel, fából építve, zsellérek (névvel) lakják. – Saját tartozékaik nincsenek, a földesúr kegyelméből laknak és élnek itt. – Gyalogszeresek, robotjuk heti három nap. – Gyermekeik, becsértékük egyenként és összesen megadva. – Ezek Okolicsányi Pál kezén vannak, „penes perennalem fassionem” az elhunyt Rákóczi András által még életében átengedve éltek és élnek itt ma is. – A második curia Morvay Lászlóé, az elhunyt által fenti módon ez is Okolicsány Pál kezére jutott, s ma is az övé. – Domus, fából, szalmatetővel, már régen épült, benne két szoba és konyha, becsértéke Ft. 20. Másik ház, lásd előző, értéke Ft. 10. – Az elsőben csizmakészítő lakik, aki árenda fejében keze munkájával adózik, a másodikban pedig „hospes dominalis”, két fivérével együtt. Becsértékük egyenként és összesen megadva. – Curialis szántóföldek, két mezőre osztva, tavaszi és őszi vetésre kapacitásuk pozsonyi mérőben, mivel azonban nagyobb részben terméketlenek, becsértékük ennek figyelembevételével megállapítva. – Rétek, szénatermésük szekérben, értékbecsléssel. – A rétek becsértéke nagyon alacsony, mivel igen gyakran önti el őket a vízáradás. A curia területén van még egy csűr is, mely azonban régisége és a fent említett árvizek miatt gyakorlatilag teljesen elpusztult, ezért becsértéke mindösszesen Ft. 5. – Istálló 14 sertés számára, jelenlegi állapotában értéke Ft. 25. – Fent ismertetett curia szomszédságában néhai Morvay György kúriája áll, melyet előzőleg Farkas Márton bírt, jelenlegi tulajdonosa Szerémy Miklós. – A curia területén régi épületek, szalmatetővel, éspedig: egy ház, melyben szoba és kamra található, istálló, 4 lóra, csűr; valamennyi, előzőekben felsorolt ingatlan értéke Ft. 35. – A curia tartozékai: szántóföldek, rétek két nyomásra, a szokásos adatokkal, becsértékkel. A réteket itt is gyakran elönti a víz, ezért csekély értékűek. – Következik Morvay Zsigmond kúriája, melynek felét azonban Budaházy István bírja, s egy zsellér (névvel) lakik benne, akinek egy fia van, s gyalogrobottal szolgál. – Tartozékok nélkül, becsértéke Ft. 40. – A másik fél-rész Okolicsányi Pál jószága, törvényes átruházása révén. Molnár Isták zsellér lakik itt, akik az előzőektől eltérően heti két napot tartozik robotolni. – Mivel ehhez szántóföldek is tartoznak, becsértéke magasabb, Ft. 64. A 6 szekér szénatermésre elegendő rét értéke az árvíz miatt csak Ft. 10. – Series Sessionum: prima sessio: egész jobbágytelek (névvel); a telket tartozékaival együtt éli Budaházy István (lásd fent), értéke a rajta lévő épületekkel együtt Ft. 100. – secunda sessio: egésztelek, Szerémy László jobbágya (névvel) lakik rajta fivérével (Oroszy-jószág volt valaha), heti három napos gyalogrobottal szolgál. – Szántóterülete kicsiny és vizes, rét pedig nincs hozzá, csak amennyit a jobbágy esetleg saját szorgalmából kiirtványozna. Becsérték Ft. 80. – 3. sessio egész pusztatelek, tartozékokkal, becsértéke Ft. 40. – 4–5 sessio Okolicsányi Pálé, egyébként 1. 2. sessio. – 6. pusztatelek, két birtoka van, egyébként 1. 3. sessio – 7-8. ugyanaz – Két egésztelek, Morvay Gáspárnak egykor „in ratam curialem assignatae”, birtokosa a hanusfalvi Szent-Iványi úrnő. A rajta lakó jobbággyal (névvel) és annak fiával, robotjával együtt értékük Ft. 160. – 9. sessio 1. 2. sessio – 10. puszta sessio 1. sessio 3. – 11. session lakó mesterségével szolgál, egyébként mint sessio 2. – 12–15. sessiok 1. sessio 2. Különböző birtokosoké – 16. sessio egésztelek, melyen Szerémy László zsellére, molnár lakik, tartozékait Budaházy István éli. Becsértéke Ft. 40. – 17–18. sessiok, puszták, 1. sessio 3. – 19. sessio, egésztelek, „nunc domus Comitatensis”, melynek tartozékaival együtt értéke Ft. 40. – 20. sessio, 1. 3. sessio. – Következnek a falun kívül lévő sessiok, valamint: domus, az allodiális réten „vulgo Pasztonyik dicto”, mely egykor Rákóczi Andrásé volt, most Okolicsányi Pál bírja. – Tartozékai nincsenek, a házban zsellér lakik, aki csak heti egy napot tartozik robotolni, jelenleg, „quia adventitius” becsérték nélkül. Szomszédságában kicsiny házacska, ebben is zsellér lakik, birtokosa, értéke az előzővel megegyezik. – Kelet felé, a Vásárhelyre vezető út mellett három puszta féltelek, birtokosaik feltüntetésével, együttes becsértékük Ft. 60. – Ugyanitt kis földdarab, Szerémy Lászlóé, „Ut ex localitate patet”, mivel azonban a szántóföldeket (a pusztatelkekhez tartozókat) elegyesen vetik, minőségüket megállapítani nem lehetett, így nem is becsülték meg őket. – Továbbmenve találtatott: egésztelek, Szerémy László jobbágya lakik rajta, kádár, keze munkájával szolgál, tartozékokkal, becsértéke Ft. 80. – Egésztelek, lásd fent, fazekas, becsértéke mint fent. puszta egésztelek, névvel. Szerémy László éli földjeit, becsértéke Ft. 40. – 4-20-ig. egész lakott és pusztatelkek, a rajta lakók nevével, birtokosaikkal, valamint az előzőekben részletezett adatokkal, becsértékük egyenként 80. illetve 40 Ft. – curia, mely azelőtt Morvay Györgyé volt, most Kettzer Pálé – hozzá annyi szántóföld és rét tartozik, mint két egésztelekhez, ugyanis „ad ratam curialem tempore divisionis excisa” – épületek nincsenek rajta, becsértéke Ft. 160. – Ugyanitt bizonyos terület, egykor a curiából kihasítva, most telkiföld, melyen Szerémy Miklós jobbágya lakik (névvel) két fiával, gyalogszeresek. Szántóföldjük és rétjük kicsiny. Becsérték Ft. 100. – Még a Morvay György-féle curiából kihasítva vannak itt földdarabok, a sok részbirtokos azonban annyira széthasították, hogy senki nem tudja, hogy tulajdonképpen mekkora a területe és kik a birtokosok az erdőjog miatt, s emiatt értékét sem lehetett megállapítani. Tartozékai nincsenek, mindössze egy ház, Szerémy László szakácsa lakik benne. Értéke Ft. 16. – Az Olyka vizén malom, majdnem teljesen romos állapotban, Okolicsány Pál és (Szirmay) Szerémy Miklós között megosztva. A malom két kerékre jár, ezek is már rossz állapotban vannak. Az épület és a kövek sem értékesek. Évi hozama a molnár harmad részével együtt csak 60 pozsonyi mérő, mivel mindenütt körül van véve más malmokkal, ahová könnyű a bejutás és jobb állapotban is vannak, továbbá ezek nemcsak magasabb vízállás esetén járnak, hanem állandóan, nem úgy, mint ez a malom, mely többet áll, mint jár, mint mondják. – Ugyanitt vannak még bizonyos darab földek is Rákócz és Morva között, ez azonban mint közösen vallják, semmiképpen sem praedium, hanem csak irtvány, melyet első „author”-át Rusznák-nak nevezték a Ruskocz helynév ebből ered s amely terület Morva helységhez tartozik. Földjei az előzőekben felsorolt morvai curiális nemesek kezén vannak, s a conscriptioban már előzőleg felvéve és értékbecslésükkel együtt kerültek felvételre.
Loskócz praedium:
A praedium birtokosainak felsorolása: az előzőekben említetteken kívül gróf Csáky Ferencnének is van itt része, mindössze csak egy kis szántóföldecske, s az ebből származó erdőhasználati jog van. – Itt csak a szántóföldek becsértéke szerepel, miután mérlegelendő, hogy a többi földesurak itt milyen földterületet bírnak, tudniillik a fentiekben felsorolt nemesi curiák földesúri joga szerint az itt fellelhető földekből mennyi illetné meg őket. – Van itt egy jó állapotban lévő malom is, négy kendertörővel, tartozékai: malomkövek és vaseszközök „vulgo Pittel”, valamint zsindellyel fedett épületek, együttes becsértéke – földesúr 3 – A malom hozama, a környező malmokéval összevetve, könnyen felmehet 400 pozsonyi mérőre is, „ac in considerationem summatur, anno mediocri importabit földesúr 3000 (lásd fent) expositorum annuum Interesse.” – Az összeíró alábbiakban leírja aggályait a területen építendő gátakkal és az Olyka és Topolya vizének felemelésével kapcsolatban. A malom Szerémy Lászlóé, „jure deficientis.” – Consideratio: Morva helységtől Luskócz praedium területéig igen sok szántóföld és rét van egymás mellett, melyeket azonban annyira fenyeget az árvíz, hogy „nisi medella eisdem ponatur”; semmi haszon nincs belőlük. – Az erdő a rákóczi erdővel szomszédos, (tudniillik az itteniek) melynek kiirtása fenti okokból folyik. Fentieket mind figyelembevéve, s ezek haszna „pro ratione curialis possessioni, si interdum eveniat, inter dominos partitur”… Ft. 150. – Educillum és egyéb, szokásos földesúri haszonvételek itt nincsenek a sok részbirtokos miatt.
Következőkben az összeíró elmondja, hogy a luskóczi malomba való belépését Szerémy László hasonló körülmények között akadályozta meg, mint Morván. Az összeíró ekkor neki és az egybegyűlteknek beszédet tartott (az egybesereglett morvai és a rákóczi jobbágyok neve felsorolva), olyan értelemben, hogy nincs szó jelenlegi nyilvánvaló jogaik elleni fellépésről, mindössze a rejtett királyi jogok biztosításáról („manus nomine Fisci Regii imposui”), s ez az aktus az összes jelenlévők színe előtt (felsorolva) végbe is ment.
Fenti események után az összeíró átment Szuha faluba, itt azonban három őrt álló, puskákkal (dorongokkal) és fustélyokkal felfegyverkezett paraszt már majdnem elűzte, míg végre sikerült megmagyaráznia, hogy semmi „violentia”-t nem akar elkövetni a faluban, s ekkor be is eresztették. Bent a helységben azonban a helybeli földesurak kijelentették, hogy semmi körülmények között sem engedik az összeírást elvégezni, s így vissza kellett fordulnia, mivel semmi reménye nem volt az összeírás elvégzésére. Mindössze szóban nyilvánította ki a szokásos szavakkal a jelenlévők (felsorolva) előtt a fiscus rejtett jogaira való igényét (lásd előzőek.) Az itt lakó parasztok nevét feljegyeztem, de mivel őket botütésekkel akadályozták meg, hogy felfedjék magukat, „conotare neutiquam potui”, s mindössze protestációval kellett elvonulnia.
Körtvélyes és Arács praediolum:
Itt Okolicsány Pál, mint törvényes és természetes, néhai Szent-Iványi Máriától származó, gyermekeinek gyámja és gondviselője, írásbeli ellentmondást nyújtott be, az itt felveendő conscriptióval és apprehensióval szemben. Hasonló ellentmondást adtak át Barkóczy Károly és Viczmandi István is. (lásd Nro. 1-3-ig)
Alábbiakban az összeíró felsorolja a Rákócz, Morva és Luskócz helységek birtokjogára vonatkozó jogbiztosító irataikat vagy szóbeli vallomást tett földesurakat és földesúrnőket, (Nro 3-12-ig) továbbá az írásban idemellékelt (tudniillik az eredeti conscriptiohoz) ellentmondásokat.
Végezetül az összeíró felsorolja azokat a tanúkat, akik előtt (pro majori lumine et fide dignori testimonio) munkáját végezte.
Megerősítés, dátum, az összeírtak végösszege: Rh. fl. 12 776.
Aláarás jelzése.
Néhai rákóczi és morvai Rákóczi András javai.
(Zemplén m.): Rákócz – Morva – Loskócz praedium (Lucskócz) – Szuha portio – Kőrvélyes (Körtvélyes) portio – Arács praediolum
|
Közgyűjteményi portál