| Szöveg |
„Urbarium Bonorum Homonnensium…”
Urbarium. Copia.
Sztakcsin:
soltészság 2. – Sessiones rusticae. – Egész hely névvel, „csak fele puszta”, ugyanaz névvel, „ép”, fél hely, névvel, „ép”, ugyanaz névvel, puszta. – Papság 1. – A rutén pap neve, valamint a telken élő többi személy neve. „Ép”. – Egész hely névvel, egy quarta belőle puszta, egész hely, 3/4 részben puszta, stb. – Zsellérek – Zsellér névvel, „ép”, puszta zsellérhely, névvel, ugyanaz – Adója a falunak: egész ép soltészságból (2) egy soltészság fizet Szent György adójában 2 forintot, Szent Mihály adójában egyenként 4 forintot, „Vajdaságkor” egyenként 12 forintot, „Sztrongakor” (juhos- és kecskés gazdáktól minden tavasszal szedett szolgáltatás) tartozik adni minden soltész 6 bárányt, „Vajda zab” fejében minden soltész adjon 2 kassai köböl zabot, kenderből két-két kittával (maroknyi kender), tyúkot adjon minden soltész 12-t, lúdból kettőt, tyúktojásból pedig 12-t. – Disznó- és méhdézsmával is tartoznak. – A batykó (a görögkeleti pap) minden két esztendőben adjon egy vágót (vágótehenet). Ő is tartozik disznó- és méhdézsmával. – A faluban találtatott összesen 28 egésztelek, ebből 13 3/4 pusztatelek, tehát fizető 14 1/4. – Szent György adója fejében fizetnek Ft. 13,72 á Ft. 1. Szent Mihály adója fejében fizetnek 27,44 á Ft. 2. Vajdaságkor összesen fizetnek Ft. 2. Sztrongakor adjanak egy-egy bárányt. Vajda-zab címén fejenként tartoznak 1/2 köböl zabbal. – Dézsma: méheik, juhaik és disznók után tartoznak dézsmával. Minden sessió után adnak egy-egy kitta kendert. Minden sessio után adnak egy-egy ludat. Minden sessio után adnak 12 tyúkot. Minden sessio után adnak 12 tyúktojást. – További adójuk: vajvodálásra, sztrongára és pázsit-dézsmára hordós bort adnak ki, tartoznak fizetni érte. – A faluban találtatott összesen 3 zsellérség, ebből puszta 2, fizető tehát 1 marad. Szent György adója fejében fizet den. 25 Szent Mihály adója fejében den. 50. – Az egész falu közösen tartozik „Jaloviczaval” No. 5-el.
Rosztoka:
A falu fél-adón van, azaz földesurának kedvezményes adót fizet. – soltészság 2. Egyik egész „ép”, névvel, Másik egész puszta, névvel. – Batykóság egy puszta, név nélkül. – Sessiones rusticae lásd Sztakcsin. – Zsellérség egy puszta. – Adója a falunak: csak az egyik soltészság fizet. Mind a soltész, mind a jobbágyok adója fele a Sztakcsin-i lakosok adójának, kivéve a sztronga-adót, mely itt is egy-egy bárány. – A faluban találtatott összesen 22 egésztelek, ebből puszta 10, fizető 12. – Az egy puszta zsellérség adója Szt. György napján 12 1/2 dénár, Szent Mihály napjára 25 dénár. – A falu közösen tartozik „Jalovcza”-val: No. 4.
Hosztovicza:
Egy soltészság névvel, egész, „ép”. – Batykóság egy, névvel, háromnegyedtelek „ép”. – Sessiones rusticae lásd Sztakcsin. Adója a falunak lásd Sztakcsin. Egész adón vannak. – Disznó- és méhdézsmával tartoznak. – A falu összesen 17 1/2 egésztelekből áll. – Szent György napkor fizetnek 75 den. Szent Mihály napkor fizetnek 1,50 den. továbbiakban lásd Sztakcsin. – Méh-juh és disznódézsmát adjanak. – Borkiadásnál tartoznak a bor árát megadni (lásd Sztakcsin), valamint minden pálinkás fazéktól ugyancsak vajvodáláskor tartoznak fizetni 1-1 forintot. – „Jaloviczat” adjanak falujul No. 6-t.
Pcsolina:
A falu fél-adón van. lásd Rosztoka. – két soltészság: 1. névvel, egész csak fele „ép”. 2. névvel, egész háromnegyede puszta. – Batykóság egész, puszta. – Sessiones rusticae: túlnyomó részben pusztatelkek, névvel. – „egész hely, de fele puszta”, – „egész puszta”, – „három quartája puszta”, – „két quartája puszta”, – „egész hely, de csak nyolcad rész(t) bír”, – „fél hely puszta”, stb. – Adója a falunak: egész adón van. – Soltészok, jobbágyok és batykó adója lásd Sztakcsin. – A falu összesen 20 1/2 egésztelekből áll, ebből pusztatelek 14 1/4, fizető mindössze 6 1/4. – Méh, juh és disznó dézsmával tartoznak. Ha a vajvodálásra, disznó-, méh- és juhdézsmára bort adnak, azon székes helyre citált faluk tartoznak érdemesen az árát megadni. – Pálinkás fazekaik után fizessenek, mint a hosztoviciak. – „Sert bort tartoznak folytatni (kocsmáltatni) ha adnak reájuk, vagyis kivetik a kiárulandó mennyiséget. – A falu tartozik 5 „Jaloviczával.”
Ladomér:
A falu fél-adón van lásd Rosztoka. – három soltészság – Két egész soltészság névvel, fele-fele puszta. – Harmadik soltészság, egész ez is, és puszta. – Batykóság nincs. – Sessionis rusticae: lásd Pcsolina. – Zsellérek: 3 zsellér, névvel. – Adója a falunak: a soltészok közül kettő puszta, tehát csak egy fizet. A soltész, valamint a jobbágy adója azonos a rosztokaiak adójával. – Méh- és disznódézsmával tartoznak. – Soltész, ebből puszta 11 3/4 fizet 7 1/4. – Pénzadó lásd Pcsolina. – Méh-, juh- és disznódézsmával tartoznak a jobbágyok. – Bor-pálinka adó kocsmáltatás lásd Pcsolina. – A falu tartozik „Jaloviczával”: 4.
Jalova:
A helység lakói fél-adót adnak lásd Rosztoka. – Soltészság, batykóság nincs. – Sessiones rusticae: egy egésztelek névvel, a többi egésztelek névvel, puszták. – Zsellérség egy, névvel. – Adója a falunak: mivel az 5 egésztelek közül négy puszta, csak egy fizet, ennek adója Szent György napra 50 den, Szent Mihálykor 1 Ft. Vajdaságkor ugyanannyi. – Sztrongakor ad egy kost. Vajdazab fejében 1/2 köblöt. – Méh- és juhdézsmát adnak. 6 tyúkot és ugyanannyi tojást adnak.
Valyaskócz:
Ez a falu is fél-adón van lásd Rosztoka. – Soltészság névvel, a rajta lakók nevével. – Egész soltészság, de fele puszta. – Batykóság nincs. – Sessiones rusticae: nagyobb részben pusztatelek, névvel. – Zsellérség: lásd névvel, „ép”. – Adója a falunak: egy egész soltészság, adója Szent György napkor 50 den. Szent Mihálykor 1 Ft. Vajdaságkor 3 Ft. Sztrongakor adjon 1/2 bárányt, vajdazabot 1/2 köböllel, 1 kitta kendert, 6 tyúkot és 12 tojást. – Disznó és méhdézsmát is adjon. – A faluban találtatott összesen 5 egésztelek, ebből puszta 4 1/4, fizető marad mindössze 3/4. – Szent György adója 25 den. Szent Mihály napkor 50 den. Vajvodáláskor 1 Ft. Sztrongáláskor 1 kost (idei) ad, 1/2 köböl vajdazabot, 1/2 kitta kendert, ludat két hely együtt 1-t, 6 tyúkot és 6 tojást. – Méh-, juh- és disznódézsmával is tartoznak. – Bor-kiadásról lásd Pcsolina.
Béla:
A falu egész adót fizet. – Soltészság 2. egész soltészság, a rajtuk lakók nevével, de csak a fele „ép”. – A másik soltészság egész és ép, a rajta lakók neve feltüntetve, „de csak libertinus s loval szoglál.” – Batykóság nincs. – Sessiones rusticae: lásd Sztakcsin. – Zsellér 2. mindkettő ép, névvel. – Adója a falunak: a két soltészság közül az egyik exemptus, csak a másik fizet. Adózását lásd Rosztoka, de csak 162 köböl vajdazabot ad. – Disznó- és méhdézsmával is tartozik. – A falu összesen 17 egészhelyből áll, ebből 11 3/4 puszta, fizető 5 1/4. – Pénzadó lásd Rosztoka. Sztrongáláskor adnak egy idei kost, 1/4 köböl vajdazabot, 1/2 kitta kendert, ludat két hely után 1-t, tyúkból és tojásból 12-12-t. – Juh-, disznó és méhdézsmával tartoznak. – Rozspálinka adó lásd Pcsolina. – Kocsmáltatásról ugyanaz
Hosszumező:
Soltészság lásd egész, névvel, libertinus. – Batykóság nincs. – Sessiones rusticae lásd Sztakcsin. – libertinusok. – Zsellérek névvel, épek és puszták. – Puszták névvel. – Adója a falunak: az egy soltész exemptus, adót nem fizet. A faluban 2 egésztelek van, ebből 7 1/2 puszta, fizető 13 3/4. Libertinusok bírnak 3 helyet. Szent György napján fizetnek fejenként 75 den. Szent Mihály adója pedig 1 Ft. Vajvodáláskor egész hely után 1,60-t adnak. – Gabonából, árpából, zabból, sertéseik, juhaik és méheik után dézsmát tartoznak adni. – Vajvodáláskor minden pálinkás fazék után fizetnek 1 Ft.-t. – Kender, lúd, tyúk, tojás, zab-adó lásd Hosztovicza. – További adó: minden egész helyes ad 1/4 köböl kendermagot, 1/4 komlót, 25 káposztafejet. – Bor- és ser kocsmáltatásra kötelesek. Bor-kiadás lásd előzőek.
Boldisár Krajnik járásbeli urbarialis proventusnak summarius extractusa.
„falu van kezénél” 9. benne egész soltészség 14. közülük puszta 4 fizető marad 10 – Szent György adója fejében összesen Ft. 14,50 – Szent Mihály adója fejében összesen Ft. 29,– Vajvodáláskor összesen Ft. 84. – Sztrongabárány adóból db 42 – Vajdazabból cub. 14 – Lúdból db 15 – Tyúkból db 120 – Tyúktojásból db 120 – Batykóság van kezénél 5. ebből puszta 3 fizető marad 2. Adójuk minden esztendőben fél-fél ökör. – Jobbágy-egészhely van keze alatt 158, ebből puszta 73 3/4 fizető marad 84 1/4 – Szent György adója fejében összesen Ft. 62,287 – Szent Mihály adója fejében összesen Ft. 116,44 – Vajvodáláskor összesen Ft. 134,14 – Sztroga-bárányból db 65 – Vajdazabból cub. 39 – Kender-kitta db 71 – Lúdból db 78 – Tyúkból db 924 – Tyúktojásból db 924.
Hunyara krainik járása:
Homonna oppidum:
Sessiones: név, teleknagyság, puszta, exemptus, ép, fizető paraszthely, fele fizető, fele exemptus. – Zsellérek: névvel, ép, puszta, exempta, 1/4-es. – Adója a városnak: a városban találtatott 27 3/4 egészhely, egész puszta ebből 8 5/8. Exemptus egészhely 7 5/8. fizető egészhely 11 1/2. – Zsellérség van 60, ebből puszta 12, ép 48. – A jezsuiták adója évi Ft. 500. – Az Urak adója, akkor, amikor a város még ép volt, évente a jezsuiták árendáján kívül évente 300 forintot. Most pedig semmit sem adnak. – Az árendás zsidó a malombérletért, az educillatioért és a serfőzésért fizet évente 500 forintot.
Kudlocz:
Zsellérség: névvel, puszták, exemptus. – A zsellérek adója: a helység összesen 38 zsellérségből áll, ebből puszta 10, exempta 2, fizető marad 27. – Ezek a zsellérek tartoznak levélhordással kertben való munkával és egy darab szőlő minden munkájával.
Helmecz:
A falu fél-adón van. – Soltészság lásd Rusznák Lukács soltészságát nemes kamara bírja Balogdy Mihály confiscatiojábul. – Sessiones rusticae: Kacsman Dzura sessioja (egész) az ispotályhoz, Fodor Miklós fél helye az udvarhoz, Belamin Ondar fél helye az ispotályhoz, további félhelyek is az ispotályhoz, más félhelyek pedig a kastélyhoz. Valamennyi névvel. – Adója a falunak: az egész falu összesen 9 1/2 egészhelyből áll, ebből az ispotályhoz való 5 1/2 hely. Az uraság részéről puszta 1/4. Az uraságnak fizet 4 1/4 egészhely. Szent György adója 37 den. Szent Mihály adója 50 den. Vajdaságkor 1,55. – Pálinkás fazék adó, dézsmálás, kender, lúd, lásd Hosszúmező. – Tyúkot, tojást minden sessio után 6-6, vajda-abból 1/2 köböllel, kendermagból 1/2 quarta. – Egyéb adó lásd Béla.
Jeszenő:
Sessiones rusticae: lásd Sztakcsin, l exempta. – Zsellérek: névvel. – Adója a falunak: összesen van a faluban 15 egészhely, ebből puszta 5, exempta, 1 fizető marad tehát 10. – Minden adójuk azonos a helmeciekével.
Őrmező:
Sessiones: sok puszta, részben a Szentiványi-urak bírják, zálogjogon, exempta, „fundusát a víz mosta el” – Zsellérek: névvel, egy részük pásztor. A falu adója: összesen találtatott 18 1/4 egésztelkes, ebből zálogos 4 2/4, puszta egészhely 7 3/4, fizető marad 8 3/4. – Pénzadó: Szent Györgykor 50 den. Szent Mihálykor 1 Ft., vajvodáláskor 1,85. Minden egyéb adó lásd Hosszúmező.
Barkó:
Sessiones lásd Sztakcsin. – Zsellérek névvel, „ép”-ek. – A faluban találtatott összesen egész telek 19, ebből puszta 11, fizető marad 8. – Pénzadó: Szent Györgykor 50 den. Szent Mihálykor 1 Ft. Vajvodálás, pálinkásfazék-adók, dézsmák, lúd, tyúk, tojás adó lásd Jeszenő. Egyéb adójuk nincs. – Bor- és ser kocsmáltatással tartoznak, bormegváltással is, mint a többiek.
Bresztó:
Soltészság 1, a rajta lakók nevével, egész, fele puszta. – Sessiones rusticae: majdnem minden sessio (fél- és egészhelyek) puszta. – Nevekkel.
Zavatka:
Soltészság 2, névvel mindkettő egész, egyiknek fele puszta, máskor három együtt lakót tüntet fel az összeíró. – Sessiones rusticae: egész- és félhelyek, részben puszták, névvel. – A falu adója: másfél soltészság után adóznak. Szent Györgykor 1 Ft.-ot, Szent Mihálykor 2 Ft.-ot, vajvodáláskor 1,52-t, gabonadézsmáláskor 1 Ft.-ot. 1 köböl zabot, 1 ludat, 12 tyúkot és 12 tyúktojást tartoznak adni. – Juh méh- és disznódézsmát is adnak. – A faluban találtatott összesen 6 egésztelek, ebből puszta 3 1/2, fizető tehát 2 1/2. – Szent György adója 50 den., Szent Mihály adója 1 Ft. Vaivodáláskor 75 denárt fizetnek. – Zab, komló, kitta kender, lúd, tyúk és tyúktojásból ugyanannyit tartoznak adni, mint az őrmezei jobbágyok. – Dézsmát adnak juhaik méheik, búza-, árpa- és zabvetések után. – Bor- és ser kocsmáltatással is tartoznak.
Volova:
Soltészság 2, névvel. egyik egész, ép soltészság, másiknál csak „exempta” bejegyzés. – Sessiones rusticae: egész-, negyed- és háromnegyed telkek, részben és egészben és részben puszták, illetve exempták. – Zsellér egy, névvel. – A falu adója: az egyik zálogos, így csak egy soltészság fizet. Szent György s Szent Mihály adója, lásd Hosszúmező. Vaivodáláskor 1,52-t fizetnek, gabonadézsmáláskor 1 Ft.-ot. A soltész többi adója 1. Zavatka, dézsmájuk is azonos. – A faluban találtatott összesen 9 1/2 egésztelek, ebből puszta 4 3/4, fizető 2 3/4, exempta 2. – Szent György adója 75 den., Szent Mihályé 1 Ft. Vaivodáláskor is 75 dénárt fizetnek. – Zabot, kendert, ludat, tyúkot és tyúktojást ugyanannyit adnak, mint az őrmezeiek, dézsmájuk a zavatkaiakéval megegyezik.
Porubka:
Soltészság 2, névvel, többen laknak rajta. – Sessiones rusticae: 3 egésztelek és 1 quarta, névvel. – Az összeíró megjegyzi: ezen falu sok esztendőtül pusztan álván tavaly lengyel oroszok szállották meg, hat esztendeig szabadságot adván nékik gróf azon ő Nagysága. Repetitio alatt vadnak és már repetaltatta a Lengel Király is s per consequens vissza kell adni s azért nem is aestimaltathatik, hanem pro praedio sive deserto.
Kis Kemencze portio:
A portio fél adón van. – Soltészság 1, negyed magával él rajta, „egész ép.” – Adójuk: Szent György napra 74 den., Szent Mihálykor 1,55, gabonadézsmáláskor 1 Ft. – Egyebekből: zabot 1 köböllel, 1 kitta kendert, 2 ludat, 12 tyúkot és 12 tyúktojást adnak. – Juh- és disznódézsmával tartoznak. – Kiadott bor adó lásd Rosztoka. – További megjegyzések: ezek accordaltak az urasággal, hogy minden héten 8 pisztrangot hoznak a konyhára és többet sem adnak. – A falu penig in fundatione vagyon Páter Ungvári Jesuitáknál obligatiora.
Stephanocz portio:
A helység szintén fél adón van. – Soltészság 1, egész, ép, három nevet tüntet fel az összeíró. – Sessiones rusticae: 1, ketten laknak rajta, ez is egész, ép. – „Ezen falunak a derekat Barkóczy uram ő Nagysága bírja.” – Adója az falunak: pénzadóban, zabból, lúdból, tyúkból és tyúktojásból ugyanannyit adnak, mint a zavatkaiak, gabonadézsmáláskor is. – Juh-, méh- és disznódézsmával tartoznak. – A faluban találtatott összesen 6 egésztelek, ebből 5 zálogban van, adófizető csak 1. – Ennek adója: Szent György napkor 50 den., Szent Mihálykor 1 Ft., Vaivodáláskor 1,50. – Kenderből, lúdból, tyúkból és tyúktojásból adójuk azonos az őrmezeiekével. – Dézsmájuk: lásd Zavatka. – Vaivodálásra kiadott bor-adó és pálinkásfazekak utáni adó lásd Hosszúmező. – Bor- és ser kocsmáltatással tartoznak. – Az összeíró megjegyzése: ez a hely csak most szállattatik, nints is csak egy soltis és egy sessio integra a többi záloghban vagyon.
Behanócz portio:
Soltészság 2, névvel „veje, egész idevaló ép.” – A második soltészság exempta. – Sessiones rusticae: egy egész puszta, névvel, továbbá három exempta, névvel. – Soltészság egy puszta idevaló. – A sessiók a már említett gróf Barkóczynál vannak zálogban. – A portio adója: a két soltészság közül egyik zálogban, a másik puszta, így adót egyik után sem fizetnek. – Ha ép volna, a falu fizetne Szent György napkor 1 Ft.-t, Szent Mihálykor 2-t, vajdaságkor pedig 1,52-t, gabonadézsmáláskor 1 Ft.-ot. Egyebekben pedig ugyanannyit adnának, mint az őrmezei jobbágyok.
Olykakriva:
A falu fél adón van. – Soltészság 2, egyik egész, ép, névvel, a soltész harmad magával lakja, a másik egész puszta, névvel. – Sessiones rusticae: egy egésztelek névvel, 5 1/2 név nélkül, régi (eöregh) puszták. – Adójuk: soltészságból az egyik puszta, így csak egy adózik. – Szent György napkor 50 den.-t, Szent Mihálykor 1 Ft.-t, Vaivodáláskor 1,52-t fizetnek. – Adójuk: lúdból, tyúkból, tojásból, zabból és kenderből lásd Hosszúmező. – Juh-, méh- és disznódézsmával tartoznak. – A faluban találtatott 6 1/2 egésztelek, ebből puszta 5 /2 fizető tehát 1. – Adójuk: Szent Györgykor 37 den., Szent Mihálykor 50 den. és Vaivodáláskor 1,52. – Zabból, tyúkból és tyúktojásból ugyanannyit adnak, mint a rosztokaiak, de csak 163 lúddal tartoznak. Pálinkásfazék adó, sztrongáláskor, stb. kiadott bormegváltás 1. – Juh-, méh- és disznódézsmával tartoznak. – Bor- és ser kocsmáltatással egész éven át tartoznak.
Kuppony:
Sessiones rusticae: 4 db, egyenként 1/4-es exempta, névvel, melyeket a Szemere család birtokol. – negyedtelkek, névvel, részben épek, részben puszták, illetve exempták – Adója a falunak: összesen találtatott 3 1/2 egésztelek, ebből puszta 1 1/4, fizető tehát 2 1/4. – Összesen egész éven át 6 Ft. adóval tartoznak, valamint minden péntekre és szombatra a konyhára hallal, ennek értéke ugyancsak kb. 6 Ft.
Vitézócz praedium:
Soltészság 2, – puszta, név nélkül – jobbágytelek 4 1/2, ez is puszta.
Grozócz praedium:
Soltészság 2, puszta, név nélkül – jobbágyhely 2, ez is puszta.
Zemplén oppidum:
Sessiones: valamennyi fél-hely, névvel, a következő bejegyzésekkel: „igen szegény”, „szegény”, „marhatlan”, „exempta”. – A városban találtatott összesen 47 1/2 egészhely, ebből puszta 26 1/2, fizető 21, a többi exempta. Egyéb semmi adóval nem tartoznak, csak a határukban lévő szőlők mindenfajta munkálatait kötelesek elvégezni. – Őszi- és tavaszi vetéseik után és bortermésük után dézsmával tartoznak. Kocsmáltatás Szent Györgytől Szent Mihály napig.
Vásárhely:
Sessiones colonicales: ezek is félhelyek, puszták, épek, exempták. További bejegyzés: marhátlan, controversus. – Adója a falunak: a faluban találtatott 15 1/2 egészhely, ebből puszta 7, fizető 11 1/2, a többi exempta. – Szent György és Szent Mihály napkor 50-50 dénárt fizetnek. – Lencséből, árpából, zabból és komlóból 1/2-1/2 köböllel adnak. Lúd, tyúk és tyúktojás lásd Stephanócz. – Tavaszi és őszi vetéseik után kilencedet tartoznak adni. – Juh-, méh- és disznódézsmát adnak. – A kiadott bort és sert tartoznak kiárulni. – „Az többit ennek a falunak bírják más Urak.” – A fenti (Hunyari) krainik járásabéli urbariális proventusnak summarius extractusa: város van keze alatt 2, falu 9, fél falu 4 puszta praedium 3. – Ezekben van soltészság egész 13, puszta benne 6. Exemptusok bírnak 2-t, fizető marad 5. – Szent György adója összesen Ft. 3,24 – Szent Mihály adója összesen Ft. 8 – Vaivodáláskor folyik be Ft. 7,61 – Gabonadézsmáláskor Ft. 3 – zab adó fejében beszednek 4 köböllel lúdból beszednek 6 db-ot tyúktojásból beszednek 0 köböllel tyúkból beszednek 60 db-ot – Jobbágy egészhely van keze alatt 168, puszta benne 79 1/8, exemptus 26 7/8, fizető marad 62. – Ezeknek adójuk Szent Györgykor Ft. 15,27 – Szent Mihálykor Ft. 27,50 – Vaivodáláskor Ft. 44,7 – vajdazab fejében 6 1/2 köböl – kitta kender 14 lúdból 21 tyúkból 330 tyúktojásból 330.
Világi krainik járása:
Olysinkó:
A falu féladón van. – Soltészság 1 1/2, fél-soltészság, ép, névvel, ketten lakják, a másik egész, ép, ezen is ketten élnek. – Sessiones rusticae: nagyobb részben egésztelkek, egészen épek, részben, vagy egészben puszták. – Adója a falunak: mindkét soltészság adózik, pénzadójuk lásd Rosztoka, sztrongakor ugyancsak 3 bárányt is adnak. – Vajdazabból 1/2 köböllel, 1 kitta kendert, 1 ludat, 12 tyúkot és 12 tyúktojást. – Méh- és disznótizeddel is tartoznak. – A faluban találtatott 12 egészhely, puszta ebből 5 1/4, fizető 6 3/4 – Szent György és Szent Mihály napi adójuk lásd Béla. Vaivodáláskor 1 Ft.-t adnak. Sztrongáláskor idei bárányt. Zab, kender, lúd, tyúk és tyúktojás adója lásd Béla. – Méh-, juh- és disznódézsmával tartoznak. Pálinkásfazekak adója, kiadott bor adó lásd Hosszúmező. – „Jaloviczával faluul tartoznak” No. 2.
Csertész:
Soltészság 2, egész, ép, többen lakják, „libertini sunt”, a másik is egész, ép, itt is többen laknak, „serviunt equis.” – Sessiones rusticae: egésztelkek, de részben vagy egészen puszták. – Mivel a soltészek libertinusok, semmi adót nem fizetnek. – A falu utóbbi lakójának adója: találtatott a faluban 16 egésztelek, ebből puszta 11 1/4, fizető tehát 5 3/4. – Szent György napkor fizetnek 75 den., Sent Mihálykor 50 den.-t, Vaivodáláskor 2 forintot. Sztrongáláskor adjanak 1 bárányt. Vajdazabból, kenderből, lúdból, tyúkból és tyúktojásból adójuk lásd Volova. – Méh-, juh- és disznódézsmával tartoznak. Pálinkásfazék-adó, kiadott bor-adó lásd Hosszúmező. – Bor- és ser-kocsmáltatással tartoznak. A batykó minden két esztendőben tartozik 1 jó vágótehénnel. – Jalovicza: No. 4.
Habura:
A falu egész adón van. – A possessiot a grófnő Barkóczy gróftól „pecuniis propriis redempta est.” Itt és most nem kell felbecsülni. – Soltészság 2, vajda, telkén ketten laknak. 2 egész, ép soltészság, névvel. – Sessiones rusticae: egésztelkek, nagyobb részben épek. – Papság 1, névvel, telke egész, ép. – A falu adója: Szent György napkor 2 Ft., Szent Mihálykor 4 Ft., Vaivodáláskor pedig 12 Ft. Sztrongáláskor adjanak 6 bárányt. – Vajdazab 1 köböllel, egyébként kenderből, lúdból, tyúkból és tyúktojásból, mint a hosszúmezőiek/hosztoviczaiak. – Méh- és disznótizeddel is tartoznak. – A batykó minden két esztendőben egy jó vágótehént adjon, méh- és disznódézsmával tartozik. – A faluban találtatott 11 egészelek, puszta mindössze 1 3/4, fizető marad 9 1/4. Pénzadójuk, sztronga-bárányadó lásd Pcsolina. Zab, kender, lúd, tyúk és tojásadó lásd Olysinkó. – Méh- juh- és disznódézsmával tartoznak. Pálinkásfazék adó, kiadott bor adó lásd Hosszúmező. – Bor- és ser-kocsmáltatással tartoznak. – Jalovicza adó 5. – „Ezen falut m. gróf Keglevits Theresia ő Nagysága ki váltotta.”
Palota:
A falu egész adón van. – Soltészság 2, egész telek, három quartája puszta, mindkettőnél, névvel. – Batykóság – Az egésztelek három quartája ép, negyedik puszta. – Sessiones rusticae: egésztelkek, felerészben vagy háromnegyedr észben puszták. – Adója a falunak: a két soltészságból 1 1/2 puszta, fizet 1/2. Adója lásd Rosztoka – Zabból 1/2 köböllel, kenderből 1 kittával adjanak, lúdból, tyúkból és tyúktojásból 1, lásd Zavatka. – Méh- és disznódézsmával tartoznak. – Batykó adója mint Haburán. – A faluban találtatott és 15 1/2 egészhely, ebből puszta 10 1/2, fizető marad 5. – Pénzadójuk lásd Olysinkó. – Sztronga-bárányt 1-et adjanak. Zab, kender, lúd, tyúk és tojásadó, mint Olysinkón. – Méh-juh- és disznódézsmával tartoznak. – Pálinkafazékadó, kiadott boradó lásd Habura. Bor és ser kocsmáltatással is tartoznak. Jalovicza faluul 3.
Borró:
A falu egész adón van. – Soltészság 2, többen lakják, névvel, egész, de három quartája puszta mind a kettőnél. – Sessiones rusticae: egész helyek, névvel, nagyobb részükben puszták. – Zsellér 1, névvel. – A falu adója: a két soltészságnak csak fele ép. – Mind pénzadójuk, mind bárány, zab, kender, lúd, tyúk és tojás-adójuk ugyanannyi, mint a hosztoviczaiaké. – Méh- és disznódézsmával is tartoznak. – A faluban találtatott 12 egészhely, ebből puszta 10 2/4, fizető csak 1 2/4. – Adójuk: pénzadójuk és minden más szolgáltatásuk végig azonos a pcsolinaiak adózásával, csak jaloviczát nem 5-öt, hanem 3-at adnak.
Mező-Laborcz:
A falu fél-adón van. – Soltészság 2, egész, igen sokan élik, de csak harmadrésze ép, másikon is többen laknak, de csak fele ép. – Papság 1, többen lakják, fele ennek is puszta valamennyi névvel – Sessiones rusticae: egésztelkek, nagyobb részükben azonban puszták. – Adója a falunak: a faluban két soltészságnak csak három quartája után adóznak, pénzadójuk és minden egyéb adójuk lásd Olysinkó, csak a vajdazabból fele mennyiséget adják. – Méh- és disznódézsmával tartoznak. – Batykó adója lásd Sztakcsin. – A faluban találtatott 15 egészhely, ebből puszta 11 3/4, fizető marad 4 1/16. – Adójuk: mind pénzben, mind egyéb szolgáltatásban, kocsmáltatásban is teljesen azonos Olysinkóval. – jaloviczát 5-öt tartoznak adni.
Rokitó:
A falu fél-adón van. – Soltészság 2, mindkettőn többen laknak, egész-, ép telkek – papság 1, ez is egész, ép, mint fent – sessiones rusticae: egésztelkek, nagyobb részükben épek – Adója a falunak: a soltészok mindenfajta adója, dézsmája lásd Mezőlaborc. – Batykó adóját lásd Sztakcsin. – A faluban találtatott 14 egészhely, puszta benne 3 2/4, fizető 10 2/4 – Adójuk: pénz- és mindenfajta egyéb szolgáltatásuk azonos a mezőlaborciakéval, a jalovicza adó is, de bor- és serkocsmálásuk felét mások bírják.
Zbojna:
A falu fél-adón van. – Soltészság 2, a felső fele, az alsó 3/4 része puszta. Két ép soltészság, névvel. – sessiones rusticae a 4 sessióból mindössze 1/2 ép, 3 162 puszta. – A két soltészság adója, lásd Mezőlaborc. – A fél-sessio adója lásd Rokitó. – Jalovicza-adó 2. – „A felét mások bírják.”
Alsó-Csebinye:
Soltészság 2, mindkettő egész, de fele puszta. – Sessiones rusticae: egésztelkek, majdnem felük puszta. – Adójuk: az 1 fizető soltészság adója lásd Mezőlaborc. – A 10 egészhelyből puszta 5 2/4, fizető marad 4 2/4. – Adójuk minden azonos a mezőlaborciakéval. – Jalovicza-adó 4. – Ennek a felét mások bírják.
Világh:
A falu egész adón van. – Soltészság 2, mindkettő egész, ép, többen is lakják. – papság 1, egész ép, mint fent – sessiones rusticae: a 31 egészhelyből 18 1/4 puszta, fizető 12 3/4 – A két adózó soltészság adója: pénzadó és minden egyéb adó lásd Pcsolina, de kenderből és lúdból csak felét adják. – Dézsma lásd ugyanott. – Batykó adója lásd Sztakcsin. – A falu adója: mindenben megegyezik Borró adójával, de nem /2, hanem egész köböl zabot tartoznak adni. – Dézsma, egyéb szolgáltatás lásd ugyanott. – Jalovicza-adó 6. – A falut ugyancsak kiváltotta gróf Keglevics Terézia.
A járás summarius extractusa: a krajnik keze alatt van egész falu 7, fél falu 3. ezekben egész soltészság 20, puszta benne 2 1/2, fizető 17 1/2. Szent György adója kitesz évenként összesen fl. 24,50 – Szent Mihály adója kitesz évenként összesen fl. 47 – Vaivodáláskor bevétel egész évben összesen fl. 153. – Sztronga-bárányból bevétel egész évben összesen db 7 – Vajdazabból bevétel egész évben összesen cub. 19 – lúdból bevétel egész évben összesen db 28 – tyúkból bevétel egész évben összesen db 210 – tyúktojásból bevétel egész évben összesen cub. 210 – Batykóság van összesen 6, ebből puszta 2, fizető marad 4. Minden esztendőben adnak fél-fél ökröt. A falvakban találtatott összesen egészhely 140, ebből puszta 70 fizető 70 – Szent György adója évenként összesen fl. 49,75 – Szent Mihály adója évenként összesen fl. 99 – Vaivodáláskor bevétel összesen fl. 140. – Sztronga-bárányból db 69 – Kender kitta db 69 – Vajdazabból cub. 38 – lúdból bevétel évenként összesen db 869 – tyúkból bevétel évenként összesen db 880 – tyúktojásból bevétel évenként összesen db 880.
Udvai krajnik, Kelemen György járása:
Ruszka:
Soltészság 3, mind a két lakott soltészságon többen élnek, de hatod részük puszta, míg a harmadik egészen puszta. – Sessiones rusticae: a 21 egészhelyből 18 1/4 puszta, fizető mindössze 2 3/4. – A falu adója: a két soltészság adója Szent György adója 1 Ft., Szent Mihályé 2, Vaivodáláskor fizetnek 11,30-at. – Bárányból, zabból, lúdból, tyúkból és tojásból ugyanannyit adnak, mint Mezőlaborcon, de kenderből 2 kittával. – Dézsmájuk, lásd Mezőlaborc. – A többiek adója mindenben azonos a szolgáltatásokkal együtt a mezőlaborciak adójával. – Jalovicza-adó 4.
Zuella:
Soltészság 2, egész soltészságok, de háromnegyedrészben puszták. – Sessiones rusticae: a 17 egészhelyből 14 puszta, így fizető csak 3. – Adózás: a két soltészságból fizető 3/4. Ennek adója azonos a világi soltészok adójával, de vaivodáláskor nem 6, hanem 12 forintot tartoznak fizetni. – Papság adója csak itt említi, lásd Sztakcsin. – A többiek adója is mindenben azonos a világiak szolgáltatásaival. – Jalovicza-adó 2. – A falut gróf Homonnay Zsigmond „aquirálta.”
Parihuzócz:
Soltészság 2, mindkettő egész, de fele részben puszták. – sessiones rusticae: egésztelkek, összesen 10, de ebből 9 puszta, fizető mindössze egy – papság 1, egész, ennek is fele puszta – A soltészságok közül csak egy fizet, ennek adója mind pénzadóban, mind egyéb szolgáltatásban azonos Zuellával. Jalovicza-adó 1, „falujul.” – Batykó adója lásd Sztakcsin. – A többiek adója: mindenben azonos a zuellai jobbágyok adózásával.
Telepócz:
Soltészság 2, mindkettő egész, ép soltészság. sessiones rusticae: a 18 egészhelyből ebből puszta 12 1/4, fizető tehát 5 3/4. – A két egész soltészság adója teljesen megegyezik Ruszkával, vaivodáláskor azonban csak 11 forintot adnak 11, 30 helyett. – A többiek adója lásd Parihuzócz, de Szent György napkor nem 50 dénárt, hanem 80 dénárt fizetnek. – Jalovicza-adó 4.
Felső-Jablonka:
Soltészság 2, mindkettő egész, ép – batykóság 1, ép. – Sessiones rusticae: a 20 egészhelyből puszta 17, fizető tehát marad 3. – Zsellérek 2, épek, névvel. – A falu adója: a két soltészság adózására vonatkozólag lásd Telepócz. – Batykó adója azonos Zuellával. – Jalovicza-adó 3.
Alsó-Jablonka:
A falu egész adón van. – Soltészság 2, mindkettő egész, egyik teljesen ép, másiknak egy quartája puszta. – Sessiones rusticae: a 6 egészhelyből puszta csak 3/4 telek, fizető tehát 5 1/4. – A falu adója: az 1 3/4 soltészság adója: Szent György napkor 1,50, Szent Mihálykor Ft. 3, vaivodáláskor Ft. 11. Egyéb szolgáltatás lásd Pcsolina. – A többiek adója: pénzadó, bárány-, vaidazab és kenderadó azonos a ladomériak adójával, lúdból azonban 1-1, tyúkból és tojásból pedig 12-12 a beszolgáltatandó mennyiség. – Méh-, juh- és disznódézsmán kívül még mind tavaszi, mind őszi vetéseikből is kötelesek dézsmát adni. – Kiadott bor-adó, kocsmáltatás lásd előzőek. – Jalovicza-adó 3.
Lyubisse:
Soltészság 2, mindkettő egész, ép. sessiones rusticae: az 5 egészhelyből puszta 2, fizető tehát marad 3. – A falu adója: a két egész soltészság adója: pénzadójuk lásd Volova, de vaivodáláskor nem 1 Ft.-ot, hanem 1,52-t, gabonadézsmáláskor 50 dénárt fizetnek. – Lúdból 1-et, tyúkból és tojásból 12-12-t tartoznak adni. Ezen kívül csak juh-, méh- és disznódézsmával tartoznak. – A többiek adója: pénzadó lásd Volova, de vajvodáláskor Szent Mihálykor 1,52. zabból és komlóból 1/2-1/2 köböllel adnak, kendermagból 1/8-dal, 25 káposztafőt, 1 kitta kendert, 1 ludat, 12 tyúkot és 12 tojást. Minden egyéb szolgáltatás, dézsma lásd Stephanócz. – A falu hasznának felét Monainé asszony és Bánczy Márton úr bírják.
Velopolya portio:
Soltészság 2, mindkettő egész, ép, egyik soltészság Csáky grófnéé, a falu „Plebanus uramé”, a másik soltészsággal együtt. – Adójuk: Szent György napkor 75 den., Szen t Mihály Ft. 1, vaivodáláskor 1,55, búzadézsmáláskor 50 dénár. zabból 1/2 köböllel, 1 lúddal, 12 tyúkkal és 12 tojással tartoznak. Ezenkívül csak juh-, méh- és disznódézsmát kell adniuk. – A jobbágyhelyeket a homonnai plébános bírja.
Koskocz:
A falu egész adón van. soltészság 2, mindkettő egész, de csak az egyik ép, másik fele puszta. sessiones rusticae: összesen 9 1/2 egészhely, puszta benne 6, fizető 3 1/2, itt félhelyek is vannak de felük ezeknek is többnyire puszta. – A 1 1/2 soltészság adója: Szent Györgykor 96 den., Szent Mihálykor és vaivodáláskor 2-2 forint, búzadézsmáláskor pedig 1 Ft. Zab, lúd, tyúk, tojás, dézsma lásd Felső-Jablonka. – A többiek adója: pénzadó lásd Velopolya. Csak vajvodáláskor nem 1,55-t, hanem 1,52-t adnak, gabonadézsmáláskor semmit. – Egyéb szolgáltatás azonos Lyubissével, de kendermagból 1/4 köböllel adjanak, továbbá pálinkafazék adót nem fizetnek. – Szántóföldjeik nagyobb részét víz mosta el, „sőt a fundusoknak nagyobb részét is a falukban.”
Hankócz:
Soltészság 2, mindkettő egész, ép – sessiones rusticae: fél- és egésztelkek, találtatott összesen 15 egésztelek, ebből puszta 11 1/4, fizető 3 3/4. – A két soltészság adója: Szent Györgykor 90 den., Szent Mihálykor és vajvodáláskor 1-1 Ft., illetve 1,52 gabonadézsmáláskor. Sztrongabárányt nem adnak. – Egyéb szolgáltatásuk lásd Parihuzócz. – Juh-, méh és disznódézsmát is adnak. – A többiek adója: pénzadó lásd Koskócz. 1/2 köböl zabot, 13 káposztafőt, 1/8 kendermagot, 1 ludat, 12 tyúkot és 12 tyúktojást tartoznak adni. Mindenfajta terményükből dézsmával, és a kiadott bor-árával szokás szerint tartoznak. – Az árvíz szántóterületüknek több, mint egyharmadát mosta el.
Leszkócz:
Sessiones rusticae: fél- és egészhelyek, összesen 4 egészhely, ebből puszta 1 1/4, fizető marad 2 3/4. – Adójuk: pénzadó lásd Koskócz. Zab, lúd, tyúk és tojás lásd Koskocz. – Dézsma és kiadott-bor adó lásd Hankócz. – Bor- és ser kocsmáltatással is tartoznak. – A fenti falvakat gróf Homonnay Zsigmondné kiváltotta.
Kohanócz:
Soltészság 2, mindkettő egész, egyik ép, másiknak 3/4 puszta. – Sessiones rustice: az 5 egészhelyből puszta 2, fizető tehát marad 3. – A soltészok adója: lásd Lyubisse, de gabonadézsmáláskor nem fizetnek. Viszont zabból 1 köblöt adnak, egyébként lásd Lyubisse. – A többiek adója: Szent Györgykor 37 den., Szent Mihálykor 50 den. lúdból, tyúkból és tojásból lásd Hankócz, dézsma szintén. – Ezen falu határának is több, mint harmadrészét elmosta az árvíz.
Udva portio:
Sessiones rusticae: egész és félhelyek, összesen 12 egészhely, ebből puszta 3 2/4, fizető 8 1/4. – Adójuk: Szent Györgykor 66 den., Szent Mihálykor 1 Ft., vaivodáláskor 84 den. lúd, tyúk- és tojás adó lásd Hankócz. – Dézsma, kiadott bor és kocsmáltatás, mint Koskóczon. – Ennek a falunak is „mezejekbül” több, mint harmadrészét elmosta a víz.
Maskócz:
Soltészság 2, az egyik egész, ép, a másik egész soltészságnak fele puszta. – Sessiones rusticae: másfél hely, ép. – A két soltészség adója: Szent György napkor 74 den., Szent Mihálykor 1 Ft., vaivodáláskor 84 denárt adnak, gabonadézsmáláskor 50 den. Minden egyéb szolgáltatásuk lásd Kohanócz. – A másfél hely adója: szent Györgykor 37 den., Szent Mihálykor 84 den. vaivodáláskor 1 Ft. – kender, komló, lúd, tyúk és tojás lásd Koskócz, dézsma, mint ott – A falut gróf Homonnay Zsigmond váltotta ki.
Dedasócz praedium:
Soltészság 2, mindkettő egész puszta, névvel. sessiones rusticae: 5 egészhely, névvel, valamennyi puszta.
Papin:
Soltészság 2, mindkettő egész, egyik ép, másiknak fele puszta. – Sessiones rusticae: fél- és egészhelyek, összesen 21 1/2 egészhely, benne 10 1/2 puszta, fizető 11 – inquilini 2, névvel – A falu adója: a másfél soltészság fele exemptus, a többi adója: Szent Györgykor 1,64, Szent Mihálykor 2 Ft., vaivodáláskor 1,60, gabonadézsmáláskor 1 Ft. – Egyéb szolgáltatásuk lásd Kohanócz. – A többiek adója: Szent Györgykor 50 den. Szent Mihálykor 1 Ft. vaivodáláskor 1,60. Zabból, kenderből, lúdból, tyúkból és tojásból ugyanannyit adnak, mint a koskóciak. Egyéb szolgáltatásuk is azonos velük.
A járás summarius extractusa:
A krajnik keze alatt van egész falu 12, fél falu 3, puszta praedium lásd – Ezekben egész soltészság 26, puszta benne 4 1/4, exemptusoké 1/2, fizető marad tehát 21 1/4. – Szent György adója kitesz évenként összesen Ft. 21,38 – Szent Mihály adója kitesz évenként összesen Ft. 37 – Vajvodáláskor bevétel 127,56 – Gabona-dézsmáláskor 6 – Sztronga-bárányból db 39 – vajdazabból cub. 20 1/2 – lúdból db 21 – tyúkból db 270 – tyúktojásból db 270 – Batykóság van összesen 3, puszta benne 1, fizető marad 2. Ezek minden esztendőben adnak fél-fél ökröt. – A falvakban találtatott összesen 164 1/2 egészhely, ebből puszta 105, fizető marad 59 1/2. – Szent György adója kitesz évenként összesen Ft. 37,29 – Szent Mihály adója kitesz évenként összesen Ft. 61,75 – Vaivodáláskor bevétel Ft. 92,69 – vajdazab cub. 22 – sztronga-bárányból db. 23 – kender-kitta db 56 – lúdból cub. 56 – tyúkból cub. 718 – tyúktojásból 718.
„Az egész Homonnai Joszágnak (amely most pro manibus van) és annak urbarium szerint való szokot adájoknak summarius extractusa:”
Város No. 26 – egész falu 36 – Fél falu, a haszon fele másoké No.10 – Puszta praedium No. 4. – Azokban van egész soltészság 73 – Puszta benne 10 3/4 – Exemptusok bírnak 2 1/2 – Fizető marad 53 3/4. – Szent György adója 63,38 – Szent Mihály adója 121 Ft. – Vaivodáláskor 373,17 – Gabonadézsmáláskor 15 Ft. – Sztronga-bárány No. 158 – Vaida-zab 57 1/2 – Lúd 70 – Tyúk 660 – Tyúktojás 660 – Egészhely összesen 630, ebből puszta 326 3/4, fizető 275 3/4, exemptusoké 26 1/8. – Szent György adója Ft. 164,58 – Szent Mihály adója Ft. 304,69 – Vaivodáláskor Ft. 40,90 – Vajda-zab cub. 105 – Sztronga-bárány db 157 – Kender kitta db 210 – Lúd db 224 – Tyúk db 2852 – Tyúktojás db 2852 – Batykóság összesen 14, ebből puszta 6, fizető 8. Ezek minden évben adnak egy jó vágót (tehenet), 4-et. Külön kenyeres soltész, batykó és jobbágy összesen 1008 – Ebből marhátlan 600. Jalovicza 81. – Zsellérség 108, ebből puszta 33. – az összeíró megjegyzi, hogy Leszkóc, Kohanóc és Zuella helységek jövedelmét a többiek közül ki kell venni, mert ezeket a falvakat maga gróf Homonnay Zsigmond „aquirálta”, míg Világ és Habura helységeket gróf Keglevits Terézia (Homonnay Zsigmond felesége) váltotta ki.
Kimutatás a fenti adókon kívüli jövedelmekről:
Majorok: Homonnán semmiféle épület nincs hozzá, sem majorház, mindent felégettek a kurucok és a marhákat is elhajtották. – A majorhoz tartozó szántóterület kapacitása (két nyomásban művelik) 180 köböl búza – Az összeíró megjegyzi, hogy ha a földeket jól fogják trágyázni, akkor 1800 kereszt termést is lehet majd várni. Zabból 100 kassai köbölből 700 keresztet, árpából 60 kassai köbölből 500 keresztet lehet remélni. – A majorhoz tartozó rétek (Halastó és Haj nevűek) kapacitása 80 szekér széna. – Gyümölcsöskert. – Veteményeskert, termése a szükségletekre elegendő, káposztához is. – A homonnai hegyen szőlők. (5) A ritkán előforduló jó terméshozam esetén 20 hordó bor terem meg rajtuk, de 1689-ben csak 5 hordóval termett, bár, mint az összeíró megjegyzi, „oly nagyok pedig 80 kapásnak egy nap adnak dolgot.” – Barkón a majorság puszta, „egy karó sincs rajta.” Az egész majort itt is a kurucok égettek fel, a marhákat elhajtották. – A majorhoz tartozó szántóföld kapacitása 50 kassai köböl, de a földjei „oly soványok… a magva sem tér meg a termésbül.” – A majorhoz tartozó réten várható szénatermés kb. 20 szekér. – Gyümölcsös és veteményeskertjéből a majorságbeli szükségletre elegendő terem. – A barkói szőlőhegyen 4 szőlő, az őrmezei szőlőhegyen 3 szőlő, ezekből jó termés esetén várni lehet 30 hordó bort, jelenleg azonban mindkét szőlő puszta, megműveletlen. – A jeszenői majorság épületeit is felégették a kurucok. – A majorhoz tartozó szántóföldek kapacitása egy mezőre 50 köböl, földjei minősége azonos a barkóival. – A majorhoz tartozó két rét, az egyik a vár alatt, másik a falu felett, szénatermése jó esztendőben 18 szekér széna. – Az udvai majorságnál: a majorház, majorudvar, csűr meglehetősen ép állapotban van, de semmi marha nem találtatott benne, a kurucok innen is elhajtották. – Szántóföldjein egy-egy mezőre 120 köböl gabonát lehet elvetni, itt a harmadik mezőbe tavaszit vetnek. Az elvetett 120 köbölből termett 700 kereszt 1689-ben. – Rétjein (2) megterem 106 szekér széna. – Gyümölcsöskertje van, de itt csak ritkán van termés és az is kevés. – A hosztovicai majorság szántóföldjein búzát nem termesztenek, csak zabot, árpát és tavaszi búzát, 50 köblös zabvetésből várni lehet 300 keresztet, 20 köblös árpából 130 keresztet. – Gyümölcsöskertje itt is ritkán terem. – A majorság épületei: a majorház, csűr, udvar, ólak meglehetősen jó állapotban vannak, de a marhákat a kurucok innen is elhajtották. – A hosszúmezői majorság valamnenyi épületek új volt (ház, udvar, ólak), de a tatárok ezeket is felégették. – A majorság két mezőre osztott szántóföldjeinél egy-egy mezőre őszi búzából 160 köblöt lehet elvetni, melyből jó termésnél várható 1500 kereszt „takláczos élet” a tavaszi vetésekből 30 köböl árpavetésből trágyázás esetén megteremhet 140 keresztet. – A homonnai, barkói, jeszenői, udvari és hosszúmezői majorságokhoz tartozó „tót” falvakból minden esztendőben várható gabonadézsma: gabonakereszt 200, búzakereszt 60, árpakereszt 30, zabkereszt 100.
A zempléni majorsághoz semmiféle föld nincs, csak egy rét, melyen megterem egy szekér széna. – Szőlő van hozzá 18 a zempléni szőlőhegyen, melyből 6-ot a zempléni jobbágyok művelnek meg, s ebből jó termés esetén megteremhet 30 hordó bor. 10-et pedig pénzért művelnek, s minden munkájukért évente Ft. 531 megyen. – Ezeknek bortermése rendszerint 40 hordó. – Dézsmájukból 10 hordó bort lehet várni. Barkóról és őrmezőről bordézsma 6 hordóval mikor terem. – Malmok: homonnai malom három kőre, most épült, de a kurucok felégették. Ha megépül, „importálhat” 60 köböl rozst és 40 köböl búzát, hízlalhat 6 ártányt a molnár. – A hosszúmezői malom két kőre ugyancsak mot épült, de a kurucok ezt is felégették. Hozama lehet búzából 6 köböl, rozsból 12 köböl, árpából 12 köböl, zabból 15 köböl. Ártányhízlalás 2. – Az udvari malom is két kőre épült. Árendája 5 köböl búza, 15 köböl gabona, árpa és zab 20 köböl. 6 ártány hízlalására köteles. – A papinai kétkövű malom árendája 4 köböl gabona, 16 köböl zab, valamint 6 ártányt tartozik kihízlalni. – A hosztovicai malom árendája Ft. 16. – Az alsó-jablonkai, egykövű malom árendája Ft. 14. – A sztakcsini malom (egykövű) árendája Ft. 16. – A mezőlaborci, egykövű malom árendája Ft. 12. – Vendégfogadók: a homonnai vendégfogadó jövedelme, ha szénát, abrakot és bort is árulhat, a vendégfogadós annak árát tartozik megadni. Fizetése 50 forintot is kitehet, ez évi 120 forint jövedelmet is jelenthet, sörfőzéssel együtt. A mezőlaborci vendégfogadós a serfőzéstől fizet 60-at. – Egyéb haszonvételek: juhdézsmából fejősjuh és kecske db 50, ezidei kos és bak 200, sajt hordó 3, disznódézsmából öreg sertés 36, méhdézsmából sonkolyós méh hordó 4, színméz icce 60, viasz liter 50. – A zempléni rév évi jövedelme Ft. 30 – A hosztovicai serfőző jövedelme Ft. 16 – A homonnai vám jövedelme Ft. 20 – A vásárhelyi vám jövedelme Ft. 10 – A sztakcsini vám jövedelme Ft. 12 – A felső-jablonkai vám jövedelme Ft. 8 – A mezőlaborci vám jövedelme Ft. 12. – Makktermő erdők: az őrmezei erődben a makkoltatásért adni szoktak kb. 11 Ft.-ot. A fekete erdőben „bikfa makra”, amikor mennyi terem, annyi sertést szoktak ráengedni, eszerint fizetnek, most Ft. 24-et. – Fűrészmalmok: a mezőlaborci malomban adnak bükkfadeszkát 100-at. – Az alsó-jablonkaiban ugyanannyit.
Az 1769-ben készített jelen másolat egybevetése az 1690-ben felvett eredetivel.
„Bona Homonnensia” Homonnai uradalom (Zemplén m.) A tulajdonos nincs jelölve és a következő UC 156:10 „Domina Comitissa Homonnaiana” adata valószínűleg erre a No-ra is vonatkozik.
Bonorum Homonnensium. Az összeírás a homonnai kastélyban a helységek bíráinak és esküdtjeinek, valamint senatorainak jelenlétében történt, az ispánok és a jószágigazgató esküvel megerősített vallomása szerint. További megerősítések, aláírások és pecsétek jelzése.
A hosszúmezői krajnik (ispán), Boldisar András járása: (Hosszúmezői ispánság Zemplén m.:)
Sztakcsin – Rasztoka (Rosztoka) – Hosztouicza – Peselina (Pcsoina) – Ladomer – Jalova – Valaskocz (Valyaskócz)
Bela (Béla) – Hosszumező (Hosszumező) (járás)
(homonnai ispánság)
Hunyara krainik járása: (Zemplén m.) Homonna oppidum – Kudlocz – Helmecz – Jeszeno (Jeszenő) – Eormezo (Őrmező) – Barko – Bresto (Breszto) – Volova – Porubak (Porubka (praedium) – Stephanocz (Stophanocz) portio – Behanocz (Bohanocz) portio – Olkakriva (Olyka-Kriva) – Kupon (Kuppony) – Vitizocz (Vitézócz) praed – Zemplény (Zemplén) oppidum – Vasárhely (Vásárhely)
Világi ispánság krainik járása: (Zemplén m.)
Olsinko (Olysinko) – Csertesz – Habur (Habura) – Palota – Borov (Borro) – Mező-Laborcz – Rokito (Raokitto) – Zboina (Zbojan) – Alsó-Csebinye – Vilag (Világh)
Udvari ispánság krainik, (Zemplén m.) Kelemen György járása:
Ruska (Ruszka) – Zujala (Zuella) – Parihuzocz – Telepocz – Felső – Jablonka – Alsó – Jablonka – Velopola (Velopolya) portio – Lyubisse – Koskocz – Hankocz – Lankocz (Leszkocz) – Kohanócz – Udva portio – Maskócz – Dzedaczó (Dedasócz) praedium – Papin (Papina)
Az összeíró felsorolja valamennyi, a homonnai várhoz tartozó várost, falut és praediumot, zálogos falut (ezek az összeírásban itt csak részben szerepeltek): Homonna oppidum – Zemplény oppidum – Sztakcsin – Olyakriua – Rosztoka – Hosztouicza – Pesolina – Ladomér – Jaloua – Valaskócz – Bella – Hosszúmező – Valova – Kydlocz – Jeszennő – Eormező – Barkó – Breszto – Zavatka – Olsinko – Csertes – Habur – Palotta – Borro – Mezolaborcz – Világ – Ruszka – Zuyala – Perihnyocz – Telepocz – Koskocz – Hankocz – Laczkocz – Kohanocz – Maskocz – Papin – Felső Jablony – Rokito – Zbonia – Alsó Jablonka – Félfaluk: – Csiebnye – Lyubisse – Velopolya – Udva – Helmeczke – Kis Kemencze – Stephanocz – Behanocz – Kuppon – Vásárhely – Puszta praediumok: Grozocz – Vitezocz – Dzedaczocz – Porupka – Zálogos faluk: – Rakitonak fele – Zbojmanak fele – Virava – Csabalocz – Nyago – Szterkocz – Vidrany – Krasznibrod – Felső Csebin – Középső Csebin – Alsó Csebin fele – Bella – Harbok – Radvány – Hrabouecz – Hoszumező – Volicza – Kalino – Szuko – Roskócz – Olyka – Repejő – Szmelnik – Polyana – Sztarina – Osztrusnicza – Pichnya – Dara – Polyanka – Zubna – Adidocz – Kőrtvélyes – Rouna – Matyásocz – Zolobin – Jeszenocz – Jenkocz – Kis Kemencze – Nagy Kemencze – Modra – Petricse – Hasin – Helmeczkének fele – Also Ladiskocz – Felső Ladiskocz – Lyubisnek fele – Udvanak fele – Velopolya – Csukalosz – Kolbász – Priszlop – Ublya – Bresztovecz – Voloua – Klenoua – Kalna – Kalna Resztoka – Kolonicza – Sztriocz – Bisztra – Michaele – Dubrava – Stesna – Hrabocz – Novoszelicza – Behanocznak fele – Lukaczocz – Czernina – Pakosztó – Baskocz – Topolyoka – Solobin – Hrubo – Ohradzeni – Huczocz – Stophanocz fele – Szopkocz – Leszkocz – Mislina – Turczocz – Karna – Polyanka – Szinna oppidum – Ulics – Ulics-Kriua – Zboy – Topolya – Rouina
|
Közgyűjteményi portál