Egykorú kamarai fogalmazv. 14 oldal latin

Conscriptio – Kamarai összeírás fogalmazványa, aláírás nélkül, a Hoffmann-örökösök kezén levő fenti possessióról. Kelt Eperjesen, a fenti napon.
Szedékerte:
A conscriptor a tulajdonképpeni összeírási részt hosszabb tájékoztatóval vezeti be. Ebben elmondja, hogy a Hoffmann-örökösök, valamint más compossessorok, s az általuk így, vagy úgy (pl. zálogjogon) birtokba jutott tulajdonosok vagy használók rossz gazdái a falunak, mert hanyag gazdálkodásuk nyomán: „Possessio olim florentissima fere in praedium degeneraverit, demortusque, aut pro vicissitudine temporum dilapsis Colonis, in desertas abiverit.” A jobbágyoktól elhagyott sessiókat azután a különböző társbirtokosok, de elsősorban a falu és határa legnagyobb részét zálogjogon kezébe kaparintó Péchy Antal - ki pedig nem is Hoffmann-jogutód – allodiális gazdálkodása alá fogta. Ugyanakkor ezeken az elpusztásodott sessiokon „tam ruinosa aedificia praestant, ut vix aestimationem… ingredi mereantur.” – Péchy bírja egyébként a földesúri épületeket is, de különböző kifogásokkal nem engedte meg a kamarai megbízottnak az épületek szemléjét, így becslését sem; ezért a megbízott a Hoffmann-örökösök jobbágyainak eskü alatti vallomásaiból állította össze a conscriptio e részét. Mint a bevezetőből megállapítható volt: több compossessor van a faluban, s a többieknek is vannak birtokukban épületek is; ezek azonban a legnagyobb részt zálogban tartó Péchy Antal által használt épületek. – 1) Részben fából, részben kőből épült nemesi udvarház, mely kétszobás, egy konyhás épület, de van benne külön ebédlőszoba is; kis pince is tartozik hozzá; mindez erősen rozzant állapotban. – 2) Egy külön álló, egyszobás, fából épült kis lakóház. – 3) Istállók; cselédlakás, kocsiszín, egy régi, külön konyhaépület, valamennyi fából, de mindezek az összerogyáshoz közel. – 4) Majorsági lakóépület, mellette szárnyékok az állatok számára, „sed omnia ad ruinam inclinata.” – 5) Nem messzire ezektől egy 22 ökör meghízlalására is alkalmas, még közepes állapotban levő ököristálló; faépület; mellette: egy összedőlni készülő, megtámogatott kocsiszín. – 6) Volt egy régi, kétrekeszes nagy csűr, ezt azonban Péchy leromboltatta, s egy újat építtetett a helyére; ez ugyan erősebb, mert válogatottabb faanyagból épült, de csak egy rekeszesre építették. – 7) Van egy magtár is, de azt nem tartja Péchy zálogban, az még Szluha-birtok. – A Péchy-zálogbirtok részhez tartozik még két gyümölcsöskert is; ezek jó esztendőben bő termést szoktak hozni, továbbá idetartozik még egy vászonfehérítő hely is épületekkel, de ezeket az épületeket, sőt magát a fehérítőhelyet sem engedte Péchy sem megszemlélni, sem felbecsülni. – A conscriptor ezután, táblázatos kimutatásban, összefoglalóan, minden szempontra kiterjedően számba veszi az igen zilált birtoklású, sok gazdájú falu sessionális vagyonállagát, az alábbi adatokkal: – 1) A jobbágyok neve, valamint a deserta pázsitsessiók számbavétele („Nomina colonorum”; „Desertarum cespitalium”). Ahol jobbágy ül a telken, ott megjegyzi ebben a rovatban a jobbágy neve mellett, hogy a compossessorok közül ki a földesura. – 2) Iparosok. Csak két takácsnál mondja meg konkrétan, hogy ezt az ipart folytatják, a többinél csak a nevüket adja meg az 1-es rovatban, ebbe a másodikba pedig az egyes számot jegyzi be. – 3) Lakott sessiók; ezek nagyságrendje (negyed- és nyolcadsessiók). – 4) Deserta sessiók (ez a többség). – 5) A subditusok fiainak, 6. ökreinek, – 7) lovaiknak, – 8) teheneinek, – 9) növendékmarháinak, – 10) sertéseinek, – 11) birkáinak és kecskéinek, méheinek száma (valamennyi külön-külön fejrovatban és oszlopban). – 12) A pálinkafőzőüstök száma. Ez a rovat azonban végig üres. – 13) A sessionalis szántóföldek (deserták is) nagysága az első, a második és a harmadik nyomásban. Mindhárom alrovat köblösben adja meg a szántóterület nagyságát. – 14) Irtásföldek (három alrovat: saját, elidegenített és possessionalis irtásföldek; valamennyi köblösben). – 15) Rétek (két alrovat: saját és pertinenciális rétek, mindkettőnek hozama kocsi szénában). – 16) Megjegyzések. Igen változatos anyagot tartalmaz ez a rovat. Minden egyes sessióhoz, akár deserta ez, akár lakott, fűz megjegyzést a conscriptor. Vagy azt, hogy melyik compossessor használja a sessiót, ha az deserta, vagy azt, hogy ki, mennyi árendát fizet, vagy mit szolgáltat, ha árendál egy-egy desertát; vagy azt, hogy miféle rendű a szolgáltatásért rajta ülő közrendű, extraneus, vagy éppen cigány, azaz „neoincola” stb. – Ezt, a sessionalis vagyonállagot minden szempontból alaposan felmérő táblázatos kimutatást egy másik táblázat követi. Ez pedig a sok compossesorról adja meg az alábbi adatokat: két csoportra osztja őket, éspedig a) olyan compossessorok, akik a Hoffmann-féle birtoklási jogtól függetlenül társbirtokosai a falunak; ez a kevesebb, de köztük van Péchy Antal, aki egymaga többet bír a faluból, mint a többi együttvéve – b) a másik csoport a számra több, de vagyonra kisebb csoport: a Hoffmann-jogutódok. – A táblázat fejrovatai: 1) Az ez idő szerinti társbirtokosok neve. – 2) Kuriális földjeik (három alrovatban: az első, a második és a harmadik nyomásban; mindhárom kapapacitása köblösben). – 3) Irtásföldjeik szintén a 3 nyomás szerint és köblösben; a három nyomás azonban háromféle eredetet is fed; eszerint az első nyomásba a vásárolt, a másodikba a saját, a harmadikba pedig a kúria tartozékát képező irtásföldeket sorolja. – 4) A kuriális rétek (hozamuk kocsi szénában). – 5) Megjegyzések. Ez itt is a legterjedelmesebb rovat; itt jegyzi fel azt, hogy zálogbirtokos-e a compossessor, mekkora a zálogösszeg stb. – A táblázat után azokat az épületeket sorolja fel becsértékükkel együtt, amelyeket megszemlélhetett és fel is becsülhetett. Egy rezidenciális lakóépület, két lakószobával, egy konyhával, kis kamrával, kis pincével; mögötte istálló és cselédlakás; hozzá kis kert, egy régi csűr, és a többi istállótól távolabb egy lóistálló. – Egy téglából és kőből épült nemesi udvarház, mely egykor a Bornemiszáké volt. A conscriptor azonban ezt nem becsülhette semmire sem, mert olyan rozzant állapotban van, annyira kilógnak a falakból a tégák, hogy a conscriptor félt bemenni az épületbe „…adeo ruinosa, ut propter pendentes tegulas ac lapides intrantibus horrorem ingeret.” Ha összeomlana, akkor lehetne csak felbecsülni tégláit, köveit. Viszont közepes állapotban volt a hozzá tartozó csűr és majorsági lakóépület, ezeket meg is becsüli a conscriptor. – Az egykori Berzeviczy-féle nemesi udvarház ma már cseléd-, illetve béreslakás. A hozzátartozó egykori majorsági épület is az összeomláshoz áll közel. – Ezeknél jobb állapotban van a kocsiszín és a csűr. – Tartozik a házhoz egy kis gyümölcsöskert, is néhány fával. – Közepes állapotban van a volt Péchy Zsigmond-féle, fából épült kocsma, a hozzá tartozó pálinkafőző-házzal együtt. – Összedőléshez áll közel Gombos István-féle nemesi udvarház, a hozzá tartozó lóistállóval, kocsiszínnel, csűrrel együtt. – A Szelecsiny-i udvarház meg éppenséggel hitványabb, mint bármelyik jobbágyé: „quovis colonicali aedificio deterius.” Ugyanilyen a hozzá tartozó kis csűr és néhány, kunyhóféle épület. – Van a fenti épületeken kívül egy, a compossessorok számára közös kettős csűr és egy kis darab közös gyümölcsöskert is. A csűr rozzant állapotban. – Van továbbá egy, fából épült egykövű malom, mely valamennyi compossessoré, és éppen ezért senki sem törődik vele, romos állapotban van. – A conscriptor ezután rövid topográfiai leírást ad a faluról, jelezve, hogy mely településekkel határszomszédos; majd jelzi: haszonerdeje nincs; rétje lenne bőven, de ezeket évente elönti a víz; jó évben, hacsak nem legelik le az állatok a rétet, sarjút is lehet rajtuk kaszálni. – A jobbágyok szolgáltatásaira térve, a conscriptor rögzíti: tizedet ugyan nem szolgáltatnak, de akiknek igásállataik vannak, azok minden héten 3 nap igásrobotot, akiknek nincsenek, azok ugyanennyi gyalogrobotot teljesítenek; szüretkor két napon át fuvaros minden igaerővel rendelkező jobbágy. Ha nem mennek el, akkor együttesen 4 Ft. 36 den.-ral megváltják ezt a szolgáltatást. – Minden jobbágy köteles egy vég vásznat megszőni. E szolgáltatás megváltása 36 den.– Fontos adatot rögzít a conscriptor a bérestartás szükségességéről, a jobbágyok csekély száma miatt: „Propter paucitatem colonorum, ut agri debite colantur, Mercenarios quoque tenent, quorum Merces annua in parato facile constituit Ungaricales florenos 13 denarios 41, extra alimentationem.” – A conscriptor ezután a fenti összes jövedelemfajtákat 14 pontba szedi, belevéve a deserta sessiók árendáját stb. is, az évi jövedelem összegeit 5 %-os kamatbázison visszatőkésíti, s a becsértékeket összeadva, az egész falut 27629 Ft. 25 den.-ra becsüli.
(Sáros m.): Szedekérte = Szedékerte