HU MNL OL E 156 - a. - Fasc. 151. - No. 041.

Dátum 1759. augusztus 14.
Jelleg

Eredeti. 13 oldal latin

Szöveg

Conscriptio – A Bölcske possessióban konfiskált Onelli-birtokrészről Szalóky Mihály által készített, s általa a Királyi Udvari Magyar Kamarához felterjesztett összeírás; elkészítését a kamara rendelte el; kelt Bölcskén, a fenti napon.
Bölcske:
Az Onelli-féle, de az összeírás időpontjában már fiskális birtokrészhez tartozó subditusok táblázatos névjegyzéke, az alábbi adatokkal: – 1) A subditus neve. Azokat veszi számba itt, akiknek saját házuk van. A jobbágyok névsora végén, ebben a rovatban, de külön csoportban „Nomina Inquilinorum sive Domum non habentium” cím alatt veszi számba a házatlan zselléreket. – 2) A jobbágysessiók szántóföld tartozékainak területe, mégpedig: „in singulis calcaturis” pozsonyi mérőben. – 3) A jobbágysessiók rét tartozékainak területe kaszásokban. – 4) Az egyes subditusok kezén levő szőlőterület nagysága kapásokban. – 5) A subditus igásökreinek, – 6) lovainak, – 7) csikóinak, – 8) fejősteheneinek, – 9) növendékmarháinak, – 10) sertéseinek, – 11) méhkasainak száma. – A conscriptio fentiek szerinti, több folióra terjedő táblázatos összeírási részét szöveges magyarázat, illetve az urbarialis adatok rögzítése követi. E rész tartalma: a jobbágyok vagyonukhoz és igaerejükhöz arányos mértékben kapnak a földesúrtól káposztáskertet, gyümölcsöskertet és szilvást is; ugyanígy mérik ki nekik a kukoricáskertet, valamint kendervetés alá való földet. – Esett és kiszáradt fából szabad tüzifaizásuk van, ugyanígy saját szükségletükre nádat is vághatnak a földesúri nádasból, s saját sertéseiket makkoltathatják is a földesúri makktermő erdőkben. – E beneficiumok ellenében az alábbi szolgáltatásokat kell teljesíteniük, a megyei hatóság által is jóváhagyott urbariumuk szerint: 1) Minden igásbarommal rendelkező jobbágy fizet 3 pár igavonóig 1 Ft. 50 den. censust; az a jobbágy, akinek csak háza van, de igásállatai nincsenek, 1 Ft., minden zsellér egységesen 50 den. censust fizet. Táblázatos kimutatás a fenti kategorizálás szerint a jobbágyokról. Összesen 9 olyan subditus van, akinek 3 pár igavonója van, innen adódik a census megállapításánál megszabott limit. – 2) Az, akinek a subditusok közt saját ekéje van, köteles 12 napon át kocsival szolgálni a földesúrnak; azok, akiknek csak 1 pár igásbarmuk van, ketten-ketten összefognak, s úgy szolgáltatják ugyanezt az igásrobotot. Végül: „… quibus porro jugalia non sunt, manualibus id ipsum supplebunt.” – 3) Azok, akiknek saját ekéjük van, maguk, azok, akiknek két igásbarmuk van csak, ketten-ketten összefogva kötelesek az allodiális földek háromszori megszántásakor, minden szántás alkalmával 1-1 napon, összesen tehát 3-3 napon át a földesúrnak szántani. Ez az őszi szántásra értendő. A tavaszi szántáskor szintén a fenti kategorizálás szerint 1-1 napot kell szántaniuk a földesúrnak. – 4) Minden subditus, akár van igásbarma, akár nincs, köteles egy kalangyának megfelelő mennyiségű szénát lekaszálni, azt felgyűjteni, s a kész szénát együttesen oda kötelesek szállítani, ahová azt az uradalom megkívánja; a helyszínen azután, ugyancsak közösen, kötelesek a szénát fel is kazlazni. – 5) Minden jobbágy köteles évente egy hosszúfuvart teljesíteni, ezek a hosszúfuvarok általában Paksra, de Budára, sőt Győrbe esedékesek. – 6) Minden terményükből megadják a kilencedet és a tizedet; az ilyen címen bejövő, de az allodiális gazdálkodás keretében megtermő gabonát is kötelesek összehordani, s oda szállítani, ahová azt az uradalom meghagyja nekik. A szállítás azonban már szemes állapotban történik. – 7) Minden subditus, akinek saját háza van (mint a fentebbiekből is kitűnik, ebben a faluban csak a jobbágyoknak van saját házuk), ad évente egy kappant, tíz tojást; az egész faluközösség együttesen ad két borjút és 1 disznót közösen; e közös szolgáltatásokat azonban általában meg szokták váltani, mégpedig: évi 12 Ft.-on. – 8) Az Onelli-féle fiskális birtokrész után fél esztendei kocsmáltatás illeti meg a földesúri jogokat gyakorló kamarát. – 9) Az uradalom tetszésétől függ az, hogy az urbarialis robotkötelezettséget meghaladó robotmunkára szólítja-e subditusait, vagy sem. De ha ilyesmi előfordul, akkor az ilyen különrobotnak pénzre átszámított ellenértékét le kell vonni a subditusok által fizetendő urbarialis pénzbeni census összegéből, s annyival kevesebb censust fizetnek. – 10) A jobbágyok a kezükön levő azon ingatlanjavakból, melyek a jobbágytelki állomány tartozékai, kizárólag a földesúr engedélyével adhatnak el bármit is; a szóban forgó objektum ellenértékének elvesztése, illetve elkobzása terhe alatt. – Az Onelli-féle birtokrészhez tartozik a már Pest megye területére eső Vajte praedium bérlete, mely az uradalomnak évente 60 Ft. árendajövedelmet jelent. – Ezután igen érdekes pont következik az itteni malmokról, s a compossessorok közti vitáról a malmokat illetően: „In cujus Danuby parte Undecim Molas aqua pellit, et beneficium pascuationis et lignationis Praedium idem (scl. Vejte) molentibus pradat. Domini attamen compossessores Bülskienses (= Bölcskeienses), per abusum ex Fundo hocce alieno, titulo census molaris, beneficium tale particulariter ad praesens trahentes, sub poena violentiae per Fiscum Regium in iisdem desumenda, ab illegali hacce usurpatione sunt inhibiti; e converso autem proventus hi Molares pro parte unice Onelliano-Fiscali reservati habentur.” Nem csekély kérdés ez, mert 11 dunai malomról van szó. Egyébként e malmok mindegyike után évi 8 Ft. árenda illeti meg az Onelli-fiskális birtokrészt, továbbá évente két-két pozsonyi mérő kenyérgabona lisztet is szolgáltatnak malmonként a malmok bérlői a birtokrész után az uradalomnak. Az eddigi gyakorlattal ellentétben a fiskus, illetve a kamara ezt a lisztet mindig Szt. Mihály napjára kéri a jövőben. – Szintén érdekes pont a dunai halászati jogból eredő proventusról: „Piscatura in Danubio Böcskensi (= Bölcskeiensi (importat Dominis Compossessoribus dum et quando Piscatores veniunt, Fl. 15, unde, mediante divisione Portioni Onelliano-Fiscali obvenient 4 Fl 15 den.” Ebből az utóbbi adatból lehet következtetni a birtokrész nagyságára. – A faluhoz, illetve a birtokrészhez tartozó Hada nevű praediumban legeltet egy árendás juhász; ez fizet évi 70 Ft. készpénzt, ad 10 font vajat, ugyanannyi sajtot; ámde ennek a juhásznak az uradalom ad évente 10 kalangya széna készítéséhez elegendő kaszálót, állatai téli tartásához. A kaszálásról, a gyűjtésről, a hordáról, a kazlazásról a juhász maga gondoskodik. Itt a conscriptor megjegyzi, hogy ez a juhász az előző conscriptióból ezért maradt ki, mert jóllehet házát, aklát stb. az Onelli-birtokrész subditusai robotmunkában építették, a compossessorok mégis el akarják vitatni, s a juhásztól járó szolgáltatásokat is maguknak szeretnék vindikálni; sőt: egymás közt is vitatkoznak melyiküket illeti. – Ezután hosszú, több oldal terjedelmű birtok- és tulajdonjogi elemzés következik az igen bonyolult compossessor viszonyokról; a compossessorok, köztük a pozsonyi Notre Dame-apácák és zálogbirtokosaik gazdálkodásáról; egyetlen kiemelendő adat: igyekeznek a közös erdőket a kipusztítástól megmenteni, közös intézkedésekkel; az intézkedések azonban nincsenek konkretizálva.
Onelli-féle fiskális javak.
(Tolna m.): Bölcske – Vejte praedium (Pest m.) – Hada praedium – Örsi praedium

Tartalomgazda