Eredeti. 7 oldal latin

Conscriptio – Ung megye két officialisa Homoly Gáll József megyei alszolgabíró és Lötey Ferenc által készített összeírás néhai Csathó Imre tulajdonát képezett fenti possessióról. Kelt Ungvárott, a fenti napon.
Begenyál-Pásztélly:
Az összeírók az összeírás címében jelzik, miután sok tételt a helybeli subditusok vallomása alapján kellett beiktatniuk, mielőtt munkájukat megkezdték volna, esküt vettek ki a falubeli subditusoktól. Subditusok táblázatos névjegyzéke, az alábbi adatokkal: 1) A subditus neve. – 2) Sessiójának nagyságrendje. – 3) Fiainak száma. – 4) Zsellér-e a subditus. – 5) A subditus lovainak, 6) ökreinek, – 7) teheneinek, – 8) növendékmarháinak, – 9) birkáinak, – 10) sertéseinek, 11) méhkasainak száma (valamennyi külön fejrovatban). – A conscriptorok a táblázat minden fejrovatát összesítik. A táblázatot szöveges magyarázat követi, „Observationes” címmel. Tartalma: A faluban a táblázatban szereplő lakott sessiókon kívül van nyolc deserta sessio is. Ezeket sorra veszik, és részletesen leírják. – A deserta sessiókhoz ez idő szerint pertinentiális szántók vagy rétek nem tartoznak, mert Csathó Imre halála után örökösei azokat a lakott sessiókhoz csatolták az osztályegyezség alkalmával. – Továbbá van a falu határában a sessionalis szántókon és réteken kívül egy kb. két sessió nagyságú, Soltisztia nevű terület, melyet a Csathó-örökösök közötti osztályegyezség létrejötte előtt a plébános használt; ezt a területet patakok folyják körül – Az összeírás idején a subditusok használták, de csak csekély részét kaszálják, túlnyomó részében káposztát, kendert és babot termelnek benne. – A szántóföldeket két nyomásban művelik; zabon és tavaszi vetésű rozson kívül nemigen vetnek egyebet. – Az osztályegyezséget megelőzően igen nagy különbségek mutatkoztak az egyes subditusok által bírt földek mennyisége tekintetében, s sok üggyel-bajjal járó zűrzavar volt a földek körül. Az osztozáskor azonban a Csathó-örökösök egyben rendezték is az extravillanumba eső telki állományi tartozékokat. Ezután a 25 rendezett jobbágysessio lett a robot s egyéb úrbéri kötelezettségek alapja is. – A 26. sessio megmaradt a parókia használatában úgy, amint az osztályegyezség előtt volt. Csathó Imre örökösei a rendezést folytatták egyik osztályostársuk: Csathó Ignác halálát követően is, amikor (azért, hogy a többi számára megkönnyítsék a rendezést, elősegítsék a többi sessio jobb épülését, fejlesztését) eggyel csökkentették a sessiók számát. Ezeknél a rendezéseknél több más, addig rendezetlen sessionalis problémát is sikerült megoldani, míg végül kialakult az a helyzet, hogy: „singulus autem colonorum ad utramque calcaturam habet terras arabiles circiter quindecim, circiter decem vel undecim cubulorum capaces; Terram autem unius cubuli tempore mediae procreationis alterum tantum relatum est nobis; singuli veor cubuli avenae ordinarium praetium constituere solet.” – Egyébként a korábbi években szokásban volt a tavaszi rozs vetése is; ez a szokás megszűnt, „nunc vero potissimum avena inseminatur.” – A falu határában van egy nagy darab rét, de ez nincs felosztva, illetve nincs sessionalis tartozékként a jobbágytelki állományhoz csatolva. Amekkora darabot évente kijelöl a földesúr, ez nem minden esztendőben egyforma, azt közös erővel lekaszálják a jobbágyok, ugyanígy forgatják, gyűjtik, hordják, majd pedig a kész szénát elosztják egymás között. – A szolgáltatásokra térve, a conscriptorok előrebocsátják: „censum et arendam nullam praestant, neque Educillum Dominale exercetur.” – Meghatározott robotkötelezettségük nincs ugyan, de a földesúr vagy megbízottja szólítására mindazok, akiknek ökrük van, azokkal, akiknek nincs, gyalogszerrel robotra kötelesek jelentkezni. Ha valaki közülük a nyári nagy dologidőben elmaradna, vagy éppen nem akarna robotra menni, akkor 1 rénes Ft. és 8 kr-on ezt a nyári munkát megválthatja. Egyébként az igásrobot napokat 51, a gyalogrobot napokat 12 kr-on megválthatják. – A földesúr birkáit ugyan nem kell teleltetniük, de e szolgáltatás helyett a deserta sessiók egykori réttartozékait kaszálják le a földesúr számára. Saját birkáik, kecskéik és sertéseik után évente megadják a tizedet. – Továbbá minden lakott sessio után adnak két tyúkot, 1 zsákot, 1/16 köblös mogyorót és ugyanannyi aszalt gyümölcsöt, valamint: „ova… in determinato numero.” (Itt a külön írt „in” fosztóképző, azaz: „meg nem határozott mennyiségben.”) – Ezután hosszabb szövegrész foglalkozik a conscriptióban a jobbágyok családi viszonyaival, különös tekintettel arra, hogy egy-egy jobbágycsaládnál hány munkaképes férfi van, illetve lakik a családfővel egy fedél alatt; beleértve nemcsak a családfő fiait, de az esetleg a családdal együtt élő, nem házas felnőtt férfirokonokat is; ugyanis a subditusok táblázatos névjegyzékében csak a jobbágycsaládfő fiai szerepelnek külön rovatban. Ezt egészíti most ki a conscriptio, felsorolva azokat a családokat, ahol van ilyen férfirokon; ezeket mind név szerint is feljegyzi. – Ezt követőleg a falu topográfiai fekvéséről s e szituáció gazdasági kihatásairól ad néhány adatot. Eszerint ez a falu Kis-Pásztélly, Berezna, Rasztoka-Pásztélly és Kosztgura- (= Koszlova-) Pásztély possessiók közé esik; mindenfelől hegyek veszik körül; – makktermő tölgyerdőség nincs a falu határában, mert a környező hegyeket túlnyomórészt bükkösök borítják, de a bükkmakk még jó makktermő esztendőben is kevés, mert az erős, szabályozatlan erdőirtás miatt már igen ritka az erdő. Maga a földesúr, illetve örökösei is általában más, idegen erdőségekben szokták saját sertéseiket makkoltatni, s csak akkor hajthatják ide a jószágot, ha másutt már kifogyott a tölgymakk. – A faluban van egy kis egykövű malom. Ezt a malmocskát Csathó Imre életében néhány jobbágy használta, de az osztályegyezség alkalmával az örökösök földesúri malommá nyilvánították.
Csathó-javak.
(Ung m.): Begengyáth-Pasztély (= Begenyál-Pásztély)